Állami Szabolcs vezér gimnázium, Nagykálló, 1891
A magyar nemzet folyó évi június hó 8-án dicső, a történelemben ritkán ismétlődő emléknapot ünnepelt. E napon múlt 25 esztendeje annak, hogy a nemzet dicsőn uralkodó I. Ferencz József Legkegyelmesebb Urunk és Apostoli Királyunkat és Erzsébet Legkegyesebb, Legjóságosabb Királynénkat törvényszerűen ünnepélyesen megkoronázta, mely ténynyel, annyi viszontagság után, a nemzet ősi alkotmányos szabadságát a királyi trón régi fényét visszanyerte. Szabadság és királyság! E két eszme harmóniájában rejlik azon varázserő, mely a magyar nemzetet kilencz századon át fentartotta, melylyel „él magyar, áll Buda még.“ Hazai történelmünk tanúsága szerint a nemzet szabadsága, a királyságnak ereje, hatalma, s viszont a királyság eszméje a nemzeti szabadságnak oltalma volt mindenha; ha egyik a másikat gyöngité, hanyatlott mindkettő, ha egyik a másikat védé, épségben felragyogott mindkettő. A koronázás 25m² jubileuma, 1892. június 8.