Állami Szabolcs vezér gimnázium, Nagykálló, 1947
a földhöz, de a velük együtt felszabadított zselléreknek semmit sem adott. Politikai téren pedig ott volt a hiba, hogy a lakosságnak csak egy töredéke értette meg azt az irányt, amit Petőfi és Táncsics képviseltek, amihez csatlakozott később Kossuth is, azaz, hogy a forradalomnak nem szabad az áprilisi törvényeknél megállni. A feudalisták és az ekkor kialakuló tőkés társadalom pedig irtózott minden reformtól, s ezért még árulásra is képesek voltak, hogy helyzetüket biztosítsák. Magyarország polgári demokratikus átalakulása az 1848—49-i forradalom bukásával félbemaradt. A tőkés társadalom egyre nagyobb mérvű fejlődési fokra emelkedett. Nálunk a tőkés társadalom kialakulására a feudalizmus gazdasági, társadalmi és politikai maradványai nyomták rá bélyegüket, valamint a nagy latifundiumok, hitbizományok, egyházi birtokok döntő jelentősége s nem utolsó sorban az Ausztriától való gyarmati függés. A termelő erők fejlődése a magyar tőkés társadalomban politikai, társadalmi, kulturális, nemzeti s főként gazdasági egyenlőtlenségre vezetett, mely az ország lakosságán uralkodó vékony réteg számára hihetetlen jólétet és biztonságot, a leigázottak számára pedig nyomorúságot, lemaradottságot s bizonytalanságot teremtett. A magyarországi tőkés társadalom a feudalizmussal együtt lett haszonélvezőjévé a nép feudális módszerekkel történő elnyomásának és kizsákmányolásának, ezért támogatta minden erejével s fenntartás nélkül a nagybirtokos osztályt, mellyel később az államhatalomban is osztozott. Ez az egymással kezet fogott két kizsákmányoló osztály az égetően sürgős társadalmi reformok helyett soviniszta jelszavakat dobott be a közvéleménybe s eredménytelen és céltalan közjogi harcok folytatásával hintett port a szemekbe. A történelmi Magyarország jelszava mögött is a nagybirtok s a nagytőke uralma húzódott meg, mely a Habsburg monarchiában saját törekvéseinek eszményképét látta, mely lehetővé tette számára a munkások és parasztok politikai és gazdasági kisemmizését. Ebből természetesen Magyarország politikai, gazdasági és társadalmi elmaradottsága következett. A magyarországi nagybirtokok megszüntetésére irányuló 1918-as polgári demokratikus forradalom és a kapitalizmus megdöntésére és felszámolásra irányuló 1919-es hősies szocialista forradalom sikertelen maradt nemcsak a kedvezőtlen nemzetközi erőviszonyok, hanem még inkább a magyar népnek fent vázolt okokból következő elmaradottsága miatt. Az 1918—19-es forradalmak bukása után még kíméletlenebb formában állították vissza Magyarországon a nagybirtok és a nagytőke uralmát. A munkásság és parasztság elnyomását soviniszta jelszavakkal leplezték s végül a nemzetet ismét egy háborús katasztrófába sodorták. A háborús katasztrófa azonban összedöntötte az eddigi népelnyomó magyar államgépezetet is s meg-