Kegyes tanítórendi katolikus gimnázium, Nagykanizsa, 1883

- 16 - Arany is a „Daliás idők*-ben ugyanezt Fejezi ki, midőn mondja: Hová im e szmezok mostan vezérelnek, Ott lengett turulja dicső nagy Étének. Vagy mint Garay Árpádról Írja: Darus éra közepében vitorla lengedez, A nemzet lobogója.................... Czímer gyanánt kivarrva van rá két oldalul kiterjesztett szárnyakkal egy repülő turul. Krónikáink astur néven nevezik s arról tudósítanak, hogy Álmos születését csodálatosan eszközölte, honnan, „de genere Turul” em­­líttetik. Erre vonatkozik Garay eme pár verssora: .... Emese a háznak s nemzetség asszonya Isten sugalm­a által ily álmot lát vala; Látá, mikép az égből egy szép kesely kivált, Mely gyenge szárnyütéssel a hölgy keblébe szállt, S mint a galamb szelíden megvonva ott magát, Ajkával édességgel érinté ajakát. Ezek a madarak serkentették és vezérelték a mythos szerént őseinket mai hazájukba az által, hogy a Busdalban pihenő fáradt vitézeket, midőn ezek a havasokon átkelni vonakodtak, csípéseik és ragadozásaik által kényszerítők minél előbb bevonulni az ígéret földére. A régi iratok eltérők a turul nevére nézve; némelyek sasnak (aquila), mások karvalynak (astur), sólyomnak (falco), sőt keselyűnek Rustur) írják. A nyomozások legközelebb állónak tartják a turulnévhez a karvalyt, melytől Döbrentei véleménye szerint va­lószínűleg a Károlyiak neve is ered, minthogy czímerekben e ma­dár alakja látható, különben a turul nevezet, mint Ipolyi írja, hely- és személynévként is előfordul Turulvár, turuli prépostság és Turul vagy Toronya nevekben, valamint régi irataink egy „comes Turul “-ról is emlékeznek. A magyar mythos legsajátosabb alakja a ló, név szerint a tátos. Már a honfoglalás történetében szerepel a fehér ló, melyet Sva­­topluknak a meghódolást jelentő fó és víz fejében küldött Árpád ;*) különben a ló mythosi jelentősége a pogány magyarok lóáldozatából is eléggé kiviláglik, valamint az ősvallásért történt későbbi felke­léseket is lóáldomásokkal s áldozatokkal jellemzik krónikáink, így olvasható Garay „ Hetumogerek “ czímű költeményében az áldozati lóról, hogy *) E dolgot krónikáink kétféleképen adják elő. Béla névtelen jegyzője azt Zalánnal mondja történtnek a föld­­fű és vízzel való példázatban; a C­anon icon Buden­se pedig, valamint a néprege Svatoplukot teszi hősévé s, egy szépen felnyergelt szürke lovat említ, melyen az ország jelképes megvétele történt.

Next