Református tanítóképző, Nagykőrös, 1928

tanítók a gazdasági tudományba gyakorlatilag bevezettetvén, arra a nép gyermekét oktathassák . Nyilván ennek következménye az, hogy a nagykőrösi egyháztanács 1836 december 26-án azt a határozatot hozta, hogy a „néptanítókat képző és gazdálkodástudományt tanító szék iránt a főtiszteletű superitendentia rendelése szerint a concur­sus hirdettetnék kiA következő évben az „erdőgyűlés“, illetve Nagy­kőrös város tanácsa, főbírája és közönsége gondoskodott bőkezűen az intézetről és ki is állították a tanítóképző és gazdasági intézet ala­pító levelét. Az alapító levél 1838-ban került a Nagykőrösön tartott egyházkerületi közgyűlés elé s ezzel a dolog befejezést nyert. A nagykőrösi ref. egyháztanács 1839 október 6-i gyűlésében már tan­tervi kérdéssel foglalkozik. Erre egy bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette, hogy­­a már eddig is itt meglevő filosoficus cursus­­ban és az oskolatanítókat képző és gazdasági intézetben felveendő tudományok tanításának elrendelésére egy olyan tervet készítsen, melyet a consistorium a szükségesnek látandó módosítás után, az egy kerületi közgyűlésnek felterjeszthessen.“ A bizottság tervezete október 17-én került az egyháztanács elé, 21-én pedig felterjesztetett a kerülethez. „A terv az oskola protocollumába van kiírva." mondja az október 17-i határozat. Ezt a tervet közli mindkét intézet milleniumi monográfiája. A­ gazdaságtan, továbbá a filozófia és pedagógia taní­tása végig vonul mind a három évfolyamon. Ezzel a nagykő­rösi református tanítóképző-intézet megalapítása céltudatos program­mal, tantervvel befejezést nyert az 1839 év október 6-án, illetve 17-én. De az intézet együtt van a gimnáziummal, amint annak mo­nográfiájában olvasható: „a 30-as évek végétől fogva az addigi gim­­náziális és filozófiai tanfolyamot magába foglaló iskolánk gazdasági szakiskolával és preparandiai tanfolyammal bővült s igy állt az fenn a szabadságharc idejéig." A szabadságharc után, az abszolutizmus idején nehéz anyagi viszonyok közé jutott a nagykőrösi református egyház. Az Organisa­tions — Entwurf értelmében a líceumot nyolc osztályú főgimnáziummá kellett átszervezni, ami nagy költséget rótt reá s e miatt kénytelen volt a tanítóképző-intézet sorsát — egyelőre legalább — bizonytalan­ságban hagyni, illetve működését megszüntetni 1850 november 27-én. A tanítóképző-intézetnek ez a helyzete azonban nem hagyta nyugodni Warga Jánost. Két év múlva már nagy mozgalmat indít érdekében. Hosszas tárgyalások folynak a kerülettel, nem sok ered­ménnyel. Nyilván ebbe belefáradva terjesztette 1855. július hó 28-án indítványát a nagykőrösi egyháztanács elé, melyben azt kéri, hogy a tanítóképző-intézetet állítsa fel az egyház maga. Indítványa rövid idő alatt teljes sikert ért el, mert az 1855—56. iskolai évet mint két tanintézetnek az igazgatója nyitotta meg. „Nékem szerencsém volt — mondja ez iskolai év történetében — a jelen iskolai évet nemcsak úgy nyitni meg, mint főgimnáziumi, hanem mint preparandiai tanévet is.“ Ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül folytatja intézetünk működését. A világháború s az azt követő forradalmak, az oláh­megszállás megpróbáltatásait kiállotta, pusztításait helyre pótolta. A

Next