Református tanítóképző, Nagykőrös, 1928
tanítók a gazdasági tudományba gyakorlatilag bevezettetvén, arra a nép gyermekét oktathassák . Nyilván ennek következménye az, hogy a nagykőrösi egyháztanács 1836 december 26-án azt a határozatot hozta, hogy a „néptanítókat képző és gazdálkodástudományt tanító szék iránt a főtiszteletű superitendentia rendelése szerint a concursus hirdettetnék kiA következő évben az „erdőgyűlés“, illetve Nagykőrös város tanácsa, főbírája és közönsége gondoskodott bőkezűen az intézetről és ki is állították a tanítóképző és gazdasági intézet alapító levelét. Az alapító levél 1838-ban került a Nagykőrösön tartott egyházkerületi közgyűlés elé s ezzel a dolog befejezést nyert. A nagykőrösi ref. egyháztanács 1839 október 6-i gyűlésében már tantervi kérdéssel foglalkozik. Erre egy bizottságot küldött ki, melynek feladatává tette, hogya már eddig is itt meglevő filosoficus cursusban és az oskolatanítókat képző és gazdasági intézetben felveendő tudományok tanításának elrendelésére egy olyan tervet készítsen, melyet a consistorium a szükségesnek látandó módosítás után, az egy kerületi közgyűlésnek felterjeszthessen.“ A bizottság tervezete október 17-én került az egyháztanács elé, 21-én pedig felterjesztetett a kerülethez. „A terv az oskola protocollumába van kiírva." mondja az október 17-i határozat. Ezt a tervet közli mindkét intézet milleniumi monográfiája. A gazdaságtan, továbbá a filozófia és pedagógia tanítása végig vonul mind a három évfolyamon. Ezzel a nagykőrösi református tanítóképző-intézet megalapítása céltudatos programmal, tantervvel befejezést nyert az 1839 év október 6-án, illetve 17-én. De az intézet együtt van a gimnáziummal, amint annak monográfiájában olvasható: „a 30-as évek végétől fogva az addigi gimnáziális és filozófiai tanfolyamot magába foglaló iskolánk gazdasági szakiskolával és preparandiai tanfolyammal bővült s igy állt az fenn a szabadságharc idejéig." A szabadságharc után, az abszolutizmus idején nehéz anyagi viszonyok közé jutott a nagykőrösi református egyház. Az Organisations — Entwurf értelmében a líceumot nyolc osztályú főgimnáziummá kellett átszervezni, ami nagy költséget rótt reá s e miatt kénytelen volt a tanítóképző-intézet sorsát — egyelőre legalább — bizonytalanságban hagyni, illetve működését megszüntetni 1850 november 27-én. A tanítóképző-intézetnek ez a helyzete azonban nem hagyta nyugodni Warga Jánost. Két év múlva már nagy mozgalmat indít érdekében. Hosszas tárgyalások folynak a kerülettel, nem sok eredménnyel. Nyilván ebbe belefáradva terjesztette 1855. július hó 28-án indítványát a nagykőrösi egyháztanács elé, melyben azt kéri, hogy a tanítóképző-intézetet állítsa fel az egyház maga. Indítványa rövid idő alatt teljes sikert ért el, mert az 1855—56. iskolai évet mint két tanintézetnek az igazgatója nyitotta meg. „Nékem szerencsém volt — mondja ez iskolai év történetében — a jelen iskolai évet nemcsak úgy nyitni meg, mint főgimnáziumi, hanem mint preparandiai tanévet is.“ Ettől az időtől kezdve megszakítás nélkül folytatja intézetünk működését. A világháború s az azt követő forradalmak, az oláhmegszállás megpróbáltatásait kiállotta, pusztításait helyre pótolta. A