Állami polgári gimnázium, Nagyszalonta, 1908
Régi magyar tankönyveink, írta: Dr. Móczár József. A szalontai gimnázium könyvtárában sok régi tankönyv található, mert a szalontai gimnázium egyike az Alföld legrégibb intézeteinek, csaknem egyidős a 300 hajdú által alapított várossal. Ezt csak úgy érthetjük meg, ha tudjuk, hogy Szalonta anyagi és szellemi kultúrájának magva Kölesér városában keresendő. Kölesér pedig már az Árpádok korában virágzó város volt. Bihar megye déli részének úgy politikai, mint egyházi tekintetben székhelye. Szalontától mintegy félóra járásnyira nyugat felé a Kölesér patak partján egy földház emelkedik, itt állott hajdan Kölesér városa. A legmagasabb ponton körülbelül 30 méter hosszú és 10 méter széles horpadás van, amelyet ma is egyházdűlőnek neveznek, itt állott egykor Kölesér egyháza. Tőle nyugatra a Kölesér és Kétér patakok egy hat holdnyi magaslatot folynak körül, melynek várdomb a neve. Itt állott egykor Kölesér vára. Annak a jó nagy darab földnek, mely Várad, Arad, Belényes és Gyula közt elterül, Kölesér mintegy központját képezte. Itt kereszteződtek az országutak, ennek köszönhette élénk forgalmát, hires vásárjait, melyeknek jövedelméről Imre királyunk még az egyház javára sem volt hajlandó lemondani. A XIV. század derekán két papja volt. A XV. században iskolája is említtetik. 1495-ben tanítója Zsoldos János volt.1 1548 tavaszán Fráter György itt tartott országgyűlést. Mihelyt a reformáció tanításai ismeretesek lettek, Kölesér azonnal hozzácsatlakozott. Váradon is egyik szülötte Köleséri 1) Bunyitay. A váradi püsp. tört. III. k. 466. l.