Állami polgári gimnázium, Nagyszalonta, 1941
Faragó Alfréd. Június 1-én iskolánk egyik érdemes tanára, Faragó Alfréd nyugalomba vonult. Faragó Alfréd 1879. december 8-án született a Somogy megyei Tab községben. Középiskolai tanulmányait a gyönki ág. ev. és a kaposvári áll. főgimnáziumban végezte. Érettségi vizsgája után a budapesti kir. magyar tudományegyetemen természettudományi tanulmányokat folytatott és ott nyert középiskolai tanári oklevelet a természetrajz és földrajzból. 1906. januártól 1906. decemberig gyakorló tanár volt a budapesti ág. ev. főgimnáziumban. 1907 márciustól az iskolai év végéig a dévai áll. főreáliskolában egy beteg tanárt helyettesített, majd ugyanezen év szeptember 1-én a nagyszalontai áll. főgimnáziumhoz került, ahol 32 évet töltött éspedig 1934. augusztus végéig 27 évet megszakítás nélkül. A román megszállás idején 5 másik magyar tanártársával együtt helyén maradt, így vélvén jobban szolgálni a szalontai magyar tanuló ifjúság érdekeit, ami, hogy mennyire sikerült, azt a Biharmegyei Magyar Párt Szalontai Tagozatának és egyháza elöljáróságának erről szóló bizonyítványaiból idézem : 1)„ ... a román megszállás 21 és fél éve alatt .. . bátor magatartásával a gimnázium magyar tanuló ifjúságéinak mindenkor használta volt és a megszállás utolsó éveiben a Magyar Párt épen Faragó Alfréd tanár sír közbelépésére tudta megakadályozni, hogy a nagyszalontai áll. gimnáziumban a magyar nyelv tanítása meg ne szűnjék... 2) „ . .. Faragó Alfréd ... az idegen megszállás alatt is kipróbált magyarságairól és nehéz helyen teljesített nemzethűségéről tett tanúbizonyságot, mikor is az ittmaradt fiatalság nemzeti lelkületének megőrzésében jelentős szolgálatokat tett a magyar nemzeti eszmének.“ Mikor a románok a nagyszalontai áll. gimnáziumot megszüntették, hogy a magyar tanárokat szétszórják, Faragó Alfréd a nagyenyedi román állami líceumhoz került, ahol 3 évig (1934—1937) működött. Ez idő alatt minden eszközt felhasznált, hogy az időközben visszaállított nagyszalontai áll. gimnáziumhoz visszakerüljön. Ez 1937 szeptemberében sikerült is. A románok, mivel 60. életévét betöltötte, 1940 július 1-én nyugdíjazták. Mivel azonban a román igazgató és a román tanárok legtöbbje akkor katonai szolgálatot teljesített, visszarendelték szolgálatra és az igazgató helyettesítésével bízták meg. Ebben a minőségben érte a felszabadulás. Hogy ez időtől kezdve mi szerepe volt az iskoláiban, megtalálható a múlt iskolai év Évkönyvében, az iskolai év történetében.