Állami főgimnázium, Nagyszeben, 1910
Turistaság az iskola szolgálatában. 150 kilométer a havason. Dús—Bisztra Surűin—Petrozsény—Miauka. A szellemi foglalkozás túltengése s a nap nagy részének zsugorgó helyzetben, rossz levegőben töltése miatt a városi élet sokféle egészségtelen szórakozása iránt egyre fogékonyabbá váló ifjúságnak s általa az egész ország jövő nemzedékének erősebbé, ellenállóbbá tételére egyetlen számbavehető, az ifjúság által is igen kedvelt és épen azért hatásos módszerként állapítottuk meg múlt évi értesítőnkben az ifjúság sportszerű nevelését. Hosszú megfigyelések, személyes tapasztalatok alapján alkotott összehasonlításban mutattuk ki, hogy a turistaság az, amely az összes többi sportok előnyeit egyesíti és felül is múlja. A turistaság nincs életkorhoz vagy évszakokhoz kötve, nem kíván különös előképzettséget, vagy valami költséges felszerelést s a szabadban való kitartó mozgás és egészséges izzadás által természetesen frissíti fel és edzi a szervezetet. De ami leglényegesebb a turistaság előnyei közül az iskola szempontjából, az abban rejlik, hogy a turistaság az összekötő kapocs a sportok világa és a tudományok között. A turistaság már nem csak sport, hanem az első lépés is egyszersmind a tudományok felé. A turistaság észrevétlenül megkedvelteti a természettudományokat az emberrel, felkelti az érdeklődést a földrajz, a történet és a művészetek iránt. S így, bár közvetlenül legüdvösebb, eléggé nem is értékelhető jó hatása elsősorban az egészségnek szól, felébreszti a tudásvágyát, kiegyenlíti nevelési rendszerünk hiányait, fogyatkozásait; egyszerre foglalkoztatva szellemileg és testileg olyan összhangba hozza az ember szellemi tevékenységét a testivel, amely összhang igazi ideálja a pedagógusnak, amely nélkül eredményes munka, értékes élet alig is lehet. Azáltal pedig, hogy megismerteti földünket, felkölti a ragaszkodást a röghöz, amely a mienk s az elméletben tanult hazaszeretetet hatványra emeli, lelkesedéssé fokozza a való életben! Ezért tettük meg a turistaságot az összes sportok királyának, ezekért vagyunk fanatikusan meggyőződve arról, hogy a turistaságnak nevelési rendszerünkben mielőbb kötelező helyet kell foglalni. Hogy a turistaság milyen hatalmas segítőtársa a nevelésnek, hogy az ilyen turista kirándulásokon a maradandó benyomásoknak, az életre hasznos ismereteknek milyen nagy számát sajátítja el játszva az ifjúság, ennek meg-