Nyolcosztályú gimnázium, Nagyvárad, 1915

Földvári Mihály 1883 -1915. Földvári Mihály oki. rendes tornatanár 1883. április 13-án Em­ődön (Borsod megye) született, hol elemi iskoláit végezte, majd Miskolcon a kereskedelmi iskolában folytatta tanulmányait. Miután egy évig mint önkéntes Aradon szolgált s Budapesten 1908-ban a tornatanár-képzőt sikeresen befejezte, 1909. szeptember óta a nagyváradi főgimnázium­ban volt lelkes és szakilag műveit tanár. A háború kitörésekor azonnal bevonult a nagyváradi 4. honvéd­gyalogezredhez mint zászlós. Nagy-Váradon 7 hónapig volt az önkén­tesek kiképző tisztje, 1915. március 2-án ment az orosz harctérre, ahol nagyezüst vitézségi érmet kapott és hadnagygyá lett. A harctéri fára­dalmak beteggé tették. Budapestről 3 hónapi kezelés után 1915. augusz­tus 29-én az olasz harctérre ment, ahol október 19-én egyik ütközetben gránát lövéstől 7 sebet kapott és október 29-én Cilisben egy magyar cisztercita tanártól felvett szentségek és vigasztalás után szent nyuga­lommal meghalt. A tanári kar jegyzőkönyvileg örökítette meg emlékét, amelynek őszinte részvétét tolmácsoló kivonatát lesújtott özvegyének is megkül­­dötte. A megboldogult lelke, és emléke iránt tartozó kötelességét az ifjúság­gal együtt requiemen és emlékünnepélyen rótta le, amelyen megjelentek dr. Vass Bertalan tank. kir. főigazgató, a tanári kar, a szülők s az ifjúság. Miskolcon 1915. november 13-án temették el, ahol a tanári kart Kovács Kandid és Szilágyi Dózsa premontrei tanárok, az ifjúságot Balogh János Vili. oszt. és Stokker József VII. oszt. tanulók képviselték. A sírnál Szilágyi Dózsa ebben az alább közölt rövid, de mélyen átérzett beszéd­ben vett búcsút Földvári Mihálytól, akinek emlékét a tanári kar és az ifjúság szeretettel és meghatóban fogja őrizni. Legyen áldott az emléke ! Örök világosság fényeskedjék Neki!

Next