Állami főreáltanoda, Nagyvárad, 1891
. S csakugyan a protestáns főgymnásiumokban a lélektan heti két órában а VII. és a gondolkodástan ̇ VIII. osztályban adatik elő. A két stúdiumra két egész tanév jut. Ezen idő alatt a tanrészek behatóan és terjedelmesen tárgyalhatók , behatóan, mivel minden egyes tanrész mivolta és belső összefüggése az egészszel alaposan kifejthető” terjedelmesen, mivel a tanrészt az élet és tudomány köréből vett számos példával lehet illustrálni. Óhajtottam meggyőződni a középiskolák múlt tanévi értesítőiből a lélek- és gondolkodástan tananyagának terjedelméről és a közlés tanmódszeréről. Lássunk például egy néhány értesítőt. A budapesti ev. főgymnásium értesítője a VII. osztályban tárgyalt psychologia tananyagáról csak ennyit mond : ,,A szellemi élet főbb jelenségei“ ; a VIII. osztályban tárgyalt logika tananyagáról pedig így szól: „A gondolkozás elemei és rendszeres formái.“ A hódmező-vásárhelyi ref. főgymnásium értesítője ezt mondja : ,,A tapasztalati Lélektan és a Logika bevégeztettek.“ A budapesti ref. főgymnásium értesítője szerint a psychologia а VII. és a logika а VIII. osztályban tárgyaltatott, ott ,,Lélektan Jol Philosophiai propaedeutiká“-ja, itt „Gondolkodástan Joly Philosophiai propaedeutikát”-ja nyomán. Ugyanezen tankönyv szerint tanították a bölcsészetet a sárospataki főgymnásium VIII. osztásában is. De az értesítő a tárgyalt tananyagot részletesen tünteti fel, anélkül azonban, hogy a tanár önálló módszerrel kezelje a tananyagot. A szombathelyi kir. kath. főgimnásium értesítője beéri azzal, hogyha a philosophia tanításáról