Állami főreáltanoda, Nagyvárad, 1904

Vigny Alfréd «Les Destinées» c. verskötetéről. Irta: Hegedűs Árpád, tanár. 1820-ban lépett Vigny a nyilvánosság elé. Egy rövid életű lapocs­kában, a «Conservateur littéraire.-ben» mond egy három oldalas kritikát Byronról, az akkor már világhírű költőről az alig 21 éves katona. Igen érdekes ez a kritika, mert kidomborodik benne Vignynek az a költői egyénisége, melyet egész életén át megtartott. Magasztalva beszél Byronról, aki a maga lelkét lehelte munkáiba, akinek érzelmei, leírásai oly­annyira igazak, aki nem fél olyannak mutatkozni ,ez előtt a rettenetes világ előtt», mint amilyen valóságban; úgy, hogy ha költeményeit olvassuk, mintha a költő lelkében olvasnánk. Mily elbűvölő az igazság költészete s mégis mily szomorúságot kelt szivünkben! Shall my soul be upon thine With a power and with a sign. (Maufred I. felv. 1. jel.) Az észak költője oly sötét színben festi a jelent és oly kevés reményt nyújt a jövőre, hogy a kétségbeesés eme hangjai megrezegtetik lelkünk húrjait: együtt sírunk a síróval, együtt bánkódunk a bánkódóval. «II (Byron.) afflige lame — c’est le charme inexplicable de la poésie». Ebben a kritikában két oly jelenséget említ Vigny, melyek nagyon jellemzők az ő költészetére is: elismeréssel adózik az igazi érzésből fakadt költészetnek, amely természetszerűleg csak leverő, elszomorító, pesszimista lehet. Nem feltűnő ez a költői közösség Byron és Vigny között. Mind­kettőjüknek a költészete a romantikában gyökerezik, abban a hatalmas irodalmi mozgalomban, mely a XIX. század elején Németország egyik városkájából kiindulva megtette fényes pályafutását Európa összes művelt nemzeteinél­ . Nem volt ez egységes iskola, hanem mint Schmidt Erik mondja:­ egy romantikus nemzedék, mely a szellem fegyverével erélyeseb­ben hirdette és követelte az egyén jogait, a képzeletvilág szabadságát, a nagy nemzeti érdekeket, a népinek nagyobb tiszteletét, mint a francia­ ­ Conservateur littéraire 1820. III. k. 212 oldal. 2 Beöthy Zsolt: Az irodalomtörténet elmélete. Előadás az 190­0/2 tanév I. felében. 3 Erich Schmidt: Die romantische Schule. Előadás az 1899/900. tanév II. felében. 1*

Next