Állami főreáltanoda, Nagyvárad, 1917

Engedje meg tehát, Nagyságos Urunk, hogy épen a közérdek nevében tartsuk olyan erősnek a Nagyságod személyes szerénységét, hogy a tanári psziché törté­nelmi útjának ezen jelentős szakaszáról Nagyságod felé szálló tisztelő köszöntésünket is el bírja viselni akkora szeretettel, mint amekkora tisztelet ezeket a mi igény­telen sorainkat fakasztotta. Isten tartsa, Isten éltesse!

Next