Napi Délkelet, 1993. november (2. évfolyam, 253-278. szám)
1993-11-11 / 262. szám
NAPI DÉLKELET Koalíciós pártok frakcióülése A koalíciós frakciók kedden késő estig tartó együttes ülést tartottak, amelyről az alábbiakban tájékoztatták az MTI-t. „Az MDF, a KDNP és az Egyesült Történelmi Kisgazda és Polgári Párt közös frakcióülésén Kónya Imre, az MDF frakcióvezetője elmondta, hogy a frakció közös bizottságot állt fel, hogy a parlamenti munkát még hatékonyabbá tegyék. Még összehangoltabb munkára és folyamatos egyeztetésre van szükség, mert a koalíciónak teljesítenie kell azt a kötelezettségét, hogy a törvényhozás működőképessége biztosítva legyen a választásokig. Szükség lenne egy előzetes egyeztető fórumra, de nem döntéshozó, hanem csak konzultatív jelleggel. A képviselők megvitatták a jobb együttműködés feltételeit, de a bizottság, esetleg szakmai bizottságok felállításáról a KDNP frakciója határozatképtelenség miatt - egy későbbi időpontban dönt majd. A másik két frakció megszavazta a javaslatot. Zsíros Géza a kisgazdák nevében támogatta a kormány elképzeléseit a kárpótlási törvény új megnyitásáról, amely mintegy 50-70 000 embert érint. Sok olyan település van, ahol a földalap elfogyott, ezért jó lenne, ha a kárpótlási jegyekkel az eddigi kijelölt helyeken kívül, máshol is lehetne tulajdont szerezni, és ehhez kérte a frakciók támogatását. Ezt követően Szabó Iván pénzügyminiszter tájékoztatta a koalíciós frakcióülést az 1994. évi költségvetésről és az azzal szorosan összefüggő gazdasági törvényjavaslatokról. Hangsúlyozta, hogy a költségvetés benyújtása óta eltelt időben bekövetkezett változások szigorúbb feltételeket támasztanak mindannyiunkkal szemben. A kormány olyan költségvetést terjesztett a Parlament elé, amelyet nem befolyásolnak választási érdekek, hanem kizárólag az ország érdekeit szolgálja. A külső és belső államadósság nem növelhető, ugyanakkor van nyitottság a kormányban - a vita során - az ésszerű módosításokra. A korábbi frakcióegyeztetéseken tett javaslatok és az Érdekegyeztető Tanáccsal kötött megállapodások a beterjesztett javaslatban már szerepelnek. 5 1993. NOVEMBER 11., CSÜTÖRTÖK Göncz az ombudsman-jelöltekről tárgyalt Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának és helyettesének, valamint az adatvédelmi biztosnak a személyéről a Parlament nyolc képviselőcsoportja még további egyeztetést tart szükségesnek és gondolkodik az idevonatkozó törvény megváltoztatásáról is - derült ki szerdán azon a megbeszélésen, amelyet a köztársasági elnök a parlamenti képviselőcsoportok vezetőivel folytatott. A pártok minderről levelet szándékoznak írni az államfőnek, s az említett munkálatokra időt kérnek. A megbeszélésen az MDF-et Salamon László, az EKTPP-t Bejczy Sándor, a KDNP-t Csápó Béla, a MIÉP-et Horváth Lajos, az SZDSZ-t Hack Péter, a Fideszt Áder János, az MSZP-t Gál Zoltán, a függetleneket Fodor István képviselte. Mint ismeretes, Göncz Árpád olyan jelöltek megnevezését várta, akik bírják a képviselőcsoportok támogatását. Az államfőnek ugyanis a törvényben foglaltak szerint a meghiúsult ombudsmanválasztást követő harminc napon belül - vagyis jövő hét csütörtökéig - új javaslatot kell tennie az Országgyűlésnek. A szerdai, másfél órás találkozón az előző választásra már javasolt és a pártok támogatását élvező Trócsányi Lászlón és Tóth Juditon kívül szóba került további négy személy, akiknek nevét nem hozták nyilvánosságra. Hármat az MDF, egyet - az adatvédelmi biztos posztjára - az SZDSZ javasolt, róluk a pártfrakciók és a függetlenek képviselői még információkat kívánnak szerezni. Salamon László fontosnak tartotta hangsúlyozni: az MDF által javasolt három új név a „választékbővítést” szolgálja és jelölésük korántsem jelenti azt, hogy Trócsányi László ne élvezné az MDF támogatását. Ehhez csatlakozva a kereszténydemokraták és a kisgazdák képviselője is megerősítette: támogatják Trócsányi László megválasztását. A kereszténydemokraták elképzelhetőnek tartják azt is, hogy Trócsányi László személyétől - függetlenül a helyettesétől - már a közeljövőben szavazzon az Országgyűlés. Amennyiben a jelöltek személyéről nem sikerülne megegyezést kötni, akkor az SZDSZ is, a Fidesz is, a függetlenek is elképzelhetőnek tartják - erősítették meg képviselőik az államfővel folytatott eszmecserét követően -, hogy a biztosok személyéről csak a következő Országgyűlés dönt. A koalíciós pártok képviselői - Salamon László és Csépe Béla - az ezzel kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva azt hangsúlyozták, hogy az ombudsmanokat minél előbb meg kell választani. A Fidesz a gazdaság élénkítését tervezi A Fidesz országos és Békés megyei vezetői, Vállalkozás és Növekedés címel tartottak vállalkozói fórumot tegnap délelőtt a békéscsabai városháza dísztermében. Orbán Viktor, a párt elnöke bevezetőjében elmondta, hogy a békéscsabai fórum egy 20 várost érintő nagyobb körút egyik állomása, melynek során a hazai vállalkozások, vállalatok vezetőivel kíván a Fidesz vezetősége találkozni, és a személyes kapcsolatteremtéssel, véleménycserével együttműködést kialakítani. A „körút” fő okát, a költségvetési törvény jelenleg folyó vitája adja, mivel ez a törvény határozza meg, hogy a gazdasági vállalkozók az elkövetkező évben milyen feltételek mellett tudnak dolgozni. A párt vezetőembere elmondta, hogy döntő fontosságú az emlíett törvény, mert amit most elfogad a parlament, azt a jövő év közepén, egy jövendőbeli kormánynak - még ha sokan ezt várják is - nagyon nehéz lesz módosítania. Három év alatt 25 százalékkal csökkent a gazdaság össztermelése, holott a kormány eddig minden évben néhány százalékos növekedést ígért. Az elmúlt félévben megállt az infláció csökkenése, és egy rossz gazdaságpolitika mellett nem zárható ki, hogy újból növekedni kezd. Külkereskedelmi mérlegünk, és a hazai költségvetés hiányának növekedését is beszámítva, Orbán Viktor szerint egyre sötétebb kép kezd kirajzolódni a magyar gazdaság helyzetéről, és a most beterjesztett költségvetés eredményeként, jövőre sem lehet növekedésre - legfeljebb stagnálásra - számítani. Az ebből a helyzetből kivezető utat, a Fidesz álláspontja szerint, a költségvetési kiadások csökkentése, és a gazdasági növekedést serkentő lépések jelentik. Az utóbbi érdekében, a jelenlegi költségvetésben azt próbálják elérni, hogy minél több pénz maradhasson azon nyereséget termelő vállalkozások, vállalatok kezében, melyek hajlandók profitjukat a gazdaságba visszaforgatni, azaz új befektetéseket végrehajtani. Az ilyen alapon adandó nagymértékű nyereségadó-kedvezmény ugyan bevételkiesést jelent az államkasszának, de elengedhetetlennek tartják a növekedés megindulásához. Követelik a kormánytól a forrásadó eltörlését, és hogy álljon el a munknáiadó bevezetésétől. A meghívottak kérdéseire válaszolva elhangzott, hogy a gazdasági növekedés elindulásához nagy szükség van a külföldi működő tőke bevonására, sőt ennek híján elképzelhetetlen a kilábalás. Ehhez azonban elengedhetetlen a belpolitikai nyugalom, és az egységes, erős kormány, amelynek világos gazdaságpolitikai stratégiája van. Orbán Viktor elmondta, nyugati üzletemberekkel tárgyalva azt tapasztalta, hogy szívesen részt vennének az olyan, nagy közszolgáltató vállalatok privatizációjában, mint az áram és gászolgáltató, de ezen cégek sorsának hosszú távú jogi szabályozatlansága elbizonytalanítja a befektetőket. Elhangzott, hogy az idei munkanélküliségi ráta váratlanul kedvező alakulása következtében - nem hivatalos számlásaik szerint - év végére mintegy 25 milliárd forint megmarad a szolidaritási alapból. Arra azonban nincs jogszabály, hogy ez a pénz mi másra használható fel... A fórum végén Végh László, a Fidesz Békés megyei elnöke elmondta, hogy megalakult a párt megyei gazdasági kabinetje, és nemsokára követi ezt a mezőgazdasági kabinet létrejötte. Vincze Orbán Viktor, a Fidesz elnöke A vállalkozói fórumot követő sajtótájékoztató után interjút kértünk Orbán Viktortól, aki készséggel állt rendelkezésünkre. Országjáró körútjának békéscsabai állomásán gazdasági szakemberekkel, vállalkozókkal találkozott. Összefoglalná röviden a körút célját? Egyrészt a „gazdasági félfordulas névvel jelzett programunkról vártam visszajelzéseket, másrészt azt akartam elmondani a vállalkozóknak, hogy a munkaadói érdekképviseletek megszervezése nagyon fontos, ugyanis Magyarországon rendkívüli az egyensúlyzavar ebben az ügyben. A kormányra gazdaságpolitikai nyomás csak a szakszervezetek oldaláról, tehát balról nehezedik, míg a másik oldalról szinte egyáltalán nincs kiegyensúlyozó hatás. Harmadik célként, még jobban szeretném megvilágítani ennek a gazdasági félfordulatnak a lényegét amelyet mi a választások után - ha kellő mandátumot kapunk - szeretnénk megvalósítani. A Békesi-féle programról nyilvánított véleménye után - amit sokan nemcsak gazdasági, hanem majdnem politikai félfordulatnak is értékelnek - ön szerint csökkenni vagy nőni fog a Fidesz szimpatizánsainak a száma? - Nem ilyen szempontból fogalmaztam meg a véleményemet nem méricskéltem ennek a hatását Örömmel üdvözöltem azt a fejleményt az MSZP háza táján, hogy az eddigi elfogadhatatlan, szociálisan teljesíthetetlen dolgokat ígérgető gazdaságpolitika helyett most valami mást olvashatunk, igaz csak munkaanyagként Messze van még az az idő, amikor ez az MSZP hivatalos programjává válik, de miután közkézen forog, el lehet mondani, hogy ha egy ilyen program mentén hirdetnék meg választási stratégiájukat, akkor ezzel tárgyalási alapot képezhetnének a Fidesszel. Így is van jónéhány pont amelyben a Békesi-féle elgondolás különbözik a miénktől. A Horn Gyula és a szakszervezeti vezetők által képviselt gazdaságpolitika pedig nem hogy világnyi, hanem kozmoszbeli távolságokra van a Fideszétől. - Elhangzott, hogy a Fdesz feltételhez kötné az MSZP-vel megkezdendő tárgyalást... - Tárgyalásról még szó sincs. Azt mondtam, hogy ezen lehet gondolkodni, ha van olyan program, amely életképessé tenné a két párt érintkezésének őrletét Nem tettem ajánlatot tárgyalásra. Ahhoz, hogy egyáltalán komolyan vegyük Békesi úr munkaanyagát - és ne csak egy politikai trükknek tekintsük - az kell, hogy nyilvánosan vonják vissza a Horn nevével fémjelzett és a lapokban közzétett gazdaságpolitikai elképzeléseket Ha ezt nem teszik meg, nem lehet komolyan venni semmilyen új munkatervet Baloldalról jobboldali elhajlással, a jobboldal részéről pedig a baloldalhoz történő közeledéssel „vádolják” a Fideszt Mi az igazság? Mind a kettő igaz. Tehát ha jobbról nézzük a Fideszt akkor balra hajlik, ha balról nézzük akkor jobbra. Mivel a Fidesz középpárt, ezek a vélemények azt mutatják, hogy éppen a helyünkön vagyunk. Azok szavazzanak ránk, akik inkább tudnak velünk azonosulni, mint a jobbvagy a baloldallal. A párton belüli nézetkülönbségek, kilépések veszélyeztetik-e ön szerint a választási előkészületeket, illetve milyen hatással lehetnek a végső kimenetelre? A három parlamenti képviselő távozásának hatását a választások kimenetelére, még nem tudjuk felmérni. A hátralévő parlamenti munkában nem fog ez bennünket akadályozni, mert listás képviselőkről van szó, akik helyett újak jönnek be. A választási felkészülésünket sem hátráltatják a történtek. Nem olyan természetű a probléma, mint akár a Tölgyessy, vagy a Csurka ügy, és a most kibontakozó Horry Békesi ellentét A miénk, három ember szimpla távozásának története, tehát nem osztja meg a pártot és nem hátráltatja felkészülésünket olyan mértékben, mint a többi pártnál. - Kiknek van esélyük a megüresedett helyekre? - Neveket még nem mondhatok. December 11-12-én az országos választmány dönt arról, hogy kik kerülnek be a parlamentbe. Tegnap erről már tárgyaltunk, jövő kedden hozza meg az elnökség az előterjesztendő nevekről a döntését A sajtóban megjelent találgatások nem állnak messze a valóságtól... - Ungár Klára nyit levelére Kövér László úgy nyilatkozott, hogy szerinte jobb lenne, ha Ungár Klára a pártból is kilépne. Ön szerint? - Ezt Klárának magának kell eldöntenie. Nem tartom helyes magatartásnak, hogy ha valaki a pártját olyan kemény vádakkal sieti mint Klára és utána a párton belül marad. Azt hiszem, ilyenkor a békesség érdekében az a jó megoldás amit Fodor Gábor és Molnár Péter is választott V.K.B.J. FOTÓ: BARTOLF ÁGNES