Napi Délkelet, 1993. december (2. évfolyam, 279-304. szám)
1993-12-31 / 304. szám
NAPI DÉLKELET A kormány üléséről számos döntés, határozat született csütörtökön, az évzáró kormányülésen. A kabinet napirendjéről beszámolva Juhász Judit szóvivő elmondta, hogy a többi között a családjogi törvényt érintő módosító javaslatokat fogalmaztak meg. Erre azért volt szükség, mert hazánk is kötelezettséget vállalt arra, hogy családjogi szabályozását összhangba hozza a gyermekek jogállásáról szóló ENSZ-egyezménnyel, amelyhez Magyarország 1990-ben csatlakozott. A módosítások nyomán fontos szemléletbeli változás lesz, hogy a gyermek, mint autonóm személyiség, aktívan részt vehet a sorsát érintő kérdések eldöntésében. Határozat született számos gazdasági jellegű kérdésben is, így például a kabinet módosította a részben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló korábbi kormányrendeletet. A döntés értelmében néhány országos jelentőségű közszolgáltató szervezet tulajdonosi jogát az ÁV Rt.-től az érintett szaktárcák vezetői veszik át, így például a regionális vízművek tulajdonosi joga a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztériumhoz, a geodéziai és térképészeti cégeké pedig a földművelésügyi miniszterhez kerül. Ezzel egyidejűleg a kormány döntött arról is, hogy néhány esetben indokolatlan az állami tulajdoni többség fenntartása. Ez érinti egyebek mellett a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-t,, a Gödöllői Tangazdaságot, a Dél-Pest Megyei Mezőgazdasági Rt.-t. Több turistavaluta fogy November végéig 383 millió úgynevezett turistadollárt (mintegy 38 milliárd forint) váltottak ki valutalapjukra a magyar állampolgárok, 110 millió dollárral többet mint az elmúlt év hasonló időszakában. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták, hogy mintegy kétmillióan éltek ezzel a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy az igénybevevők az éves 350 dolláros keretükből nem egészen 200 dollárt használtak fel. Tavaly egész évben 344 millió dollárt adtak az egyéni valutakeret terhére. A rekordot valószínűleg továbbra is az 1989-es tartja 450 millió dollárral. Annak az évnek novemberében korlátozták 50 dollárra az éves keretet, és ezt az intézkedést 1992. június 30-áig tartották fenn. 5 1993. DECEMBER 31., PÉNTEK REAGÁLÁSOK ORBÁN VIKTOR JAVASLATÁRA A jövő évi választásokról Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került javaslatáról kérdezte az MTI csütörtökön a parlamenti pártok vezetőit, miszerint Göncz Árpád a jövő évi választások időpontjáról előzetesen konzultáljon valamennyi, a Parlamentben képviselt párt vezetőjével. Kulin Ferenc MDF-frakcióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fidesz-vezető ezen igényét, és kijelentette: bízik abban, hogy lesz alkalom valamennyi politikai párt számára e kérdés megbeszélésére. Az MDF nyitott a konzultációk iránt, mert - mint Kulin fogalmazott: - „jól felfogott érdekünk, hogy a mi véleményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény időpontjának megválasztásakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltételezte, hogy még nem alakult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott végleges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdeményezte a konzultációsorozatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első fordulójára, de pontosabb időpontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javaslatáról még nincs végleges vezetőtestületi döntés. Surján László KDNP- elnök az MTI munkatársának nyilatkozva kijelentette: egyetért az Orbán-féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasági elnök ne kívánna saját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Hozzátette: természetesen a döntés a köztársasági elnök joga. Arra a kérdésre, hogy a miniszterelnök-jelöltről folytatott tárgyalássorozat alkalmával a választások időpontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben erről nem tárgyaltak. Mint a KDNP elnöke hangsúlyozta: annak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos abban, hogy január folyamán sor kerül a választási időpontról is a konzultáció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján László megítélése szerint „elég erős közmegegyezés” tapasztalható, de ezt minden politikai erő még nem mondta ki határozottan. Ezenkívül a KDNP-elnök szerint vannak olyan részletkérdések, amelyek megtárgyalása bizonyára hozzájárul a társadalmi békéhez, azt a konszenzuspolitikát szolgálja, amelyet Boross Péter miniszterelnök és Göncz Árpád is többször hangsúlyozott. Szabó János, az Egyesült Kisgazdapárt elnöke nyilatkozatában előrebocsátotta, hogy Orbán Viktor javaslata csak óhaj lehet, hiszen a köztársasági elnöknek nem alkotmányjogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt konzultáljon a parlamenti pártokkal. Hozzátette: egyetért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vonatkozásban is akkor működik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni időpont az egyesült kisgazdák számára alkotmányjogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dátumra teendő javaslatukról. Szabó János szavaiból kiderült az is: Az Egyesült Kisgazdapárt nem ért egyet azzal, hogy a választások hétköznapra essenek. (Mint ismeretes, nemrégiben a sajtóban megjelent egy május 6-ra, péntekre vonatkozó találgatás.) Szabó János szerint felvetődik a kérdés, hogy ki fizesse ennek költségeit a munkahelyeken. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök konzultációkat folytasson, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt - tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére - megkezdte. Pető Iván szerint a köztársasági elnök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyeztetett, hiszen a Belügyminisztérium politikai államtitkára a napokban tényként közölte, hogy május első hétvégéjén lesznek a választások. - Az SZDSZ már elmondta véleményét, és Göncz Árpád is kifejtette az SZDSZ-nek álláspontját, tehát az SZDSZ újabb tárgyalássorozatra nem tart igényt - mondta az SZDSZ-es politikus, aki szerint nincsenek tisztázandó részletkérdések sem. Ugyanakkor ha vannak olyan pártok, amelyekkel Göncz Árpád még nem egyeztetett, akkor Pető Iván megítélése szerint a köztársasági elnök ezt Orbán Viktor levele nélkül is megtette volna, illetve megteszi. Horn Gyula MSZP-elnök úgy gondolja, hogy Orbán Viktor nyitott kapukat dönget, hiszen a miniszterelnök-jelöltről folytatott egyeztető tárgyalásai során a köztársasági elnök szót váltott nemcsak a szocialistákkal, hanem Horn Gyula információi szerint más pártok vezetőivel is a választások lehetséges időpontjáról. Horn Gyula nem látja különösebb értelmét annak, hogy Göncz Árpád erről a kérdésről újra tárgyaljon az MSZP-vel, ugyanakkor a pártelnök rámutatott: bár Göncz Árpádot semmi nem kötelezi ilyenfajta konzultációra, ennek nincs akadálya. Az MSZP szerint jó lenne minél előbb meghirdetni a választások időpontját, hogy - mint Horn Gyula fogalmazott - a politika szereplői igazodni tudjanak ahhoz, ami egyfajta stabilizáló tényezőt is jelent. Tények, adatok a honvédségről A hazai honvédelmi kiadások reálértékben majdnem a felére csökkentek 1989 óta, a bruttó nemzeti termékből való részesedésük pedig 2,5 százalékról 1,88 százalékra csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem '93 című most megjelent kiadványból, amelyhez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für Lajos ebben többek között megállapíja, hogy az ország mozgósítási rendszere korszerű, az elmúlt időszakban fontos lépések születtek a honvédség reagálóképességének javítása terén. Megkezdődött az úgynevezett gyorsreagálású, légimozgékonyságú alegységek kiképzése és hozzáfogtak a honvédelmi dandárok szervezéséhez. A kiadványból megtudható többek között, hogy az országban hol helyezkednek el a gépes lett lövész-, a tüzér- és a harckocsicsapatok, illetve a harcászati repülő-, légvédelmi rakéta- és rádiótechnikai csapatok. A Magyar Honvédség létszáma 1993 végén pontosan százezer: 13700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52340 sorkatona és 25660 polgári alkalmazott. Az adatokból az is kiderül, hogy három éve még 143200 volt a honvédségi létszám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Magyar Honvédség jelenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjárművel, 1023 tüzérségi eszközzel 171 harci repülőgéppel és 39 speciális harci helikopterrel rendelkezik. Egy év alatt több mint 100-zal csökkent a harckocsik és több mint 400- zal a páncélozott harcjárművek száma. Jelenleg már csak a harckocsik száma haladja meg a nemzetközi szerződésben rögzített 835-ös plafont. Miután évek óta csak nominálértékben növekszik a honvédség költségvetése, ezért a fejlesztésre egyre kevesebb jut: 1990- ben még a hadikiadások 19 százaléka, addig az idén már csak 7,6 százalék jutott korszerűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék lenne. Végezetül a kiadványból azt is megtudhatja az olvasó, hogy jelenleg 30 magyar katona vesz részt az ENSZ békefenntartó tevékenységében. Legtöbben, tizennyolcan Mozambikban, hatan Kuvaitban, öten Angolában szolgálnak, míg egy katona Grúziában teljesít szolgálatot. Taxiórák Nem lesz blokád A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szövetsége főtitkárának nincs tudomása arról, hogy taxisok egy része blokádot tervezne a jövőre kötelezővé tett számlaadó taxiórák beszerelésének elhúzódása miatt. Peredi Péter csütörtökön az MTI-nek elmondta: a meghosszabbított, január 15- ei határidőig a személyfuvarozó vállalkozók többsége hozzájuthat a műszerekhez, így nem tartja szükségesnek a határidő újabb módosítását. A taxisok közül 3 ezren még a kötelezően előírt taxistanfolyamot sem kezdték meg és az új taxiórát sem rendelték meg. Bár volt elegendő idő a felkészülésre, a vállalkozók egy része halogatta az órák megrendelését. A műszerek beszerelését hátráltatta, hogy a gyártók kapacitása - vállalásaikhoz képest - szűkösnek bizonyult. Ráadásul a taxisoknak biztoson 30 ezer forintos kedvezményt a gyártóknak kellett hitelezniük, az össszeg ellentételezését ugyanis az adóhatóság nem biztosíotta számukra azonnal. A jövő évi tevékenység végzéséhez december 31-ig új taxisvizsgát is kellett tenniük a vállalkozóknak. Az előkészíő tanfolyamokon eddig 12 ezer 400 vállalkozó vett részt, akik közül 7600-an sikeresen teljesítették a vizsgát. Januárban azonban még azok is fuvarozhatnak, akik az első fordulóban nem feleltek meg valamelyik tantárgy követelményeinek, ám a pótvizsgákat a hónap végéig le kell tenniük. Elkobzott rakéták Tízféle pirotechnikai eszközt, összesen 585 szilveszteri minirakétát, röppentyűt és petárdát találtak a járőröző rendőrök Szekszárdon, a főutca egyik műszaki szaküzletében. A veszélyes eszközöket lefoglalták, megsemmisítik, a kereskedő ellen eljárás indult. A kiszabható bírság felső határa húszezer forint. A rendőrségnek bejelentés alapján jutott tudomására a tiltott kereskedelmi tevékenység, valaki megelégelte, hogy Szekszárdon az utóbbi években már nem csak az év utolsó napján, hanem egész decemberben robbantásoktól hangos a város, különösen este és éjszaka, amikor az emberek pihenni szeretnének. Ez a második eset Szekszárdon, hogy kereskedőtől ilyen robbanószerkezeteket koboznak el. Ugyancsak Tolna megyei fiatalok kerültek szembe a rendőrséggel a bajai vasútállomáson, ahol petárdát robbantottak. Mint kiderült, ők Ausztriában vásárolták a veszélyes szórakozás eszközeit és adtak is el belőle. Fizetésimérleg-hiány Miközben várhatóan 600-700 millió dollár hiányt mutat majd az 1993-as esztendő fizetési mérlege, a Magyar Nemzeti Bank rekordméretű, 6,8 milliárd dolláros devizatartalékkal kezdi meg az 1994. évet. Ez derül ki abból a Hárshegyi Frigyes jegybanki alelnök által adott nyilatkozatból, amelyet az MTI-ECO közölt csütörtökön. Hárshegyi Frigyes szerint a folyó fizetési mérleg hiánya - döntően a kereskedelmi mérleg 1993. évi 2,8-3 milliárd dolláros hiánya miatt - 3 milliárd dollár körül alakul majd az év végén. Ugyanakkor a közvetlen működőtőke-befektetések értéke az idén eléri a 2,2-2,3 milliárd dollárt, ami jelentősen csökkenti a fizetési mérleg hiányát. Az idei évre az előzetes prognózisok 1,5 milliárd dollár értékű működőtőke beáramlásával számoltak, ezt az értéket azonban jelentősen megemelte a Matáv privatizációja révén az MNB számlájára decemberben befolyt 875 millió dollár. A Magyar Nemzeti Bank 1993. évi mintegy 1,1 milliárd dollár értékű nettó kamatfizetési kötelezettségét nagymértékben fedezte az idegenforgalmi mérleg, az egyoldalú átutalások és más láthatatlan tételek aktívuma. A tőketörlesztési kötelezettség 1993-ban 2,5 milliárd dollár volt, de az MNB előtörlesztéseket is teljesített az elkövetkező két év kötelezettségeivel szemben. 1994-ben 2 milliárd dollár tőketörlesztést kell teljesítenie az MNB-nek, amelyekből 1,3 milliárd dollárnyi törlesztést már fedeznek az ez év végén szervezett kötvénykibocsátások. A jegybank alelnöke szerint az MNB aktív adósságmenedzselésével elérte, hogy a külső finanszírozás tekintetében Magyarország biztonsággal tekinthet az 1994-es választási esztendő elé. Olyan piaci pozícióban van az ország a nemzetközi tőkepiacon, hogy a szükséges további hitelfelvételek aligha ütköznek majd akadályba.