Napi Délkelet, 1993. december (2. évfolyam, 279-304. szám)

1993-12-31 / 304. szám

NAPI DÉLKELET A kormány üléséről számos döntés, határo­zat született csütörtökön, az évzáró kormányülésen. A kabinet napirendjéről be­számolva Juhász Judit szóvivő elmondta, hogy a többi között a családjogi törvényt érintő módosító ja­vaslatokat fogalmaztak meg. Erre azért volt szük­ség, mert hazánk is kötele­zettséget vállalt arra, hogy családjogi szabályozását összhangba hozza a gyer­mekek jogállásáról szóló ENSZ-egyezménnyel, amelyhez Magyarország 1990-ben csatlakozott. A módosítások nyomán fon­tos szemléletbeli változás lesz, hogy a gyermek, mint autonóm személyiség, aktí­van részt vehet a sorsát érintő kérdések eldöntésé­ben. Határozat született szá­mos gazdasági jellegű kér­désben is, így például a ka­binet módosította a rész­ben vagy teljesen tartósan állami tulajdonban maradó gazdálkodó szervezetekről szóló korábbi kormányren­deletet. A döntés értelmé­ben néhány országos je­lentőségű közszolgáltató szervezet tulajdonosi jogát az ÁV Rt.-től az érintett szaktárcák vezetői veszik át, így például a regionális vízművek tulajdonosi joga a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium­hoz, a geodéziai és térké­pészeti cégeké pedig a földművelésügyi miniszter­hez kerül. Ezzel egyide­jűleg a kormány döntött ar­ról is, hogy néhány esetben indokolatlan az állami tulaj­doni többség fenntartá­sa. Ez érinti egyebek mellett a Magyar Befektetési és Fejlesztési Bank Rt.-t,, a Gödöllői Tangazdaságot, a Dél-Pest Megyei Mezőgaz­dasági Rt.-t. Több turistavaluta fogy November végéig 383 millió úgynevezett turis­tadollárt (mintegy 38 milliárd forint) váltottak ki valutalapjukra a magyar állampolgárok, 110 mil­lió dollárral többet mint az elmúlt év hasonló idő­szakában. A Magyar Nemzeti Banknál elmondták, hogy mintegy kétmillióan éltek ezzel a lehetőséggel. Ez azt jelenti, hogy az igénybevevők az éves 350 dolláros keretükből nem egészen 200 dollárt használtak fel. Tavaly egész évben 344 millió dollárt adtak az egyéni valutakeret terhére. A rekordot valószínű­leg továbbra is az 1989-es tartja 450 millió dollár­ral. Annak az évnek novemberében korlátozták 50 dollárra az éves keretet, és ezt az intézkedést 1992. június 30-áig tartották fenn. 5 1993. DECEMBER 31., PÉNTEK REAGÁLÁSOK ORBÁN VIKTOR JAVASLATÁRA A jövő évi választásokról Orbán Viktor, a Fidesz elnöke azon, szerdán nyilvánosságra került ja­vaslatáról kérdezte az MTI csütörtökön a parla­menti pártok vezetőit, mi­szerint Göncz Árpád a jö­vő évi választások idő­pontjáról előzetesen kon­zultáljon valamennyi, a Parlamentben képviselt párt vezetőjével. Kulin Ferenc MDF-frak­­cióvezető, a párt alelnöke természetesnek tartja a Fidesz-vezető ezen igé­nyét, és kijelentette: bízik abban, hogy lesz alkalom valamennyi politikai párt számára e kérdés meg­beszélésére. Az MDF nyi­tott a konzultációk iránt, mert - mint Kulin fogal­mazott: - „jól felfogott ér­dekünk, hogy a mi véle­ményünket is figyelembe vegyék egy ilyen nagy fontosságú esemény idő­pontjának megválasztá­sakor”. Az MDF alelnöke nyilatkozatában feltéte­lezte, hogy még nem ala­kult ki egy mindenki által megfelelőnek tartott vég­leges időpont, s Orbán Viktor ezért kezdemé­nyezte a konzultációsoro­zatot. Az MDF szerint a május megfelelő lenne a választások első forduló­jára, de pontosabb idő­pontot Kulin Ferenc nem kívánt megjelölni, mivel az MDF ez irányú javasla­táról még nincs végleges vezetőtestületi döntés. Surján László KDNP- elnök az MTI munkatársá­nak nyilatkozva kijelentet­te: egyetért az Orbán-féle javaslattal, de egy percig nem gondolt arra, hogy a köztársasági elnök ne kí­vánna saját magától is kezdeményezni egy ilyen konzultáció-sorozatot. Hozzátette: termé­szetesen a döntés a köz­­társasági elnök joga. Arra a kérdésre, hogy a mi­niszterelnök-jelöltről foly­tatott tárgyalássorozat al­kalmával a választások időpontjáról nem váltott-e szót Göncz Árpáddal, Surján László elmondta: érdemben erről nem tár­gyaltak. Mint a KDNP el­nöke hangsúlyozta: an­nak idején ez másodlagos kérdés volt, de biztos ab­ban, hogy január folya­mán sor kerül a választási időpontról is a konzultá­ció-sorozatra. Arról, hogy az első forduló májusban legyen-e, Surján László megítélése szerint „elég erős közmegegyezés” ta­pasztalható, de ezt min­den politikai erő még nem mondta ki határozottan. Ezenkívül a KDNP-elnök szerint vannak olyan részletkérdések, amelyek megtárgyalása bizonyára hozzájárul a társadalmi békéhez, azt a konszen­zuspolitikát szolgálja, amelyet Boross Péter mi­niszterelnök és Göncz Ár­pád is többször hangsú­lyozott. Szabó János, az Egye­sült Kisgazdapárt elnöke nyilatkozatában előrebo­csátotta, hogy Orbán Vik­tor javaslata csak óhaj le­het, hiszen a köztársasági elnöknek nem alkotmány­­jogi kötelessége, hogy a választások időpontjának meghatározása előtt kon­zultáljon a parlamenti pár­tokkal. Hozzátette: egyet­ért magával az igénnyel, mert úgy gondolja, hogy a demokrácia ebben a vo­natkozásban is akkor mű­ködik olajozottan, ha ilyen egyeztetésekre sor kerül. Egy május 2-a utáni idő­pont az egyesült kisgaz­dák számára alkotmány­jogilag elfogadható, de még nincs testületi döntés a közelebbi dátumra teen­dő javaslatukról. Szabó János szavaiból kiderült az is: Az Egyesült Kisgaz­dapárt nem ért egyet az­zal, hogy a választások hétköznapra essenek. (Mint ismeretes, nemrégi­ben a sajtóban megjelent egy május 6-ra, péntekre vonatkozó találgatás.) Szabó János szerint fel­vetődik a kérdés, hogy ki fizesse ennek költségeit a munkahelyeken. Pető Iván, az SZDSZ elnöke kijelentette: pártja egyetért azzal, hogy a köztársasági elnök kon­zultációkat folytasson, de ezeket a tárgyalásokat Göncz Árpád már Boross Péter kinevezése előtt - tehát nem Orbán Viktor kezdeményezésére - megkezdte. Pető Iván szerint a köztársasági el­nök már a kormánnyal és a vezető kormánypárttal is egyeztetett, hiszen a Belügyminisztérium politi­kai államtitkára a napok­ban tényként közölte, hogy május első hétvégé­jén lesznek a választá­sok. - Az SZDSZ már el­mondta véleményét, és Göncz Árpád is kifejtette az SZDSZ-nek álláspont­ját, tehát az SZDSZ újabb tárgyalássorozatra nem tart igényt - mondta az SZDSZ-es politikus, aki szerint nincsenek tisztá­zandó részletkérdések sem. Ugyanakkor ha van­nak olyan pártok, ame­lyekkel Göncz Árpád még nem egyeztetett, akkor Pető Iván megítélése sze­rint a köztársasági elnök ezt Orbán Viktor levele nélkül is megtette volna, illetve megteszi. Horn Gyula MSZP-el­­nök úgy gondolja, hogy Orbán Viktor nyitott kapu­kat dönget, hiszen a mi­niszterelnök-jelöltről foly­tatott egyeztető tárgyalá­sai során a köztársasági elnök szót váltott nem­csak a szocialistákkal, ha­nem Horn Gyula informá­ciói szerint más pártok ve­zetőivel is a választások lehetséges időpontjáról. Horn Gyula nem látja kü­lönösebb értelmét annak, hogy Göncz Árpád erről a kérdésről újra tárgyaljon az MSZP-vel, ugyanakkor a pártelnök rámutatott: bár Göncz Árpádot sem­mi nem kötelezi ilyenfajta konzultációra, ennek nincs akadálya. Az MSZP szerint jó lenne minél előbb meghirdetni a vá­lasztások időpontját, hogy - mint Horn Gyula fogal­mazott - a politika sze­replői igazodni tudjanak ahhoz, ami egyfajta stabi­lizáló tényezőt is jelent. Tények, adatok a honvédségről A hazai honvédelmi kiadások reálértékben majdnem a felére csökkentek 1989 óta, a bruttó nemzeti termékből való részese­désük pedig 2,5 százalékról 1,88 százalékra csökkent. Egyebek közt ez is kiderül a Honvédelem '93 című most megjelent kiad­ványból, amelyhez bevezetőt a honvédelmi miniszter írt. Für La­jos ebben többek között megálla­­píja, hogy az ország mozgósítási rendszere korszerű, az elmúlt időszakban fontos lépések szü­lettek a honvédség reagálóké­pességének javítása terén. Meg­kezdődött az úgynevezett gyors­reagálású, légimozgékonyságú alegységek kiképzése és hoz­záfogtak a honvédelmi dandá­rok szervezéséhez. A kiadványból megtudható többek között, hogy az országban hol helyezkednek el a gépes lett lövész-, a tüzér- és a harckocsi­csapatok, illetve a harcászati re­pülő-, légvédelmi rakéta- és rá­diótechnikai csapatok. A Magyar Honvédség létszáma 1993 vé­gén pontosan százezer: 13700 tiszt, 8500 tiszthelyettes, 52340 sorkatona és 25660 polgári alkal­mazott. Az adatokból az is kide­rül, hogy három éve még 143200 volt a honvédségi létszám. Megtudhatjuk azt is, hogy a Ma­gyar Honvédség jelenleg 1229 harckocsival, 1296 páncélozott harcjárművel, 1023 tüzérségi eszközzel 171 harci repülőgép­pel és 39 speciális harci heli­kopterrel rendelkezik. Egy év alatt több mint 100-zal csökkent a harckocsik és több mint 400- zal a páncélozott harcjárművek száma. Jelenleg már csak a harckocsik száma haladja meg a nemzetközi szerződésben rögzített 835-ös plafont. Miután évek óta csak nominá­lértékben növekszik a honvédség költségvetése, ezért a fejlesz­tésre egyre kevesebb jut: 1990- ben még a hadikiadások 19 százaléka, addig az idén már csak 7,6 százalék jutott korsze­rűsítésre, miközben az ideális a 30-40 százalék lenne. Végezetül a kiadványból azt is megtudhatja az olvasó, hogy je­lenleg 30 magyar katona vesz részt az ENSZ békefenntartó te­vékenységében. Legtöbben, ti­zennyolcan Mozambikban, hatan Kuvaitban, öten Angolában szol­gálnak, míg egy katona Grúziá­ban teljesít szolgálatot. Taxiórák Nem lesz blokád A Fuvarozó Vállalkozók Országos Szö­vetsége főtitkárának nincs tudomása ar­ról, hogy taxisok egy része blokádot ter­vezne a jövőre kötelezővé tett számlaadó taxiórák beszerelésének elhúzódása mi­att. Peredi Péter csütörtökön az MTI-nek elmondta: a meghosszabbított, január 15- ei határidőig a személyfuvarozó vállalko­zók többsége hozzájuthat a műszerek­hez, így nem tartja szükségesnek a hatá­ridő újabb módosítását. A taxisok közül 3 ezren még a kötelező­en előírt taxistanfolyamot sem kezdték meg és az új taxiórát sem rendelték meg. Bár volt elegendő idő a felkészülésre, a vállalkozók egy része halogatta az órák megrendelését. A műszerek beszerelését hátráltatta, hogy a gyártók kapacitása - vállalásaikhoz képest - szűkösnek bizo­nyult. Ráadásul a taxisoknak biztos­on 30 ezer forintos kedvezményt a gyártók­nak kellett hitelezniük, az össszeg ellen­­tételezését ugyanis az adóhatóság nem biztosíotta számukra azonnal. A jövő évi tevékenység végzéséhez de­cember 31-ig új taxisvizsgát is kellett ten­niük a vállalkozóknak. Az előkészíő tan­folyamokon eddig 12 ezer 400 vállalkozó vett részt, akik közül 7600-an sikeresen teljesítették a vizsgát. Januárban azon­ban még azok is fuvarozhatnak, akik az első fordulóban nem feleltek meg valame­lyik tantárgy követelményeinek, ám a pót­vizsgákat a hónap végéig le kell tenniük. Elkobzott rakéták Tízféle pirotechnikai eszközt, összesen 585 szilveszteri minirakétát, röppentyűt és petárdát találtak a járőröző ren­dőrök Szekszárdon, a főutca egyik műszaki szaküzletében. A veszélyes eszközöket lefoglalták, megsemmisítik, a ke­reskedő ellen eljárás indult. A kiszabható bírság felső hatá­ra húszezer forint. A rendőrségnek bejelentés alapján jutott tudomására a tiltott kereskedelmi tevékenység, valaki megelégelte, hogy Szekszárdon az utóbbi években már nem csak az év utolsó napján, hanem egész decemberben robbantásoktól han­gos a város, különösen este és éjszaka, amikor az emberek pihenni szeretnének. Ez a második eset Szekszárdon, hogy kereskedőtől ilyen robbanószerkezeteket koboznak el. Ugyancsak Tolna megyei fiatalok kerültek szembe a ren­dőrséggel a bajai vasútállomáson, ahol petárdát robbantot­tak. Mint kiderült, ők Ausztriában vásárolták a veszélyes szórakozás eszközeit és adtak is el belőle. Fizetésimérleg-hiány Miközben várhatóan 600-700 millió dollár hiányt mutat majd az 1993-as esztendő fizetési mérlege, a Magyar Nemzeti Bank rekordméretű, 6,8 milli­árd dolláros devizatartalékkal kezdi meg az 1994. évet. Ez derül ki abból a Hárshegyi Fri­gyes jegybanki alelnök által adott nyilatkozatból, amelyet az MTI-ECO közölt csütörtö­kön. Hárshegyi Frigyes szerint a folyó fizetési mérleg hiánya - döntően a kereskedelmi mér­leg 1993. évi 2,8-3 milliárd dol­láros hiánya miatt - 3 milliárd dollár körül alakul majd az év végén. Ugyanakkor a közvet­len működőtőke-befektetések értéke az idén eléri a 2,2-2,3 milliárd dollárt, ami jelentősen csökkenti a fizetési mérleg hiá­nyát. Az idei évre az előzetes prognózisok 1,5 milliárd dollár értékű működőtőke beáramlá­sával számoltak, ezt az értéket azonban jelentősen megemel­te a Matáv privatizációja révén az MNB számlájára december­ben befolyt 875 millió dollár. A Magyar Nemzeti Bank 1993. évi mintegy 1,1 milliárd dollár értékű nettó kamatfizeté­si kötelezettségét nagymérték­ben fedezte az idegenforgalmi mérleg, az egyoldalú átutalá­sok és más láthatatlan tételek aktívuma. A tőketörlesztési kö­telezettség 1993-ban 2,5 milli­árd dollár volt, de az MNB el­őtörlesztéseket is teljesített az elkövetkező két év kötelezett­ségeivel szemben. 1994-ben 2 milliárd dollár tőketörlesztést kell teljesítenie az MNB-nek, amelyekből 1,3 milliárd dollár­nyi törlesztést már fedeznek az ez év végén szervezett köt­vénykibocsátások. A jegybank alelnöke szerint az MNB aktív adósságmene­dzselésével elérte, hogy a kül­ső finanszírozás tekintetében Magyarország biztonsággal tekinthet az 1994-es választási esztendő elé. Olyan piaci pozí­cióban van az ország a nem­zetközi tőkepiacon, hogy a szükséges további hitelfelvéte­lek aligha ütköznek majd aka­dályba.

Next