Napi Gazdaság, 1996. augusztus (6. évfolyam, 177-201. szám)
1996-08-01 / 177. szám
ÁJa: 80 Ft TARTALOM KATASZTROFÁLIS HIÁNY A NÉMET KÖLTSÉGVETÉSBEN? (2. OLDAL) AZ APEH KELET-PESTI IGAZGATÓSÁGA IDEI BEVÉTELI TERVE 110 MILLIÁRD FORINT (3. OLDAL) SZEPTEMBERBEN KIÍRJÁK A HUNGAROCAMION PRIVATIZÁCIÓS PÁLYÁZATÁT (4. OLDAL) ROSSZ AZ OSZTRÁK GABONATERMÉS VIX. (10. OLDAL)N I GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP JO Csütörtök, 1996. augusztus 1. VI. évf. 177. (1461.) szám Budapesti tőzsdeindex: 2865,47 (-11,01) (BÉT) Kárpótlási jegy: 343 Ft (+3 Ft) (BÉT) 1 DM = 103,54 Ft (+0,28%) (Budapest) 1 USD = 151,97 Ft (-0,43%) (Budapest) Dow Jones-lparindex: 5481,93 (júl. 30-al zárás) 1 USD = 1,4704 DM (-0,54%) (Frankfurt) 1GBP = 1,5571 USD (+0,01%) (London) Arany (USD/uncIa): 385,50 (+0,70) (London) Olaj (USD/barrel): 18,93 (+0,14) (London) Az EU gabonarendtartását kellene adaptálni Ne az irányár legyen az irányadó A gabonapiacon kialakult szélsőséges helyzetet az agrárrendtartási törvény alapján hozott piacszabályozó intézkedésekkel nem tudja kezelni a kormányzat. A piac alakulása kiszámíthatatlan, a piacszabályozó intézkedések év közben, tűzoltó jelleggel születtek - közölte a NAPI Gazdasággal Makay György, a Magyar Gabonafeldolgozók, Takarmánygyártók és Kereskedők Szövetségének (Gabonaszövetség) főtitkára. Az idei aratásnak még nincs vége, s egyfajta számháború folyik a termés mennyiségét illetően. Makay kijelentette: elfogadja a Földművelésügyi Minisztérium (FM) prognózisát. Véleménye szerint ugyanis a tárca illetékesei korrekt információkkal látták el a piacot, s minden esetben időben korrigálták a mennyiségről szóló előrejelzéseket. A idén 3,6 millió tonna búza kerül a magtárakba. Ez a mennyiség ma még mindenre elég, de az étkezési és a takarmánybúza belföldi felvásárlási ára jelentősen magasabb a világpiacinál, s az exportengedélyek révén a termelők jutottak piaci pozícióhoz, ezért felborult a piaci egyensúly - mondta a főtitkár. Gondot jelent az is, hogy a tavaly módosított agrárrendtartási törvényben az irányárat tekintik a szabályozás alapjának, miközben a gabonára az irányáras rendszer működési mechanizmusát senki nem dolgozta ki. (Folytatás a 3. oldalon) Brüsszeli áldás az osztrák autópályadíjra Egyhetes matrica is lesz? Bécsi tudósítónktól: A brüsszeli bizottság jóváhagyta az úthasználati díj bevezetését az osztrák autópályákon, a bizottság közlekedési kérdésekben illetékes tagja azonban fontosnak tartja, hogy az éves és a kéthónapos matrica mellett heti kiragasztót is vásárolhassanak az autósok. Ausztria, mint ismeretes, 1997 januárjától kívánja autópályáin az úthasználati díjat bevezetni, egyelőre oly módon, hogy matrica megvásárlását teszi kötelezővé az utak használóinak. Bécsi elképzelés szerint az éves matrica ára személygépkocsik esetében 550 schilling, a kéthónaposé, amelyet elsősorban külföldi turistáknak terveztek, 150 schilling. Az autóbuszok éves tarifája 6000 schilling, a teherautóké 12 tonnáig 12 ezer. Neil Kinnock javaslatát Bécs nem fogadta kitörő örömmel, az autósok így várhatóan csak a 60-70 schillinges heti bérletet váltják ki, és ezzel komoly bevételtől esik majd el az osztrák kincstár. Kifogásolják az illetékesek, hogy a heti matrica szombatólszombatig érvényes, tehát valójában nyolc napra szól. Bírálják azt is, hogy a külföldiek igazából nem ellenőrizhetők, az osztrák rendőrség ugyanis egyelőre nincs felhatalmazva megállításra. A közlekedéspolitikusok és környezetvédők azonban egyaránt örülnek a brüsszeli jóváhagyásnak, mert úgy értékelik, hogy a díj bevezetése csökkenti az iszonyatos autólavinát, s végül is elősegíti azt az igyekezetét, hogy a közlekedés a közútról valamelyest átterelődjék a vasútra. Ebben a szellemben köszöntötték a Brüsszelben kedden közzétett fehér könyvet is, amely az EU közlekedési stratégiájaként beszél az európai vasúti közlekedés feltámasztásáról. F. Zs. Aláírták a horvát adósságrendezési megállapodást A horvát kormány és a kereskedelmi banki hitelezőket tömörítő Londoni Klub képviselői tegnap aláírták azt a korábban létrejött megállapodást, amelynek értelmében Zágráb az egykori jugoszláv adósság 29,5 százalékát vállalja magára. Az 1,46 milliárd dolláros összegre Horvátország két, egyaránt dollárban jegyzett kötvényt bocsát ki, kedvezőnek mondható feltételekkel. A volt jugoszláv tagköztársaságok közül eddig Szlovénia kötött hasonló megállapodást a Londoni Klubbal. Kis-Jugoszlávia jogi úton megtámadta ezt az egyezményt,és jelezte, hogy pert kíván indítani a horvát megállapodás ellen is. Az aláírást követően Borislav Skegro miniszterelnök-helyettes hangsúlyozta, hogy Horvátország a jövőben maximális pontossággal fogja teljesíteni adósságszolgálatát, és reményét fejezte ki, hogy a megállapodás javítja országa megítélését a nemzetközi pénzpiacokon. A hitelezők koordinációs bizottságának elnöke, Robert Gyenge reálisnak nevezte azt a zágrábi reményt, hogy a horvát adósság megkapja a „befektetésre ajánlott” besorolást a hitelminősítő intézetektől. (Reuter) MAGYAR-SZERB GÉPIPARI KOOPERÁCIÓ A Dunaferr a délszláv piacokon terjeszkedik A délszláv piacok felkutatásának jelentős állomása a szerb Gosa Holding és a Dunaferr közötti együttműködés - mondta a NAPI Gazdaságnak Keresztes László, a dunaújvárosi társaság acélszerkezet-termékigazgatója. A két vállalat hosszú távú együttműködést, és az egymás országaiban való értékesítés mellett harmadik piacokon is közös fellépést tervez. A Dunaferr már a délszláv embargó végnapjaiban felkészült a felfüggesztés utáni időszakra. Korábban több tárgyalási fordulót is lebonyolítottak a Belgrád melletti Smederevo Acélművel vegyes vállalat alapításáról, az idei július első felében pedig a Gosa Holdinggal - Jugoszlávia egyik legnagyobb gépipari vállalatával - állapodtak meg többlépcsős együttműködésben. Keresztes László lapunknak elmondta, hogy arról már döntöttek a két társaság vezetői, hogy első lépcsőben létrehoznak egy minden valószínűség szerint 50-50 százalékban magyar, illetve jugoszláv tulajdonú kereskedelmi vegyes vállalatot. (Folytatás a 3. oldalon) KSH-JELENTÉS Árak és jövedelmek Az év eddig eltelt időszakában az áralakulást az jellemezte, hogy a növekedés mértéke kisebb volt a múlt évinél, de nagyobb a kormányzat által 1996-ra tervezettnél. A múlt évitől eltérően az egyes területek árindexei számottevően különböző képet mutatnak. Míg tavaly az év egészében az ipari, az építőipari, a mezőgazdasági, valamint a fogyasztói árak nagyjából hasonló mértékben, 27-29 százalékkal emelkedtek, idén a különbség jóval nagyobb. A tavaly január-májusi időszakhoz viszonyítva legerőteljesebb az építőipari árak emelkedése, ennél majdnem 10 százalékponttal kisebb a mezőgazdasági felvásárlási áraké. Az ipari termelői árak az öt hónap átlagában 23,8 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet úgy, hogy a belföldi és az exportértékesítési árak dinamikája gyakorlatilag nem különbözött. Az építőipari árak az I. negyedévben 29 százalékkal, az első öt hónapban 27,9 százalékkal voltak magasabbak az egy évvel korábbinál. Ez meghaladja az 1995. I.-II. negyedévi és az éves áremelkedés mértékét is. A mezőgazdasági termékek termelői-felvásárlási árszínvonala viszonylag mérsékelten és havonként elég egyenletesen emelkedett, január-május átlagában 18,5 százalékkal. (Folytatás a 3. oldalon) ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELEM Jövőre 5 milliárd forintra lenne szükség Az idén 2,3 milliárd forintra, jövőre ennél minimum 2,5 milliárd forinttal többre lenne szüksége az ország területét lefedő 12 vízügyi igazgatóságnak az ár- és a belvízvédelmi rendszerek fejlesztéséhez, illetve rekonstukciójához. Ami a vízügyi szervezetek működését illeti, az ehhez szükséges pénznek csak egyharmada áll rendelkezésre - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Fenyvesi Béla, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) általános főigazgató-helyettese. Az ország területének egyharmadát károsíthatják árvizek vagy belvizek. Az ezek megelőzésére, illetve elhárítására létrehozott vagyontárgyak értéke több százmilliárd forint. A szűkülő anyagi források nemcsak ezek létét veszélyeztetik, de a védett területeken lévő nemzeti vagyont is, melynek értéke ennek a többszöröse. Bár az állam az ország vízügyi feladatainak legfőbb felelőse, mégsem fordít elegendő összeget sem a fejlesztésre, sem a feladatokat végrehajtó vízügyi szervezet működtetésére. Sőt, a jövő évi költségvetési irányelvek szerint 1997-ben 20 százalékkal kívánja csökkenteni a költségvetési szervek, köztük a vízügyi igazgatóságok dologi kiadásait. Ez a lépés a vízügyi szervek teljes ellehetetlenüléséhez vezethet - vélekedik Fenyvesi Béla. Tavaly költségvetési forrásból 4 milliárd forint, az idén pedig alig több mint 4,5 milliárd forint áll a vízügyi igazgatóságok rendelkezésére működési céljaikra. Ez csupán a normál költségek egyharmadát fedezi. Ezért sorba kell rendezni a teendőket. Ebben a szakigazgatási feladatok állnak az első helyen, amikre az idén a szükséges 4,3 milliárd helyett csak 3 milliárd forintot fordít a vízügyi szolgálat. (Folytatás a 3. oldalon) r/ill / TŐZSDÉK-PIACOK BÉT: biztató jelek Lassul az áresés a Budapesti Értéktőzsde részvénypiacán, mindazonáltal a forgalom továbbra is mérsékelt, a BUX értéke pedig újabb 11 ponttal csökkent. A húzópapírok közül a Richter 6100 forintra erősödött, a Borsodchem 2415 forintot ért a zárásban. Változatlanul csökkent viszont az Egis árfolyama, a nap végén 7380 forinton vásárolták. A bankpapírok közül az OTP 1890 forintra emelkedett, a tovább zuhanó Inter-Európa 28 800 forinton fejezte be a szereplését. A kárpótlási jegy ára 343 forintra emelkedett. OTC: olcsóbban adják a Richten Gyakorlatilag napok óta mozdulatlanságba dermedt a tőzsdén kívüli piac, az ajánlatok alig változnak, a papírok túlnyomó része a megszokott árakon szerepel. A bankpapírok közül a BB törzsrészvényének 1 ponttal szűkült a marzsa (68/70), a Postabank törzspapírját 4 ponttal olcsóbban kínálják (72/ 95). Az MHB tartja az elért árszintet (74/88), az OTP elsőbbségi részvénye szintén változatlan árakon szerepel (74/75). A Richter Gedeon eladói oldalán két ponttal alacsonyabb ajánlat szerepel (218/238), a többi gyógyszerrészvény azonban nem mozdul. Biogal (67,5/96), Chinoin (600/600). Ma zárul a Titász-jegyzés Az Állami Értékpapír- és Tőzsdefelügyelet nem engedélyezte a már több mint tízszeresen túljegyzett Titász-részvények jegyzési időszakának meghosszabbítását. A ma záruló jegyzésben a 2,7 milliárdos felajánlott csomagból a preferált befektetői csoportok mindössze 1,7 milliárdnyit jegyeztek, így az áramszolgáltató-cserék történetében először a sima jeggyel jegyzők is nagyobb paketthez juthatnak. Bankközi: további csökkenés A tartalékolási periódus utolsó napján, szerdán 22 százalékra csökkent az átlagos kamatszint a bankközi forintpiacon, sőt 213/4 százalékon is kötöttek overnight üzleteket. A forgalom ugyanakkor nem volt jelentős, az eladói oldal túlsúlya jellemezte a piacot. A tomnext kereskedésnél 23/4-23/2 százalékra ugrott fel a kamatszint, ami azt jelzi, hogy az új periódus elején ilyen kamatokra számítanak a kereskedelmi bankok. A devizapiacon a dollár árfolyama 148,60 forintra esett, követve a nemzetközi pénzpiaci tendenciákat. A német márka 101,10 forintra erősödött, az ECU-t pedig 189,15 forinton jegyezték. BÁT: vegyesen zárt a gabonapiac A takarmánykukorica ára az idei lejáratokra 300-300 forinttal esett, jövő márciusra viszont 100 forinttal magasabban zárt. Az étkezési búza jegyzése az első három határidőre 600/ 300/300 forinttal emelkedett, a későbbi lejáratokra azonban tovább zuhant, 240-400 forinttal. A takarmánybúza ezzel szemben minden jegyzett határidőre drágult, 60-300 forinttal. A takarmányárpa jegyzése csak augusztusra változott - 300 forinttal esett. Ugyanez történt a napraforgómag-piacon is az októberi és novemberi határidőre. Származékos: megállt a BUX esése Bár a részvénypiacon nem ért véget a bessz, a prompt index 10 ponttal csökkent, a BUX árak 10-30 ponttal erősödtek, ami a befektetői optimizmus újjáéledését jelzi. A BÉT devizapiacán ismét óriási márkakötések születtek, de ECU-dollár kosárból is nagy volt a forgalom. A BÁT-on a dollár gyengült, a márka és az ECU valamelyest erősödött. A jen emelkedése nagyobb mértékű volt, a legnagyobb árnövekedést azonban a svájci frank könyvelhette el.