Napi Gazdaság, 1996. szeptember (6. évfolyam, 202-226. szám)

1996-09-02 / 202. szám

Hétfő, 1996. szeptember 2. VI. évf. 202. (1486.) szám. Ára: 80 Ft íSÉI? GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP NAPI&%I1m& mellékletünkben: ÜZLETI IRÁNYTŰ (11. oldal) VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (13. oldal) AUTÓSVILÁG (14. oldal) A tb-alapok hiányára nincs fedezet A költségvetés rendbe jött, de az államháztartás nem Néhány bevételi előirányzat emelésével és a kamatkiadá­si előirányzatok csökkentésével a Pénzügyminisztérium betömködte a központi költségvetésben keletkezett lyu­kakat, ám ettől az államháztartás egészének helyzete - amelyre nemzetközi kötelezettségeink vonatkoznak - nem javult. Egyre növekvő veszélyt jelent az ÁPV Rt. által az önkormányzatoknak átadandó készpénz és vagyon, mert a „megtollasodó” települések költekezése megszüntet­heti az infláció keresletoldali fékjét. A központi költségvetés mó­dosítására tett pénzügyminiszté­riumi javaslat 22 milliárd forinttal emeli meg az importbefizetések előirányzatát és 3,5 milliárd fo­rinttal a társasági adó bevéte­lét. További 10,5 milliárd forint elkölthető pénz pedig úgy ke­letkezne, hogy a privatizációs be­vételek adósságtörlesztésre for­dítása nyomán keletkező kamat­megtakarítás büdzsében megje­lenő részét átvezetik a költség- vetésen, azaz ennyivel csökken­tik a kamatkiadási előirányza­tokat. Mindkét egyenlegjavító ténye­zővel van azonban egy kis prob­léma. A vám- és importbefize­tések, illetve a társaságiadó-be- vételek emelésével az a bökke­nő, hogy a tárca vezetői koráb­ban e két előirányzat többletbe­fizetésével kívánták ellensúlyozni az államháztartás másik nagy al­rendszerében, a tb-alapoknál ke­letkező hiányt. Erre a módosító javaslat elfogadása után nincs mód, hiszen a bevételi előirány­zatok emelését hasonló mérté­kű kiadásnövelés kíséri a javas­latban. Holott lenne mit kom­penzálni. A két tb-alap hiánya július végén meghaladta a 41 mil­liárd forintot, szemben a terve­zett 17,8 milliárddal. A hiány növekedésének üteme a bérek­kel együtt emelkedő járulékbe­vételek miatt csökkenőben van, ám a két alapnál még így is 60 milliárdos hiányra számítanak az év végéig. (Folytatás a 3. oldalon) AZ MVM-CSOPORT TAVALYI TERMELÉSI ADATAI Csekély növekedés a villamosenergia-felhasználásban Csekély, 2 százalékos nö­vekedés tapasztalható a ta­valyi villamosenergia-fo- gyasztásban az 1994-es ada­tokhoz képest. A villamos energia előállításából az atomenergia 42,3 százalék­kal részesedett - derül ki a Magyar Villamos Müvek Rt. (MVM Rt.) tavalyi termelési adatokat összegző adataiból. Az elmúlt évben az ország vil- lamosenergia-fogyasztása és a há­lózati veszteség 33,69 terawattórát Az SZDSZ számára elfogad­hatatlan Szekeres Imre múlt heti bejelentése, mely szerint új, mél- tányosabb adótáblát kíván kidol­gozni az MSZP frakciója - mondta Pető Iván, az SZDSZ frakcióve­zetője a párt országos tanácsá­nak szombati ülését követően. Szekeres Imre szocialista frak­cióvezető szerint az új szja-táb- lára azért lenne szükség, mert az adózók 89 százaléka tartozik a kis és közepes jövedelműek kö­rébe, akik már képtelenek fo­gyasztásukat tovább csökkente­tett ki. Ebből a hálózati veszte­ség 4,743 terawattóra volt. Ez az 1989-es csúcsidőszakot bázis­ként véve 11,5 százalékos csök­kenésnek felel meg. Ugyanak­kor az 1994-es adatokhoz képest 2 százalékos emelkedés tapasz­talható. A főbb fogyasztói cso­portok villamosenergia-felhasz- nálását vizsgálva megállapítha­tó, hogy a háztartási fogyasztók 9,791 terawattórás fogyasztása mellett az ipari fogyasztók kö­zül kiemelkedik a feldolgozóipar 8,829 terawattórával. ni. Az SZDSZ álláspontja ezzel szemben az, hogy a további adó- mérséklés felborítaná a bevételi és kiadási oldal egyensúlyát, ami­nek következtében felborulhat az államháztartás egyensúlya. Ezért az ilyen jellegű nyilatkozatoknak nem lehet komoly politikai kö­vetkezménye, céljuk csak a párt népszerűségének növelése - emelte ki Pető. A Magyar Szocialista Párt szom­bati választmányi ülésén Szabó György népjóléti miniszter tájé­koztatása nyomán foglalkoztak A villamosenergia-termeléshez felhasznált tüzelőanyagokból a szénhidrogének - fűtőolaj, föld­gáz - 31,3 százalékkal, a szén- fajtái: pedig 25,9 sz .zalékkal ré­szesedtek. A vízenergia részese­dése mindössze fél százalék volt, viszont az atomenergia 42,3 szá­zalékot tett ki. Az MVM Rt.-nél bekövetke­zett bánya-erőmű integrációt ér­tékelve az összegzés megállapít­ja, hogy ez üzemviteli szempontból eredményesnek bizonyult. (Folytatás a 3. oldalon) az egészségügyi reform kérdése­ivel - mondta Baja Ferenc, a vá­lasztmány elnöke az ülés után. A tanácskozáson részt vevők egyetértettek abban, hogy az egé­szségügyi ágazat strukturális, fi­nanszírozási és igazgatási válságban van. Ezért 1997-ben növelni kell az egészségügyi kiadásokra for­dítandó pénzt, valamint szerkezet- átalakításokra is sort kell keríteni, aminek egyik lehetséges megol­dása a költséges kórházi ellátás­ról való átirányítás az olcsóbb járóbeteg-ellátás felé. D. B. Közel a döntés Ferihegy II. bővítéséről . Döntésközeli helyzetbe jutott az elmúlt hét végére Ferihegy 11. bővítésének kérdése. Lotz Károly közlekedési miniszter elmondta: Medgyessy Péter pénzügyminiszter értesítette arról, hogy a repülő­téri fejlesztések finanszírozására a C1B által alakított befektetői konzorciumot tartja megfelelő­nek. Jelenleg még folyik a finan­szírozás részleteinek pontosítása a pénzintézettel, és napokon belül várható a végső feltételek rög­zítése. A közlekedési tárca ve­zetője közölte még, hogy amint az igazságügyi tárca jóváhagyja a szerződés jogi feltételeit - amire jó esély van -, az utolsó akadá­lya is elhárul annak, hogy a Lé­giforgalmi és Repülőtéri Igazga­tóság (LR1) és a kanadai ADC közös társaságot alapítson. Ferihegy 11. bővítésére július 18-án kormányhatározat szüle­tett, amely szerint az LR1 66 szá­zalékos tulajdoni aránnyal, a ka­nadai cég 34 százalékkal vehet részt a Ferihegyi Utasterminál Fejlesztő Kft.-ben. A két cég sza­vazati joga tulajdoni hányaduk­kal megegyező arányú lesz. Lotz kijelentette, hogy a KHVM a társ­minisztériumok hozzájárulása ese­tén minden bizonnyal engedélyt ad a társaság megalapítására, s azt követően még az idén megkez­dődhetnek az építési munkák is. Pető ellenzi a további adócsökkentést HÉTFŐI INTERJÚ HARANGOZÓ ANDRÁSSAL Az adósságért részvényt konstrukció mindenkinek jó Minden cég előtt nyitva a lehetőség, hogy bankja köz­reműködésével részvénnyel törlessze tb-tartozását - ál­lítja Harangozó András, a Nyugdíjbiztosítási Főigazga­tóság vagyonkezelési főosz­tályának vezetője. Szerinte a konstrukció egyaránt jó az adósnak és a társadalom- biztosításnak is, hiszen eddig megmozdíthatatlan kintlevő­ségekért most valódi vagyon­hoz juthatnának a tb-alapok.- A nyugdíjbiztosítónál levő' va­gyon hozama elenyésző' a nyug­díjkiadások összegéhez képest, tar­talékot pedig felesleges képezni egy olyan rendszerben, amelyben a jegybanki forgóeszközalapról bár­mikor finanszírozhatók a kiadá­sok. Mi indokolja, hogy a felosztó-kirovó rendszerben mű­ködó' nyugdíjbiztosítót vagyonhoz juttassa az ÁPV Rt..7- Tekintsük ezt az egész va- gyonkérdést kártalanításnak. A tb-alapok jogelődei hatalmas va­gyonnal rendelkeztek, amit a há­ború után államosítottak. Az OTI-nak a háború előtt 580 millió pengő vagyona volt csak ingat­lanban, akkor, amikor egy Jó­zsef körúti bérház 20 ezer pen­gőbe került. Az ÁPV Rt.-tói át­vett vagyon ennek fényében sze­rény kárpótlásnak tekinthető.- Egyáltalán, eddig mit vett át a nyugdíjbiztosító? OTP-, Postabank-, Borsodchem- és TVK-részvénye- ket, valamint két épületet.- Ennél azért több vagyonelem­ről írta már a sajtó azt, hogy átvették a? alapok.- Először is, én csak a nyug­díjbiztosítóról beszélek. A má­sik probléma, hogy ha az ÁPV Rt. igazgatósága jóváhagy egy tranzakciót, akkor azzal még nincs vége az ügynek. Meg kell álla­podni a tranzakciós árban, jóvá kell hagyatni az önkormányzat­tal. Amiről eddig beszéltem, azok azok a részvénycsomagok, ame­lyeket már minden formai kö­vetelmény szerint átvettünk. Szer­ződésünk van Centrum- és Pil­lér 11.-papírokra, de mi már alá­írtuk az Autoker-részvényekre vo­natkozó papírokat is, most az ÁPV-re várunk. Előkészítés alatt áll ugyanakkor jó néhány rész­vénycsomag, a Humán- és a Richter-tranzakciót bármelyik nap aláírhatja az önkormányzat el­nöke. Mindez azt jelenti, hogy szeptember 30-ig lezárul gyakor­latilag az egész vagyonátadás, a törvényben előírt értékhez csak két épület átvétele hiányzik majd, ezek összértéke nem éri el az 1 milliárdot. (Folytatás a 4. oldalon) Felgyorsul a lengyel állami vállalatok társaságosítása Több ezer állami vállalat gyors társaságosítását előirányzó tör­vényt fogadott el a lengyel par­lament alsóháza. A szejm eluta­sította a szenátusban a törvény­hez fűzött módosítást, amely sze­rint a stratégiai ágazatokban csak egyedi törvényhozási jóváhagyást követően lehetne privatizálni. A most elfogadott törvény alap­ján a kezdetben egyszemélyes ál­lami tulajdoni formát öltő vál­lalatokban a dolgozók a privati­záció folyamán 15 százalékos ré­szesedéshez juthatnak térítésmen­tesen (az eddig érvényben lévő szabályozás szerint maximum 20 százalékos lehetett a dolgozói tu­lajdon, de azért a piaci ár felét kellett megfizetni). Egy-egy al­kalmazott viszont legfeljebb a havi átlagkereset 18-szorosának ere­jéig kaphat ingyenrészvényt. Az új szabályozást sokan bí­rálják, szerintük fokozott állami beavatkozásra nyújt lehetőséget a gazdaságban, hiszen a társasá- gosítás során a kormány várha­tóan a saját embereit fogja az érintett cégek vezető pozícióiba ültetni. (Folytatás a 2. oldalon) Bukaresti cikk az RMDSZ gazdasági befolyásáról A Romániai Magyar Demok­rata Szövetség egyben Erdély leg­nagyobb és legerősebb holding­jának is tekinthető - állítja az Ari című bukaresti újság. A párt ernyője alatt számos magyar vál­lalat virágzik. Ennek alapja az RMDSZ gazdasági programja, amelynek meghirdetett célja a magyar közösség gazdasági poten­ciáljának növelése és a széles körű gazdasági függetlenség megvaló­sítása. Az RMDSZ gazdasági program­ját a Romániai Magyar Közgaz­dász Társaság segítésével bonyo­lítják le, amelyet a piacgazda­ság és a nemzetközi gazdasági kap­csolatok terén jól felkészült szak­emberek alkotnak - idézi az MTI a román lapot. Ez a társaság elő­rejelzéseket készít és értékesíté­si programokat állít össze, pia­cot kutat és tájékoztatja a vál­lalkozókat az üzleti prioritások­ról. Sok cégnek adott tanácsot előnyös hitelszerzési lehetősége­iről, és ezeket az információkat gyorsan fel is használták a ma­gyar vállalkozók. Különösen igaz ez a PHARE program keretében nyújtott hitelekre. A Romániai Magyar Közgaz­dász Társaság naprakész adatban­kot alakított ki magának, amely képes azonnal információkat biz­tosítani a vállalkozóknak. Ugya­nakkor az RMDSZ alapítványt hozott létre „Vállalkozni jó” né­ven, amely tanácsokat ad és se­gít az új vállalatok megalakítá­sában. Sőt, ezen túlmenően a piaci követelményeknek megfe­lelően az új vállalkozóknak aján­lást is tesz a tevékenységi terü­letükre vonatkozóan és elősegí­ti első belföldi és nemzetközi üzleti kapcsolataik létesítését. Elmondható - jegyzi meg az Azi -, hogy az RMDSZ gazda­sági tevékenysége sikeres, s ab­ban részt vesz ennek a nemzeti­ségi alapú politikai csoportosu­lásnak minden parlamenti kép­viselője. Ok „vadásszák” az ilyen jellegű híreket a parlamentben vagy azokban az intézmények­ben, amelyekkel kapcsolatba ke^ rülnek, és ezeket átadják az ér­dekelteknek a Magyar Közgaz­dászok Társaságán keresztül. Meg­fordítva, az RMDSZ alapította társaság is adatot gyűjt és feldolgoz, hogy olyan informá­ciókat nyújtson a parlamenti kép­viselőknek, amelyeket azok hasz­nosíthatnak a törvényhozási mun­kában. Az RMDSZ azonban fi­gyelmesen ellenőrzi honatyáinak kapcsolatát az üzleti élettel, hogy ne lehessen őket korrupcióval vá­dolni. Belgrád aláveti magát az IMF feltételeinek Kötvényre váltják a belső adósságokat? A jugoszláv parlament a napokban jóváhagyta azokat a feltételeket, amelyeket a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szabott az ország tagsági viszonyának megújításához. Bár a csat­lakozás időpontja még bizonytalan, az elemzők egyönte­tűen úgy vélik, hogy a szervezet részéről semmilyen pénzre nem számíthatnak a valódi gazdasági reformok életbe léptetése előtt. A belgrádi jegybank a hét végén terveket ismertetett a belső eladósodás felszámolására is. Belgrád láthatólag csendben ej­tette azt a követelését, hogy az egykori jugoszláv szövetségi ál­lam egyedüli jogutódjának ismer­jék el. Áz országnak az IMF-tagság megújítása előtt azonban a po­litikai és gazdasági reformok te­rületén jelentős lépéseket kell meg­tennie, ezek közül is alapvető a gazdaságstabilizációs és privati­zációs program. A reformintéz­kedések elengedhetetlen része a bankrendszer, valamint a kamat- és árfolyam-politika átalakítása is. Megfigyelők szerint azonban a jelenlegi szocialista vezetés al­kalmatlan arra, hogy tiszta, át­látható privatizációt hajtson végre - többek között azért is, mert jelentősebb külföldi tőkebevonás a magas politikai kockázat mi­att csak többségi részvények ela­dásával remélhető. (Folytatás a 2. oldalon) NEM LESZ EURO - ÁLLÍTJA EGY AMERIKAI GURU (2. OLDAL) DOHÁNYIMPORTRA SZORUL AZ ORSZÁG (3. OLDAL) SERTÉSHIÁNY LESZ ŐSZRE? (4. OLDAL) JÓK A ROCHE EREDMÉNYEI, DE A PIACOK A NOVARTISRA TESZNEK (15. OLDAL)

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék