Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)
1996-10-01 / 227. szám
2 NAPI -------gazdaság ♦ LENGYEL SZEMMEL HÁTRÁNYOS A CEFTA-N BELÜLI AGRÁRKERESKEDELEM -derül ki egy Varsóban közzétett jelentésből. E téren az sem hozott változást, hogy a Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás államai januártól erősen liberalizálták a kereskedelmet. Lengyelországnak az idei első félévben mind az exportja, mind az importja visszaesett a CEFTA-országokkal folytatott agrárkereskedelemben, s hiánya megközelíti a 70 millió dollárt. ♦ SZÓFIA IGYEKSZIK RÁBÍRNI AZ IMF-ET az országnak nyáron megítélt készenléti hitel visszatartott második részletének folyósítására. Az IMF és a Világbank közgyűlése miatt Washingtonban tartózkodó bolgár küldöttség - a pénzügyminiszter, a jegybankelnök és a privatizációs hatóság vezetője - egyelőre nem ért el áttörést, a fő akadályt továbbra is a magas költségvetési hiány jelenti, amit a nemzetközi pénzintézet szerint a privatizáció radikális felgyorsításával kellene mérsékelni. ♦ ÉSZTORSZÁG ÚJABB PRIVATIZÁCIÓS PROGRAMOT INDÍT, az iparvállalatok után ezúttal az ország infrastruktúráját működtető szolgáltató vállalatokban fogják csökkenteni az állam részesedését. A tervek szerint az energetika, a távközlés, a vasút és a tallinni kikötő az eddigi állami vállalati formából egyszemélyes állami részvénytársasággá alakul, s e társaságok részvényeinek meghatározott hányadát adják majd magánkézbe. Az infrastruktúra főbb elemeinek fizikai megtestesítői - mint például a távvezetékek illetve a kikötői mólók - tulajdonjoga továbbra is az államnál marad, a magánosítás az üzemeltetésre vonatkozik. ♦ SZEGÉNYSÉGENYHÍTŐ PROGRAMMAL ÁLLT ELŐ A FRANCIA KORMÁNY, ennek keretében öt év alatt 300 ezer munkahelyet illetve 100 ezer alacsony bérű lakást kívánnak teremteni. Mindezzel a tavaly államfővé választott Jacques Chirac egyik akkori kampányígérete teljesülne. A tervezett szociális állásokban foglalkoztatottak javadalmazása havi 5500 frank lenne, ennek felét az állam finanszírozná, a másik felét a munkáltatók. E foglalkoztatási program azonban nem vigasztalja meg a pedagógusokat, akik a körükben tervezett elbocsátások miatt hétfőn országos munkabeszüntetést tartottak. ♦ TOVÁBBI NÉMET NAGYVÁLLALATOK KÉSZÜLNEK TÁPPÉNZCSÖKKENTÉSRE a közelmúltban elfogadott törvény alapján, követve a Daimler-Benz múlt heti bejelentését. A Ford és az Opel vezetése október 1-jével már nem tudja bevezetni a 100 százalék helyett 80 százalékra leszorított táppénzt, s - nyilván az érintettek óriási felzúdulása láttán - előzetes egyeztetést is kilátásba helyezett. Az Opelnél olyan elképzelés is felmerült, hogy a betegségben töltött időt később le lehet dolgozni, így nem csökkenne az ideiglenesen gyengélkedő dolgozók jövedelme. ------------------NAPI gazdaság GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Ráthy Sándor (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatársak: Kárpáti Miklós, Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349,120-8217,129-1436,149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 140-8939, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (Budapest, XIII. Lehel u. 10/a., levélcím: HELIR, Budapest 1900), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné mb. vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. VILÁGGAZDASÁG A német minisztériumok nem kérek a többségi szavazásból Santer a brüsszeli bizottságot is megreformálná A német kormány egyes tagjai a legkevésbé sem lelkesednek azért az ötletért, hogy az Európai Unió tagországai fontos kérdésekben többségi szavazással döntsenek. Bonnban nem voltak hajlandók kitölteni azt a kérdőívet, amely az EU-országok ez irányú készségét lett volna hivatott felmérni. Lényeges döntések esetén az EU döntéshozó testületeiben jelenleg egyhangú szavazásra van szükség, ami sokszor eleve zsákutcába viszi a tárgyalásokat, mivel egyetlen ország megakadályozhatja a határozathozatalt. A többségi szavazásra való áttérés gondolata már régebben felmerült, s az ír kormány, mint az EU soros elnökségét betöltő ország képviselője a közelmúltban kérdőívet küldött szét az egyes fővárosokba, hogy kiderüljön, mely kérdésekben hajlandók elállni a kormányok a vétójogtól. Noha a német kormány az EU-üzemmenet hatékonyabbá tételének egyik fő szószólója, a kérdőív kiváltotta reakciókból kiderül, hogy a szükséges áldozatokat már nem olyan egyszerű meghozni. A kérdőív ugyanis kitöltetlen maradt, miután világossá vált, hogy a legfontosabb tárcák ellenzik a többségi szavazási elv bevezetését. A pénzügyminisztérium szóvivője hivatalosan is közölte, hogy ragaszkodnak a szuverenitáshoz, mindenekelőtt adóügyekben. Ugyanígy elutasítja a változtatást a belügyminisztérium, amely a biztonság és a bevándorlási politika terén tart igényt a vétójogra, valamint a gazdasági és a mezőgazdasági tárca, melyek attól félnek, hogy a belföldi szabályozás szuverenitásának csorbulása esetén a kiskereskedők, illetve a termelők áldozatul esnek a külföldi konkurenciának. Ennek fényében némiképp meglepő, hogy a kormányközi konferencia (IGC) német tágyalócsoportjának vezetője komoly haladást vár az EU-vezetők szombati rendkívüli találkozójától. Werner Hoyer külügyi államtitkár elmondta: nagyon optimista a tekintetben, hogy a megbeszélésen sikerül továbblépni olyan kérdésekben, mint a szavazási mechanizmus módosítása vagy a külpolitika eddiginél erősebb összehangolása. Utóbbival kapcsolatban Párizs még korábban javaslatot tett egy EU-főtitkári poszt létrehozására, amit azonban a vezető német kormánypárt, a CDU elutasított. Hoyer ugyanakkor pártolja az elképzelést. Ami a döntéshozatalt illeti, Hoyer a többségi szavazással szembeni brit ellenállást tartja a változások fő akadályának, de bízik abban, hogy végül a pragmatikus álláspont kerekedik felül Londonban is. Az IGC-vel párhuzamosan reformokat tervez Jacques Santer, a brüsszeli bizottság elnöke is. Bár a konkrétumok egyelőre nem ismeretesek, annyi bizonyos, hogy Santer nagyobb döntéshozói hatalmat szán a jelenleg a miniszteri tanácsok és az Európa Parlament által korlátozott bizottságnak. Ezzel egyidejűleg a bizottság munkáját is javítani akarja, ami esetleg a létszám csökkentését is jelentheti. A reform keretében feltehetőleg megszűnik az az elv, hogy minden tagország képviseltetheti magát a bizottságban, mert ez az EU bővítését követően tarthatatlanná válik. Úgyszintén átalakításra szorul Santer szerint az a gyakorlat, hogy a 15 ezer főt foglalkoztató EU-bürokráciában az egyes tagországok meghatározott kvótával rendelkeznek. (AP-DJ, MTI) Vitát gerjesztenek Bonn adócsökkentési tervei Továbbra sem került nyilvánosságra teljes részletességében az a növekedésserkentést és munkahelyteremtést célzó program, amelyen a német kormány szakértői dolgoznak; a testületet vezető Theo Waigel pénzügyminiszter hétfőn annyi információt csöpögtetett el egy kereszténydemokrata adópolitikai tanácskozáson, hogy összesen 20-30 milliárd márkányi éves adókönnyítést terveznek az adókulcsok csökkentése révén. A pénzügyminiszter most csak a legmagasabb adókulcsnak a jelenlegi 53 százalékról 35-40 százalékra való mérséklését helyezte kilátásba, értesülések szerint azonban a készülő dokumentum a többi adósávnál is tartalmaz könnyítéseket, így például a most 26 százalékos legalsó kulcs 20 százalékra esne. A kormány érvelése szerint Németországnak igazodnia kell a környezetéhez, márpedig a fő versenytárs országok az utóbbi időben enyhítettek az adóterheken, ily módon ösztönözve a beruházásokat és a foglalkoztatást, ami mindent egybevéve a németek kárára befolyásolta az összehasonlítást a nemzetközi versenyképesség terén. Waigel ígérete szerint az adócsökkentéseket még jelentősebb kiadáscsökkentésekkel ellensúlyozzák majd - mert „Németországnak nem bürokratákra, hanem kockázatviselésre kész vállalkozókra van szüksége” -, azaz teljesülni fognak a költségvetési hiány lefaragására vonatkozó elvárások. A fentiekben tulajdonképpen teljes az egyetértés a németországi vezető politikai erők körében. A kormánykoalíció kisebbik pártja, a szabaddemokraták attól tartanak, hogy a kormány kénytelen lesz az általános forgalmi adó emelésével ellensúlyozni majd a személyi jövedelemadónál kieső bevételeket. Egy érdekvédelmi szervezet, az adófizetők szövetsége úgy látja, a kitűzött célok eléréséhez jóval nagyobb mértékű, összesen 80-90 milliárd márkás lefaragásra lenne szükség. Az ellenzéki szociáldemokraták pedig azt kifogásolják leginkább, hogy a kormány csak az 1998-ban esedékes választások után, 1999-től szándékszik életbe léptetni az adóreformot, holott - állítják - az országnak erre már jóval hamarabb szüksége lenne. (Reuter) Parlament előtt a spanyol költségvetés Madrid is aspirál az EMU-tagságra Rodrigo Rato spanyol pénzügyminiszter tegnap a törvényhozás elé terjesztette a jövő évi költségvetés tervezetét, amelyet a múlt pénteken hagyott jóvá a kormány. A kabinet nem adta fel a reményt, hogy Spanyolország az elsők között csatlakozhat az európai gazdasági és pénzügyi unióhoz (EMU), ezért jelentős kiadáscsökkentésre készül annak érdekében, hogy a deficitet - a maastrichti követelményeknek megfelelően - a GDP három százalékára szorítsa le az idei év végén várható 4,4 százalékról. Ahhoz, hogy a hiány ne lépje túl a 3 százaléknak megfelelő 2000 milliárd pezetás határt, 1200 milliárd pezetás megtakarításra van szükség. Ezt a kiadások 800 milliárd pezetás csökkentésével és a bevételek 400 milliárd pezetás növelésével kívánják elérni. Ennek érdekében az állami alkalmazottak bérét jövőre befagyasztják, a folyó kiadásokat 10 százalékkal visszafogják, négyszázalékos adót vetnek ki a különböző (nem élet-) biztosítási formákra. Az infláció letörése iránt elkötelezett kormány nem riadna vissza attól sem, hogy az annak leginkább kitett ágazatokban központi árszabályozást vezessen be. Megfigyelők szerint a kormány tervei elvben megvalósíthatóak, de a kudarc sincs kizárva. Egyrészről ugyanis a tervezet 3 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál, aminek megvalósulását korántsem lehet borítékolni, másrészt pedig a sok esetben népszerűtlen megszorító intézkedések következetes végrehajtásának képességét a frissen hatalomra került és a parlementi többséget csak koalíciós megállapodás segítségével birtokló konzervatívok még nem bizonyították. Az 1995. évi költségvetésben a közelmúltban feltárt (az előző kormány által nem publikált) 721 milliárd pezetás hiány sem könnyíti meg a feladatokat. Elemzők ugyanakkor hiányolják a költségvetési tervezetből azokat az intézkedéseket, amelyek a büdzsé hosszú távú kiegyensúlyozásához elengedethetetlen gazdasági szerkezetátalakításra vonatkoznának. További bizonytalansági tényező a társadalombiztosítás gazdálkodásának hiánya: ez idén a GDP 0,3 százalékát, jövőre pedig 0,2 százalékát teszi ki. (Reuter, AP-DJ, MTI) v Hirdetések felvétele: 1135 Budapest XII., Csata u. 32. Telefon: 270-3784, 140-8939, 270-4349/114, 115 Fax: 270-1117 1996. október 1. Moszkva visszaköveteli a fejlődők tartozásait Orosz küldöttség tárgyal Washingtonban a fejlődő országok adósságainak törlesztésére irányuló nyugati, illetve moszkvai erőfeszítések összehangolásáról. Az orosz kormányzat igyekszik felértékelni a fejlődői országok szovjet időkből fennmaradt tartozásait - nyilatkozta az amerikai fővárosban Alekszandr Sohin, az orosz parlament elnökhelyettese, aki miniszterelnök-helyettesként korábban az orosz adósságokról folytatott tárgyalásokon részt vett küldöttséget vezette. Moszkva nemcsak 100 milliárd dollárnyi adósságot örökölt a Szovjetuniótól, de átvette a fejlődő országoknak nyújtott 160 milliárd dollárnyi szovjet hitelállományt is. Ezek javarészt kamatmentes kölcsönök voltak, és jelentős részük áruhitel - fegyvervagy nyersanyaszállítás -, illetve politikai szempontok miatt a világpiaci árarányoktól eltérő alapon lebonyolított árucsereként jelent meg. Az orosz kormány már régóta egyezkedik az érintett fejlődő országok nyugati hitelezőivel annak érdekében, hogy hangolják össze az adósságok behajtását. A nyugati kormányhitelezőiket tömörítő Párizsi Klub jelenleg azt fontolgatja, hogy a legszegényebb országok adósságainak jelentős részét elengedi. Oroszország adósainak sorában azonban javarészt a fejlőidéi világ középrétege tartozik, vagyis a tervezett adósságleírás 90 százalékban nem érinti ezeket az országokat. Az orosz küldöttség ezért most azon fáradozik, hogy a lehetői legnagyobb összeget ismertesse el - beleértve a szovjet időikben dotált külkereskedelmi deficitet is -, s ezt az akkori idei rubelárfolyamán számoltassa át dollárra a nyugati partnerekkel. Amennyiben ez a két feltétel teljesül, s ennek megfelelően ütemezi át a Párizsi Klub az érintett fejlődői országok adósságait, úgy Sohin szerint évente 1-2 milliárd dollár bevételre számíthat az orosz államkassza, a már elveszettnek hitt kinntlévőségekből. (AP-DJ) Kismértékű növekedés előtt az osztrák gazdaság Bécsi tudósítónktól Ausztria túljutott a konjunkturális mélyponton, most már lassú javulásra számíthat - állítják egybehangzóan a gazdaságkutatók. A hangsúly legalább annyira van a lassan mint a javuláson, a Wifo kutatóintézet számításai szerint a gazdaság reálnövekedése az idén 0,7 százalékos lesz, jövőre pedig 1 százalékos. Némileg derűsebb az IHS-intézet prognózisa, amely 1,1, illetve 1,5 százalékot vár. A növekedés gyenge ahhoz, hogy a foglalkoztatási gondokon enyhítsen, a munkanélküliségi ráta - nem a közösségi, hanem az osztrák számítási módszer szerint - 7,5 százalékra nő jövőre az idei 7,1 százalékról. A most kialkudott, átlag 2 százalékos béremelés a szakértők szerint nem rontja az osztrák gazdaság versenyképességét. Sőt, a legfontosabb kereskedelmi partnerekkel szemben az egységnyi bérköltségek az idén 2,3 százalékkal, jövőre pedig 2,2 százalékkal csökkennek. Az idén és jövőre egyaránt évi 1,7 százalékos inflációt, leszámítva, a termelékenység növekedésének csak egynegyede jut a munkavállalókhoz, a többit a munkaadók „kapják”. A lakossági nettó reáljövedelmek a Wifo szerint jövőre csökkennek, az IHS stagnálást jelez. Kritikusan nyilatkoznak a kutatók a gazdaságpolitikusok problémamegoldó képességéről. Az IHS szakértője, Andreas Wörgöster lélegzetelállítónak nevezte az ignoranciának azt a mértékét, amivel a politikusok semmibe veszik a létfontosságú szerkezetváltoztatási teendőket. „Nem vagyunk képesek az ország második legnagyobb bankját privatizálni, a távközlési ágazatot liberalizálni. A boltok nyitva tartási idejének hosszabbításáról kár is beszélni.” F. Zs. Lépések a globális információtechnológiai megállapodás felé ■ Az Egyesült Államok és az Európai Unió kereskedelmi megbízottai Seattle-ben közös nevezőre jutottak az információtechnológiai termékek kereskedelmének liberalizálásáról. Ez jelentős lépés a területet felölelő globális megállapodás felé - jelentették be a hétvégén az amerikai városban. A megbeszélésen részt vettek még Kanada és Japán kereskedelmi miniszterei is, hogy kidolgozzák a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) decemberben tartandó szingapúri miniszteri értekezletének napirendjét. Az Egyesült Államok és az EU hónapokig képtelen volt zöld ágra vergődni egymással az információtechnológiai megállapodás (ITA) kérdésében. Washington korábban azzal próbálta erőltetni az egyezséget, hogy az példaértékű lenne a WTO által szorgalmazott folyamatban, Brüsszel viszont azzal tagadta meg az együttműködést, hogy az Európai Unióra nem terjesztették ki az Egyesült Államok és Japán közti, idén tavasszal kötött félvezető-egyezményt. Az Egyesült Államok Brüsszel lecsillapítása érdekében ígéretet tett arra, hogy egy hónapig felfüggeszti a rendszeres találkozókat a japán chipgyártókkal. Ezzel több időt kívánt hagyni a többi WTO-tag számára a különböző informatikai termékek - a félvezetők, a számítógépek, a szoftverek - vámjai 2000-ig történő megszüntetésének előkészítésére. Mindehhez járul még, hogy az EU chipgyártói is részt vehetnek az amerikai-japán megállapodás alapján felállított albizottságok teljes piaci nyitást célzó munkájában. (AP-DJ)