Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)
1996-10-14 / 238. szám
1996. október 14. SAJTFOGYASZTÁS Nagyobb támogatás kell a magyar versenyképesség növeléséhez Ebben az évben 1,6-1,8 milliárd liter tejet állítanak elő a belföldi állattartók, sajtból pedig 65-75 ezer tonnányit gyártanak. A magyar sajttermelés az utóbbi években jelentősen visszaesett: a 80-as évek végén több mint 2,5 milliárd liter tejet termeltek Magyarországon, s ennek egy részéből 80-90 ezer tonna különböző fajta sajtot készítettek. A sajttermelést a tejipar nehéziparának tartják a szakemberek. Ráadásul e termék nemcsak belföldön, hanem a külpiacokon is jól eladható. A hazai tehénsajttermelés és -értékesítés - a korábbi jelentős visszaesés után - az utóbbi 2-3 évben ismét fellendülőben van. Míg 1994-ben 40 ezer tonnányi tehénsajtot érleltek és 26 ezer tonnát adtak el belföldön, addig a tavaly előállított 44 ezer tonnából 27,5 ezer tonnányit vásároltak a hazai fogyasztók. Csökkenő belföldi kereslet Az ömlesztett sajtféléből 11,5 ezer tonna készült 1994-ben - 10,7 ezer tonnát értékesítettek belföldön -, tavaly 11 ezer tonnát állítottak elő, s ebből 10 ezer tonna a belpiacon kelt el. Két évvel ezelőtt a félkemény sajtból 23 ezer tonnát gyártottak - 18 ezer tonnát adtak el a hazai piacon -, míg tavaly 24 ezer tonnát termeltek, s 19 ezer tonna talált vevőre a belpiacon. A magyar sajttermelők azonban nem tudnak jelentős mennyiséget exportálni, hiszen Európában a franciák, a németek, az olaszok és a hollandok a maguk termékeivel árasztják el a piacot. Tehénsajtból 1994-ben 8,5 ezer tonnát exportált Magyarország, míg 1995-ben 9 ezer tonnát. Ömlesztett sajtból marginális mennyiséget adtak el külföldön: 1994-ben 48 tonnát, tavaly 31 tonnát. A magyar sajtok kilogrammjáért átlagosan 2 dollárt fizetnek a külpiacon. Míg a világ sajfogyasztása növekszik, addig a hazai fogyasztás erősen mérséklődik. Ennek egyrészt a csökkenő fizetőképes kereslet az oka, másrészt a sajtgyártás is egyre drágább. Egy kilogramm sajtot 11 liter tehéntejből állítanak elő, de csak akkor elegendő ennyi tej, ha a fehérjetartalma eléri a kívánt szintet. Ha alacsonyabb, természetesen több tejre van szükség. Az utóbbi fél évben ez egyre inkább így van, mivel a szegényebb takarmányozás miatt alacsonyabb a hazai tej fehérjetartalma. A költségek növekedése a szarvasmarha-ágazatra is negatív hatással van: egy kilogramm sajt termelői költsége 540 forint, így a fogyasztói ár átlagosan 700— 800 forint. Ezt a magas árat pedig nehezen fizeti meg a hazai fogyasztó, ezért is esett vissza a belföldi fogyasztás. Exporttámogatás nélkül A sajt támogatottsági szintje az idén csaknem a nullával egyenlő. Az exportszubvenció mértéke igen alacsony: kilogrammonként 20 forint támogatás jár a sajtexporthoz. (Más tejtermékekhez nem igényelhető szubvenció.) Ezzel szemben tavaly a normatív támogatáson kívül plusz exporttámogatást is kaptak az exportőrök. A normatív támogatás mértéke tavaly a sajtok esetében kilogrammonként 23 forint volt, amelyhez többlettámogatásként 30 forint járult. Az elmúlt évben a kormány támogatta a vaj - kilogrammonként 60 forinttal - és a fehérjekoncentrátumok - ennek esetében 30 forint járt kilogrammonként - kivitelét is. Ez utóbbi termék szintén 30 forint többlettámogatásban részesült. Mindebből kitűnik, hogy az idén ötször kisebb támogatást kap az ágazat a tavalyinál. A tejtermelők ezzel összefüggésben hangsúlyozzák, hogy ilyen támogatottság mellett nem képesek versenyezni a külpiacon. Ráadásul az idén a tej felvásárlási árát alacsonynak tartják, az extra tej literért 39-40 forintot kapnak. Éppen ezért jövőre 47 forintos felvásárlási árat tartanának reálisnak az extra tej esetében. Mivel az idén még nem emelték a felvásárlási árat, a termelők az év utolsó negyedében indokoltnak tartanák az áremelést. Bővülő európai fogyasztás Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a sajt az európai tejtermékpiac fontos, egyre népszerűbb terméke. Az EU bővítés előtti 12 tagországának éves sajttermelése 1989 és 1994 között csaknem 21 százalékkal, 5,81 millió tonnára emelkedett, s ez idő alatt egyetlen más tejtermék esetében sem tapasztaltak ilyen dinamikus fejlődési ütemet. Az EU-n belül a legfontosabb sajttermelő Franciaország, megelőzve Németországot, Olaszországot és Hollandiát. Két éve az éllovas franciák 27 százalékkal részesedtek az EU-n belüli termelésből, míg Németország 24 százalékot, az olaszok 15,5 százalékot mondhattak magukénak. Az arányok a hollandok számára alakultak előnytelenül, akiknek már csak 11 százalék körüli részesedést „jutott”. Az EU sajttal való önellátottsága az 1994. évi adatok szerint 106,7 százalékos, ez az átlag ugyanakkor nagy szórást tartalmaz. Írországban 426, Dániában 317 százalékos önellátottságot mutattak ki a brüsszeli statisztikusok, s eközben Hollandiában is két és félszer annyi sajtot állítanak elő, mint amennyit a lakosság elfogyaszt. Franciaországban 20 százalékkal termelnek több sajtot a hazai fogyasztásnál. Németországban, az EU legnépesebb tagállamában ezzel szemben 1994-ben mindössze 92,2 százalékos volt az önellátottság mértéke. Az NSZK-hoz hasonlóan Olaszország is a nettó importőrök közé tartozik, jóllehet a sajttermelés Itália földjén az elmúlt években gyorsabb ütemben bővült, mint a fogyasztás. Nagy-Britanniában öt év alatt 67 százalékról 72 százalékra növekedett az önellátottság mértéke, Belgiumban és Hollandiában pedig - a két ország hagyományos sajttermelő híre ellenére - a fogyasztás alig több mint kétötödét termelik meg a hazai sajtérlelő üzemek. A Eurostat adatai szerint az EU tagországok egy lakosra jutó sajtfogyasztása az 1989. évi 13,6 kilogrammról 1994-ig 12 százalékkal, 15,2 kilogrammra emelkedett. Leginkább a franciák kedvelik a sajtot - 1994-ben az egy főre jutó fogyasztásuk 23 kilogramm volt -, akiket a görögök követnek 19,3 kilogrammal, az olaszok 18 kilogrammal, a németek 17,7 kilogrammal valamint a dánok 17,5 kilogrammal. Magyarország az egy főre jutó 6-7 kilogrammos sajtfogyasztással az európai szint alsó kategóriájához tartozik. J. I. - H. Gy. AGRÁRIUM HITELSZÖVETKEZETEK Új pénzforrás az agrárvállalkozásoknak A Magyarországon eddig megalakult nyolc hitelszövetkezetből hét mezőgazdasági vállalkozásokat finanszíroz. Bár nagy volumenről még nem lehet beszélni - az első hitelszövetkezetek 1994-ben jöttek létre -, e szervezetek egy-egy régióban jelentősen enyhíthetnek a tőkehiánnyal és likviditási gondokkal küszködő vállalkozók gondjain. Szerepüket felértékeli, hogy a nagy kereskedelmi bankok a magas kockázatra és alacsony jövedelmezőségre hivatkozva fokozatosan kivonulnak a kis- és középvállalkozói piacról. Mindennek ellenére félő, hogy a jövőben a kívánatosnál kevesebb új hitelszövetkezet jön létre. A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvényjavaslat értelmében ugyanis 1997-től legalább 100 millió forint jegyzett tőkével alapítható ilyen típusú hitelintézet. Az eddiginél magasabb tőkekövetelmény a már működő hitelszövetkezetek helyzetét is megnehezíti. A hitelszövetkezetek a takarékszövetkezetektől abban különböznek, hogy csak saját tagjaik részére végezhetnek minden pénzintézeti tevékenységet. Alapításukat és működésüket a szövetkezeti törvény és a pénzintézeti törvény szabályozza. Más szövetkezetekhez képest specialitásuk, hogy hitelszövetkezet legalább 15 - más szövetkezet legalább 5 - taggal alapítható. Az alapításhoz előírt szövetkezeti vagyon jelenleg 50 millió forint, ha azonban a hitelszövetkezet a tagja a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és Intézményvédelmi Alapjának (HBA), akkor 25 millió forint is elegendő ehhez. Az új hitelintézeti törvény tervezete 100 millió forintban állapítja meg a hitelszövetkezetek kötelező tőkeminimumát alapításkor. A már működő intézeteknek a törvényjavaslat türelmi időt ad: a saját tőkének legkésőbb 1999. december 31-ig kell elérnie a 40 millió, 2001. december 31-ig pedig a 100 millió forintot. Két évvel ezelőtt a hitelszövetkezetek is létrehozták saját betét- és intézményvédelmi alapjukat, amelyhez a később alakulóknak is kötelezően csatlakozniuk kell. A HBA-nál a betétbiztosítási díj a mérlegfőösszeg 2 ezreléke, az intézményvédelmi díj pedig 1 ezreléke. Az alap a hitelszövetkezeteknél elhelyezett betéteket - az OBA-hoz és az OTIVÁ-hoz hasonlóan - 1 millió forintig biztosítja. Az első fecskék egyike, s egyben a legnagyobb ilyen típusú hitelintézet a hevesi székhelyű Rákóczi Hitelszövetkezet, amely 1994 február 5-én mezőgazdasági szövetkezetből átalakulással jött létre. Mint Orosz Péter elnök elmondta, a profilváltást kényszer szülte. A szövetkezetből kiválók ugyanis a vagyon több mint 80 százalékát kivitték, a maradóknak csak épület és készpénz maradt. A Rákóczi ma már több mint 2100 tagot számlál, 10 betétgyűjtő pénztára van, betétállománya eléri a 330 millió, hitelállománya a 200 millió forintot, szavatoló tőkéje 60 millió forint. 1995-ben a hitelszövetkezet mérleg szerinti nyeresége 2,7 millió forint volt - ezt a jogelőd 1993-as veszteségének ellentételezésére fordították. Ahhoz, hogy a szövetkezet önfenntartó legyen, jelentősen növelni kell a forgalmat - mondta Orosz Péter. Mivel a hitelszövetkezetek csak tagjaik számára végezhetnek pénzintézeti tevékenységet, szolgáltatásaik igénybevételéhez részjegyet kell váltani, a Rákóczinál a betételhelyezéshez 100, a hitelfelvételhez pedig 1000 forint értékben. Mivel a hitelszövetkezeteket elsősorban az teszi vonzóvá, hogy olcsóbban működtethetők, mint a nagy bankok, így kisebb kamatréssel is jövedelmezően gazdálkodhatnak. A piacra való bevezetés időszakában persze áldozatra is szükség lehet, akár a saját tőke rovására. A Rákóczi a bevezetési időszakban például a legmagasabb piaci kamattal azonos kondíciókat kínált a betéteseknek, míg ma betéti kamataik az átlagos és a legjobb között helyezkednek el. A Rákóczi Hitelszövetkezet is elsősorban a mezőgazdaságban vállalkozókat finanszírozza. Az átlagos hitelnagyság 3 5 millió forint - igaz, 17 milliót is folyósítottak már egy cégnek -, míg az állomány zöme éven belüli lejáratú. A hitel megítélését megkönnyíti, hogy ügyfeleiket, azok tevékenységét jól ismerik, s olyan biztosítékokat is elfogadnak - például tehenek vásárlása esetén a tejértékesítés árbevételének engedményezése -, amelyek egy nagy banknál szóba sem jöhetnek. A szabad forrásokat állampapírba fektetik. A biztonság mellett nem utolsósorban azért, mert az Magyar Nemzeti Bank rendelkezése szerint a kötelező tartalékot csak az teljesítheti állampapírban, aki a bankközi piacon nem kihelyező. A Tiszántúli Első Hitelszövetkezet (TEH) kétéves előkészítő munka eredményeként 1994. február 24-én 31 jogi személy és 91 magánszemély közreműködésével, 31 millió forint jegyzett tőkével alakult. Az alapító tagok elsősorban jogi személyiséggel rendelkező társaságok, amelyek a megye tőkeerős mezőgazdasági szövetkezetei és vállalatai közül kerültek ki. A tagok, látva az előnyeit, igen kevezően fogadták az új típusú szerveződést. A taglétszám, s ezáltal a jegyzett és befizetett 2000 forintos részjegyek állománya folyamatosan bővült. A TEH-be azóta belépő új tagok által befizetett részjegyek állománya megközelíti a 2 millió forintot. A szövetkezet betétállománya meghaladja a 107 milliót. A tiszántúliak hitelezési politikájára fokozott óvatosság jellemző: elsősorban olyan személyeket és társaságokat hiteleznek, akik/amelyek agrártermelő tevékenységüket valamilyen integráció keretében végzik. Ez ugyanis nagyobb biztonságot nyújt mind a kölcsönt felvevő, mind a finanszírozó számára. A hitelszövetkezet hitelállománya augusztus 31-én elérte a 100 millió forintot. Ez nagyságrendjét tekintve ugyan szerény összeg, ugyanakkor komoly finanszírozási segítséget jelent azoknak az agrár-árutermelőknek, akik eddig különböző okok miatt nem jutottak termelésfinanszírozó kölcsönhöz. A tiszántúli szervezet az elmúlt időszakban megkezdte területi terjeszkedését is: befejeződött a központi, debreceni fiók kialakítása, s az idén már Hajdúnánáson és Nádudvaron is fogadja ügyfeleit, így ma a TEH öt településen, a már említetteken kívül Hajdúszováton és Biharnagybajomban folytatja működését. Ratkó Antal, a TEH ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a számukra engedélyezett tevékenység kiteljesítését számos körülmény nehezíti, így például a hitelszövetkezeti sajátosságokat sem a pénzintézeti, sem a szövetkezeti törvény nem részletezi. Véleménye szerint a hitelszövetkezetek csak akkor fejlődhetnek az eddiginél jobban, ha működtetésük sajátosságait önálló törvény keretében szabályozzák. Ratku elmondta azt is, hogy a viszonylag szerény saját tőkével, ugyanakkor nagyfokú rugalmassággal működő hitelszövetkezeteknek a jelenlegi szabályozás szerint nagymérvű tartalékolási előírásokat kell teljesíteniük. Ez - különösen 1996. január 1-jétől - komoly finanszírozási forrásokat von el a potenciális hitelfelvevőktől. Barna Zsuzsa - Ráthy Sándor A nyolc hitelszövetkezet együttesen 330 millió forint alapítói tőkével rendelkezik, betétállományuk meghaladja a 600 millió forintot - mondta a NAPI Gazdaságnak Gura Éva, a HBA ügyvezető igazgatója. A hitelszövetkezeteknek jelenleg 3300 természetes személy és 300 jogi személy tagjuk van. Az adatok értékelésénél persze nem szabad elfelejteni, hogy a nyolcból négy hitelszövetkezet csak tavaly, illetve idén jött létre. Rossz minősítésű kihelyezésük még nincs, ami a rövid működési időtartam mellett az óvatos hitelezésnek köszönhető. A hitelszövetkezetek alapítása és működése fölött éberen őrködik az Állami Bankfelügyelet (Baf) is. A tárgyi és személyi feltételek megléte mellett újabban azt is vizsgálják, hogy honnan származik az alapítói tőke. Mint Újlakiné Szabó Ildikó, a Baf osztályvezetője elmondta, a természetes személyalapítók esetében elfogadható egy APEH-nyilatkozat, amelyből kiderül, hogy az illetőnek az előző években volt annyi adózott jövedelme, amennyit be akar fektetni, de megfelelő igazolásnak tekinthető egy adásvételi szerződés is. A jogi személyeket egyebek mellett arról is nyilatkoztatják, hogy van-e a mérlegből ki nem tűnő függő kötelezettségük. Fél évszázada a piacon a Magyar Mezőgazdaság ma alkalmából rendezett ünnepségen. A lapot kiadó Magyar Mezőgazdaság Kft. e hetilapon kívül még nyolc - heti, havi és kéthavi - újságot jelentet meg. A kft. idei árbevétele 20 százalékkal meghaladva a múlt évit, idén várhatóan eléri a 250 millió forintot. Jövőre viszont még ennél is több árbevételre számítanak, az előzetes tervek szerint 280 millió forint körül alakul majd a társaság árbevétele. Megtudtuk: a cég egyetlen lapja sem veszteséges, s az idén a kft. 8-10 millió forintos adózott nyereségre számít. Ennek kétharmada a Magyar Mezőgazdaság című újságnak köszönhető. A lapkiadó bevételeinek fele hirdetésből, a fennmaradó hányada pedig lapeladásból származik. Az ünnepi eseményen hallhattuk: az utóbbi időben a Magyar Mezőgazdaság megújult, agrárközgazdasági hetilappá vált, igazodva az olvasói igényekhez és a gazdasági változásokhoz. Jelenleg a lap több mint felét az agrárágazat szerepelőinek piacra jutását segítő, valamint a pénzügyi és jogi szabályozással foglalkozó információk teszik ki. Továbbra is ugyanolyan hitelesen kívánja közvetíteni az ágazatban zajló eseményeket és folyamatokat a Magyar Mezőgazdaság című agrárszakmai hetilap, mint eddig - mondta Hájos László főszerkesztő a lap alapításának fél évszázados jubileum Különböző bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Forint Deviza Finanszírozás maximuma az áruérték %-ában* A bank által hitelfedezetként elfogadott termékkör** Kereskedelmi ás Hitelbank Rt."* 24,5% folyósítási jutalék nincs devizanemtől függően LIBOR/LIBOR/stb....+ 1,5%, folyósítási jutalék nincs tőke + a futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 75%-át, kiemelt ügyfelek esetében a 85%-ot őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó, cukor, cigaretta CIB Bank Rt. CIB H prime rate+2%, jelenleg 25,75% folyósítási jutalék nincs LIBOR + 2% folyósítási jutalék nincs a kölcsönösszeg maximuma a tőzsdei érték 60%-a étkezési búza esetében (28%-os sikértartalom felett) 22 000 Ft/tonna őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó Daewoo Bank Rt." 26,0% folyósítási jutalék nincs LIBOR + 1,25% folyósítási jutalék nincs a folyósított hitel összege maximum az áru tőzsdei értékének 66%-a őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó, cukor, műtrágya, cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 26,5% folyósítási jutalék nincs tőke + futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 70%-át őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó Általános Értékforgalmi Bank Rt. LIBOR és/vagy FIBOR+ 2%, folyósítási jutalék 0,25% tőke + futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 77%-át őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó ■ Abban az esetban, ha az árut a BÁT-on nem jegyzik, a bankok az áru énökének meghatározásakor szakértői véleménnyel alátámasztott belföldi árat, vagy szerződés szerinti árat vesznek figyelembe. ** A hitelfedezetként elfogadott termékkör bővítése - az adott bankkal történő megegyezés alapján - lehetséges. Ha a közraktározás művi úton történik, forinthitelnél 0,5%-kal, devizahitelnél pedig 0,25%-kal több a kamat