Napi Gazdaság, 1996. október (6. évfolyam, 227-252. szám)

1996-10-14 / 238. szám

1996. október 14. SAJTFOGYASZTÁS Nagyobb támogatás kell a magyar versenyképesség növeléséhez Ebben az évben 1,6-1,8 milliárd liter tejet állítanak elő a belföldi állattartók, sajtból pedig 65-75 ezer tonnányit gyártanak. A magyar sajttermelés az utóbbi években jelen­tősen visszaesett: a 80-as évek végén több mint 2,5 milli­árd liter tejet termeltek Magyarországon, s ennek egy részéből 80-90 ezer tonna különböző fajta sajtot készítettek. A sajttermelést a tejipar ne­héziparának tartják a szakem­berek. Ráadásul e termék nem­csak belföldön, hanem a külpi­acokon is jól eladható. A hazai tehénsajttermelés és -értékesítés - a korábbi jelentő­s visszaesés után - az utóbbi 2-3 évben ismét fellendülőben van. Míg 1994-ben 40 ezer tonná­nyi tehénsajtot érleltek és 26 ezer tonnát adtak el belföldön, ad­dig a tavaly előállított 44 ezer tonnából 27,5 ezer tonnányit vá­sároltak a hazai fogyasztók. Csökkenő belföldi kereslet Az ömlesztett sajtféléből 11,5 ezer tonna készült 1994-ben - 10,7 ezer tonnát értékesítettek belföldön -, tavaly 11 ezer ton­nát állítottak elő, s ebből 10 ezer tonna a belpiacon kelt el. Két évvel ezelőtt a félkemény sajt­ból 23 ezer tonnát gyártottak - 18 ezer tonnát adtak el a hazai piacon -, míg tavaly 24 ezer ton­nát termeltek, s 19 ezer tonna talált vevőre a belpiacon. A magyar sajttermelők azon­ban nem tudnak jelentős mennyi­séget exportálni, hiszen Európában a franciák, a németek, az ola­szok és a hollandok a maguk ter­mékeivel árasztják el a piacot. Tehénsajtból 1994-ben 8,5 ezer tonnát exportált Magyarország, míg 1995-ben 9 ezer tonnát. Ömlesztett sajtból marginális mennyiséget adtak el külföldön: 1994-ben 48 tonnát, tavaly 31 tonnát. A magyar sajtok kilo­grammjáért átlagosan 2 dollárt fizetnek a külpiacon. Míg a világ sajfogyasztása nö­vekszik, addig a hazai fogyasz­tás erősen mérséklődik. Ennek egyrészt a csökkenő fizetőképes kereslet az oka, másrészt a sajt­gyártás is egyre drágább. Egy ki­logramm sajtot 11 liter tehéntejből állítanak elő, de csak akkor ele­gendő ennyi tej, ha a fehérjetar­talma eléri a kívánt szintet. Ha alacsonyabb, természetesen több tejre van szükség. Az utóbbi fél évben ez egyre inkább így van, mivel a szegényebb takarmányozás miatt alacsonyabb a hazai tej fe­hérjetartalma. A költségek növekedése a szarvasmarha-ágazatra is nega­tív hatással van: egy kilogramm sajt termelői költsége 540 forint, így a fogyasztói ár átlagosan 700— 800 forint. Ezt a magas árat pe­dig nehezen fizeti meg a hazai fogyasztó, ezért is esett vissza a belföldi fogyasztás. Exporttámogatás nélkül A sajt támogatottsági szintje az idén csaknem a nullával egyen­lő. Az exportszubvenció mérté­ke igen alacsony: kilogrammon­ként 20 forint támogatás jár a sajtexporthoz. (Más tejtermékek­hez nem igényelhető szubvenció.) Ezzel szemben tavaly a nor­matív támogatáson kívül plusz exporttámogatást is kaptak az ex­portőrök. A normatív támoga­tás mértéke tavaly a sajtok ese­tében kilogrammonként 23 fo­rint volt, amelyhez többlettámo­gatásként 30 forint járult. Az el­múlt évben a kormány támogatta a vaj - kilogrammonként 60 fo­rinttal - és a fehérjekoncentrá­­tumok - ennek esetében 30 fo­rint járt kilogrammonként - ki­vitelét is. Ez utóbbi termék szintén 30 forint többlettámogatásban ré­szesült. Mindebből kitűnik, hogy az idén ötször kisebb támoga­tást kap az ágazat a tavalyinál. A tejtermelők ezzel összefüg­gésben hangsúlyozzák, hogy ilyen támogatottság mellett nem ké­pesek versenyezni a külpiacon. Ráadásul az idén a tej felvásár­lási árát alacsonynak tartják, az extra tej literért 39-40 forintot kapnak. Éppen ezért jövőre 47 forintos felvásárlási árat tarta­nának reálisnak az extra tej ese­tében. Mivel az idén még nem emelték a felvásárlási árat, a ter­melők az év utolsó negyedében indokoltnak tartanák az áremelést. Bővülő európai fogyasztás Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a sajt az európai tejtermékpiac fontos, egyre nép­szerűbb terméke. Az EU bővítés előtti 12 tagországának éves sajt­­termelése 1989 és 1994 között csaknem 21 százalékkal, 5,81 mil­lió tonnára emelkedett, s ez idő alatt egyetlen más tejtermék ese­tében sem tapasztaltak ilyen di­namikus fejlődési ütemet. Az EU-n belül a legfontosabb sajttermelő Franciaország, meg­előzve Németországot, Olaszor­szágot és Hollandiát. Két éve az éllovas franciák 27 százalékkal részesedtek az EU-n belüli ter­melésből, míg Németország 24 százalékot, az olaszok 15,5 szá­zalékot mondhattak magukénak. Az arányok a hollandok számá­ra alakultak előnytelenül, akik­nek már csak 11 százalék körüli részesedést „jutott”. Az EU sajttal való önellátott­sága az 1994. évi adatok szerint 106,7 százalékos, ez az átlag ugyan­akkor nagy szórást tartalmaz. Íror­szágban 426, Dániában 317 szá­zalékos önellátottságot mutattak ki a brüsszeli statisztikusok, s eköz­ben Hollandiában is két és fél­szer annyi sajtot állítanak elő, mint amennyit a lakosság el­fogyaszt. Franciaországban 20 szá­zalékkal termelnek több sajtot a hazai fogyasztásnál. Németországban, az EU leg­népesebb tagállamában ezzel szem­ben 1994-ben mindössze 92,2 szá­zalékos volt az önellátottság mér­téke. Az NSZK-hoz hasonlóan Olaszország is a nettó importő­rök közé tartozik, jóllehet a sajt­­termelés Itália földjén az elmúlt években gyorsabb ütemben bő­vült, mint a fogyasztás. Nagy-Britanniában öt év alatt 67 százalékról 72 százalékra nö­vekedett az önellátottság mér­téke, Belgiumban és Hollandiá­ban pedig - a két ország hagyo­mányos sajttermelő híre ellené­re - a fogyasztás alig több mint kétötödét termelik meg a hazai sajtérlelő üzemek. A Eurostat adatai szerint az EU tagországok egy lakosra jutó sajt­fogyasztása az 1989. évi 13,6 kilo­grammról 1994-ig 12 százalékkal, 15,2 kilogrammra emelkedett. Leg­inkább a franciák kedvelik a sajtot - 1994-ben az egy főre jutó fogyasz­tásuk 23 kilogramm volt -, akiket a görögök követnek 19,3 kilogram­mal, az olaszok 18 kilogrammal, a németek 17,7 kilogrammal vala­mint a dánok 17,5 kilogrammal. Magyarország az egy főre jutó 6-7 kilogrammos sajtfogyasztással az európai szint alsó kategóriájához tartozik. J. I. - H. Gy. AGRÁRIUM HITELSZÖVETKEZETEK Új pénzforrás az agrárvállalkozásoknak A Magyarországon eddig megalakult nyolc hitelszövetke­zetből hét mezőgazdasági vállalkozásokat finanszíroz. Bár nagy volumenről még nem lehet beszélni - az első hitel­­szövetkezetek 1994-ben jöttek létre -, e szervezetek egy-egy régióban jelentősen enyhíthetnek a tőkehiánnyal és likviditási gondokkal küszködő vállalkozók gondjain. Szerepüket fel­értékeli, hogy a nagy kereskedelmi bankok a magas koc­kázatra és alacsony jövedelmezőségre hivatkozva foko­zatosan kivonulnak a kis- és középvállalkozói piacról. Mindennek ellenére félő, hogy a jövőben a kívánatosnál keve­sebb új hitelszövetkezet jön lét­re. A hitelintézetekről és a pén­zügyi vállalkozásokról szóló tör­vényjavaslat értelmében ugyanis 1997-től legalább 100 millió fo­rint jegyzett tőkével alapítható ilyen típusú hitelintézet. Az eddi­ginél magasabb tőkekövetelmény a már működő hitelszövetkeze­tek helyzetét is megnehezíti. A hitelszövetkezetek a taka­rékszövetkezetektől abban külön­böznek, hogy csak saját tagjaik részére végezhetnek minden pénz­intézeti tevékenységet. Alapítá­sukat és működésüket a szövet­kezeti törvény és a pénzintézeti törvény szabályozza. Más szövet­kezetekhez képest specialitásuk, hogy hitelszövetkezet legalább 15 - más szövetkezet legalább 5 - taggal alapítható. Az alapítás­hoz előírt szövetkezeti vagyon je­lenleg 50 millió forint, ha azon­ban a hitelszövetkezet a tagja a Hitelszövetkezetek Első Hazai Önkéntes Betétbiztosítási és In­tézményvédelmi Alapjának (HBA), akkor 25 millió forint is elegendő ehhez. Az új hitelintézeti törvény ter­vezete 100 millió forintban ál­lapítja meg a hitelszövetkezetek kötelező tőkeminimumát alapí­táskor. A már működő intéze­teknek a törvényjavaslat türel­mi időt ad: a saját tőkének leg­később 1999. december 31-ig kell elérnie a 40 millió, 2001. de­cember 31-ig pedig a 100 millió forintot. Két évvel ezelőtt a hitelszö­vetkezetek is létrehozták saját betét- és intézményvédelmi alap­jukat, amelyhez a később ala­kulóknak is kötelezően csatla­kozniuk kell. A HBA-nál a betétbiztosítási díj a mérleg­­főösszeg 2 ezreléke, az intézmény­­védelmi díj pedig 1 ezreléke. Az alap a hitelszövetkezeteknél el­helyezett betéteket - az OBA-hoz és az OTIVÁ-hoz hasonlóan - 1 millió forintig biztosítja. Az első fecskék egyike, s egy­ben a legnagyobb ilyen típusú hitelintézet a hevesi székhelyű Rákóczi Hitelszövetkezet, amely 1994­ február 5-én mezőgazda­­sági szövetkezetből átalakulással jött létre. Mint Orosz Péter el­nök elmondta, a profilváltást kény­szer szülte. A szövetkezetből ki­válók ugyanis a vagyon több mint 80 százalékát kivitték, a mara­dóknak csak épület és készpénz maradt. A Rákóczi ma már több mint 2100 tagot számlál, 10 be­tétgyűjtő pénztára van, betétál­lománya eléri a 330 millió, hi­telállománya a 200 millió forin­tot, szavatoló tőkéje 60 millió forint. 1995-ben a hitelszövet­kezet mérleg szerinti nyeresége 2,7 millió forint volt - ezt a jog­előd 1993-as veszteségének el­lentételezésére fordították. Ahhoz, hogy a szövetkezet ön­fenntartó legyen, jelentősen nö­velni kell a forgalmat - mondta Orosz Péter. Mivel a hitelszö­vetkezetek csak tagjaik számára végezhetnek pénzintézeti tevé­kenységet, szolgáltatásaik igény­­bevételéhez részjegyet kell vál­tani, a Rákóczinál a betételhe­lyezéshez 100, a hitelfelvételhez pedig 1000 forint értékben. Mivel a hitelszövetkezeteket elsősorban az teszi vonzóvá, hogy olcsóbban működtethetők, mint a nagy bankok, így kisebb ka­matréssel is jövedelmezően gaz­dálkodhatnak. A piacra való be­vezetés időszakában persze áldo­zatra is szükség lehet, akár a sa­ját tőke rovására. A Rákóczi a bevezetési időszakban például a legmagasabb piaci kamattal azonos kondíciókat kínált a betétesek­nek, míg ma betéti kamataik az átlagos és a legjobb között he­lyezkednek el. A Rákóczi Hitelszövetkezet is elsősorban a mezőgazdaságban vállalkozókat finanszírozza. Az átlagos hitelnagyság 3­ 5 millió forint - igaz, 17 milliót is folyó­sítottak már egy cégnek -, míg az állomány zöme éven belüli le­járatú. A hitel megítélését meg­könnyíti, hogy ügyfeleiket, azok tevékenységét jól ismerik, s olyan biztosítékokat is elfogadnak - pél­dául tehenek vásárlása esetén a tejértékesítés árbevételének en­gedményezése -, amelyek egy nagy banknál szóba sem jöhetnek. A szabad forrásokat állampapírba fektetik. A biztonság mellett nem utolsósorban azért, mert az Ma­gyar Nemzeti Bank rendelkezé­se szerint a kötelező tartalékot csak az teljesítheti állampapír­ban, aki a bankközi piacon nem kihelyező. A Tiszántúli Első Hitelszövet­kezet (TEH) kétéves előkészítő munka eredményeként 1994. feb­ruár 24-én 31 jogi személy és 91 magánszemély közreműködésével, 31 millió forint jegyzett tőkével alakult. Az alapító tagok első­sorban jogi személyiséggel ren­delkező társaságok, amelyek a me­gye tőkeerős mezőgazdasági szö­vetkezetei és vállalatai közül ke­rültek ki. A tagok, látva az előnyeit, igen kevezően fogadták az új típusú szerveződést. A taglétszám, s ezál­tal a jegyzett és befizetett 2000 forintos részjegyek állománya fo­lyamatosan bővült. A TEH-be azóta belépő új tagok által befi­zetett részjegyek állománya meg­közelíti a 2 millió forintot. A szövetkezet betétállománya meg­haladja a 107 milliót. A tiszántúliak hitelezési poli­tikájára fokozott óvatosság jel­lemző: elsősorban olyan szemé­lyeket és társaságokat hiteleznek, akik/amelyek agrártermelő tevé­kenységüket valamilyen integráció keretében végzik. Ez ugyanis na­gyobb biztonságot nyújt mind a kölcsönt felvevő, mind a finan­szírozó számára. A hitelszövet­kezet hitelállománya augusztus 31-én elérte a 100 millió forin­tot. Ez nagyságrendjét tekintve ugyan szerény összeg, ugyanak­kor komoly finanszírozási segít­séget jelent azoknak az agrár-áru­termelőknek, akik eddig külön­böző okok miatt nem jutottak termelésfinanszírozó kölcsönhöz. A tiszántúli szervezet az elmúlt időszakban megkezdte területi ter­jeszkedését is: befejeződött a köz­ponti, debreceni fiók kialakítá­sa, s az idén már Hajdúnánáson és Nádudvaron is fogadja ügy­feleit, így ma a TEH öt telepü­lésen, a már említettek­en kívül Hajdúszováton és Biharnagyba­­jomban folytatja működését. Ratkó Antal, a TEH ügyveze­tő igazgatója úgy látja, hogy a számukra engedélyezett tevékeny­ség kiteljesítését számos körülmény nehezíti, így például a hitelszö­vetkezeti sajátosságokat sem a pénzintézeti, sem a szövetkezeti törvény nem részletezi. Vélemé­nye szerint a hitelszövetkezetek csak akkor fejlődhetnek az ed­diginél jobban, ha működtetésük sajátosságait önálló törvény ke­retében szabályozzák. Ratku elmondta azt is, hogy a viszonylag szerény saját tőké­vel, ugyanakkor nagyfokú rugal­massággal működő hitelszövetke­zeteknek a jelenlegi szabályozás szerint nagymérvű tartalékolási előírásokat kell teljesíteniük. Ez - különösen 1996. január 1-jétől - komoly finanszírozási forráso­kat von el a potenciális hitelfel­vevőktől. Barna Zsuzsa - Ráthy Sándor A nyolc hitelszövetkezet együttesen 330 millió forint alapítói tőkével rendelkezik, betétállományuk meghaladja a 600­ millió forintot - mondta a NAPI Gazdaságnak Gura Éva, a HBA ügyvezető igazgatója. A hitelszövetke­zeteknek jelenleg 3300 természetes személy és 300 jogi személy tagjuk van. Az adatok értékelésénél persze nem szabad elfelejteni, hogy a nyolcból négy hitelszövetkezet csak tavaly, illetve idén jött létre. Rossz minősítésű kihe­lyezésük még nincs, ami a rövid működési időtartam mel­lett az óvatos hitelezésnek köszönhető. A hitelszövetkezetek alapítása és működése fölött ébe­ren őrködik az Állami Bankfelügyelet (Baf) is. A tárgyi és személyi feltételek megléte mellett újabban azt is vizs­gálják, hogy honnan származik az alapítói tőke. Mint Újlakiné Szabó Ildikó, a Baf osztályvezetője elmondta, a természe­tes személy­alapítók esetében elfogadható egy APEH-nyi­­latkozat, amelyből kiderül, hogy az illetőnek az előző években volt annyi adózott jövedelme, amennyit be akar fektetni, de megfelelő igazolásnak tekinthető egy adásvételi szerző­dés is. A jogi személyeket egyebek mellett arról is nyilat­koztatják, hogy van-e a mérlegből ki nem tűnő függő kötelezettségük. Fél évszázada a piacon a Magyar Mezőgazdaság ma alkalmából rendezett ünnep­ségen. A lapot kiadó Magyar Mező­­gazdaság Kft. e hetilapon kívül még nyolc - heti, havi és két­havi - újságot jelentet meg. A kft. idei árbevétele 20 százalék­kal meghaladva a múlt évit, idén várhatóan eléri a 250 millió fo­rintot. Jövőre viszont még en­nél is több árbevételre számíta­nak, az előzetes tervek szerint 280 millió forint körül alakul majd a társaság árbevétele. Megtud­tuk: a cég egyetlen lapja sem veszteséges, s az idén a kft. 8-10 millió forintos adózott nyereségre számít. Ennek kétharmada a Ma­gyar Mezőgazdaság című újság­nak köszönhető. A lapkiadó be­vételeinek fele hirdetésből, a fenn­maradó hányada pedig lapela­dásból származik. Az ünnepi eseményen hallhat­tuk: az utóbbi időben a Magyar Mezőgazdaság megújult, agrár­közgazdasági hetilappá vált, iga­zodva az olvasói igényekhez és a gazdasági változásokhoz. Jelenleg a lap több mint felét az agrár­ágazat szerepelőinek piacra ju­tását segítő, valamint a pénzü­gyi és jogi szabályozással foglal­kozó információk teszik ki. Továbbra is ugyanolyan hite­lesen kívánja közvetíteni az ága­zatban zajló eseményeket és fo­lyamatokat a Magyar Mezőgaz­daság című agrárszakmai heti­lap, mint eddig - mondta Hájos László főszerkesztő a lap alapí­tásának fél évszázados jubileum Különböző bankok által ajánlott hitelkondíciók a CONCORDIA KÖZRAKTÁR Rt. által kiállított közraktárjegy fedezete mellett Bank neve Hitelek kamatkondíciói Forint Deviza Finanszírozás maximuma az áruérték %-ában* A bank által hitelfedezetként elfogadott termékkör** Kereskedelmi ás Hitelbank Rt."* 24,5% folyósítási jutalék nincs devizanemtől függően LIBOR/LIBOR/stb....+ 1,5%, folyósítási jutalék nincs tőke + a futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 75%-át, kiemelt ügyfelek esetében a 85%-ot őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napra­forgó, cukor, cigaretta CIB Bank Rt. CIB H prime rate+2%, jelenleg 25,75% folyósítási jutalék nincs LIBOR + 2% folyósítási jutalék nincs a kölcsönösszeg maximuma a tőzsdei érték 60%-a étkezési búza esetében (28%-os sikértartalom felett) 22 000 Ft/tonna őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó Daewoo Bank Rt."­ 26,0% folyósítási jutalék nincs LIBOR + 1,25% folyósítási jutalék nincs a folyósított hitel összege maximum az áru tőzsdei értékének 66%-a őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó, cukor, műtrágya, cigaretta (csak a Concordia Rt. saját telepén tárolva) Takarékbank Rt. 26,5% folyósítási jutalék nincs tőke + futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 70%-át őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó Általános Értékforgalmi Bank Rt. LIBOR és/vagy FIBOR+ 2%, folyósítási jutalék 0,25% tőke + futamidőre számított kamat összege nem haladhatja meg az áru tőzsdei értékének 77%-át őszi és tavaszi kalászos gabonák, kukorica, napraforgó ■ Abban az esetban, ha az árut a BÁT-on nem jegyzik, a bankok az áru énökének meghatározásakor szakértői véleménnyel alátámasztott belföldi árat, vagy szerződés szerinti árat vesznek figyelembe. ** A hitelfedezetként elfogadott termékkör bővítése - az adott bankkal történő megegyezés alapján - lehetséges. Ha a közraktározás művi úton történik, forinthitelnél 0,5%-kal, devizahitelnél pedig 0,25%-kal több a kamat

Next