Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)
1996-12-30 / 299. szám
1996. december 30., hétfő _____________________ ADÓTANÁCSADÓ A jogutód nélküli megszűnéskor az ellenőrzés nem lesz automatikus, csak az APEH elnökének rendelkezése esetén kell lefolytatni. Próbavásárlásra, leltárfelvételre, adókötelezettséget érintő tények, adatok, körülmények vizsgálatára az APEH elnöke általános megbízólevelet is kiadhat. Az általános megbízólevél tartalmazza érvényességének idejét és a végezhető ellenőrzési cselekmények megjelölését, de nem tartalmazza az ellenőrzött személy azonosító adatait. Az ellenőrzést a szokásos módon kell elvégezni. Az adóhatóság, ha megítélése szerint az adózó vagyongyarapodása és az életvitelére fordított kiadások nincsenek arányban a megszerzett jövedelmével, az adó alapját becsléssel is megállapíthatja. Az eltérést az adózó hitelt érdemlő módon természetesen igazolhatja, ez esetben mentesül a jogkövetkezményektől. Az így feltárt (megbecsült) jövedelmet hozzá kell adni a vizsgált év adóalapjához, több évet érintő jövedelemfeltárást pedig az érintett évek között egyenlő arányban elosztva kell az adóalapokat megnövelni. Az adót a vizsgált időszak jogszabályai szerint kell megállapítani. Adóhiány esetén 50 százalék adóbírságot kell fizetni. Az adóbírság kivetésének lehetősége bővül a jogosulatlanul benyújtott adóvisszatérítési kérelem esetével, ha a jogosulatlanságot az adóhivatal a kiutalás előtt megállapítja. Ha az adót a munkáltató állapította meg, és adóhiány keletkezett, akkor a jogkövetkezmények a munkáltatót terhelik, kivéve azt az esetet, ha az adóhiány a magánszemély jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ez esetben az adóbírságot, késedelmi pótlékot a magánszemélynek kell megfizetnie. Ha az adó, a bírság és a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, akkor a tartozást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az adózással és támogatási igényekkel összefüggő, törvényben meghatározott kötelezettségek megszegése esetén a magánszemély adózó 20 ezer, más adózó 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A könyvvezetéssel, az adatszolgáltatással és egyes nyilatkozatokkal kapcsolatos mulasztások esetén a törvény mulasztási bírság kiszabását tette lehetővé, de 1996-ban a bírságnak nem volt törvényben rögzített felső határa. 1997-től e körben a vállalkozási tevékenységet nem folytató magánszemélyt 100 ezer, más adózót 200 ezer forintig terjedő bírsággal lehet sújtani. Ha az adózó a vállalkozási célt szolgáló helyiségben az ellenőrzéstől számított 1 éven belül többször mulasztja el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a mulasztási bírság kiszabása mellett a helyiség lezárható. A lezárhatás időtartama a duplájára nőtt: másodszori mulasztásnál 6, harmadszorra 10, a továbbiakban esetenként 20 napra. A végrehajtási eljárás és a behajthatatlan adótartozás Végrehajthatóvá vált nemcsak az adót, hanem az adóelőleget is tartalmazó bevallás.Az adófizetésre kötelezett megállapodhat az adóhatósággal a Pénzügyminisztérium és az önkormányzat hozzájárulásával -, hogy a vagyonából lefoglalt ingatlan vagy ingó dolog - ha az természetben szolgálja valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását - tulajdoni vagy kezelői jogát az államra vagy az önkormányzatra átruházza. A végrehajtási eljárást felfüggeszti az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mérséklésére irányuló kérelme, kivéve, ha az árverést az adóhatóság már kitűzte. Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultját - ha kéri a behajtást - az adóhatóság költségátalány megelőlegezésére kötelezheti. Az 1000 forintot meg nem haladó adótartozást az adóhatóság törölheti, ha az adminisztráció és a behajtási intézkedések költsége aránytalanul nagy a tartozáshoz képest. Az így törölt tartozásokról nyilvántartást kell vezetnie. A módosítás hatályba lépését követően az azt megelőző időszakra teljesítendő adómegállapítási, bevallási, adófizetési, előlegfizetési, bizonylatkiállítási, adatszolgáltatási és adólevonási kötelezettségét az adózónak az 1996. december 31-én hatályos jogszabályok szerint kell teljesítenie. A módosítás hatályba lépésekor jogerősen el nem bírált ügyekben, továbbá a megelőző időszakra vonatkozó ügyekben az új törvény rendelkezéseit kell alkalmazni azzal, hogy a bírság, pótlék mértékét a rá kedvezőbb szabály szerint kell megállapítani. A bevallások benyújtása, az adó és adóelőleg megfizetése időpontjainak változása A havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak a fogyasztási adóról és fogyasztói kárkiegészítésről féléves helyett negyedéves és éves bevallást kell benyújtania.A magánszemélynek, ha nem kifizetőtől származik a jövedelme, illetőleg ha a kifizető nem vont le adóelőleget, továbbá az egyéni vállalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek a személyijövedelemadó-előleget a negyedévet követő hó 12-ig kell megfizetnie. A társaságiadó-alany, ha a bevallott társasági adó összege meghaladja a 3 millió forintot, havonta fizet adóelőleget a tárgyhót követő hó 20-ig. Ha a bevallott társasági adó legfeljebb 3 millió forint, az előleget negyedévente, az időszakot követő hó 20-ig kell megfizetnie. Az utolsó havi, negyedévi előleget a feltöltési kötelezettséggel egyidejűleg, december 20-ig kell teljesíteni. Az az adózó, akinek társaságiadóelőleg-fizetési kötelezettségét az adóhatóság 1996. évben fizetési meghagyással állapította meg, és 1997. július 1-jéig változatlan szervezeti formában működik, vagy 1997 első félévében átalakul, az átalakulást követő 30. napig, az 1996. december 31-én hatályos előírások szerint fizeti meg az adóelőlegét. A kifizető a társasági adó szerinti osztalékadót a levonást követő hó 10-ig fizeti meg. H. A. AZ ADÓZÁS ÚJ RENDJE III. Az adóhatósági ellenőrzés és a jogkövetkezmények Egy közalkalmazotti jogviszonyban álló személy azzal a kérdéssel keresett meg, hogy a vele kötött munkaszerződésben az a kitétel, hogy a munkaviszonya addig tart, amíg az önkormányzat a foglalkoztatás pénzügyi hátterét biztosítja, megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A munkaszerződést 1992 márciusában kötötték. Most olyan információt kapott, hogy 1996. december 31-ével felmondási idő és végkielégítés alkalmazása nélkül szüntetnék meg a jogviszonyát. Vajon az említettek fényében helyes-e a munkáltató tervezett intézkedése? Korábbi munkajogunk úgy rendelkezett, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. Határozott időre szól a munkaviszony, ha annak tartamát a munkaszerződés naptárszerűen vagy más alkalmas módon határozza meg, így meghatározható a munkaviszony időtartama annak a munkának a megjelölésével is, amelynek elvégzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munka időtartama a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján megközelítő pontossággal előre látható. Határozott időre szóló munkaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre távollevő dolgozó helyettesítésének tartamára is. A dolgozót a helyettesítés valószínű tartamáról tájékoztatni kell. A hatályos munkajogunk szerint eltérő megállapodás hiányában a munkaviszony határozatlan időtartamra jön létre. A határozott idejű munkaviszony időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. Ennek időtartama - az újabb munkaviszony létesítését is ideértve - az öt évet nem haladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A kérdező tehát közalkalmazott, hiszen az 1992. július 1-jével hatályba lépő közalkalmazotti törvény azokat a munkajogviszonyokat, amelyek a tv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál szabályozták a munkavégzéssel összefüggő kérdéseket, közalkalmazotti jogviszonyt minősítette át. Ezért a Kjt. rendelkezéseire is figyelemmel kell lenni. A Kjt. eltérő rendelkezése az, hogy a közalkalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A közalkalmazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott munka elvégzésére, illetve feladat ellátására határozott időre történő kinevezéssel is létesíthető. Először is tehát azt kell eldönteni, hogy a munkaszerződés azon kikötése, hogy az általa létrehozott munkaviszony csupán addig tart, amíg az önkormányzat az alkalmazáshoz szükséges pénzügyi hátteret biztosítja, megfelel-e a határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony törvényi kritériumainak. Ebből a szempontból tehát az az említett törvényi rendelkezés a leglényegesebb, hogy a határozott idejű munkaviszony (közalkalmazotti jogviszony) időtartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatározni. A naptári meghatározás semmiféle nehézséget nem okoz, hiszen csupán arra kell figyelemmel lenni, hogy az időtartam az öt évet ne haladja meg. Ennek legegyszerűbb módja az, ha pontosan megállapítják a munkaszerződésben, illetve kinevező okiratban az időintervallumot a „tól-ig” kifejezések alkalmazásával. Más alkalmas módon való meghatározása a határozott idejű jogviszonynak már magyarázatot igényel, hiszen a jogalkotó erre vonatkozóan konkrét javaslatokat még példálózó felsorolásszerűen sem tett. Rendelkezésre állnak viszont a már említett korábbi szabályozás esetkörei. Lehetséges annak a munkának a megjelölése, ameddig a munkaviszony tart, pl. aratás időtartamára. Lehetséges az elvégzendő feladat meghatározása, pl. a leltározás befejezéséig, de leggyakrabban a helyettesítésre való utalást alkalmazzák, pl. gyeden, gyesen vagy táppénzen levő munkavállaló vagy más okból távollevő munkavállaló helyettesítésére. Ezekben az esetekben az érintett felek még nem tudják pontosan, naptárszerűen a helyettesítés időtartamát, ezért szükséges a más módon történő meghatározás. Nem tekinthető alkalmas módon való megállapításnak az, ha a munkaszerződésben vagy kinevező okiratban a pénzügyi finanszírozás lehetőségeitől teszik függővé a jogviszony időtartamát. Az ilyen fajta kikötés az Mt. 79. § (2) bekezdésében foglaltakba ütközik, a munkaviszony időtartamának meghatározására nem alkalmas. Ennek további következménye, hogy semmis kikötésnek lehet tekinteni. A szóban forgó jogviszony tehát határozatlan időtartamú. Erre vonatkozóan a Kjt. úgy rendelkezik, hogy a munkáltató megszüntetheti a közalkalmazott jogviszonyát, ha az önkormányzat képviselő testülete a munkáltatót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése következtében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A szóban forgó eset tehát felmentési okként kezelendő, és ilyen esetben a közalkalmazott számára felmentési időt és munkavégzés alóli mentesítést kell biztosítani, és a vonatkozó szabályok alkalmazásával számára végkielégítést fizetni. A munkáltató tervezett intézkedése tehát előreláthatóan jogellenes intézkedés lesz. K. F. A MUNKAJOGÁSZ TOLLÁBÓL Határozott idő kikötése munkaszerződésben Az oldalt szerkesztette: Szepesi Anita JOGSZABÁLYFIGYELŐ A hajós és tengerész szolgálati könyvről szóló 5/1983. (X. 6.) KM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 1996./106. szám) A 23/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet szerint 1996. december 13-ától a Közlekedési Főfelügyelet által kiállított ideiglenes hajós szolgálati könyvvel kell ellátni azt a nem magyar állampolgárságú személyt, aki magyar lobogó alatt közlekedő belvízi hajón kíván szolgálatot teljesíteni. Ez a szolgálati könyv a munkavállalási, illetve a tartózkodási engedély érvényességének teljes időtartamára szól. A szolgálati könyv kiállítása iránti kérelemhez csatolni kell a külföldi személy érvényes tartózkodási, illetve munkavállalási engedélyét, avagy annak hiteles másolatát is. A víziközművek üzemeltetésének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM rendelet módosításáról (Magyar Közlöny 1996/106. szám) A január 1-jétől hatályos 24/ 1996. (XII. 4.) KHVM rendelet a víziközművek üzemeltetési követelményeit módosította. Ekkortól a vízminőség ellenőrzését szolgáló vizsgálatok elvégzésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület által e tevékenység végzésére feljogosított, illetőleg az Országos Tisztifőorvosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratóriumok jogosultak. Ha az üzemeltetőnek saját laboratóriuma van, magától értetődően biztosítani kell a vizsgálatok tárgyi feltételeit. Szintén új szabály az, hogy az 50 000 köbméter/nap teljesítőképességet meghaladó szennyvíztisztító telepek üzemeltetőinek 1998-tól legalább heti egy alkalommal gondoskodniuk kell a szennyvíz minőségének az 5 napos oxigénigény alapján történő vizsgálatáról is. A 20 000-50 000 köbméter/nap közötti teljesítőképességű szennyvíztisztító telepek üzemeltetőit ez a vizsgálati kötelezettség csak egy évvel később, 1999-től terheli. 30/1996. (XII. 6.) BM rendelet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről (Magyar Közlöny 1996/107. szám) A nemrégiben megjelent 30/ 1996. (XII. 6.) BM rendelet írja elő a tűzvédelmi szabályzat készítésére kötelezettek konkrét tennivalóit. Eszerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánszemélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezeteknek az állandó, illetve az ideiglenes jelleggel működő létesítményekre vonatkozóan - a rendeltetésszerű tevékenység megkezdése előtt - el kell készíteniük a maguk tűzvédelmi szabályzatát. Ez a kötelezettség akkor terheli az érintetteket, ha 1.) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglalkoztatnak, 2.) ha ötvennél több személy befogadására alkalmas létesítményt működtetnek, 3.) ha cégüket, vállalkozásukat a fokozottan tűz- és robbanásveszélyes kategóriába sorolták be, valamint 4.) az iménti feltételektől függetlenül ez a kötelezettség terheli a kereskedelmi szálláshelyeket is. A szabályzatot tűzvédelmi oktatás keretén belül meg kell ismertetni a cég, vállalkozás dolgozóival, az ennek megtörténtét bizonyító jegyzőkönyvet pedig az érintettekkel alá kell íratni. A szabályzatot 1997. június közepéig minden érintettnek kötelezően el kell készítenie. Az összeállított anyagnak - konkrét személyekre lebontva - tartalmaznia kell a tűzvédelmi feladatokat is ellátó személyek kötelezettségeit, a tűzvédelmi szervezet feladatára, felépítésére, irányításának rendjére, valamint a szervezet finanszírozására vonatkozó előírásokat. Tartalmaznia kell továbbá a létesítmények, építmények, tűzszakaszok, helyiségek, szabad terek, veszélyességi övezetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatkozó eseti tűzvédelmi szabályokat, előírásokat. A szabályzatban meg kell jelölni az alkalomszerű tűzveszélyes tevékenységhez szükséges írásbeli feltételek meghatározására, illetve előzetes egyeztetésére jogosult személyeket, meg kell határozni a tűzvédelmi oktatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalók tűzvédelmi képesítésére vonatkozó követelményeket, végül a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos munkavállalói feladatokat. A szabályzatban meg kell határozni a létesítményi tűzoltósággal kapcsolatos passzusokat, többek közt az annak működésére, a szolgálat ellátására, továbbá az alkalmazottak díjazására vonatkozó belső rendelkezéseket. Nem lényegtelen kötelezettség, hogy a tűzvédelmi szabályzat mellékleteként tűzriadótervet kell készíteni az ,,A-C” tűzveszélyességi osztályba tartozó létesítményekben, valamint - a tűzveszélyességre tekintet nélkül - az oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális létesítményekben, továbbá az egy tűzszakaszon belül 3000-nél több személy tartózkodására alkalmas létesítményekben. A tűzriadótervben tisztázni kell a tűzjelzés mikéntjét, a tűzoltóság és a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, annak módját, hogy veszély esetén a területet miként lehet gyorsan elhagyni, illetve a munkavállalók ezzel kapcsolatos tennivalóit. A tervhez mellékelni kell a létesítmény helyszínrajzát is, megjelölve azon a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket. Gál Gabriella