Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-30 / 299. szám

1996. december 30., hétfő _____________________ ADÓTANÁCSADÓ A jogutód nélküli megszűnés­kor az ellenőrzés nem lesz auto­matikus, csak az APEH elnöké­nek rendelkezése esetén kell le­folytatni. Próbavásárlásra, leltárfelvételre, adókötelezettséget érintő­ tények, adatok, körülmények vizsgálatára az APEH elnöke általános meg­bízólevelet is kiadhat. Az álta­lános megbízólevél tartalmazza érvényességének idejét és a vé­gezhető­ ellenőrzési cselekmények megjelölését, de nem tartalmaz­za az ellenőrzött személy azono­sító adatait. Az ellenőrzést a szo­kásos módon kell elvégezni. Az adóhatóság, ha megítélése szerint az adózó vagyongyarapo­dása és az életvitelére fordított kiadások nincsenek arányban a megszerzett jövedelmével, az adó alapját becsléssel is megállapít­hatja. Az eltérést az adózó hi­telt érdemlő módon természete­sen igazolhatja, ez esetben men­tesül a jogkövetkezményektől. Az így feltárt (megbecsült) jövedel­met hozzá kell adni a vizsgált év adóalapjához, több évet érintő jövedelemfeltárást pedig az érin­tett évek között egyenlő arány­ban elosztva kell az adóalapo­kat megnövelni. Az adót a vizs­gált időszak jogszabályai szerint kell megállapítani. Adóhiány esetén 50 százalék adóbírságot kell fizetni. Az adó­bírság kivetésének lehetősége bő­vül a jogosulatlanul benyújtott adóvisszatérítési kérelem eseté­vel, ha a jogosulatlanságot az adó­hivatal a kiutalás előtt megálla­pítja. Ha az adót a munkáltató ál­lapította meg, és adóhiány ke­letkezett, akkor a jogkövetkez­mények a munkáltatót terhelik, kivéve azt az esetet, ha az adó­hiány a magánszemély jogszerűtlen nyilatkozatának következménye. Ez esetben az adóbírságot, kése­delmi pótlékot a magánszemély­nek kell megfizetnie. Ha az adó, a bírság és a jogo­sulatlanul igénybe vett költség­vetési támogatás végrehajtásához való jog elévült, akkor a tarto­zást terhelő késedelmi pótlékot is elévültnek kell tekinteni. Az adózással és támogatási igé­nyekkel összefüggő, törvényben meghatározott kötelezettségek meg­szegése esetén a magánszemély adó­zó 20 ezer, más adózó 50 ezer forintig terjedő mulasztási bírsággal sújtható. A könyvvezetéssel, az adatszolgáltatással és egyes nyi­latkozatokkal kapcsolatos mulasz­tások esetén a törvény mulasz­tási bírság kiszabását tette lehe­tővé, de 1996-ban a bírságnak nem volt törvényben rögzített felső határa. 1997-től e körben a vál­lalkozási tevékenységet nem foly­tató magánszemélyt 100 ezer, más adózót 200 ezer forintig terjedő bírsággal lehet sújtani. Ha az adózó a vállalkozási célt szolgáló helyiségben az ellenőr­zéstől számított 1 éven belül több­ször mulasztja el a számla- vagy nyugtaadási kötelezettségét, a mu­lasztási bírság kiszabása mellett a helyiség lezárható. A lezárha­­tás időtartama a duplájára nőtt: másodszori mulasztásnál 6, harmadszorra 10, a továbbiak­ban esetenként 20 napra. A végrehajtási eljárás és a behajthatatlan adótartozás Végrehajthatóvá vált nemcsak az adót, hanem az adóelőleget is tartalmazó bevallás.Az adófi­zetésre kötelezett megállapodhat az adóhatósággal­­ a Pénzügy­minisztérium és az önkormány­zat hozzájárulásával -, hogy a vagyonából lefoglalt ingatlan vagy ingó dolog - ha az természet­ben szolgálja valamely állami vagy önkormányzati feladat ellátását - tulajdoni vagy kezelői jogát az államra vagy az önkormányzat­ra átruházza. A végrehajtási eljárást felfüggeszti az adózó fizetési könnyítésre vagy adótartozás mér­séklésére irányuló kérelme, ki­véve, ha az árverést az adóha­tóság már kitűzte. Az adók módjára behajtandó köztartozás jogosultját - ha kéri a behajtást - az adóhatóság költ­ségátalány megelőlegezésére kö­telezheti. Az 1000 forintot meg nem ha­ladó adótartozást az adóhatóság törölheti, ha az adminisztráció és a behajtási intézkedések költ­sége aránytalanul nagy a tarto­záshoz képest. Az így törölt tar­tozásokról nyilvántartást kell ve­zetnie. A módosítás hatályba lépését követően az azt megelőző idő­szakra teljesítendő adómegálla­pítási, bevallási, adófizetési, elő­legfizetési, bizonylatkiállítási, adat­szolgáltatási és adólevonási kö­telezettségét az adózónak az 1996. december 31-én hatályos jogsza­bályok szerint kell teljesítenie. A módosítás hatályba lépése­kor jogerősen el nem bírált ügyek­ben, továbbá a megelőző időszakra vonatkozó ügyekben az új tör­vény rendelkezéseit kell alkal­mazni azzal, hogy a bírság, pót­lék mértékét a rá kedvezőbb sza­bály szerint kell megállapítani. A bevallások benyújtása, az adó és adóelőleg megfizetése időpontjainak változása A havi és az évközi bevallás benyújtására kötelezett adózónak a fogyasztási adóról és fogyasz­tói kárkiegészítésről féléves he­lyett negyedéves és éves beval­lást kell benyújtania.A magán­­személynek, ha nem kifizetőtől származik a jövedelme, illetőleg ha a kifizető nem vont le adó­előleget, továbbá az egyéni vál­lalkozónak és a mezőgazdasági őstermelőnek a személyijövede­­lemadó-előleget a negyedévet kö­vető hó 12-ig kell megfizetnie. A társaságiadó-alany, ha a be­vallott társasági adó összege meg­haladja a 3 millió forintot, ha­vonta fizet adóelőleget a tárgy­hót követő hó 20-ig. Ha a be­vallott társasági adó legfeljebb 3 millió forint, az előleget ne­gyedévente, az időszakot köve­tő hó 20-ig kell megfizetnie. Az utolsó havi, negyedévi előleget a feltöltési kötelezettséggel egyi­dejűleg, december 20-ig kell tel­jesíteni. Az az adózó, akinek társaságiadóelőleg-fizetési köte­lezettségét az adóhatóság 1996. évben fizetési meghagyással ál­lapította meg, és 1997. július 1-jéig változatlan szervezeti formában működik, vagy 1997 első félévében átalakul, az átalakulást követő 30. napig, az 1996. december 31-én hatályos előírások szerint fizeti meg az adóelőlegét. A kifizető a társasági adó sze­rinti osztalékadót a levonást kö­vető hó 10-ig fizeti meg. H. A. AZ ADÓZÁS ÚJ RENDJE III. Az adóhatósági ellenőrzés és a jogkövetkezmények Egy közalkalmazotti jogviszony­ban álló személy azzal a kérdés­sel keresett meg, hogy a vele kö­tött munkaszerződésben az a ki­tétel, hogy a munkaviszonya addig tart, amíg az önkormányzat a fog­lalkoztatás pénzügyi hátterét biz­tosítja, megfelel-e a jogszabályi rendelkezéseknek. A munkaszer­ződést 1992 márciusában kötöt­ték. Most olyan információt ka­pott, hogy 1996. december 31-ével felmondási idő és végkielégítés alkalmazása nélkül szüntetnék meg a jogviszonyát. Vajon az em­lítettek fényében helyes-e a mun­káltató tervezett intézkedése? Korábbi munkajogunk úgy ren­delkezett, hogy a munkaviszony határozatlan vagy határozott időre létesíthető. Határozott időre szól a munkaviszony, ha annak tar­tamát a munkaszerződés naptár­­szerűen vagy más alkalmas mó­don határozza meg, így megha­tározható a munkaviszony idő­tartama annak a munkának a megjelölésével is, amelynek el­végzéséig a munkaviszony tart, feltéve, hogy a munkaszerződés megkötésekor a munka időtar­tama a szakmai tapasztalatok és a munka természete alapján meg­közelítő pontossággal előre lát­ható. Határozott időre szóló mun­kaviszony létesíthető a beteg vagy más okból bizonytalan időre tá­vollevő dolgozó helyettesítésének tartamára is. A dolgozót a he­lyettesítés valószínű tartamáról tájékoztatni kell. A hatályos munkajogunk sze­rint eltérő megállapodás hiányá­ban a munkaviszony határozat­lan időtartamra jön létre. A ha­tározott idejű munkaviszony idő­tartamát naptárilag, illetve más alkalmas módon kell meghatá­rozni. Ennek időtartama - az újabb munkaviszony létesítését is ideértve - az öt évet nem ha­ladhatja meg, ettől érvényesen eltérni nem lehet. A kérdező tehát közalkalma­zott, hiszen az 1992. július 1-jével hatályba lépő közalkalmazotti tör­vény azokat a munkajogviszonyo­kat, amelyek a tv. hatálya alá tartozó munkáltatóknál szabályoz­ták a munkavégzéssel összefüg­gő kérdéseket, közalkalmazotti jogviszonyt minősítette át. Ezért a Kjt. rendelkezéseire is figye­lemmel kell lenni. A Kjt. eltérő rendelkezése az, hogy a közal­kalmazotti jogviszony határozatlan időre történő kinevezéssel és an­nak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. A közalkal­mazotti jogviszony helyettesítés céljából vagy meghatározott mun­ka elvégzésére, illetve feladat el­látására határozott időre törté­nő kinevezéssel is létesíthető. Elő­ször is tehát azt kell eldönteni, hogy a munkaszerződés azon ki­kötése, hogy az általa létreho­zott munkaviszony csupán ad­dig tart, amíg az önkormányzat az alkalmazáshoz szükséges pén­zügyi hátteret biztosítja, megfe­lel-e a határozott időre szóló köz­alkalmazotti jogviszony törvényi kritériumainak. Ebből a szempont­ból tehát az az említett törvé­nyi rendelkezés a leglényegesebb, hogy a határozott idejű munka­­viszony (közalkalmazotti jogvi­szony) időtartamát naptárilag, il­letve más alkalmas módon kell meghatározni. A naptári meg­határozás semmiféle nehézséget nem okoz, hiszen csupán arra kell figyelemmel lenni, hogy az idő­tartam az öt évet ne haladja meg. Ennek legegyszerűbb módja az, ha pontosan megállapítják a mun­kaszerződésben, illetve kineve­ző okiratban az időintervallumot a „tól-ig” kifejezések alkalma­zásával. Más alkalmas módon való meghatározása a határozott idejű jogviszonynak már magyarázatot igényel, hiszen a jogalkotó erre vonatkozóan konkrét javaslato­kat még példálózó felsorolássze­rűen sem tett. Rendelkezésre áll­nak viszont a már említett ko­rábbi szabályozás esetkörei. Le­hetséges annak a munkának a megjelölése, ameddig a munka­­viszony tart, pl. aratás időtarta­mára. Lehetséges az elvégzendő feladat meghatározása, pl. a lel­tározás befejezéséig, de leggyak­rabban a helyettesítésre való uta­lást alkalmazzák, pl. gyeden, gye­sen vagy táppénzen levő mun­kavállaló vagy más okból távol­levő munkavállaló helyettesíté­sére. Ezekben az esetekben az érintett felek még nem tudják pontosan, naptárszerűen a he­lyettesítés időtartamát, ezért szük­séges a más módon történő meg­határozás. Nem tekinthető al­kalmas módon való megállapí­tásnak az, ha a munkaszerződés­ben vagy kinevező okiratban a pénzügyi finanszírozás lehetősé­geitől teszik függővé a jogviszony időtartamát. Az ilyen fajta ki­kötés az Mt. 79. § (2) bekezdé­sében foglaltakba ütközik, a mun­kaviszony időtartamának meg­határozására nem alkalmas. En­nek további következménye, hogy semmis kikötésnek lehet tekin­teni. A szóban forgó jogviszony tehát határozatlan időtartamú. Erre vonatkozóan a Kjt. úgy ren­delkezik, hogy a munkáltató meg­szüntetheti a közalkalmazott jog­viszonyát, ha az önkormányzat képviselő testülete a munkálta­tót érintő döntése - különösen a feladatok változásából adódó átszervezés vagy a költségvetési támogatás csökkentése­­ követ­keztében a közalkalmazott további foglalkoztatására nincs lehetőség. A szóban forgó eset tehát fel­mentési okként kezelendő, és ilyen esetben a közalkalmazott számára felmentési időt és munkavégzés alóli mentesítést kell biztosíta­ni, és a vonatkozó szabályok al­kalmazásával számára végkielé­gítést fizetni. A munkáltató ter­vezett intézkedése tehát előre­láthatóan jogellenes intézkedés lesz. K. F. A MUNKAJOGÁSZ TOLLÁBÓL Határozott idő kikötése munkaszerződésben Az oldalt szerkesztette: Szepesi Anita JOGSZABÁLYFIGYELŐ A hajós és tengerész szolgá­lati könyvről szóló 5/1983. (X. 6.) KM rendelet módosításá­ról (Magyar Közlöny 1996./106. szám) A 23/1996. (XII. 4.) KHVM rendelet szerint 1996. december 13-ától a Közlekedési Főfelügyelet által kiállított ideiglenes hajós szolgálati könyvvel kell ellátni azt a nem magyar állampolgár­ságú személyt, aki magyar lobo­gó alatt közlekedő belvízi hajón kíván szolgálatot teljesíteni. Ez a szolgálati könyv a munkavál­lalási, illetve a tartózkodási en­gedély érvényességének teljes idő­tartamára szól. A szolgálati könyv kiállítása iránti kérelemhez csa­tolni kell a külföldi személy ér­vényes tartózkodási, illetve mun­kavállalási engedélyét, avagy an­nak hiteles másolatát is. A víziközművek üzemelteté­sének követelményeiről szóló 18/1992. (VII. 14.) KHVM ren­delet módosításáról (Magyar Köz­löny 1996/106. szám) A január 1-jétő­l hatályos 24/ 1996. (XII. 4.) KHVM rendelet a víziközművek üzemeltetési kö­vetelményeit módosította. Ekkortól a vízminőség ellenőr­zését szolgáló vizsgálatok elvég­zésére csak a Nemzeti Akkreditációs Testület által e te­vékenység végzésére feljogosított, illetőleg az­ Országos Tisztifőor­vosi Hivatal által erre alkalmasnak elfogadott laboratóriumok jogo­sultak. Ha az üzemeltetőnek sa­ját laboratóriuma van, magától értetődően biztosítani kell a vizs­gálatok tárgyi feltételeit. Szin­tén új szabály az, hogy az 50 000 köbméter/nap teljesítőképességet meghaladó szennyvíztisztító te­lepek üzemeltetőinek 1998-tól le­galább heti egy alkalommal gon­doskodniuk kell a szennyvíz mi­nőségének az 5 napos oxigén­igény alapján történő vizsgála­táról is. A 20 000-50 000 köb­méter/nap közötti teljesítőképes­ségű szennyvíztisztító telepek üze­meltetőit ez a vizsgálati kötele­zettség csak egy évvel később, 1999-től terheli. 30/1996. (XII. 6.) BM ren­delet a tűzvédelmi szabályzat készítéséről (Magyar Közlöny 1996/107. szám) A nemrégiben megjelent 30/ 1996. (XII. 6.) BM rendelet írja elő a tűzvédelmi szabályzat ké­szítésére kötelezettek konkrét ten­nivalóit. Eszerint a gazdálkodó tevékenységet folytató magánsze­mélyeknek, jogi személyeknek, jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezeteknek az állandó, illetve az ideiglenes jelleggel mű­ködő létesítményekre vonatko­zóan - a rendeltetésszerű tevé­kenység megkezdése előtt - el kell készíteniük a maguk tűzvé­delmi szabályzatát. Ez a kötele­zettség akkor terheli az érintet­teket, ha 1.) a munkavégzésben részt vevő családtagokkal együtt ötnél több munkavállalót foglal­koztatnak, 2.) ha ötvennél több személy befogadására alkalmas lé­tesítményt működtetnek, 3.) ha cégüket, vállalkozásukat a foko­zottan tűz- és robbanásveszélyes kategóriába sorolták be, valamint 4.) az iménti feltételektől füg­getlenül ez a kötelezettség ter­heli a kereskedelmi szálláshelyeket is. A szabályzatot tűzvédelmi ok­tatás keretén belül meg kell is­mertetni a cég, vállalkozás dol­gozóival, az ennek megtörtén­tét bizonyító jegyzőkönyvet pe­dig az érintettekkel alá kell íratni. A szabályzatot 1997. június kö­zepéig minden érintettnek kö­telezően el kell készítenie. Az összeállított anyagnak - konk­rét személyekre lebontva - tar­talmaznia kell a tűzvédelmi fe­ladatokat is ellátó személyek kö­telezettségeit, a tűzvédelmi szer­vezet feladatára, felépítésére, irá­nyításának rendjére, valamint a szervezet finanszírozására vonat­kozó előírásokat. Tartalmaznia kell továbbá a létesítmények, épít­mények, tűzszakaszok, helyiségek, szabad terek, veszélyességi öve­zetek tűzveszélyességi osztályba sorolását és az azokra vonatko­zó eseti tűzvédelmi szabályokat, előírásokat. A szabályzatban meg kell jelölni az alkalomszerű tűz­veszélyes tevékenységhez szük­séges írásbeli feltételek megha­tározására, illetve előzetes egyez­tetésére jogosult személyeket, meg kell határozni a tűzvédelmi ok­tatással kapcsolatos feladatokat és a munkavállalók tűzvédelmi képesítésére vonatkozó követel­ményeket, végül a tűzjelzéssel, tűzoltással, műszaki mentéssel kapcsolatos munkavállalói fela­datokat. A szabályzatban meg kell határozni a létesítményi tűzol­tósággal kapcsolatos passzusokat, többek közt az annak működé­sére, a szolgálat ellátására, to­vábbá az alkalmazottak díjazá­sára vonatkozó belső rendelke­zéseket. Nem lényegtelen köte­lezettség, hogy a tűzvédelmi sza­bályzat mellékleteként tűzriadó­­tervet kell készíteni az ,,A-C” tűzveszélyességi osztályba tarto­zó létesítményekben, valamint - a tűzveszélyességre tekintet nél­kül - az oktatási, művelődési, egészségügyi és szociális létesít­ményekben, továbbá az egy tűz­szakaszon belül 3000-nél több sze­mély tartózkodására alkalmas lé­tesítményekben. A tűzriadótervben tisztázni kell a tűzjelzés mikéntjét, a tűzoltóság és a létesítményben tartózkodók riasztási rendjét, annak módját, hogy veszély esetén a területet miként lehet gyorsan elhagyni, illetve a munkavállalók ezzel kap­csolatos tennivalóit. A tervhez mellékelni kell a létesítmény hely­­színrajzát is, megjelölve azon a tűzvédelmi szempontból fontos berendezéseket. Gál Gabriella

Next