Napi Gazdaság, 1996. december (6. évfolyam, 279-300. szám)

1996-12-30 / 299. szám

Kedvezőbb helyzetben az utasok Elfogadták az új turisztikai rendeleteket A kormány december 19-ei ülésén elfogadta az utazási és az utazást közvetítő szerződéseket, valamint az uta­zásszervező és -közvetítő tevékenységet újraszabályzó rendeleteket. (NAPI Gazdaság, 1996. december 21., 3. ol­dal Az utazási és az utazást köz­vetítő szerződésekről szóló új jog­szabály megalkotását elsődlege­sen a jogharmonizációs követel­mények indokolták. A kormány­­rendelet lényegében az Európai Uniónak a különféle ajánlati cso­magokról, az utazási, az üdülési és a túracsomagról szóló irány­elveiben foglaltakat építi be a hazai jogrendszerbe. A szabályozás a jelenlegihez ké­pest lényegesen kedvezőbb hely­zetbe hozza az utast azáltal, hogy részletesen meghatározza az utazási vállalkozó által közzétett írásos tájékoztató, valamint az utazási szerződés tartalmi követelményeit és korlátozza az utazási szerző­dés megkötésekor előleg címén követelhető díjhányad nagysá­gát (ez legfeljebb a díj 40 száza­léka lehet). A rendelet megha­tározza azt az időpontot, amely után a díjhátralék megfizetése követelhető (az utazás megkez­dése előtt 30 nap), s a díjemelés lehetőségét a közlekedési költ­ségek, egyes adófajták, illetékek, valamint a valutaárfolyam idő­közi változására korlátozza. Az utazásszervező és -közve­títő tevékenység újraszabályozá­sakor a jogharmonizációs köve­telmények mellett utasvédelmi szempontok és az illegális tevé­kenység visszaszorításának célja vezette a rendeletalkotókat. Az új szabályozás megnehezí­ti az ismételt piacralépést az olyan vállalkozások számára, amelye­ket korábban azért kellett tö­rölni a hatósági nyilvántartás­ból, mert megsértették a jogsza­bályi rendelkezéseket, nem gon­doskodtak az utasok hazahoza­taláról és a többi. A fogyasztói érdeksérelmekkel összefüggő visszaélések megelő­zését szolgálják az utazási vál­lalkozót terhelő vagyoni bizto­sítékra vonatkozó rendelkezések. A legnagyobb kockázatot jelen­tő, külön repülőgéppel történő utaztatásoknál például 8 millió forint összegű vagyoni biztosíték­kal kell rendelkezni, amely pénzbeni letéttel, bankgaranci­ával, illetve kezesi biztosítási szer­ződéssel nyújtható. Az illegális tevékenység haté­konyabb felderítésének elősegí­tése érdekében a kormány úgy rendelkezett, hogy az utazási vállakozó üzleti kapcsolataiban folyamatosan köteles használni hatósági nyilvántartásba vételi számát, amit szerepeltetie kell az utazással kapcsolatban köz­readott tájékoztatójában, reklám­jában, és ki kell függesztenie iro­dahelyiségében. Háromnyelvű információs készülékek Budapesten Nyolc darab érintőképernyős turisztikai információs szá­mítógép került ki a város 8 pontjára - jelentették be de­cember végén Budapest idegenforgalmi illetékesei. A fel­tűnő, sárga színű készülékek közül 2-2 a Ferihegyi repü­lőtérre és a Tourinform irodákba került, míg a többi a Déli pályaudvaron, az Astoria aluljáróban, a Nagyvásár­csarnokban és a Várban található. A készülékek feladata gyors, szemléletes, képi és szöveges in­formáció nyújtása a fővárost fel­kereső külföldi és vidéki látoga­tók számára. A különféle me­nük közül a számítógép képer­nyőjének megérintésével lehet vá­lasztani. A rendszer tartalmazza a Nemzeti Turisztikai Informá­­ciós Központ, a Tourinform tel­jes budapesti adatbankját - amely­be ingyenes a bekerülés -, így információk kérhetők például a szálláshelyekről, vendéglátóhelyek­ről, lovasiskolákról, fürdőkről, uta­zási irodákról stb. A 15 millió forintba került be­ruházást a fővárosi idegenforgalmi alapból finanszírozták, a fenn­tartás várhatóan évi 5 millió fo­rintos költsége pedig a Budapesti Turisztikai Hivatal kiadásai kö­zött kerül majd elszámolásra. Mint Ifjú György, az idén létrejött Bu­dapesti Turisztikai Hivatal ve­zetője elmondta, folytatódik a hálózat bővítése, szándékaik sze­rint két éven belül meghárom­szorozódik a készülékek száma. Tervezik, hogy nyomtatót is kap­csolnak a készülékekhez, s a ma­gyar, angol és német nyelv mel­lett felmerült az orosz és egy la­tin nyelv bevezetésének gondo­lata is. A most kihelyezett készülékek mindegyike zárt térben találha­tó, de 1998-ra szeretnék elérni, hogy a bankautomatákhoz ha­sonló módon, kirakatban, falban is megjelenjenek. Ifjú György kö­zölte, nemcsak információadás­ra, hanem információszerzésre is szeretnék használni a készülékeket, ezért a programba beépítenek egy kérdőívet is, amelynek segítsé­gével pontosabb képet kaphat­nának a Budapestet felkereső tu­risták igényeiről. Jelentős állomásnak tartja az információs rendszer átadását a Főpolgármesteri Hivatal kereske­delmi, turisztikai és fogyasztói ér­dekvédelmi bizottságának elnö­ke, Rusznák Imre is. Ugyanakkor utalt arra, hogy ezzel még koránt sincs megoldva a turisták megfe­lelő informálása, ezért döntés szü­letett információs táblák kihelye­zéséről is, amihez jövőre hozzá is fognak. Rusznák Imre elmondta, a főváros azt tervezi, hogy jövőre az idegenforgalmi adóbevételek 100 százalékát az idegenforgalomba for­gatja vissza. Jelenleg a vállalko­zók által befizetett adók - 1996-ban mintegy 700 millió forint - 40 százaléka kerül vissza a kerüle­tekhez, a fővárosban maradó összeg fele pedig gyakorlatilag a „nagy kalapba" kerül, csak a másik fele fordítódik közvetlenül idegenfor­galmi célokra. Rusznák Imre lapunknak adott tájékoztatása szerint az idén 70 millió forintot fordítottak a Bu­dapesti Turisztikai Hivatal tevé­kenységének finanszírozására, de jövőre ez az összeg várhatóan 130 millió forintra nő. Csődbe ment a dunai jachtkikötők többsége A Dunakanyar Intéző Bizottság szerint a magyarországi vízi turizmus fellendítése érdekében szükség lenne - le­galább a turisztikai szezon idején - a dunakiliti duzzasz­tómű hajózsilipjének megnyitására, hívta a figyelmet arra, hogy a hágai tárgyalás befejezéséig par­lamenti határozat tiltja a Dunakiliti-Bős-Nagymaros víz­lépcsőrendszer létesítményeinek üzembe helyezését. Az intézke­dés bevezetéséhez az említett par­lamenti határozat módosítására lenne szükség. Az MTI jelenté­se szerint az albizottság az elő­terjesztés meghallgatását köve­tően úgy döntött, a környezet­­védelmi bizottság elé terjeszti az idegenforgalmi és sportcélú ha­józás fellendítését szolgáló javas­latot azzal, hogy a bizottság esetleg önálló indítvánnyal forduljon a témában a parlamenthez. Csizmadia László hangsúlyoz­ta: a vízi turizmus terén hazánk hátrányba került Szlovákiával szemben, a szomszédos ország ugyanis a C variáns gátjába sporthajózsilipet, csónakcsúszdát és vadvízi szlalompályákat épí­tett, így az idegenforgalmi és sport­célú hajók számára lehetővé vált szlovák területen a dunai tovább­haladás. Kard Aladár, a Széche­nyi Hajózási Egylet alelnöke hoz­zászólásában elmondta: míg 1993-ban 1260 jacht érkezett Ma­gyarországra a Dunán, tavaly már csak 480, az idén pedig ötven sem. Az elmúlt három évben a jachtturizmus elmaradásának kö­vetkeztében a dunai jachtkikö­tők körülbelül háromnegyede csődbe ment. Az előterjesztést az országgyűlés környezetvédelmi bizottsága ide­genforgalmi albizottságának ülésén Csizmadia László, az intézőbizottság elnöke ismertette. Az ülésen elnöklő Házas József azonban fel- Ismét vonzó a Duna A tíz európai országot összekötő Duna lassan újra visszanyeri a balkáni háború által elvesztett vonzerejét - írja a Frankfurter Allgemeine Zeitung. jövőre várhatóan folytatódik az idegenforgalom felélénkülése, amiből elsősor­ban a Budapest és a Duna­­delta közötti szakasz tele­pülései profitálhatnak. A Duna Nemzetközi Ide­genforgalmi Reklámközösség által megvont pozitív mérleg adatai azonban még messze elmaradnak az 1987-es csúcs­év eredményeitől, amikor 6,7 millió „folyami” turistát számláltak. Ausztriában a becslések szerint a vendég­­éjszakák 8 százaléka, Magyar­­országon pedig 15-16 száza­léka realizálódik a Duna mentén. Szlovákiában ez az arány 4, Németországban, Horvátországban, Romá­niában, Bulgáriában, Moldá­viában és Ukrajnában pedig 1,5-1,5 százalékos. IDEGENFORGALOM 1996. december 30. TURISZTIKAI ALAPÍTVÁNY LÉTREHOZÁSÁT TERVEZIK Jó évet zár az idegenforgalom Az előző évinél 32 százalékkal több, 2,2 milliárd dollár bevételt hozott 1996-ban az idegenforgalom Magyaror­szágnak - hangzott el az Országos Idegenforgalmi Bi­zottság (OIB) ez évi utolsó üléséről tartott sajtótájékoz­tatón. Korábban még az ezredfordu­lóra prognosztizálták az idegen­forgalom ilyen nagyságú bevé­telét - jegyezte meg büszkén a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. vezérigazgatója, Erdei János. A Ma­gyar Nemzeti Bank adatai sze­rint októberben is az előző év azonos időszakát meghaladó, 240 milliós dollárbevételt könyvelhe­tett el az idegenforgalom. Az azon­ban még a szakembereket is meg­lepte, hogy idén az októberi be­vétel még az előző hónap bevé­telét is meghaladta. Az év végi csúcsidőszakra ugyan robbanássze­rű fejlődés nem várható, de a szállodák visszajelzései alapján jó a foglaltság, a 16 fővárosi szál­loda például a tavalyit 10-15 szá­zalékkal meghaladó forgalomra számít. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy az idegenforgalomban te­vékenykedő közhasznú társasá­gok, egyesületek is számíthatnak a személyi jövedelemadó 1 szá­zalékára, amely a közcélú tevé­kenységet folytató szervezetek tá­mogatására fordítható. Körvona­lazódik a Magyar Turisztikai Ala­pítvány létrehozásának terve is, amely a polgárok mellett a Ma­gyarországon tevékenykedő mul­tinacionális cégek támogatását is fogadná. Az OIB felkérte a Magyar Fa­lusi-Tanyai Vendégfogadók Or­szágos Érdekképviseleti Szövet­ségét és a Falusi Turizmus Or­szágos Szövetségét, segítsék elő, hogy a Tourinform MTSZ Rt. adatbázisába kerüljenek be a falusi turizmus tájékoztató anyagai. Az OIB a Tourinform irodák léte­sítéséhez hasonlóan, pályázati rendszeren keresztül támogatja egy központi falusi tourinform iroda létesítését. A statisztikai adatok jelenlegi bizonytalansá­ga megszüntetése érdekében tá­mogatják egy országos felmérés elkészítését. A fejlesztés iránya ugyanis csak a már meglévő adott­ságok ismeretében határozható meg. Mivel a falusi turizmus az idegenforgalom egyik speciális ága, ezért támogatására külön fejlesztési pályázatot kell kidolgozni. A sajtótájékoztatón elhangzott, hogy sürgősen szükség lenne a falusi turizmus fogalmának pontos meghatározására is, mert a csak szobakiadást magában foglaló fizetővendéglátást gyakran keverik a falusi életformát is bemutató falusi turizmussal. A falusi tu­rizmus adózási helyzete egyelő­re változatlan: nem nőtt a be­vételek adómentességének 300 ezer forintos határa. Az OIB fel­kérte az Ipari, Kereskedelmi és Idegenforgalmi Minisztérium Tu­rizmus Főosztályát, hogy a fela­datok megvalósítására készítsen egy munkaprogramot. Az OIB áttekintette a május 10-ei miniszterelnöki konferen­cián és a parlamenti nyílt na­pon felvetett problémák megol­dásának helyzetét. Megállapította, hogy előrelépés történt a turisz­tikai törvény kidolgozásában, az idegenforgalom irányításának szer­vezeti felépítésében, a nemzeti szintű marketingfeladatok vég­rehajtásában, valamint az ide­genforgalmi célelőirányzatban ren­delkezésre álló összegek pályá­zati úton való elosztásában. Továbbra is megoldatlan azon­ban a Balaton helyzete, az ezzel kapcsolatos integrált tervezési rend­szer kialakítása. Nem jött létre állandó parlamenti bizottság, s nem kapta meg az idegenforgalom az exportágazati minősítést sem. Nincs kidolgozva a gazdaságfejlesztés pri­oritási rendszere, így nem kapott prioritást az ágazat. Továbbra is aggasztó az idegenforgalom ala­kulását jelentősen befolyásoló köz­biztonság, nem megfelelő a ha­tárbeléptetési kultúra. Hiányoz­nak azok a törvények, törvény­­módosítások, amelyek szüksége­sek a kamarák feladatainak ellá­tásához, s nem történt meg az oktatás, a szakképzés országos rend­szerének kialakítása sem. Tizenöt éves a Tourinform Tizenöt éve hozta létre az Országos Idegenforgalmi Hivatal a Tourinform turistainformációs szolgálatot. Az először csak telefonos szolgáltatás 2 év múlva már egy személyesen is fel­kereshető irodába költözött, ahonnan 10 évvel ezelőtt került a Sütő utcába. Az iroda munkatársai évente több mint 180 ezer személlyel lépnek kapcsolatba, havonta ezernél is több levélre, telefaxra válaszolnak. A Tourinform megszervezésé­ben a legnagyobb kihívást az Országos Turisztikai Adatbank létrehozása jelentette. Mára már kialakult a mintegy 20 ezer adatszolgáltatótól származó, több mint másfél millió adatot tartalmazó bázis, amely nemcsak Magyarország vonzerőleltá­­rát, de fogadókapacitásának mindeddig legteljesebb gyűjtemé­nyét tartalmazza. A Tourinform ma a Magyar Turisztikai Szolgálat Rt. (MTSZ) irányítása alatt működik. Az MTSZ az elmúlt években segí­tette a vidéki turisztikai hivatalok országos rendszerének új­bóli felállítását, így 1996 nyarára már 40 térségi turisztikai szervezet működött az országban. Ezek a hivatalok egyben az országos turisztikai adatbank adatgyűjtő és -szolgáltató pont­jai is, a velük kötött Tourinform franchise szerződés alapján. Január elsejétől egyébként nevében is még szorosabb kap­csolatban lesz a Tourinform és az MTSZ. Ez utóbbi teljes neve Tourinform Magyar Turisztikai Szolgálat Rt.-re változik, amelyből megjelenéseiben a Tourinform MTSZ Rt. rövidítést fogja használni. Törökországot kedvelték az uniós turisták A Földközi-tenger keleti part­vidékén, a Közép-Keleten és az Afrika északi részén található országok turizmusában meg­határozó jelentősége van az Európai Unióból érkező turistáknak. Az unióból elvá­gyódók utazási kedvéből 2,7 millió látogatóval a legtöbbet Török­ország profitált. Tunéziába 2,2 millió, Ciprusra 1,6 millió, Egyiptomba és Marokkóba pedig 1,2-1,2 millió turista érkezett az Európai Unióból. Az adatok az EU statisztikai hivatalától, az Eurostattól származnak. Jelentéktelensége miatt gya­korlatilag kimutathatatlan a Libanonba és Palesztinába érkezők száma. A hivatal becslései szerint Palesztinában körülbelül 6 ezer szállodai ágy van. Brit Információs Iroda a nagyközönségnek Nemrégiben nyitotta meg a nagyközönség számára is hozzáférhető információs iro­dáját a Brit Idegenforgalmi Hivatal (BTA). A BTA már 1992 óta jelen van Magya­rországon, rendszeresen részt vett az idegenforgal­mi kiállításokon, vásárokon, azonban nem rendelkezett a nagyközönség számára is nyitott irodával. A BTA-t eddig Bencze Imre, a Skyline Tickets Kft. repülőjegy-iro­da ügyvezetője képviselte. A kft. nemrégiben azonban új helyiségbe költözött, ahol a BTA a nagykö­zönség kiszolgálására is alkalmas önálló részt nyitott. A BTA szer­vezési és ügyfélszolgálati teendő­it a kft. által kizárólag erre a feladatra szerződtetett munkatárs látja el. Az iroda egyelőre csak délelőttönként tart nyitva, de jövő év tavaszától már egész nap fo­gadja az érdeklődőket. Az iro­dában díjmentesen kaphatók az Anglia, Wales, Skócia és Lon­don nevezetességeit bemutató ma­gyar nyelvű kiadványok és tér­képek. Nagy-Britanniában 1995-ben az előző évinél 13 százalékkal több, 24 millió turista járt, akik össze­­ sen 12 milliárd font sterlinget költöttek, ami 20 százalékos bevételnövekedést jelent a szi­getország számára. A magyar lá­togatók száma 58 ezer volt, kia­dásaik mértéke pedig meghaladta a 20 millió fontot. Az átlagos magyar vendég 18 napig maradt s naponta 20 fontot költött. A leghosszabb ideig - átlagosan 81 napig - a nyelvtanulási céllal ér­kezők maradtak. A brit idegen­­forgalmi szakemberek értékelése szerint nagy potenciál rejlik eb­ben a rétegben, amely egyelőre a magyar vendégek 4,5 százalé­kát jelenti. Nem véletlen, hogy a budapesti irodában a nyelvis­kolai kiadványok is fellelhetők. A magyar vendégek jelentős csoportját alkotják az üzleti cél­lal érkezők: 1995-ben 15 ezren voltak. Napi 59 font sterling nagy­ságú költésük lényegesen meg­haladta az egyéb céllal érkezők kiadásait. Érdekes összehasonlí­tásra ad lehetőséget egyébként az orosz látogatók adataival va­ló összevetés. Az orosz üzletem­berek általában hosszabb ideig maradnak s napi költésük dup­lája a magyarokénak. Egy-egy üz­leti útra a magyarok 329 fontot fordítanak, míg az oroszok 1100-at. A nyelvtanulási céllal érkező magyarok viszont több mint 1600 fontot költenek, míg az alig 3 hétig maradó orosz di­ákok csak 778 font sterlinget. Az oldalt írta és szerkesztette: Nagy Éva Londoni események A Chelsea negyedben má­jus végén tartandó híres világ­­kiállítás és a királynő június 15-i hivatalos születésnapjára rendezett látványos, zenés dísz­szemle mellett a jövő nyár leg­nagyobb eseménye a királyi pár aranylakodalma lesz London­ban. Július 5-én a világ eddigi legnagyobb lovasbemutatójával ünnepük Erzsébet királynő és férje 50. házassági évforduló­ját. Az eseményre mintegy 1200 lovat és fogatot várnak.

Next