Napi Gazdaság, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)

1997-04-01 / 75. szám

4 CÉGHÍREK ♦ A MAGYAR TURIZMUS RT. vezérigazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat ered­ményeként április elsejétől Meggyes István, a Cooptourist korábbi elnök-vezérigazgatója áll a magyar idegenforgalom marketingmunkáját irányító szer­vezet élén. ♦ A HASSINGER ACÉL­SZERKEZET-ÉPÍTŐ KFT. az idén 100 millió forintot fordít egy ötezer négyeztméteres gyártó­­csarnok felépítésére. A gépek és gépi berendezések gyártá­sát, javítását, illetve technoló­giai szerelését végző cég ta­valyi 504 millió forintos árbe­vételéből 371 millió származott exportból. A nyereség 10 mil­lió forint volt. Az idén az árbe­vétel szinten tartását tervezik, 12 millió forintos nyereség mel­lett. Az 1991-ben 140 millió forint törzstőkével alapított cég 80 munkást foglalkoztat. ♦ A BÁCSTEJ KFT. az idén 550 millió forint árbevételre és 25 millió forint nyereségre szá­mít. Beruházásra 15 millió fo­rintot irányoztak elő. Az árbe­vétel 1996-ban az előző évi 1,6 milliárd forint harmadára, 542 millió forintra zsugorodott. Be­ruházásra az 1995. évi összeg duplája, 10 millió forint jutott. Bár a nyereség 1996-ban az előző évi 10 millióról 25 millió forintra nőtt, a likviditási gon­dok megoldásához 65 millió fo­rint hitelt kellett felvenniük. A Bácstej Kft. tulajdonosa 1996 februárja óta az Első Hazai Tő­kebefektető Társaság, amely a felvásárlás és az értékesí­tés jogát a Baranyatej Kft.-re ruházta át. MAGYAR GAZDASÁG A két számjegyű infláció indokolja a negyedéves korrekciót (Folytatás az 1. oldalról) - Az árképlet inflációt szabá­lyozó tényezőjében szerepel egy úgynevezett „k" elem, amelyről mindössze annyit lehet tudni, hogy célja a hatékonyság javítása és értéke 0,85 és 0,95 között kell legyen.­­ A ,,k” tényező" mértékének meghatározása a MEH felada­ta. Lényegében áremelést mér­séklő szerepe van, akár tízszáza­lékos csökkentő hatása is lehet az árnak azon részére, amely az alapanyagokon kívül esik. A té­nyező tulajdonképpen egyfajta szo­rítást jelent a villamosenergia-szek­­tor társaságainak. Költségeik csök­kentésére, hatékonyabb gazdál­kodásra ösztönzi az ágazat sze­replőit. Összességében az áremel­kedés ütemének fékezésére szolgál. Alkalmazásánál mindenképpen figyelembe kell venni a vertikum jelenlegi árstruktúráját.­­ A hat gázszolgáltató és a hat áramszolgáltató társaság egya­ránt a MEH-hez fordult költség­­szerkezetük felülvizsgálatát kér­ve. A cégek álláspontja szerint az árak nem fedezik az elvárt 8 százalékos tőkearányos nyeresé­güket. Jellemzően milyen költség­elemek el nem ismerését kifogá­solják a befektetők, és amennyi­ben a MÉH elismeri ezek vala­melyikét, mikor épülhetnek be az energiaárakba?­­ A befektetők által kért fe­lülvizsgálat körülbelül két-három hónapot vesz igénybe, így a mun­kálatok az év második negyedé­vében fejeződhetnek be. A szol­gáltatók által kifogásolt költség­elemek között szerepelnek partikuláris tételek, tehát egy adott társaságra jellemzőek, illetve van­nak közös felvetések is. Tipiku­san ez utóbbiak közé tartoznak a forgóeszközök finanszírozásá­ra felvett hitelek kamatai, de ide tartoznak a fogyasztók nem fi­zetéséből adódó veszteségek is. Ezek tehát likviditási problémák. Amennyiben a szolgáltatók egyszer áthidalják ezt a kérdést, utána gyakorlatilag görgetik maguk előtt ezeket a költségeket. Ha beépí­tenénk a hitelek kamatait az árba, azok állandóan jelen lennének, tehát mintegy állandó fedezete lenne az eseti költségeknek. A sokat emlegetett 8 százalékos tő­kearányos nyereséggel kapcsolat­ban pedig meg kell jegyezni, hogy a törvény szerint ez nem külön-kü­­lön illeti az egyes társaságokat, hanem például az áramszolgál­tatási, illetve a gázszolgáltatási szektor összességét. Az, hogy a vizsgálat során a MEH által esetleg elismert költ­ségelemek mikor épülhetnek be az árakba, a költségek nagyság­rendjétől is függ. Amennyiben a negyedéves korrekciókhoz vi­szonyítva az újonnan elismerendő költségek nem számottevőek - tehát például a negyedéves 3,6 százalékos emeléshez képest ti­zedszázalékokat jelentenek -, ak­kor nincs értelme megbontani a negyedéves korrekciós szisztémát, hanem az év végi, árképlet alapján végrehajtott módosítás alkalmával lehet érvényesíteni ezeket. Ha viszont jelentős tételekről van szó, akkor meg kell gondolni azok mihamarabbi beépítését az árakba.­­ Lehet-e tudni az energiaszek­tor új tarifaszerkezetének beve­zetési időpontját? Az egyeztető tárgyalásokon kiderült, hogy a hosszú ideje készülő javaslattal kapcsolatban újabb és újabb ki­fogások vetődnek fel.­­ A bevezetés időpontjáról még nincs döntés. A jelenlegi javas­lat egy bizottság közel kétéves munkájának az eredménye, azon­ban a legutóbbi egyeztetéseken - amelyeken társadalmi szerve­zetek képviselői is részt vettek - további finomítások iránti igény is jelentkezett. A rendszer bo­nyolultsága indokolttá teszi, hogy a következő egy-két hónapban minden érdekelt fél érveit még egyszer végignézzük. A problémakörhöz olyan ano­máliák is tartoznak, amelyek egy lépésben nem oldhatók fel. Ilyen például a villamos energiát az erőművektől közvetlenül kapó nagyipari, úgynevezett zsinórfo­gyasztók jogos igénye, hogy ked­vezőbb áron kapják a villamos energiát. Ha viszont esetükben csökkentjük az egységárat, azt máshol emelnünk kellene. Egy másik ilyen kérdés a távhőszolgáltatók által vásárolt földgáz ára. Nem szabad ugya­nis olyan helyzetet előidézni, amely arra ösztönözné a távfűtésháló­­zatba bekapcsolt fogyasztókat, hogy leváljanak a hálózatról és gázfűtésre térjenek át. Nem he­lyes olyan tarifapolitikát követ­ni, amely az energiagazdálkodást rossz irányba befolyásolná. A la­kosság gyakran nem méri fel kellő alapossággal a leválás költségeit sem. Egy gázkazán beruházási költségei, annak amortizációja ugyanis hozzáadódik a relatíve olcsóbb gázárakhoz, így összes­ségében véve nem biztos, hogy kedvező az átállás. Dózsa György *♦ ÁLLÁS ****** ÁLLÁS ****** OKTATÁS ****** ÁLLÁS ****** ÁLLÁS ** ................................................... .......­ ^ Jelentős árbevételt realizáló középvállalkozás agilis pénzügyi és számviteli szakembert keres csoportvezetői munkakörbe. Alkalmazási feltételek: - pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség vagy mérlegképes könyvelői képzettség, - mint ötéves szakmai gyakorlat, - számítógépes felhasználói ismeret. Iparvállalati gyakorlat előnyt jelent! Jelentkezni lehet részletes szakmai önéletrajzzal Szabó István gazdasági igazgatónál, 1105 Bp., Cserkesz u. 42. Telefon: 260-1131 ^ ^ Pa ^ | FORNIX Műszaki Tanácsadó Kft. GB 1032 Bp. Szőlő köz 9. Tel./fax: 368-37-34 Qj Számítástechnikai tanfolyamok Mi kezdőknek, haladóknak. Windows, Word, Excel. uS Az Ön cégéhez kihelyezett tanfolyamot is vállalunk! gj Tisztelt Olvasóink! wB Amint tapasztalták, rendszeresen jelentetünk meg JS állás- és oktatási hirdetéseket. Amennyiben Ön Vagy az Ön cége érintett, kérjük, keresse üzletkötőnket, 1 1 Bartus Andreát, aki részletes tájékoztatást ad a kedvezményes lehetőségekről. 3 Telefon: 140-8939, 270-4349. _­ _________________________Telefax: 140-8939, 270-1117.________________________| Dinamikusan növekszik a Pylon árbevétele A zalaegerszegi Pylon 94 Gép- és Acélszerkezet-gyártó Kft. er­re az évre félmilliárd forint ár­bevétel elérését tervezi, 90 szá­zalékban exportértékesítésből. A cég árbevétele dinamikusan nö­vekszik, 1995-ben 260 millió forint volt, 1996-ban pedig már 400 millió - tájékoztatta a NAPI Gaz­daságot Kamán János ügyvezető igazgató. A 80 főt foglalkoztató kft. egye­bek között autóalkatrészeket, al­vázakat, építőipari kisgépekhez elemeket, alkatrészeket gyárt. A Pylon megalakulása óta össze­sen 50 millió forintot fordított fejlesztésekre. Az 50 millió fo­rint saját vagyonnal rendelkező kft. milliós törzstőkéjét hazai ma­gánbefektetők birtokolják. I. A. Vevőre vár a Gemenc Gabona Rt Az Állami Privatizációs és Va­gyonkezelő (ÁPV) Rt. döntése értelmében a termelők és a be­szállítók a Gemenc Gabona Rt. jegyzett tőkéjének 34 százalékára pályázhatnak, s a vételárat kár­pótlási jegyben fizethetik ki. A szakmai befektetők az 51 száza­lékos többségi tulajdonrészt ki­zárólag készpénzért vásárolhat­ják meg. A társaság 15 százalé­kos részvénycsomagját - kedvez­ményes feltételekkel - a dolgo­zóknak kívánják eladni. A privatizációs kiírás értelmé­ben az ÁPV Rt. olyan befekte­tők jelentkezését várja, akik mi­nimum 120 százalékos árfolya­mon tesznek ajánlatot. A két rész­vénycsomagra termelők és szakmai befektetők együttesen is pályáz­hatnak. A pályázati kiírás értel­mében a vevőnek a Gemenc Ga­bona Rt. tőkéjét 150 millió fo­rinttal meg kell emelnie. A 991 millió forintnyi saját és 524 millió forintnyi jegyzett tőkével rendelkező társaság el­múlt évi nettó árbevétele 1,1 mil­liárd forint volt. A Gemenc Ga­bona Rt.-nek jelenleg 650 mil­lió forintos rövid lejáratú hitel­­állománya van. K. Zs. SIÓ-ECKES KFT. Húszszázalékos árbevétel-növekedési terv Az elmúlt évben 15 százalékkal növelte árbevételét a sió­foki székhelyű Sió-Eckes Kft. A jelenleg 106 dolgozót foglalkoztató társaság tavalyi nettó árbevétele 3,5 milli­árd forint volt. Az 1,3 milliárd forint törzstő­kével rendelkező Sió-Eckes 76 százalékos tulajdonrésze a német Eckes, míg 24 százaléka az oszt­rák-német Ybbstaller GmbH tu­lajdonában van. A társaság - dön­tően a térségbeli termelőktől, szak­csoportoktól és nagyüzemektől - közel hatezer tonna gyümöl­csöt vásárolt föl 1996-ban, és 40 millió liternyi gyümölcslevet gyár­tott. A termékek 15 százaléka külföldön, elsősorban Oroszor­szágban talált gazdára. Tóth Zsolt ügyvezető igazgató a NAPI Gazdaság kérdésére el­mondta, hogy a termelés felfut­­tatása elsősorban a kedvező ex­portlehetőségekkel magyarázható. A társaság sikereit főként az ala­csony gyümölcsfelvásárlási árak­nak és az évek óta dinamikus fejlesztésnek köszönheti. 1996-ban több mint 100 millió forintot for­dítottak beruházásra, elsősorban a gyártástechnológia korszerűsí­tésére, a géppark cseréjére. En­nek eredményeként nemcsak a termékválaszték bővült, hanem korszerűbb lett a csomagolás is: rövidesen valamennyi általuk gyártott üdítőt visszazárható do­bozban hozzák forgalomba. A Sió-Eckes az idén a tava­lyihoz hasonló összeget szán fej­lesztésre, a gyártástechnológia to­vábbi korszerűsítésére. A társa­ság mintegy 20 százalékkal sze­retné növelni árbevételét, ennek érdekében legalább 4 millió li­terrel több üdítőt kell gyártani és értékesíteni. 1997-ben első­sorban a környező országokban akarnak pozíciókat szerezni, bel­földön továbbra is a nagy mul­tinacionális cégekre és olyan ha­gyományos partnereikre támasz­kodnak, mint az áfészek. K. Zs. 1997. április 1. Mezőgép Kft.: 105 milliós árbevétel A bagodi Mezőgép Kft. 105 millió forint árbevétellel zárta a tavalyi évet. A cég idén annyi­ra ellátott megrendelésekkel, hogy nem tudja az igényeket kielégí­teni - nyilatkozta a NAPI Gaz­daságnak Gyurátz Ferenc ügyve­zető igazgató. A társaság stratégiai célkitű­zése az exportbővítés, a szlovén, a horvát, az ukrán és az orosz piacokon kívánnak terjeszked­ni. A tavalyi árbevételben csu­pán 700 ezer forintot jelentett a Szlovéniába irányuló kivitel. Eb­ben az évben azonban elmozdu­lás történt: januárban több volt a szlovén export, mint tavaly egész évben. A Mezőgép Kft. idén 15-20 szá­zalékkal növeli termelését, ter­vezett árbevétele 125 millió fo­rint. Ebből várhatóan 3 millió származik majd exportból, ám a jelenlegi igények alapján nem ki­zárt, hogy ennél jóval több tel­jesül. A társaság akár 40-50 száza­lékkal is tudná növelni terme­lését, ám ennek gátat szab a for­góeszközhiány - mondta az ügy­vezető igazgató. Az 1994 novembere óta mű­ködő kft. az eltelt időszakban 110 millió forintot fordított fej­lesztésekre. A 6 millió forint törzs­tőke 34 dolgozó tulajdonában van. Az egykori bagodi Mezőgép Vál­lalat fénykorában, a 80-as években 250 millió forint árbevételt pro­dukált. A részvénytársasággá ala­kult cég a keleti piacvesztés után nem tudott igazán talpra állni, bár történtek próbálkozások nyu­gat-európai értékesítésre, bérmun­ka vállalására. A társaság mégis a felszámolás sorsára jutott, S­ az eljárás során vásárolták meg egy részét a jelenlegi tulajdonosok. Inkovics Andrea Ha Önök a legjobbak, miért nem nyernek meg minden üzletet? Mennyivel tudnának többet eladni, ha rendelkeznének a termék jellegéhez igazodó eladási készségekkel? Gondoljon bele: Piackutatást végeztek, szegmentálták a piacot, meghatározták a célcsoportot, a szükségletek szerint differenciálták a terméket ill. szolgáltatást, kedvező árat határoztak meg - majd elveszítettek egy nagy szerződést valamilyen ördögi versenytárssal szemben. Miért? Minden más dolog azonossága esetén csak egy ok lehet: a versenytárs jobb eladási munkát végzett és a feltételek megtárgyalásában is jobb volt. A vevőnek az a valóság, amit annak gondol. A mai versenypiacon nem elég, ha jobb termékkel rendelkezünk. Csak a megfelelő eladási készségek segítenek ahhoz, hogy a fogyasztó felismerje, miben jobb a mi megoldásunk. A Huthwaite több mint 20 évet töltött a nagy értékű termékek és szolgáltatások sikeres eladása során használt készségek kutatásával. Az ezekre a kutatásokra alapozott SPIN® tréning egy különlegesen hatékony program, hogy a résztvevőknek a készségek tökéletes ismeretét adják, amelyek valóban növelik teljesítményüket. Az ügyfelek köre a multinacionális vállalatokkal szembeni versenyelőnyre törekvő információtechnológiai kisvállalatoktól a petrolkémiai iparon keresztül a nemzetközi hálózatot képező pénzügyi szervezetekig terjed. Ha a következő üzletet szeretné megnyerni, gondoljon ránk. Ezt a tréninget a Huthwaite Hungary Kft. magyarul is kínálja önöknek. Ha szeretné megbeszélni, hogyan lehet a SPIN® tréning az önök hasznára, hívja a Huthwaite Hungary Kft.-t, Beck György várja telefonját. Tel./fax: 282-2830 A tavaszi tréningek időpontjai: 1997. április 8-11./ill. május 27-30.

Next