Napi Gazdaság, 1997. április (7. évfolyam, 75-100. szám)
1997-04-01 / 75. szám
4 CÉGHÍREK ♦ A MAGYAR TURIZMUS RT. vezérigazgatói munkakörének betöltésére kiírt pályázat eredményeként április elsejétől Meggyes István, a Cooptourist korábbi elnök-vezérigazgatója áll a magyar idegenforgalom marketingmunkáját irányító szervezet élén. ♦ A HASSINGER ACÉLSZERKEZET-ÉPÍTŐ KFT. az idén 100 millió forintot fordít egy ötezer négyeztméteres gyártócsarnok felépítésére. A gépek és gépi berendezések gyártását, javítását, illetve technológiai szerelését végző cég tavalyi 504 millió forintos árbevételéből 371 millió származott exportból. A nyereség 10 millió forint volt. Az idén az árbevétel szinten tartását tervezik, 12 millió forintos nyereség mellett. Az 1991-ben 140 millió forint törzstőkével alapított cég 80 munkást foglalkoztat. ♦ A BÁCSTEJ KFT. az idén 550 millió forint árbevételre és 25 millió forint nyereségre számít. Beruházásra 15 millió forintot irányoztak elő. Az árbevétel 1996-ban az előző évi 1,6 milliárd forint harmadára, 542 millió forintra zsugorodott. Beruházásra az 1995. évi összeg duplája, 10 millió forint jutott. Bár a nyereség 1996-ban az előző évi 10 millióról 25 millió forintra nőtt, a likviditási gondok megoldásához 65 millió forint hitelt kellett felvenniük. A Bácstej Kft. tulajdonosa 1996 februárja óta az Első Hazai Tőkebefektető Társaság, amely a felvásárlás és az értékesítés jogát a Baranyatej Kft.-re ruházta át. MAGYAR GAZDASÁG A két számjegyű infláció indokolja a negyedéves korrekciót (Folytatás az 1. oldalról) - Az árképlet inflációt szabályozó tényezőjében szerepel egy úgynevezett „k" elem, amelyről mindössze annyit lehet tudni, hogy célja a hatékonyság javítása és értéke 0,85 és 0,95 között kell legyen. A ,,k” tényező" mértékének meghatározása a MEH feladata. Lényegében áremelést mérséklő szerepe van, akár tízszázalékos csökkentő hatása is lehet az árnak azon részére, amely az alapanyagokon kívül esik. A tényező tulajdonképpen egyfajta szorítást jelent a villamosenergia-szektor társaságainak. Költségeik csökkentésére, hatékonyabb gazdálkodásra ösztönzi az ágazat szereplőit. Összességében az áremelkedés ütemének fékezésére szolgál. Alkalmazásánál mindenképpen figyelembe kell venni a vertikum jelenlegi árstruktúráját. A hat gázszolgáltató és a hat áramszolgáltató társaság egyaránt a MEH-hez fordult költségszerkezetük felülvizsgálatát kérve. A cégek álláspontja szerint az árak nem fedezik az elvárt 8 százalékos tőkearányos nyereségüket. Jellemzően milyen költségelemek el nem ismerését kifogásolják a befektetők, és amennyiben a MÉH elismeri ezek valamelyikét, mikor épülhetnek be az energiaárakba? A befektetők által kért felülvizsgálat körülbelül két-három hónapot vesz igénybe, így a munkálatok az év második negyedévében fejeződhetnek be. A szolgáltatók által kifogásolt költségelemek között szerepelnek partikuláris tételek, tehát egy adott társaságra jellemzőek, illetve vannak közös felvetések is. Tipikusan ez utóbbiak közé tartoznak a forgóeszközök finanszírozására felvett hitelek kamatai, de ide tartoznak a fogyasztók nem fizetéséből adódó veszteségek is. Ezek tehát likviditási problémák. Amennyiben a szolgáltatók egyszer áthidalják ezt a kérdést, utána gyakorlatilag görgetik maguk előtt ezeket a költségeket. Ha beépítenénk a hitelek kamatait az árba, azok állandóan jelen lennének, tehát mintegy állandó fedezete lenne az eseti költségeknek. A sokat emlegetett 8 százalékos tőkearányos nyereséggel kapcsolatban pedig meg kell jegyezni, hogy a törvény szerint ez nem külön-külön illeti az egyes társaságokat, hanem például az áramszolgáltatási, illetve a gázszolgáltatási szektor összességét. Az, hogy a vizsgálat során a MEH által esetleg elismert költségelemek mikor épülhetnek be az árakba, a költségek nagyságrendjétől is függ. Amennyiben a negyedéves korrekciókhoz viszonyítva az újonnan elismerendő költségek nem számottevőek - tehát például a negyedéves 3,6 százalékos emeléshez képest tizedszázalékokat jelentenek -, akkor nincs értelme megbontani a negyedéves korrekciós szisztémát, hanem az év végi, árképlet alapján végrehajtott módosítás alkalmával lehet érvényesíteni ezeket. Ha viszont jelentős tételekről van szó, akkor meg kell gondolni azok mihamarabbi beépítését az árakba. Lehet-e tudni az energiaszektor új tarifaszerkezetének bevezetési időpontját? Az egyeztető tárgyalásokon kiderült, hogy a hosszú ideje készülő javaslattal kapcsolatban újabb és újabb kifogások vetődnek fel. A bevezetés időpontjáról még nincs döntés. A jelenlegi javaslat egy bizottság közel kétéves munkájának az eredménye, azonban a legutóbbi egyeztetéseken - amelyeken társadalmi szervezetek képviselői is részt vettek - további finomítások iránti igény is jelentkezett. A rendszer bonyolultsága indokolttá teszi, hogy a következő egy-két hónapban minden érdekelt fél érveit még egyszer végignézzük. A problémakörhöz olyan anomáliák is tartoznak, amelyek egy lépésben nem oldhatók fel. Ilyen például a villamos energiát az erőművektől közvetlenül kapó nagyipari, úgynevezett zsinórfogyasztók jogos igénye, hogy kedvezőbb áron kapják a villamos energiát. Ha viszont esetükben csökkentjük az egységárat, azt máshol emelnünk kellene. Egy másik ilyen kérdés a távhőszolgáltatók által vásárolt földgáz ára. Nem szabad ugyanis olyan helyzetet előidézni, amely arra ösztönözné a távfűtéshálózatba bekapcsolt fogyasztókat, hogy leváljanak a hálózatról és gázfűtésre térjenek át. Nem helyes olyan tarifapolitikát követni, amely az energiagazdálkodást rossz irányba befolyásolná. A lakosság gyakran nem méri fel kellő alapossággal a leválás költségeit sem. Egy gázkazán beruházási költségei, annak amortizációja ugyanis hozzáadódik a relatíve olcsóbb gázárakhoz, így összességében véve nem biztos, hogy kedvező az átállás. Dózsa György *♦ ÁLLÁS ****** ÁLLÁS ****** OKTATÁS ****** ÁLLÁS ****** ÁLLÁS ** ................................................... ....... ^ Jelentős árbevételt realizáló középvállalkozás agilis pénzügyi és számviteli szakembert keres csoportvezetői munkakörbe. Alkalmazási feltételek: - pénzügyi és számviteli főiskolai végzettség vagy mérlegképes könyvelői képzettség, - mint ötéves szakmai gyakorlat, - számítógépes felhasználói ismeret. Iparvállalati gyakorlat előnyt jelent! Jelentkezni lehet részletes szakmai önéletrajzzal Szabó István gazdasági igazgatónál, 1105 Bp., Cserkesz u. 42. Telefon: 260-1131 ^ ^ Pa ^ | FORNIX Műszaki Tanácsadó Kft. GB 1032 Bp. Szőlő köz 9. Tel./fax: 368-37-34 Qj Számítástechnikai tanfolyamok Mi kezdőknek, haladóknak. Windows, Word, Excel. uS Az Ön cégéhez kihelyezett tanfolyamot is vállalunk! gj Tisztelt Olvasóink! wB Amint tapasztalták, rendszeresen jelentetünk meg JS állás- és oktatási hirdetéseket. Amennyiben Ön Vagy az Ön cége érintett, kérjük, keresse üzletkötőnket, 1 1 Bartus Andreát, aki részletes tájékoztatást ad a kedvezményes lehetőségekről. 3 Telefon: 140-8939, 270-4349. _ _________________________Telefax: 140-8939, 270-1117.________________________| Dinamikusan növekszik a Pylon árbevétele A zalaegerszegi Pylon 94 Gép- és Acélszerkezet-gyártó Kft. erre az évre félmilliárd forint árbevétel elérését tervezi, 90 százalékban exportértékesítésből. A cég árbevétele dinamikusan növekszik, 1995-ben 260 millió forint volt, 1996-ban pedig már 400 millió - tájékoztatta a NAPI Gazdaságot Kamán János ügyvezető igazgató. A 80 főt foglalkoztató kft. egyebek között autóalkatrészeket, alvázakat, építőipari kisgépekhez elemeket, alkatrészeket gyárt. A Pylon megalakulása óta összesen 50 millió forintot fordított fejlesztésekre. Az 50 millió forint saját vagyonnal rendelkező kft. milliós törzstőkéjét hazai magánbefektetők birtokolják. I. A. Vevőre vár a Gemenc Gabona Rt Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő (ÁPV) Rt. döntése értelmében a termelők és a beszállítók a Gemenc Gabona Rt. jegyzett tőkéjének 34 százalékára pályázhatnak, s a vételárat kárpótlási jegyben fizethetik ki. A szakmai befektetők az 51 százalékos többségi tulajdonrészt kizárólag készpénzért vásárolhatják meg. A társaság 15 százalékos részvénycsomagját - kedvezményes feltételekkel - a dolgozóknak kívánják eladni. A privatizációs kiírás értelmében az ÁPV Rt. olyan befektetők jelentkezését várja, akik minimum 120 százalékos árfolyamon tesznek ajánlatot. A két részvénycsomagra termelők és szakmai befektetők együttesen is pályázhatnak. A pályázati kiírás értelmében a vevőnek a Gemenc Gabona Rt. tőkéjét 150 millió forinttal meg kell emelnie. A 991 millió forintnyi saját és 524 millió forintnyi jegyzett tőkével rendelkező társaság elmúlt évi nettó árbevétele 1,1 milliárd forint volt. A Gemenc Gabona Rt.-nek jelenleg 650 millió forintos rövid lejáratú hitelállománya van. K. Zs. SIÓ-ECKES KFT. Húszszázalékos árbevétel-növekedési terv Az elmúlt évben 15 százalékkal növelte árbevételét a siófoki székhelyű Sió-Eckes Kft. A jelenleg 106 dolgozót foglalkoztató társaság tavalyi nettó árbevétele 3,5 milliárd forint volt. Az 1,3 milliárd forint törzstőkével rendelkező Sió-Eckes 76 százalékos tulajdonrésze a német Eckes, míg 24 százaléka az osztrák-német Ybbstaller GmbH tulajdonában van. A társaság - döntően a térségbeli termelőktől, szakcsoportoktól és nagyüzemektől - közel hatezer tonna gyümölcsöt vásárolt föl 1996-ban, és 40 millió liternyi gyümölcslevet gyártott. A termékek 15 százaléka külföldön, elsősorban Oroszországban talált gazdára. Tóth Zsolt ügyvezető igazgató a NAPI Gazdaság kérdésére elmondta, hogy a termelés felfuttatása elsősorban a kedvező exportlehetőségekkel magyarázható. A társaság sikereit főként az alacsony gyümölcsfelvásárlási áraknak és az évek óta dinamikus fejlesztésnek köszönheti. 1996-ban több mint 100 millió forintot fordítottak beruházásra, elsősorban a gyártástechnológia korszerűsítésére, a géppark cseréjére. Ennek eredményeként nemcsak a termékválaszték bővült, hanem korszerűbb lett a csomagolás is: rövidesen valamennyi általuk gyártott üdítőt visszazárható dobozban hozzák forgalomba. A Sió-Eckes az idén a tavalyihoz hasonló összeget szán fejlesztésre, a gyártástechnológia további korszerűsítésére. A társaság mintegy 20 százalékkal szeretné növelni árbevételét, ennek érdekében legalább 4 millió literrel több üdítőt kell gyártani és értékesíteni. 1997-ben elsősorban a környező országokban akarnak pozíciókat szerezni, belföldön továbbra is a nagy multinacionális cégekre és olyan hagyományos partnereikre támaszkodnak, mint az áfészek. K. Zs. 1997. április 1. Mezőgép Kft.: 105 milliós árbevétel A bagodi Mezőgép Kft. 105 millió forint árbevétellel zárta a tavalyi évet. A cég idén annyira ellátott megrendelésekkel, hogy nem tudja az igényeket kielégíteni - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Gyurátz Ferenc ügyvezető igazgató. A társaság stratégiai célkitűzése az exportbővítés, a szlovén, a horvát, az ukrán és az orosz piacokon kívánnak terjeszkedni. A tavalyi árbevételben csupán 700 ezer forintot jelentett a Szlovéniába irányuló kivitel. Ebben az évben azonban elmozdulás történt: januárban több volt a szlovén export, mint tavaly egész évben. A Mezőgép Kft. idén 15-20 százalékkal növeli termelését, tervezett árbevétele 125 millió forint. Ebből várhatóan 3 millió származik majd exportból, ám a jelenlegi igények alapján nem kizárt, hogy ennél jóval több teljesül. A társaság akár 40-50 százalékkal is tudná növelni termelését, ám ennek gátat szab a forgóeszközhiány - mondta az ügyvezető igazgató. Az 1994 novembere óta működő kft. az eltelt időszakban 110 millió forintot fordított fejlesztésekre. A 6 millió forint törzstőke 34 dolgozó tulajdonában van. Az egykori bagodi Mezőgép Vállalat fénykorában, a 80-as években 250 millió forint árbevételt produkált. A részvénytársasággá alakult cég a keleti piacvesztés után nem tudott igazán talpra állni, bár történtek próbálkozások nyugat-európai értékesítésre, bérmunka vállalására. A társaság mégis a felszámolás sorsára jutott, S az eljárás során vásárolták meg egy részét a jelenlegi tulajdonosok. Inkovics Andrea Ha Önök a legjobbak, miért nem nyernek meg minden üzletet? Mennyivel tudnának többet eladni, ha rendelkeznének a termék jellegéhez igazodó eladási készségekkel? Gondoljon bele: Piackutatást végeztek, szegmentálták a piacot, meghatározták a célcsoportot, a szükségletek szerint differenciálták a terméket ill. szolgáltatást, kedvező árat határoztak meg - majd elveszítettek egy nagy szerződést valamilyen ördögi versenytárssal szemben. Miért? Minden más dolog azonossága esetén csak egy ok lehet: a versenytárs jobb eladási munkát végzett és a feltételek megtárgyalásában is jobb volt. A vevőnek az a valóság, amit annak gondol. A mai versenypiacon nem elég, ha jobb termékkel rendelkezünk. Csak a megfelelő eladási készségek segítenek ahhoz, hogy a fogyasztó felismerje, miben jobb a mi megoldásunk. A Huthwaite több mint 20 évet töltött a nagy értékű termékek és szolgáltatások sikeres eladása során használt készségek kutatásával. Az ezekre a kutatásokra alapozott SPIN® tréning egy különlegesen hatékony program, hogy a résztvevőknek a készségek tökéletes ismeretét adják, amelyek valóban növelik teljesítményüket. Az ügyfelek köre a multinacionális vállalatokkal szembeni versenyelőnyre törekvő információtechnológiai kisvállalatoktól a petrolkémiai iparon keresztül a nemzetközi hálózatot képező pénzügyi szervezetekig terjed. Ha a következő üzletet szeretné megnyerni, gondoljon ránk. Ezt a tréninget a Huthwaite Hungary Kft. magyarul is kínálja önöknek. Ha szeretné megbeszélni, hogyan lehet a SPIN® tréning az önök hasznára, hívja a Huthwaite Hungary Kft.-t, Beck György várja telefonját. Tel./fax: 282-2830 A tavaszi tréningek időpontjai: 1997. április 8-11./ill. május 27-30.