Napi Gazdaság, 1997. június (7. évfolyam, 125-149. szám)

1997-06-02 / 125. szám

2 NAPI ------cazaasáe -----------------------------­ 1B111 IWF. 1 IT J ♦»! yHm­l Zw. ; * .. . ­ FELAVATTÁK DÁNIÁBAN AZT AZ ALAGÚT-HÍD KOMP­LEXUMOT, amely „szárazföl­di” összeköttetést biztosít Kop­penhága számára Európa kon­tinentális részével. A vasárnap átadott létesítmény nyolc éven át épült, az előrebecsült összeg kétszeresébe, 6,3 milliárd dol­lárba került, s a beruházás a tervek szerint 35 év alatt térül meg a használati díjakból. Egye­lőre csak a vasúti szerelvények közlekedhetnek, 1998-tól indul meg a közúti forgalom egy pár­huzamosan épülő létesítmé­nyen.­­ A MARHAIMPORT SZIGO­RÍTÁSÁT JAVASOLJA A LONDONI KORMÁNY SZAK­ÉRTŐ TESTÜLETE. A Sunday Times értesülése szerint a ka­binetet a kergemarhakór-járvány ügyében tájékoztató szakértői testület hamarosan olyan je­lentést publikál, amely kimu­tatja, hogy az Európai Unió kon­tinentális tagjai elhallgatják a saját állatállományukban elő­forduló ilyen jellegű megbete­gedéseket. A járvány miatt több mint egy éve marhahús-export­tilalommal sújtott brit kormány­nak a testület a hírek szerint a behozatal korlátozását java­solja.­­ A GUINNESS ÉS A GRAND MET EGYESÜLÉSI TERVEI­NEK MEGTÁMADÁSÁT fon­tolgatja a francia LVMH. A fran­cia ital- és luxuscikkgyártó el­nöke londoni sajtóértesülések szerint levélben fordult mind­két angolszász társaság veze­téséhez, amelyben biztosítéko­kat kér arra, hogy a cégek nem szolgáltatják ki egymásnak az LVMH-hoz kapcsolódó üzleti tit­kokat. Mint ismeretes, a LVMH 14 százalékos részesedésével a Guinness legnagyobb tulaj­donosa. A két cég a világ több régiójában közösen üzemeltet olyan értékesítési hálózatokat, amelyek az új fúzió szempont­jából is igen fontosak lenné­nek. A BURMA, KAMBODZSA ÉS LAOSZ FELVÉTELÉRŐL DÖNTÖTT AZ ASEAN szom­baton, ezzel szervezet a dél­kelet-ázsiai térség minden ál­lamát magába foglalja majd. A tényleges csatlakozásra július­ban kerülhet sor. A határozat annak ellenére született meg, hogy a nemzetközi közösség jelezte: nem ért egyet Burma felvételével, mert a rangooni kormányzat nem tartja tiszte­letben az emberi jogokat. Mint ismert, Washington nemrég kü­lönféle szankciókat vezetett be az ázsiai ország ellen. 4 ÉSZAK-KOREAI SEGÉLY­AKCIÓJÁNAK FELFUTTA­TÁSÁT TERVEZI A VÖRÖS­­KERESZT, az elképzelések szerint 700 ezer ember élel­miszer-ellátását szervezik meg, igénybe véve a szervezet dél-koreai tagozatának 50 ezer tonnás élelmiszer-felajánlását. Az ENSZ legújabb felmérése szerint a segélyek nélkül kö­zel 5 millió észak-koreait fe­nyeget éhhalál. 4 PERU ÁTÜTEMEZÉSI MEGÁLLAPODÁST KÖTÖTT FRANCIAORSZÁGGAL, a húsz évre szóló egyezmény ke­retében 1,4 milliárd dollárnyi adósság sorsát rendezték. A tárgyalások részét képezték a dél-amerikai ország és a Pári­zsi Klub átütemezési megálla­podásának. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Helényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek. Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII, Csata utca 32.­­ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HIRKER Rt, az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vili, Orczy tér 1, levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt, Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG FIGYELMEZTET A VILÁGBANK A tőkebeáramlásnak kockázatai is vannak A magas magántőke-beáramlást élvező fellendülő orszá­goknak fokozott erőfeszítéseket kell tenniük annak érde­kében, hogy elkerüljék a mexikóihoz hasonló pénzügyi válságokat - figyelmeztet a Világbank legfrissebb jelen­tése. Az AP-DJ által ismertetett do­kumentum Mexikó mellett - ahol a nagymértékű tőkekivonás oko­zott az emlékezetes krízis 1995 elején - külön említést tesz Ma­gyarországról, Malaysiáról és Tha­iföldről, ahol a tőkebeáramlás több éven keresztül kiugróan magas arányú volt, s kumulált összege meghaladja a bruttó hazai ter­mék (GDP) 40 százalékát. A Világbank szerint a fellen­dülő­ piacokra tavaly 243,8 mil­liárd dollárnyi magántőke áramlott - szemben a 40,8 milliárd dol­láros állami tőkével -, és ez a szám évről évre nőni fog. A je­lentés úgy látja, hogy az illető országok megfelelő intézkedések­kel elejét vehetik a tőke kime­nekülésének, s ezáltal hosszú távra a fejlődés szolgálatába állíthat­ják a beáramló dollármilliárdokat. Ennek legfőbb záloga a stabil, a kockázati potenciált mérséklő makrogazdasági politika, amely­nek fontos eleme kell hogy le­gyen a monetáris szigor, kikü­szöbölendő a tőkebeáramlás okoz­ta inflációs hatásokat. A Világ­bank ugyanakkor szükségesnek tart némi rugalmasságot az ár­folyam-politikában, mivel a me­reven rögzített árfolyam speku­latív támadások célpontjává te­heti az adott országot. A jelentés megállapítja azt is, hogy az eddigi tapasztalatok alap­ján az államháztartás hiányának csökkentésén fáradozó országok nagyobb bizalmat élveznek a kül­földi befektetők részéről, és ked­vezőbb összetételű tőkebeáram­lásra számíthatnak. A negatív kö­vetkezmények elkerülése érdeké­ben a Világbank nélkülözhetet­lennek tartja az egészséges bank­rendszert, hogy a tőkebeáram­lás ne vezessen a hitelezés túl­zott mértékű bővüléséhez. A spe­kulatív befektetések feltartóztatása a pénzintézet szerint egy ideig elérhető a tőkebeáramlás admi­nisztratív korlátozásával, de hosszabb távon csak a helyes gaz­daságpolitikai lépések hoznak me­goldást. A jelentés közzétételével egyi­dejűleg - mint arról a Financial Times beszámol - a Világbank tisztviselői egy Kolumbiában meg­rendezett fórumon arra figyelmez­tették a latin-amerikai és a ke­let-ázsiai kormányokat, hogy ne vállaljanak túl nagy garanciákat a külföldi befektetők által finan­szírozott infrastrukturális projek­tekkel kapcsolatban, mert ez pén­zügyi válsághoz vezethet. Igaz ugyan, hogy például a kon­cessziós autópálya-építéseknél a külföldi beruházók bevonása csök­kenti a költségvetési kiadásokat és a hitelfelvételi szükségleteket, de a másik oldalon a növekvő garanciavállalások idővel kezel­hetetlen terhet jelenthetnek az államháztartás számára. A Világbank szerint a kormá­nyoknak limitálniuk kell a ga­ranciavállalásokat, gondoskodniuk kell az azokhoz szükséges tarta­lékokról, továbbá arra kell tö­rekedniük, hogy a kötelezettsé­geket a lehető legpontosabban rögzítsék, elkerülendő a várat­lan kiadásokat. SOK HŰHÓ SEMMIÉRT? Szakértők bírálják a japán reformtervet Japán közgazdasági elemzők sze­rint Hasimoto Rjutaro miniszter­elnök pénzügyi reformterve könnyen a számok játékává vál­hat, s kiderülhet, hogy az egész erőfeszítésnek nagyobb a füstje, mint a lángja. Mint ismert, egy a miniszter­­elnök által vezetett kormánybi­zottság a napokban előzetes je­lentésben adta közzé drasztikus kiadáscsökkentési terveit, ame­lyek szerint a költségvetési defi­cit 2003-ra a bruttó hazai ter­mék 3 százaléka alá mérséklőd­ne a jelenlegi 6,3 százalékról. A költekezés visszafogása azonban még mindig messze van attól, hogy szerkezeti reformokat lehetne el­érni segítségével - vélik függet­len szakértők. A tokiói kabinet egyébként a kiadások lefaragásában olyan, ed­dig szentnek számított területe­ket sem kímél, mint a közmun­kák, a védelem és a mezőgazda­ság. A kormánybizottság a csök­kentés célszámait a hamarosan kiadandó végleges jelentésben adja meg. Közgazdászok ugyanakkor rámutatnak, hogy az intézkedé­sek, még ha ki is tűzik a speci­fikus célokat, teljes egészében fe­leslegessé válhatnak, mivel hiányzik a jelenlegi pénzügyi struk­túra megreformálásának koncep­ciója. Például a kormány számos területen úgy csökkenti a kia­dásokat, hogy megnyújtja a prog­ramok hosszát, amivel valójában nem változnak a költségek, s nem változnak a gazdaságpolitikai pri­oritások sem. Kritikák leginkább amiatt érik Tokiót, hogy óriási összegeket költ közmunkákra és a mezőgazdaságra. Különösen az a 6100 milliárd jen váltott ki nemtetszést a bírálók körében, amelyet a következő hat évben a farmerek kompenzálá­sára költenek, megvédendő őket, illetve a belföldi rizspiacot az olcsó külföldi gabona beözönlésétől. (Reuter) Kongó segélyezését fontolgatja az Afrikai Fejlesztési Bank A tervezettnél egy nappal ko­rábban, de a korábbi éveknél jobb hangulatban ért véget az Afri­kai Fejlesztési Bank (AfDB) idei közgyűlése Abidjanban. A tulaj­donos tagországok elismeréssel adóztak az AfDB vezetésének az elmúlt időszakban végrehajtott hatékonyságjavító intézkedései­hez és hozzájárulásukat adták ah­hoz, hogy összesen 3,2 milliárd dollárral feltöltsék a bank ked­vezményes hiteleket nyújtó alap­jának kasszáját. A bank készen áll legnagyobb adósának, a Kongói Demokra­tikus Köztársaságnak (a volt Za­­ire-nak) a megsegítésére is - je­lentette ki a pénzintézet elnö­ke, Omar Kabbaj, hozzátéve, hogy erre azonban csak egy nemzet­közileg széles körben támogatott akció keretén belül kerülhet sor. Az AIDB kongói kintlévőségei jelenleg nagyobbak, mint a Vi­lágbank vagy az IMF követelé­sei. (Reuter, AP-DJ) Bírálja a gazdasági liberalizmust a pápa Jelen korszakunk fantasztikus tudományos fejlődésének, illetve a Föld népessége tömeges elszegényedésének ellentétére hívta fel a figyelmet vasárnap tartott lengyelországi beszédében II. János Pál. A katolikus egyházfő szerint a politikusok és a közgazdászok feladata lenne elérni, hogy az emberi szolidaritás felülkerekedjen a profitérdekek féktelen hajhászásán, az ember elidegeníthetetlen jogait figyelmen kívül hagyó piaci törvényeken, kötelességük lenne gondoskodni a javak igazságosabb szétosztásáról mind nemzeti, mind nemzetközi szinten. A pápa az MTI beszámolója szerint külön foglalkozott a liberális gazdaságpolitika hirdetőivel. Élesen bírálta ezt az ideológiát, amely szerinte azt hirdeti, hogy a szabadság kiteljesedésének útjában Isten és az egyház áll. II. János Pál leszögezte: a szabadság nem azonosítható a liberalizmussal, márpedig az egyház a szabadság oldalán­­áll. 1997. június 2. Bulgária-IMF: alkudozás a költségvetési deficitről Meghosszabbítja bulgáriai tar­tózkodását a Nemzetközi Valu­taalap ott tárgyaló küldöttsége, mert két hét alatt nem sikerült közös nevezőre jutnia a szófiai kormánnyal az idei költségveté­si hiány elfogadható mértékéről. A bolgár vezetés által kidol­gozott költségvetési tervezetben szereplő deficit nagyobb, mint amekkorát az IMF indokoltnak tart - nyilatkozta a nemzetközi pénzintézet delegációjának ve­zetője. Anne McGuirk különösen az állami szektorban tapasztal­ható túlzott bérkiáramlást mi­nősítette aggasztónak. A legfris­sebb adatok szerint az állami vál­lalatoknál néhány hónappal ez­előtt mért 30 dollárnak megfe­lelő összegű átlagbér mára 100 és 400 dollár közé emelkedett, s a szófiai munkaügyi minisztéri­um is 200 dolláros ipari átlag­bért tart szükségesnek ahhoz, hogy ne ismétlődjenek meg az előző, szocialista kormányzat bukásá­hoz vezető utcai zavargások. Az IMF képviselői azonban nem általánosságban kezelik az ügyet, számukra az elfogadhatatlan, hogy a legnagyobb mértékű béreme­léseket éppen a legveszteségesebb szektorokban - az energetikában és a gépiparban, a nemzeti légi­társaságnál és néhány állami tu­lajdonú banknál - hajtották végre. A pénzintézet nézőpontját a je­lek szerint Ivan Kosztov kormányfő is magáévá tette, pénteken ugyanis felszólította az országos áramszol­gáltatót, illetve a Neftochim pet­rolkémiai vállalatot az általuk fi­zetett bérek mérséklésére. A mi­niszterelnök a makrogazdasági ér­vek mellett azt is felhozta, hogy az előbbi társaságnak hatalmas kinnlevőségei vannak, most ké­szül pereket indítani legnagyobb adósai ellen, az utóbbinak pe­dig 47 millió dollárnyi köztarto­zása gyűlt fel. Az idei költségvetés kormány­­szintű elfogadását eredetileg pén­tekre tervezték, de az elhúzódó alkudozás miatt ez néhány nap­pal biztosan eltolódik. Az IMF elvárása szerint a büdzsé GDP-hez viszonyított hiányának a tava­lyi 10,9 százalék után az idén 3,8 százalékra kellene mérsék­lődnie, eközben racionalizálni kell a kiadásokat, s megszüntetni azt a gyakorlatot, hogy a jegybank finanszírozza a költségvetés hiá­nyát. Az előzetes egyeztetések alapján Bulgária az idén 657 millió dol­lárt remélhet a valutaalaptól. (Reuter) Politikai vita miatt késik a portugál költségvetés Előrehozott választások? Antonio Guterres portugál kor­mányfő kijelentette, hogy kez­deményezni fogja az előrehozott választások kiírását, amennyiben az ellenzéki szociáldemokraták keresztülviszik a parlamentben az önkormányzatok finanszírozását érintő törvényjavaslatukat. Jorge Coelho, a miniszterelnök mellé rendelt miniszter ezt meg­előzően azt helyezte kilátásba, hogy a kormány mindaddig nem terjeszti elő a jövő évi költség­­vetést, amíg a költségvetési hi­ány megfelelő keretek között tar­tását és az ország EMU-tagságát veszélyeztető előterjesztés le nem kerül a napirendről. Az ellenzé­ki javaslat ugyanis kiadási kény­szerbe hozná a kisebbségben kor­mányzó szocialistákat, márpedig ők a győzelmükkel végződött 1995-ös választási kampány so­rán ígéretet tettek arra, hogy nem fogják emelni az adókat. A jobb­közép szociáldemokrata párt és két kisebb támogatója által tett különböző javaslatok viszont vagy azonnali általános adóemelést in­dukálnának, vagy a költségve­tési hiány megugrását. A javaslat általános szövegét a törvényhozás első olvasatban a napokban már el is fogadta, ezzel komoly lépést tett annak törvénybe iktatása felé. A kö­vetkező szakaszban a lisszaboni parlament önkormányzati bizott­sága részletekbe menően is meg­tárgyalja az előterjesztést. Előzőleg már Joao Cravinho ter­vezési miniszter is amellett szállt síkra, hogy a konfliktust előre hozott választásokkal kellene fel­oldani, hiszen az előterjesztés 150 milliárd escudós (870 millió dol­láros) költségvetési kiadástöbb­lete megakadályozná a kormány által vállalt feladatok teljesíté­sét, többek között Portugáliának az EMU-ba való, 1999. január 1-jei beléptetését. (Reuter) Meglódulhat az osztrák költségvetési hiány Bécsi tudósítónktól: Ausztriában nem csupán a pénzügyminiszter hivatalos szá­mításait, de az eddigi nem hi­vatalos becsléseket is meghaladja az 1998-as, 1999-es várható költ­ségvetési hiány: jövőre 30-40 mil­liárd schilling lehet a deficit, ha nem tesznek ellene, az azt kö­vető évben pedig akár 90 milli­árd is. A múlt heti kormány­ülésről 25 milliárdos hiány „szi­várgott ki” 1998-ra vonatkozó­an, amivel összefüggésben ben­zin- és dohányadó bevezetésének javaslata merült fel. Rudolf Edlinger cáfolta a ha­talmas összeget, s a következő két év mindegyikére csupán 10-10 milliárdos deficitet valószínűsí­tett. A pénzügyminiszter vára­kozása a szakértők szerint irreá­lis: abból indul ki, hogy a köz­alkalmazottakra fordított kiadás egyáltalán nem növekszik, hogy a takarékossági programokat az egyes minisztériumok maradék­talanul végigviszik, s hogy ma­ximális pénzek futnak be a pri­vatizációból és a távközlési kon­cessziókból. A benzinadót alapvetően azért vetette el a miniszter, mert az így befolyó pénzek nem érnék el a forgalomcsökkenésből adó­dó bevételkiesés összegét. A pénz­ügy ezért egyéb adófajtákat ke­res, szóba jött az örökösödési adó, a forrásadó megemelése, de még az is, hogy a teherautó-forgal­mat adóztatják meg. F. Zs. Az EXPERTUS 92 Rt. miskolci irodája (3530 Miskolc, Kazinczy u. 13. fszt. 4. tel.: 46/321-258) mint az INVESTPLAN Kft. felszámolója (határozatszáma 5. FPK 114/1995/3) ezúton meg­hirdeti a kft. tulajdonát képező, Mályinka külterületén lévő 18 979 m2 Ingatlanát értékesítésre (hrsz.: 03/12, tulajdonlap száma: 1305). A pályázatokat 97. VI. 17-én 12 óráig postán vagy személyesen kell eljuttatni az iroda címére. A felszámolási törvény értelmében a felszámolás alatt álló cég hitelezőit elővásárlási jog illeti meg, amellyel a pályázat lejáratáig a felszámolóhoz benyújtott írásos szándéknyilatkozat formájában élhetnek. További felvilágosítást a 46/ 321-258-as telefonon kérhetnek Simonfi Károlytól. PÁLYÁZATIAN felhívás taamssi

Next