Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)
1997-07-01 / 150. szám
A LUFTHANSA MÉG ÁLLAMI KÉZBEN LÉVŐ RÉSZVÉNYEIT még ebben az évben értékesíti a német kormány - jelentették be a bonni közlekedési minisztériumban. Az állam 35,7 százalékos tulajdonhányaddal rendelkezik a légitársaságban, ennek jelenlegi piaci értékét a kabinet 4-4,5 milliárd márkára teszi. A privatizáció részleteit egyébként július 11-én ismerteti a pénzügyminiszter. A LENGYEL IPAR LEGNAGYOBB PRIVATIZÁCIÓJA kezdődött hétfőn. A világ ötödik legnagyobb rézgyártójának számító, 1 milliárd dollár értékűre becsült KGHM részvényeiből nyilvános ajánlattétel keretében - 72 milliót kívánnak értékesíteni összesen 200 millió dollárért. A piacra dobandó papírokból a tervek szerint 20 milliót Lengyelországban, 35 milliót pedig külföldön kívánnak áruba bocsátani; a maradék 17 millió akkor kerül forgalomba, ha túljegyeznék az első 55 millió darabos csomagot. ♦ TÖBB MINT 700 ROMÁNIAI CÉG ÁLLAMI RÉSZVÉNYEIÉRT folyamodtak külföldi befektetők ebben az évben. A bukaresti vagyonügynökség hétfőn közzétett jegyzéke szerint a vállalatok többségének papírjai már a tőzsdén vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben forognak. A külhoni érdeklődők bevásárlási listáján olyan cégek szerepelnek, mint az Oltchim vegyi üzem, az Arctic hűtőgépgyár vagy az OTC-kereskedelemben részt vevő három cementgyár. ♦ AZ OROSZ NYUGDÍJASOK MA MEGKAPJÁK több hónapja kifizetetlen járandóságukat, miután Anatolij Csubajsz első miniszterelnök-helyettes és pénzügyminiszter a múlt héten közölte: átutalják a teljes tartozást. A kormány egyidejűleg ingyenes forródrótot létesített, amelyen bárki értesítheti Borisz Jelcin elnököt a kifizetéssel kapcsolatos esetleges anomáliákról. Rendezi tartozását a kabinet a hadsereg felé is: mint Viktor Csernomirgyin miniszterelnök bejelentette, a kormány júliusban és augusztusban kifizeti adósságát. Azt azonban nem ismertették, hogy a kormány mindehhez honnan biztosít forrásokat. ♦ A WTO KÖVETKEZŐ MINISZTERI TALÁLKOZÓJA jövő májusban lesz, akkor többek között a Kereskedelmi Világszervezet elődje, a GATT 50 éves születésnapját is megünneplik. Bár a részletes napirend még nem ismert, a szervezők bíznak abban, hogy a megelőző napon záruló birminghami G- 7 csúcstalálkozó után a vezető ipari hatalmak Genfben is legfelső szinten képviseltetik majd magukat. ♦ MEGKAPTA AZ ÁLLAMFŐI JÓVÁHAGYÁST AZ ÚJ TÖRÖK KORMÁNY, Mesut Yilmaz kormánylistájáról és programjáról tíz napon belül tartanak bizalmi szavazást a parlamentben. A világi koalíciónak a Yilmaz vezette nemzeti-liberális Haza Pártja mellett tagja a Demokratikus Baloldal Pártja, élén Bülent Ecevittel (az 1974. évi ciprusi invázió elrendelőjével) és a konzervatív Demokratikus Törökország Pártja, élén Hüsamettin Cindorukkal. Az eddig kormányzó iszlámbarát-konzervatív koalíció több képviselőjének átpártolása miatt Yilmaznak esélye van a kormányzásra. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András VILÁGGAZDASÁG Elfogadták az idei bolgár költségvetést Megkezdte működését a valutatanács A bolgár parlament hétfőn áldását adta a kormány és az ország multilaterális hitelezői által közösen kimunkált idei költségvetést. A privatizációs bevételektől erősen függő bevételi oldalon 2,65 milliárd leva áll, a kiadásokra 3,59 milliárdot szánnak, így a tervezett hiány 936 millió leva, a prognosztizált GDP 6,2 százaléka (1 dollár : 1690 leva). A bolgár vezetés az év egészére 566 százalékos inflációval számol, ám az áremelkedés már az első négy hónap alatt 448 százalékos volt. Hosszú hónapokig tartó előkészületek után ma kezdi meg működését Bulgáriában a pénzügyi stabilitás megszilárdítására és fenntartására hivatott valutatanácsi rendszer. Lényege az, hogy a forgalomban lévő pénzmennyiség és a kereskedelmi bankok kötelező jegybanki tartaléka nem haladhatja meg a központi valuta- és aranytartalékok összegét. Ezzel párhuzamosan a leva árfolyamát a német márkához kötik, ezer az egyhez arányban. Egy nyugati bankár megfogalmazása szerint a valutatanáccsal a kormány acélból készült kényszerzubbonyt vesz magára. A rendszer ugyanis lehetetlenné teszi a tartalékok által nem fedezett pénzkibocsátást, valamint azt is, hogy a jegybank közvetlenül finanszírozza a költségvetés hiányát. Derűlátóbb nézetek szerint azonban a pénzügyi fegyelem eredményeként Bulgária belátható időn belül közel juthat az európai valutaunió feltételeinek teljesítéséhez. A valutatanácsi rendszert a Nemzetközi Valutaalap javaslatára léptették életbe, meghatározatlan időre. Az IMF korábban felfüggesztette a bolgár hitelprogramot, mivel az előző, szocialista kormányzat nem teljesítette a feltételeket. A valutatanács bevezetése nyomán Bulgária ismét hozzájuthat IMF-hitelekhez. A mechanizmust egyébként már több országban - például Argentínában, Észtországban és Litvániában - sikerrel alkalmazták a pénzügyi rendszer stabilizálása és az infláció megfékezése érdekében. A valutatanácsi funkciókat a jegybank három osztálya fogja ellátni, élükön az újonnan kinevezett Sz vetos?,Iav Gavriszki elnökkel, aki februártól májusig az ideiglenes kormány pénzügyminisztereként az első stabilizációs intézkedéseket hozta. A kormány a belső adósság törlesztését főként hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásával, a külföldi adósságszolgálatot és a költségvetési kiadásokat pedig nagyrészt a privatizációs bevételekből kívánja finanszírozni, de felmerült az az ötlet is, hogy jövőre eurokötvényt bocsátanak ki. A belföldi adósság összege 2984 milliárd leva, a küladósságé 9,494 milliárd dollár; az utóbbi 165 millió dollárral csökkent az első negyedév során a jegybank tegnap közzétett jelentése szerint. (Reuter, MTI) Derűlátó jóslatok a hongkongi gazdaság ♦ • //* / //( jovojerol A politikai szabadságjogokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére közvetlenül az átadás előtt sem omlott össze Hongkong gazdasága. Ez manapság teljesen természetes lehet a város több millió, jólétben élő polgára számára, ám az Asian Wall Street Journal (AWSJ) arra emlékeztet, hogy tíz évvel ezelőtt a borúlátók a tőke kimenekülését és a befektetői kedv rohamos lanyhulását jósolták a brit koronagyarmat számára. A brit Economic Intelligence Unit (EIU) még öt esztendővel ezelőtt is meg volt győződve arról, hogy 1997-re Hongkong gazdasága felőrlődik, s a bruttó hazai termék (GDP) „növekedése” nullára csökken. Ezzel szemben most szakértők 5,5 százalékos növekedést jósolnak erre az évre, s az üzleti bizalom is töretlen - legalábbis ezt mutatják a legfrissebb felmérések. Ami Kínát illeti, az AWSJ által megszólaltatott elemzők többsége inkább húzóerőnek, mintsem a hongkongi gazdaság megfojtójának tekinti az ázsiai birodalmat. Ezt pedig olyan, az anyaországban tapasztalható tényezők segítik elő, mint az enyhülő hitelszigor révén erősödő gazdaság, amely növeli a Kínával kereskedő hongkongi cégek profitját. Ha pedig nő a nyereség, nő a jövedelem, emelkednek a részvényárak, az emberek és a vállalatok többet költenek. Az, hogy Peking visszavette Hongkongot, nem riasztotta el a külföldi befektetőket sem, ellenkezőleg: egyre nő a városállamban regisztrált tengerentúli cégek száma, s bizalmat szavaznak az üzletemberek a japán befektetési alapoktól a német kereskedőkig. Ezen túlmenően a korábban Torontóba, Vancouverbe, Sydneybe menekült szakemberek is sorra visszaszivárognak jobb állás reményében. A hongkongi tőzsdén sem kezdtek pánikszerű eladásba a befektetők, inkább lázas vásárlás jellemezte az utóbbi napok kereskedelmét, különösen a kínai vagy Kína által támogatott vállalatok papírjai voltak kelendőek, amelyek értéke az elmúlt év során megkétszereződött vagy megháromszorozódott. Az élénk kereslet azonban felnyomta a lakásárakat is, ami a legnagyobb megoldandó gazdasági gondot okozza az új kormány számára. Nem hozza kedvező helyzetbe Hongkong gazdaságát az sem, hogy túlzottan nagymértékben támaszkodik az ingatlanpiacra és a pénzügyi tranzakciókra. A gyarmat a múltban kikötői forgalmáról, könnyű- és textiliparáról volt ismert, ám mindeme tevékenységet a jóval olcsóbb szomszédos Kínába telepítették. Jellemző adat, hogy míg az ingatlanpiac és a kereskedelemmel nem kapcsolatos szolgáltatások 40 százalékkal részesednek a városállam bruttó hazai termékéből, a feldolgozóipar csupán 9 százalékkal. Szakértők szerint arra kellene törekedni, hogy Hongkongban a svájcihoz hasonló, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdaság épüljön ki, amely több ágazatban segíti elő a növekedést. (Reuter, AP-DJ) Karibi csúcs a regionális közös piac megteremtése jegyében A Caricom, a karibi közösség országainak tegnap kezdődött, egész héten át tartó csúcstalálkozója a várakozások szerint fontos mérföldkő lehet a 24 éves szervezet életében: alapszerződésének módosításával 1999. évi határidőre tervezik létrehozni a régió közös piacát, emellett beindítani az egységes gazdaság és a közös pénz megteremtésének folyamatát. A közös piac létrehozásának eszméje először 1989-ben merült fel, az azóta kijelölt határidőkre azonban rendre megbuktak a kísérletek. Megfigyelők szerint az 1999. évi határidő már realizálhatónak tűnik. Az egységes külső vámhatárok létrehozása az idén várható, az egyéb kereskedelmi korlátozások által érintett termékek körét is szűkítik: a remények szerint a jelenlegi hatból két-három maradna fenn. Nyolc Caricom-állam már megegyezett a képzett munkaerő szabad áramlásában, hét tagállam rendelkezik a kettős adózás elkerüléséről. Az e heti csúcstalálkozón előterjesztett javaslatok elfogadásával a Caricom országaiban mostantól szabaddá és egyenjogúvá válnak a karibi cégek és magánszemélyek befektetései. Edwin Carrington, a szervezet főtitkára szerint a most tárgyalandó módosításokat a későbbiekben a közlekedés, az iparpolitika, a költségvetési és monetáris politika, a jogorvoslat és a kisebb tagországoknak nyújtandó preferenciák kérdéseiről való megállapodások követhetik. (Reuter) HA ROSSZ ADÓSA VAN, szakértőink segítik Önt, hogy mielőbb hozzájusson követeléséhez. MAGÁNNYOMOZÁSSAL csökkentjük üzleti kockázatát; munkahelyi lopásokat felderítünk; váláshoz bizonyítékokat beszerzünk. INGATLANKÖZVETÍTŐ IRODÁNK megóvja Önt a szélhámosoktól. Vevő nálunk nem fizet! REppENS Nr. 1. Információs és Bűnmegelőzési Iroda Bp. XI., Bertalan Lajos u. 26. telefon és fax: 166-4805, 209-2448. A BESZOLG Befektető és Szolgáltató Rt. (4030 Debrecen, Diószegi út 3-5. sz.) értesíti a „BESZOLG” nyilvános kibocsátású kötvény jegyzőit, hogy A CÉG NEVE 1997. JÚLIUS 1-TŐL KELET-HOLDING GAZDASÁGI TANÁCSADÓ ÉS KERESKEDELMI RT.-RE VÁLTOZIK. 1997. július 1. LAMFALUSSY UTÁN DUISENBERG Elnökváltás az Európai Monetáris Intézetnél A mai naptól - a holland nemzeti bank elnökeként nemzetközi tekintélyt szerzett - Wim Duisenberg irányítja a leendő európai jegybank előfutáraként működő Európai Monetáris Intézetet (EMI). A 61 esztendős Duisenberg a magyar származású Alexandre Lamfalussy helyébe lép, aki az EMI 1994-es megalakulása óta állt annak élén. Az európai Gazdasági és Pénzügyi Unió (EMU) előkészületeiben fontos szerepet játszó EMI a tervek szerint jövő tavasszal - az 1999-ben induló EMU első körös tagjainak kijelölése után alakul át Európai Központi Bankká (ECB), s ezzel a legfontosabb európai pénzügyi intézménnyé válik. Sokan Duisenberget tartják a legesélyesebbnek az ECB elnöki tisztére, ő maga azonban tegnap csak egy kurta „nem tudom"-mal válaszolt arra kérdésre, miként ítéli meg esélyeit. Duisenberg karrierje a hatvanas évek elején kezdődött, először a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF), majd a holland jegybankban dolgozott. Ezután a politikai pálya felé fordult, 1973 és 1977 között szocialista pénzügyminiszter volt. Irányítása alatt az állami kiadások az egekbe szöktek, igaz, ez részben az első olajárrobbanás okozta körülményekre vezethető vissza. Tény mindazonáltal, hogy a későbbiekben Duisenberg a legnagyobb pénzügyi szigor és a teljes jegybanki függetlenség hívévé vált, és ennek szellemében irányította 1982-től a holland központi bankot. Kiemelkedő szerepe volt a gulden tartós megerősítésében, valamint abban, hogy Hollandia alacsony inflációval és kamatlábakkal párosuló, a munkanélküliség csökkenését eredményező gazdasági növekedést tudott produkálni. A világ jegybankelnökei tavaly az év pénzügyi szakemberének választották. Hans Tietmeyer, a német jegybank elnöke vasárnap úgy nyilatkozott, hogy szívesen látná a monetáris stabilitás iránt elkötelezett Duisenberget az ECB első embereként. Elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a Duisenberg képviselte irányvonal kevésbé népszerű Franciaországban; a pénzügyek lazább kezelése mellett Párizs szívesebben venné azt is, ha az ECB némi politikai befolyás alatt állna. Nem véletlen, hogy Franciaország először vétót emelt Duisenberg kinevezése ellen. Az EMU-tagság feltételeivel kapcsolatban Duisenberg az utóbbi időkben egyre többször nyilatkozott úgy, hogy a kritériumokat be kell tartani, ám nem szabad „fétisként" kezelni őket. Véleménye szerint egy stabil gazdasági teljesítményt mutató ország esetében másodlagos kérdés, hogy hajszálpontosan megfelel-e a költségvetési hiányra, az inflációra vagy az államadósságra vonatkozó követelményeknek. (Reuter, MTI) HOLNAP BRIT MINIKÖLTSÉGVETÉS London fiskális szigorításra készül? Bár az előzetes találgatások szerint Gordon Brown pénzügyminiszter holnap nyilvánosságra kerülő évközi miniköltségvetésében immár nemcsak a vállalati szektor terheit kívánja növelni, hanem a fogyasztás visszafogására is intézkedéseket tervez, a pénzpiacokon egyelőre semmi jele nem mutatkozik az aggodalomnak. Sőt, a font árfolyama tovább erősödött, márkaárfolyama 2,9 fölé emelkedett. Elemzők szerint a piacok már beépíteték az árfolyamokba a miniköltségvetés várható hatását, és egyébként is túl későinek és túl csekélynek tekintik Brown feltételezett intézkedéseit. Szerintük a várható fiskális szigorítás ellenére az infláció elleni harcban továbbra is a monetáris politikára hárul majd a fő szerep. Brown mozgástere valóban korlátozott, hiszen a májusi választásokat követően hatalomra került Munkáspárt a kampány során megígérte, hogy nem növeli a jövedelemadót. Csakhogy időközben a szövetkezeti státusukat feladva bankká alakult lakás-hitelszövetkezetek sora kezdte meg az átalakulás jóváhagyása fejében tagjainak ígért bónuszok kifizetését, ami sok milliárd fontnyi pénzt áramoltatott a gazdaságba, tovább fokozva az egyébként is hónapok óta élénkülő fogyasztást. Éves szinten számítva csak májusban 5,3 százalékkal bővült a kiskereskedelmi forgalom, 1 milliárd fonttal nőtt a lakossági hitelfelvétel, és 11 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Ahhoz, hogy ennek hatását a pénzügyminiszter ellensúlyozza, vagy jelentős mértékű adóemelést kellene végrehajtania - amit a politikai bizalomvesztés kockázata miatt aligha tehet meg - , vagy a kamatokat kellene emelnie - a kamatpolitika irányítását viszont éppen egyik első intézkedésével átadta a központi banknak. Elemzők szerint a Bank of England a gazdaság túlhevülésétől tartva aligha éri be az új kormány hivatalba lépése óta végrehajtott két kamatemeléssel, és várhatóan már júliusban további monetáris szigorításra szánja el magát. A pénzügyminiszternek azonban mindenképpen növelnie kell az állami bevételeket, ha a kormány a költségvetési hiány bővülése nélkül akarja finanszírozni a kampány során tett s azóta is többször megismételt ígéreteit a fiatal és a tartós munkanélküliek álláshoz juttatására. Az ehhez szükséges 3-5 milliárd fontot Brown eredetileg kizárólag az elmúlt évtizedben privatizált közszolgáltató cégek nyereségére kivetni tervezett egyszeri különadóból kívánta előteremteni, ám brit lapértesülések szerint immár a fogyasztók körében kibontakozott vásárlási láz enyhítését is fontolóra vette. V. V. Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek, Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím 1555 Budapest, Pf. 8 Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi