Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1997-07-01 / 150. szám

­ A LUFTHANSA MÉG ÁLLA­MI KÉZBEN LÉVŐ RÉSZ­VÉNYEIT még ebben az évben értékesíti a német kormány - jelentették be a bonni közleke­dési minisztériumban. Az állam 35,7 százalékos tulajdonhányad­dal rendelkezik a légitársaság­ban, ennek jelenlegi piaci érté­két a kabinet 4-4,5 milliárd már­kára teszi. A privatizáció rész­leteit egyébként július 11-én is­merteti a pénzügyminiszter.­­ A LENGYEL IPAR LEGNA­GYOBB PRIVATIZÁCIÓJA kez­dődött hétfőn. A világ ötödik leg­nagyobb rézgyártójának számító, 1 milliárd dollár értékűre becsült KGHM részvényeiből­­ nyilvá­nos ajánlattétel keretében - 72 milliót kívánnak értékesíteni összesen 200 millió dollárért. A piacra dobandó papírokból a tervek szerint 20 milliót Lengye­lországban, 35 milliót pedig külföl­dön kívánnak áruba bocsátani; a maradék 17 millió akkor kerül forgalomba, ha túljegyeznék az első 55 millió darabos csomagot. ♦ TÖBB MINT 700 ROMÁNIAI CÉG ÁLLAMI RÉSZVÉNYE­IÉRT folyamodtak külföldi be­fektetők ebben az évben. A bu­karesti vagyonügynökség hét­főn közzétett jegyzéke szerint a vállalatok többségének papírjai már a tőzsdén vagy a tőzsdén kívüli kereskedelemben forog­nak. A külhoni érdeklődők bevá­sárlási listáján olyan cégek szere­pelnek, mint az Oltchim vegyi üzem, az Arctic hűtőgépgyár vagy az OTC-kereskedelemben részt vevő három cementgyár. ♦ AZ OROSZ NYUGDÍJASOK MA MEGKAPJÁK több hónapja kifizetetlen járandóságukat, mi­után Anatolij Csubajsz első mi­niszterelnök-helyettes és pénz­ügyminiszter a múlt héten kö­zölte: átutalják a teljes tartozást. A kormány egy­idejűleg ingye­nes forródrótot létesített, ame­lyen bárki értesítheti Borisz Jelcin elnököt a kifizetéssel kapcso­latos esetleges anomáliákról. Rendezi tartozását a kabinet a hadsereg felé is: mint Viktor Csernomirgyin miniszterelnök be­jelentette, a kormány júliusban és augusztusban kifizeti adós­ságát. Azt azonban nem ismer­tették, hogy a kormány mindeh­hez honnan biztosít forrásokat. ♦ A WTO KÖVETKEZŐ MI­NISZTERI TALÁLKOZÓJA jö­vő májusban lesz, akkor töb­bek között a Kereskedelmi Vi­lágszervezet elődje, a GATT 50 éves születésnapját is megün­­neplik. Bár a részletes napirend még nem ismert, a szervezők bíznak abban, hogy a megelő­ző napon záruló birminghami G- 7 csúcstalálkozó után a veze­tő ipari hatalmak Genfben is legfelső szinten képviseltetik majd magukat. ♦ MEGKAPTA AZ ÁLLAMFŐI JÓVÁHAGYÁST AZ ÚJ TÖRÖK KORMÁNY, Mesut Yilmaz kormánylistájáról és prog­ramjáról tíz napon belül tarta­nak bizalmi szavazást a parla­mentben. A világi koalíciónak a Yilmaz vezette nemzeti-libe­rális Haza Pártja mellett tagja a Demokratikus Baloldal Párt­ja, élén Bülent Ecevittel (az 1974. évi ciprusi invázió elrendelőjé­­vel) és a konzervatív Demok­ratikus Törökország Pártja, élén Hüsamettin Cindorukkal. Az ed­dig kormányzó iszlámbarát-kon­­zervatív koalíció több képvise­lőjének átpártolása miatt Yilmaznak esélye van a kor­mányzásra. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András VILÁGGAZDASÁG Elfogadták az idei bolgár költségvetést Megkezdte működését a valutatanács A bolgár parlament hétfőn ál­dását adta a kormány és az or­szág multilaterális hitelezői ál­tal közösen kimunkált idei költ­ségvetést. A privatizációs bevé­telektől erősen függő bevételi ol­dalon 2,65 milliárd leva áll, a kiadásokra 3,59 milliárdot szán­nak, így a tervezett hiány 936 millió leva, a prognosztizált GDP 6,2 százaléka (1 dollár : 1690 leva). A bolgár vezetés az év egé­szére 566 százalékos inflációval számol, ám az áremelkedés már az első négy hónap alatt 448 szá­zalékos volt. Hosszú hónapokig tartó elő­készületek után ma kezdi meg működését Bulgáriában a pén­zügyi stabilitás megszilárdításá­ra és fenntartására hivatott va­lutatanácsi rendszer. Lényege az, hogy a forgalomban lévő pénz­­mennyiség és a kereskedelmi ban­kok kötelező jegybanki tartalé­ka nem haladhatja meg a köz­ponti valuta- és aranytartalékok összegét. Ezzel párhuzamosan a leva árfolyamát a német már­kához kötik, ezer az egyhez arány­ban. Egy nyugati bankár megfogal­mazása szerint a valutatanáccsal a kormány acélból készült kény­szerzubbonyt vesz magára. A rend­szer ugyanis lehetetlenné teszi a tartalékok által nem fedezett pénz­­kibocsátást, valamint azt is, hogy a jegybank közvetlenül finanszí­rozza a költségvetés hiányát. De­rűlátóbb nézetek szerint azonban a pénzügyi fegyelem eredménye­ként Bulgária belátható időn belül közel juthat az európai valuta­unió feltételeinek teljesítéséhez. A valutatanácsi rendszert a Nemzetközi Valutaalap javasla­tára léptették életbe, meghatá­rozatlan időre. Az IMF koráb­ban felfüggesztette a bolgár hi­telprogramot, mivel az előző, szo­cialista kormányzat nem teljesí­tette a feltételeket. A valutata­nács bevezetése nyomán Bulgá­ria ismét hozzájuthat IMF-hite­­lekhez. A mechanizmust egyéb­ként már több országban - pél­dául Argentínában, Észtország­ban és Litvániában - sikerrel al­kalmazták a pénzügyi rendszer stabilizálása és az infláció meg­fékezése érdekében. A valutatanácsi funkciókat a jegybank három osztálya fogja el­látni, élükön az újonnan kine­vezett Sz vetos?,Iav Gavriszki elnök­kel, aki februártól májusig az ide­iglenes kormány pénzügyminisz­tereként az első stabilizációs in­tézkedéseket hozta. A kormány a belső adósság tör­lesztését főként hosszú lejáratú állampapírok kibocsátásával, a külföldi adósságszolgálatot és a költségvetési kiadásokat pedig nagyrészt a privatizációs bevé­telekből kívánja finanszírozni, de felmerült az az ötlet is, hogy jö­vőre eurokötvényt bocsátanak ki. A belföldi adósság összege 2984 milliárd leva, a küladósságé 9,494 milliárd dollár; az utóbbi 165 mil­lió dollárral csökkent az első ne­gyedév során a jegybank tegnap közzétett jelentése szerint. (Reuter, MTI) Derűlátó jóslatok a hongkongi gazdaság ♦ •­ //* / //( jovojerol A politikai szabadságjogokkal kapcsolatos aggodalmak ellenére közvetlenül az átadás előtt sem omlott össze Hongkong gazdasága. Ez manapság teljesen természetes lehet a város több millió, jólétben élő polgára számára, ám az Asian Wall Street Journal (AWSJ) arra emlékeztet, hogy tíz évvel ezelőtt a borúlátók a tőke kimenekülését és a befektetői kedv rohamos lanyhulását jósolták a brit koronagyarmat számára. A brit Economic Intelligence Unit (EIU) még öt esztendővel ezelőtt is meg volt győződve ar­ról, hogy 1997-re Hongkong gaz­dasága felőrlődik, s a bruttó ha­zai termék (GDP) „növekedé­se” nullára csökken. Ezzel szemben most szakértők 5,5 százalékos nö­vekedést jósolnak erre az évre, s az üzleti bizalom is töretlen - legalábbis ezt mutatják a legfris­sebb felmérések. Ami Kínát illeti, az AWSJ által megszólaltatott elemzők többsége inkább húzóerőnek, mintsem a hongkongi gazdaság megfojtójának tekinti az ázsiai birodalmat. Ezt pedig olyan, az anyaországban ta­pasztalható tényezők segítik elő, mint az enyhülő hitelszigor ré­vén erősödő gazdaság, amely nö­veli a Kínával kereskedő hong­kongi cégek profitját. Ha pedig nő a nyereség, nő a jövedelem, emelkednek a részvényárak, az emberek és a vállalatok többet költenek. Az, hogy Peking vissza­vette Hongkongot, nem riasztotta el a külföldi befektetőket sem, ellenkezőleg: egyre nő a város­államban regisztrált tengerentúli cégek száma, s bizalmat szavaz­nak az üzletemberek a japán be­fektetési alapoktól a német ke­reskedőkig. Ezen túlmenően a ko­rábban Torontóba, Vancouver­be, Sydneybe menekült szakem­berek is sorra visszaszivárognak jobb állás reményében. A hongkongi tőzsdén sem kezd­tek pánikszerű eladásba a befek­tetők, inkább lázas vásárlás jel­lemezte az utóbbi napok keres­kedelmét, különösen a kínai vagy Kína által támogatott vállalatok papírjai voltak kelendőek, ame­lyek értéke az elmúlt év során megkétszereződött vagy meghá­romszorozódott. Az élénk kereslet azonban felnyomta a lakására­kat is, ami a legnagyobb megol­dandó gazdasági gondot okozza az új kormány számára. Nem hozza kedvező helyzet­be Hongkong gazdaságát az sem, hogy túlzottan nagymértékben tá­maszkodik az ingatlanpiacra és a pénzügyi tranzakciókra. A gyar­mat a múltban kikötői forgal­máról, könnyű- és textiliparáról volt ismert, ám mindeme tevé­kenységet a jóval olcsóbb szom­szédos Kínába telepítették. Jel­lemző adat, hogy míg az ingat­lanpiac és a kereskedelemmel nem kapcsolatos szolgáltatások 40 szá­zalékkal részesednek a városál­lam bruttó hazai termékéből, a feldolgozóipar csupán 9 százalék­kal. Szakértők szerint arra kel­lene törekedni, hogy Hongkong­ban a svájcihoz hasonló, sokkal kiegyensúlyozottabb gazdaság épüljön ki, amely több ágazat­ban segíti elő a növekedést. (Reuter, AP-DJ) Karibi csúcs a regionális közös piac megteremtése jegyében A Caricom, a karibi közösség országainak tegnap kezdődött, egész héten át tartó csúcstalál­kozója a várakozások szerint fon­tos mérföldkő lehet a 24 éves szervezet életében: alapszerződé­sének módosításával 1999. évi határidőre tervezik létrehozni a régió közös piacát, emellett be­indítani az egységes gazdaság és a közös pénz megteremtésének folyamatát. A közös piac létrehozásának eszméje először 1989-ben merült fel, az azóta kijelölt határidőkre azonban rendre megbuktak a kí­sérletek. Megfigyelők szerint az 1999. évi határidő már realizál­­hatónak tűnik. Az egységes külső vámhatárok létrehozása az idén várható, az egyéb kereskedelmi korlátozások által érintett ter­mékek körét is szűkítik: a re­mények szerint a jelenlegi hat­ból két-három maradna fenn. Nyolc Caricom-állam már meg­egyezett a képzett munkaerő sza­bad áramlásában, hét tagállam rendelkezik a kettős adózás el­kerüléséről. Az e heti csúcstalálkozón előterjesztett javaslatok elfoga­dásával a Caricom országaiban mostantól szabaddá és egyenjo­­gúvá válnak a karibi cégek és magánszemélyek befektetései. Edwin Carrington, a szervezet fő­titkára szerint a most tárgyalandó módosításokat a későbbiekben a közlekedés, az iparpolitika, a költ­ségvetési és monetáris politika, a jogorvoslat és a kisebb tagor­szágoknak nyújtandó preferen­ciák kérdéseiről való megállapo­dások követhetik. (Reuter) HA ROSSZ ADÓSA VAN, szakértőink segítik Önt, hogy mielőbb hozzájusson követeléséhez. MAGÁNNYOMOZÁSSAL csökkentjük üzleti kockázatát; munkahelyi lopásokat felderítünk; váláshoz bizonyítékokat beszerzünk. INGATLANKÖZVETÍTŐ IRODÁNK megóvja Önt a szélhámosoktól. Vevő nálunk nem fizet! RE­ppENS Nr. 1. Információs és Bűnmegelőzési Iroda Bp. XI., Bertalan Lajos u. 26. telefon és fax: 166-4805, 209-2448. A BESZOLG Befektető és Szolgáltató Rt. (4030 Debrecen, Diószegi út 3-5. sz.) értesíti a „BESZOLG­­” nyilvános kibocsátású kötvény jegyzőit, hogy A CÉG NEVE 1997. JÚLIUS 1-TŐL KELET-HOLDING GAZDASÁGI TANÁCSADÓ ÉS KERESKEDELMI RT.-RE VÁLTOZIK. 1997. július 1. LAMFALUSSY UTÁN DUISENBERG Elnökváltás az Európai Monetáris Intézetnél A mai naptól - a holland nem­zeti bank elnökeként nemzetközi tekintélyt szerzett - Wim Duisenberg irányítja a leendő eu­rópai jegybank előfutáraként mű­ködő Európai Monetáris Intéze­tet (EMI). A 61 esztendős Duisenberg a magyar származá­sú Alexandre Lamfalussy helyébe lép, aki az EMI 1994-es meg­alakulása óta állt annak élén. Az európai Gazdasági és Pén­zügyi Unió (EMU) előkészüle­teiben fontos szerepet játszó EMI a tervek szerint jövő tavasszal - az 1999-ben induló EMU első körös tagjainak kijelölése után­­ alakul át Európai Központi Bankká (ECB), s ezzel a legfon­tosabb európai pénzügyi intéz­ménnyé válik. Sokan Duisenber­­get tartják a legesélyesebbnek az ECB elnöki tisztére, ő maga azon­ban tegnap csak egy kurta „nem tudom"-mal válaszolt arra kér­désre, miként ítéli meg esélyeit. Duisenberg karrierje a hatva­nas évek elején kezdődött, elő­ször a Nemzetközi Valutaalap­nál (IMF), majd a holland jegy­bankban dolgozott. Ezután a po­litikai pálya felé fordult, 1973 és 1977 között szocialista pénz­ügyminiszter volt. Irányítása alatt az állami kiadások az egekbe szök­tek, igaz, ez részben az első olajárrobbanás okozta körülmé­nyekre vezethető vissza. Tény mindazonáltal, hogy a későbbi­ekben Duisenberg a legnagyobb pénzügyi szigor és a teljes jegy­banki függetlenség hívévé vált, és ennek szellemében irányítot­ta 1982-től a holland központi bankot. Kiemelkedő szerepe volt a gulden tartós megerősítésében, valamint abban, hogy Hollan­dia alacsony inflációval és ka­matlábakkal párosuló, a munka­­nélküliség csökkenését eredmé­nyező gazdasági növekedést tu­dott produkálni. A világ jegy­bankelnökei tavaly az év pén­zügyi szakemberének választották. Hans Tietmeyer, a német jegy­bank elnöke vasárnap úgy nyi­latkozott, hogy szívesen látná a monetáris stabilitás iránt elkö­telezett Duisenberget az ECB első embereként. Elemzők azonban emlékeztetnek arra, hogy a Duisenberg képviselte irányvo­nal kevésbé népszerű Franciaor­szágban; a pénzügyek lazább ke­zelése mellett Párizs szívesebben venné azt is, ha az ECB némi politikai befolyás alatt állna. Nem véletlen, hogy Franciaország elő­ször vétót emelt Duisenberg ki­nevezése ellen. Az EMU-tagság feltételeivel kapcsolatban Duisenberg az utóbbi időkben egyre többször nyilat­kozott úgy, hogy a kritériumo­kat be kell tartani, ám nem sza­bad „fétisként" kezelni őket. Vé­leménye szerint egy stabil gaz­dasági teljesítményt mutató or­szág esetében másodlagos kérdés, hogy hajszálpontosan megfelel-e a költségvetési hiányra, az inf­lációra vagy az államadósságra vonatkozó követelményeknek. (Reuter, MTI) HOLNAP BRIT MINIKÖLTSÉGVETÉS London fiskális szigorításra készül? Bár az előzetes találgatások szerint Gordon Brown pénz­ügyminiszter holnap nyilvánosságra kerülő évközi mini­­költségvetésében immár nemcsak a vállalati szektor ter­heit kívánja növelni, hanem a fogyasztás visszafogására is intézkedéseket tervez, a pénzpiacokon egyelőre sem­mi jele nem mutatkozik az aggodalomnak. Sőt, a font árfolyama tovább erősödött, márkaárfolyama 2,9 fölé emel­kedett. Elemzők szerint a piacok már beépíteték az árfolyamokba a mi­niköltségvetés várható hatását, és egyébként is túl későinek és túl csekélynek tekintik Brown feltételezett intézkedéseit. Sze­rintük a várható fiskális szigorí­tás ellenére az infláció elleni harc­ban továbbra is a monetáris po­litikára hárul majd a fő szerep. Brown mozgástere valóban kor­látozott, hiszen a májusi válasz­tásokat követően hatalomra került Munkáspárt a kampány során megígérte, hogy nem növeli a jö­vedelemadót. Csakhogy időköz­ben a szövetkezeti státusukat fel­adva bankká alakult lakás-hitel­szövetkezetek sora kezdte meg az átalakulás jóváhagyása fejé­ben tagjainak ígért bónuszok ki­fizetését, ami sok milliárd font­­nyi pénzt áramoltatott a gazda­ságba, tovább fokozva az egyéb­ként is hónapok óta élénkülő fo­gyasztást. Éves szinten számítva csak májusban 5,3 százalékkal bő­vült a kiskereskedelmi forgalom, 1 milliárd fonttal nőtt a lakos­sági hitelfelvétel, és 11 százalékkal emelkedtek az ingatlanárak. Ahhoz, hogy ennek hatását a pénzügyminiszter ellensúlyozza, vagy jelentős mértékű adóeme­lést kellene végrehajtania - amit a politikai bizalomvesztés koc­kázata miatt aligha tehet meg - , vagy a kamatokat kellene emel­nie - a kamatpolitika irányítá­sát viszont éppen egyik első in­tézkedésével átadta a központi banknak. Elemzők szerint a Bank of England a gazdaság túlhevü­­lésétől tartva aligha éri be az új kormány hivatalba lépése óta vég­rehajtott két kamatemeléssel, és várhatóan már júliusban továb­bi monetáris szigorításra szánja el magát. A pénzügyminiszternek azon­ban mindenképpen növelnie kell az állami bevételeket, ha a kor­mány a költségvetési hiány bő­vülése nélkül akarja finanszírozni a kampány során tett s azóta is többször megismételt ígéreteit a fiatal és a tartós munkanélküli­ek álláshoz juttatására. Az eh­hez szükséges 3-5 milliárd fon­tot Brown eredetileg kizárólag az elmúlt évtizedben privatizált közszolgáltató cégek nyereségé­re kivetni tervezett egyszeri különadóból kívánta előteremteni, ám brit lapértesülések szerint im­már a fogyasztók körében kibon­takozott vásárlási láz enyhítését is fontolóra vette. V. V. Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők: Karsai Tamás (Bank- és pénzügyek, Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32. - Postacím 1555 Budapest, Pf. 8­­ Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436, 149-0305; Fax: 270-1117; • Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • PR-igazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Külkereskedelmi Főiskola hallgatói az ABN-AMRO Bank, a Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi

Next