Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)
1997-07-14 / 161. szám
2__NAPI________ -------gazdaság---------------- Kiegyensúlyozott évet zár az idén az agrárágazat (Folytatás az 1. oldalról) -Az év újabb fontos szakaszába ért az ágazat: megkezdődött az aratás. - Az első információkat az őszi árpáról kaptuk. A tavalyinál jobb termést takarítanak be a gazdaságok ebből a gabonafajtából. Bízunk benne, hogy az étkezési búzánál is hasonlóan jó eredményeket érünk el, s a gabonakészletekkel biztosíthatjuk az őszi vetőmagellátást, az ország takarmányigényének kielégítését, s nem utolsó sorban a lakosság ellátását is. Úgy értékeljük, hogy exportra is nagyobb mennyiséget szállíthatunk az idén. A terméskilátások tehát kedvezőek. - Az idén sok elemi kár sújtotta a földeket. Segít-e a minisztérium a károk enyhítésében? - Belvízből, fagykárból, jégverésből egyaránt kijutott a gazdáknak. Sajnálatos, hogy a kormánynak jelenleg nem áll olyan pénzösszeg a rendelkezésére, amelyből ezeket az országos szinten több milliárd forintos károkat megtéríthetnénk. Ismert, hogy az elemi csapások egy-egy régióra korlátozódtak. A jégkárok Hajdú-Bihar megyében keletkeztek, a belvízkárok Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét sújtották leginkább. Gyorssegélyek kiosztásán kívül más kormányintézkedés nem történt. A károk enyhítésére nem elegendő a mezőgazdasági biztosítás, ezért a tárca kidolgozott egy katasztrófaalap képzésére vonatkozó koncepciót, amit a kormány elé terjesztünk, azaz országos összefogással külön pénzalapot kívánunk létrehozni e probléma kezelésére. Mi a lényege a katasztrófaalapnak? Az, hogy a kormány létesít egy „kasszát”, amit folyamatosan fel kell tölteni, s amelyből aztán az indokolt és felmért károkat vagy azok egy részét megtéríthetik. Ez természetesen állami feladat, tehát központi pénzalapból finanszíroznák a kártérítéseket. A kifizetésekről több tárca képviselője döntene, vagyis kormányhatáskörben dőlnének el, mire, mennyit fizet ki a kassza. Mi szeretnénk már jövőre létrehozni ezt a pénzalapot. - Térjünk ki a földtulajdon kérdésére. Kiárusítja-e az FM az országot - ahogyan azt sokan állítják - vagy sem? - Mi azt szeretnénk, ha a föld azoknak a kezében lenne, akik hivatásszerűen a mezőgazdasággal foglalkoznak. Hosszú távon nem járható az az út, hogy az állattenyésztéssel foglalkozók bérelt földterületen termesztik a takarmányt. Ez mérhetetlenül megdrágítja a termelést, a végtermék árát, s hosszú távú tervezést sem tesz lehetővé. Ennek az állapotnak az eredménye, hogy nagyüzemi állattelepek sokasága néptelenedett el az országban. Mi azt tesszük lehetővé a földtörvény módosításával, hogy a belföldi jogi személyek is, például a szövetkezetek földet tudjanak vásárolni, ha óhajtanak. Külföldi állampolgár, befektető továbbra sem juthat majd földhöz, erre odafigyelünk, s törvényi gátakat is szabunk ennek. Ugyanakkor kívánatos, hogy nagyobb birtokok alakuljanak ki, amelyek hatékonyabban képesek gazdálkodni. Magyarország agrárgazdaságának egyik legfőbb problémája - s ezt csak több kormányzati ciklusban lehet megoldani - a felaprózott birtokstruktúra. Több mint egymillió embernek van valamilyen nagyságú, átlagosan 3 hektárnyi földterülete. Ilyen szerkezettel nem lehet érdemi mezőgazdasági termelést folytatni. A birtokkoncentrációt tehát támogatni kell, mert a jelenlegi állapotban nem léphetünk át a XXI. századba. Az utóbbi hetekben megélénkült Magyarország agrárdiplomáciai tevékenysége: egyrészt az Európai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében, másrészt a CEFTA-tárgyalások is felgyorsultak. Milyen eredményeket sikerült elérni? - Valóban felgyorsultak a diplomáciai események. Elsősorban a CEFTA-országokkal fenntartott kapcsolatainkról tárgyaltunk intenzívebben az elmúlt időszakban. Személyesen tárgyaltam a belarusz, a moldovai, az orosz, az ukrán, a horvát és a szlovén mezőgazdasági miniszterekkel. Meggyőződésem, hogy az európai uniós csatlakozási tárgyalásainkon úgy szerezhetünk jobb tárgyalási pozíciót, ha a volt szocialista országok összefognak és megfelelő gazdasági erőt képviselnek. Ha nem ezt tesszük, akkor a nemzeti érdekeinket sem tudjuk érvényre juttatni. A CEFTA-országoknak, illetve a többi csatlakozni kívánó országnak is látnia kell ezt. Ez persze nem jelenti azt, hogy az EU-val való kapcsolatunk nem intenzív. Az FM-en belül létrehoztuk az európai integrációs főosztályt, amely közvetlenül a miniszter felügyelete alá tartozik. Az itt dolgozó kollégák az EU-tárgyalásokat készítik elő, s azokon szakértőként segítenek. Párhuzamos diplomáciai munka folyik tehát az EU-csatlakozás érdekében, s a szomszédos országokkal való együttműködés erősítésére. -Mi a helyzet a nemzeti agrárprogrammal? Mintha lanyhult volna a készítésének tempója? - Nem tettük félre a NAP-ot, sőt, az elmúlt időszakban nagyon is intenzíven dolgoztunk rajta. Egy közelmúlton lezajlott kzormányülésen ismételten napirenden szerepelt a program, az ÍM elkészített egy összesített anyagot, s elkészültek a háttéranyagok is, amelyeket szeptember második felében nagyszabású szakmai tanácskozás keretében vitatunk meg. Öt nagy szekción belül tárgyaljuk majd az agrárgazdaság kérdéseit: így a növénytermesztést, az állattenyésztést, az erdő- és fagazdálkodást, az agrárökonómiát és a humán erőforrások problémáit. A szekciókban kimondottan szakmai szempontok szerint szakemberek mondják majd el véleményüket, így ez folytatása lesz a programnak. A NAP ráirányította a figyelmet a mezőgazdaság és a vidék problémáira, már csak ezért is úgy érzem, nem volt hiábavaló napirendre tűzni. - Lesz-e agrártörvény? - Van agrártörvény, mert a tárca már elkészítette a saját koncepcióját. Nagy vita van azon, milyen formában kodifikáljuk a leírtakat, de bízom benne, hogy a jogászok hamar dűlőre jutnak ebben a vitában. Az FM készen áll a törvénytervezet benyújtására, s remélem, a kormány egy közeli időpontban napirendre tűzi ennek megtárgyalását. - Végezetül hadd kérdezzem meg: mit vár az év második felétől? - Gyakran elhangzik, hogy a mezőgazdaság és a vidék válságban van. Nem tagadom, ez a válság elsősorban a rendezetlen birtokstruktúra következménye. Azt azonban tegyük hozzá: a lakosság élelmiszer-elátása eddig is kiegyensúlyozott volt, s ezután is az lesz. Az exporttermékeinket eddig is és ez után is megtermeljük. Folynak a fejlesztések az ágazatban, így összességében kiegyensúlyozott évként fogjuk zárni 1997-et. Exportbevételként a 3 milliárd dollárt céloztuk meg. Várhatóan ezt is teljesítjük. Hajtun György MAGYAR GAZDASÁG Kétmilliárdos bevételre számít a Kefag Rt. Amennyiben sikerül a reorganizációs hitelt megszereznie a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó (Kefag) Részvénytársaságnak, több mint 200 millió forint értékű beruházást valósít meg ebben az évben. Szükséges ez azért is, mert 1997-ben több mint 200 millió forinttal kívánja növeli exportját a vállalat. Az idén a tavalyinál 136 millió forinttal nagyobb, 1 milliárd 950 millió forintos árbevételt tervez a Kefag Rt., miután sikeresen valósították meg a magánerdők integrációját. Beruházásra, amennyiben megkapják a reorganizációs hitelt - 225 miilió forintot igényeltek, de eddig csak 109 millió forintot hagytak jóvá -, több mint 210 millió forintot költenek. A nyereségterv rendkívül szerény, mindössze 25,6 millió forint. Az elmúlt évben az árbevétel 1 milliárd 814 millió forint volt, melyből az export 1 milliárd 9 millió forintot képviselt. Ebben jelentős szerepet játszott az az 1,5 millió dolláros jugoszláv papírgyári megrendelés, amelyet az Eximbank segítségével kötöttek meg. Beruházásra 127 millió forintot költöttek, ebből 40 milliót az Erdészeti Szaporítóanyag Központ létrehozására, 87 millió forintot pedig új gépek és berendezések beszerzésére. A cég nyeresége 107 millió forint volt. A Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó Rt. a korábbi években is eredményesen gazdálkodott. 1994-ben 955 millió forintos árbevételt értek el, amelyből a külföldön eladott fa értéke meghaladta a 467 millió forintot. Beruházásra azonban akkor csupán 57 millió forint jutott, s a nyereség is mindössze 57 millió forint volt. A következő év árbevétele viszont már 1 milliárd 437 millió forintot tett ki, s ennek több mint fele exportból származott. A nyereség elérte a 75 millió forintot, miközben 110 millió forintot tudtak fejlesztésre fordítani. Gémes Gábor KOMPOLTI KUTATÓINTÉZET Rekultivációs telepet létesítenek Bükkábrányban A hagyományos növénynemesítésen, a tájkutatáson kívül a vidék, illetve a mezőgazdaság válságával küszködő északi régió fejlesztésébe is bekapcsolódik a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutató Intézete. Új kísérleti tér kialakításához láttak hozzá a Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi bányaüzemének belső meddőhányóján. Az intézet az elmúlt évben 204 millió forintból gazdálkodott, az idén pedig,,,’253''‘millió forintos kerettel rendelkezik. Több pályázaton is sikerrel indultak, így például a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól a vidékfejlesztés tudományos megalapozására, a Földvédelmi Alapból pedig az úgynevezett földpihentetési módszer észak-magyarországi lehetőségeinek kidolgozására kapnak pénzt. Az intézet szabadalmat jelentett be a talaj tápanyag-szolgáltató képességének gyors meghatározására, vekr ősei M. K. CÉGHÍREK 4 A BALATONI TURISZTIKAI MARKETING KHT. közgyűlése Kovács Pétert választotta meg ügyvezető igazgatónak a közelmúltban lemondott Vida Kocsárd helyére. Az ülésen bejelentették, a társaság pályázati úton 1,7 millió forintot nyert egy regionális Tourinform-iroda létrehozására. A NEUTRONICS HOLDING tabi társasága, a HTR Kft. nyolcszázharmincra kívánja növelni a foglalkoztatottak számát szeptember végéig. A kft.-nél jelenleg hatszázan dolgoznak. A munkásokat Fejér, Somogy és Tolna megyéből toborozza az idén több mint 10 milliárd forint nettó árbevételre számító társaság. A JAKOB HUNGÁRIA HAJTÁSTECHNIKAI KFT. szerszámgépipari és gépipari termékeket gyártó üzemcsarnokot létesített Lengyeltótiban. A német többségi tulajdonban lévő cég 1200 négyzetméteres új lengyeltóti üzemét egy hosszú ideje üresen álló gyártelepen alakították ki. A jelenleg összesen 230 embernek munkát adó társaság termékeinek 50 százaléka a világpiacon talál gazdára. A PÉCEL-ISASZEG ÁFÉSZ 465 millió forint árbevételt ért el tavaly, meghaladva ezzel az 1993- as rekordév eredményét. 1994- ben a péceli önkormányzat az áfész péceli ingatlanainak egyharmadát kisajátította. Az áfész a törvénytelennek minősített eljárást jogi útra terelte, ám még ma is perben áll az önkormányzattal. ■ - A pályázónak 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. - A pályázatok benyújtásának elengedhetetlen feltétele a Tenderfüzet 16 000 Ft + V" get ou.er i,.. - r u' SI 1% ÁLLAMI Mii PRIVATIZÁCIÓS ÉS / MN V VAGYONKEZELŐ RT. I ^ ----------------------------------- I Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. (BIF Rt.) mindenkori jegyzett tőkéjének 90%-át kitevő részvénycsomag kárpótlási jegy ellenében történő nyilvános forgalomba hozatala céljából értékpapír forgalomba hozatalának szervezésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására az 1996. évi CXI. törvény 4. §-ában foglaltaknak megfelelően, valamint a részvények nyilvános forgalomba hozatalát követően a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetésre. A pályázó a beadott pályázatában kizárólag csak a megadott társaság fentebb meghatározott részvénypakettjének nyilvános forgalomba hozatalával és tőzsdei bevezetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére tehet ajánlatot. A pályázó, illetve valamely tulajdonosának közvetlen vagy közvetett tulajdonában nem lehet olyan gazdasági társaság, amely ingatlanhasznosítással, -fejlesztéssel üzletszerűen foglalkozik, üzleti tevékenysége ugyanazt a piaci szegmenst fedi le, mint a BIF Rt. tevékenysége. 2. A pályázónak részletes elképzelésekkel kell rendelkeznie a nyilvánosan felajánlott részvénymennyiség értékesítésének ütemezésével kapcsolatban. 3. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának szervezése és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása keretén belül a Pályázó legalább az alábbi feladat teljesítését vállalja: ■ Az 1996. évi CXI. törvényben meghatározott tájékoztató elkészítése és annak közzététele végett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) jóváhagyásának megszerzése, a tájékoztató módosításának kezdeményezése, illetve a módosítás jóváhagyásához a Felügyelet engedélyének megszerzése, amennyiben mindezeknek az 1996. évi CXI. törvény 33. §-ában meghatározott feltételei fennállnak, a jegyzés előkészítése, lebonyolítása, a részvények allokálása és kiosztása, a jegyzőkkel, illetve az ÁPV Rt.-vel történő elszámolás, valamint a jegyzést követő három hónapon belül a részvények bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére . A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani 5 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megjelölt címre A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „BIF II. forgalmazói pályázat". 5. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni ..EREDETI’ felírással. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. Amennyiben a pályázó nem jelöli meg az eredeti példányt, úgy a bontóbizottság által kiválasztott példány tekintendő eredetinek . A pályázat benyújtásának ideje: 1997. július 23-án (szerdán) 12-14 óra között. A pályázat beadásának helye: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 807. sz. helyiségében, 1133 Budapest, Pozsonyi út 66. Az ajánlatok beérkezését az átvevő által kiállított átvételi elismervény bizonyítja. Az ajánlatok leadásának és felbontásának körülményeiről a közjegyző okiratot állít ki, és a bontás után az ajánlatokat záradékolja. 7. Az ajánlat egyéb feltételei: A pályázaton csak az 1996. évi CXI. törvény 7 §-ában meghatározott és a 6. §-ban szabályozott engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozó, illetve ezek konzorciuma vehet részt. ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. 1997. július 14. Kevés az akácméz a Dunántúlon is A legnagyobb vevő Olaszország Az elmúlt évek 15-16 ezer tonna méztermelésével szemben idén mindössze 7-8 ezer tonna várható, az összes vegyes mézet beleértve, s ennek csupán töredéke a jó minőségű akácméz - nyilatkozta a NAPI Gazdaságnak Keve György, a Szombathelyen működő Hunor Méhész Kft. ügyvezetője. Az akác fagyása miatt a Dunántúlon is az országoshoz hasonlóan rendkívül rossz az idei „termés”. A minőségi akácmézet változatlanulkeresik az ex-portpiacokon, az igényeket azonan nem tudják kielégíteni. Ebben az esztendőben a termés kétharmada kerül belföldre, a többit exportálják. A legtöbb megrendelés Olaszországból érkezett. Bár a hazai értékesítés növelése évek óta stratégiai feladat, Magyarországon még mindig rendkívül alacsony az egy főre jutó mézfogyasztás, csupán 30 dekagramm évente. Németországban például ennek az ötszörösét fogyasztják el. A 161 tagú Hunor Kft. termelői a Dunántúl területén összesen 14 ezer méhcsaláddal rendelkeznek. Az idei rossz termés miatt a Nyírségből is történtek felvásárlások. Inkovics Andrea AGROVER RT. Árversenyben a sertéshúspiacon Ebben az évben hatékonysága és árai versenyképességének növelésére összpontosít a Pécsváradi Agrover Rt. A stratégiai programra költségmegtakarító beruházások keretében 43 millió forintot költ az 1993-ban alakult, 127 millió forint jegyzett és 325 millió forint saját tőkével rendelkező mezőgazdasági vállalat. Az idén inflációarányos forgalomnövekedéssel és 40 millió forint adózás utáni nyereséggel számol az 1995 óta 100 dolgozó tulajdonában lévő Agrover. A 200 főt foglalkoztató cég tavalyi árbevétele 700 millió forint volt, az adózás utáni eredmény pedig 22 millió forint lett. A sertéstartás teljes vertikumában tevékenykedő Agrover 16 ezer férőhelyes óllal, évi 22 ezres kapacitású vágóhíddal rendelkezik, de szántóföldi és ipari növények, napraforgó, repce termesztésévelés élelmaiszer-ipari termékek kereskedelmével is foglalkozik - nyilatkozta Andrics Antal elnök-vezérigazgató. A forgalom javarésze, 600 millió forint a hús- és malomipari tevékenységből származott, míg az alaptevékenység, tehát a növénytermesztés, állattenyésztés és a mezőgazdasági szolgáltatások 124 millió forintos bevételt hoztak. Az 1996-os év az előző évhez képest kisebb eredménnyel zárult, hiszen 1995-ben az 580 millió forint árbevétel mellett 76 millió forint adózás utáni nyereséget értek el. A rosszabb eredmény a fagyok miatt bekövetkezett 70 millió forintos növénytermesztési bevételkieséssel magyarázható. Ennek ellenére tavaly 67 millió forintot fordítottak beruházásra, a sertéstartás technológiájának fejlesztésére, épületfelújításra, illetve a növénytermesztés gépparkjának cseréjére. A teljes összegből 40 milliót hitelből, 13 milliót központi, vissza nem térítendő támogatásból, 14 milliót saját erőből finanszíroztak. Cz. O.