Napi Gazdaság, 1997. július (7. évfolyam, 150-176. szám)

1997-07-14 / 161. szám

2__NAPI________ -------gazdaság---------------- Kiegyensúlyozott évet zár az idén az agrárágazat (Folytatás az 1. oldalról) -Az év újabb fontos szaka­­szába ért az ágazat: megkezdő­­­dött az aratás. - Az első információkat az őszi árpáról kaptuk. A tavalyinál jobb termést takarítanak be a gazda­ságok ebből a gabonafajtából. Bí­zunk benne, hogy az étkezési bú­zánál is hasonlóan jó eredmé­nyeket érünk el, s a gabonakész­letekkel biztosíthatjuk az őszi ve­­tőmagellátást, az ország takar­mányigényének kielégítését, s nem utolsó sorban a lakosság ellátá­sát is. Úgy értékeljük, hogy ex­portra is nagyobb mennyiséget szállíthatunk az idén. A termés­­kilátások tehát kedvezőek. - Az idén sok elemi kár súj­totta a földeket. Segít-e a mi­nisztérium a károk enyhítésében? - Belvízből, fagykárból, jégve­résből egyaránt kijutott a gaz­dáknak. Sajnálatos, hogy a kor­mánynak jelenleg nem áll olyan pénzösszeg a rendelkezésére, amelyből ezeket az országos szinten több milliárd forintos károkat megtéríthetnénk. Ismert, hogy az elemi csapások egy-egy régióra korlátozódtak. A jégkárok Haj­­dú-Bihar megyében keletkeztek, a belvízkárok Sza­­bolcs-Szatmár-Bereg megyét súj­tották leginkább. Gyorssegélyek kiosztásán kívül más kormány­­intézkedés nem történt. A ká­rok enyhítésére nem elegendő a mezőgazdasági biztosítás, ezért a tárca kidolgozott egy katasztró­faalap képzésére vonatkozó kon­cepciót, amit a kormány elé terjesztünk, azaz országos össze­fogással külön pénzalapot kívá­nunk létrehozni e probléma ke­zelésére.­­ Mi a lényege a katasztrófa­­alapnak? Az, hogy a kormány létesít egy „kasszát”, amit folyamato­san fel kell tölteni, s amelyből aztán az indokolt és felmért ká­rokat vagy azok egy részét meg­téríthetik. Ez természetesen ál­lami feladat, tehát központi pénz­alapból finanszíroznák a kárté­rítéseket. A kifizetésekről több tárca képviselője döntene, va­gyis kormányhatáskörben dőlné­nek el, mire, mennyit fizet ki a kassza. Mi szeretnénk már jö­vőre létrehozni ezt a pénzalapot. - Térjünk ki a földtulajdon kér­désére. Kiárusítja-e az FM az or­szágot - ahogyan azt sokan ál­lítják - vagy sem? - Mi azt szeretnénk, ha a föld azoknak a kezében lenne, akik hivatásszerűen a mezőgazdaság­gal foglalkoznak. Hosszú távon nem járható az az út, hogy az állattenyésztéssel foglalkozók bé­relt földterületen termesztik a ta­karmányt. Ez mérhetetlenül meg­drágítja a termelést, a végter­mék árát, s hosszú távú terve­zést sem tesz lehetővé. Ennek az állapotnak az eredménye, hogy nagyüzemi állattelepek sokasá­ga néptelenedett el az ország­ban. Mi azt tesszük lehetővé a földtörvény módosításával, hogy a belföldi jogi személyek is, pél­dául a szövetkezetek földet tud­janak vásárolni, ha óhajtanak. Külföldi állampolgár, befektető továbbra sem juthat majd föld­höz, erre odafigyelünk, s törvé­nyi gátakat is szabunk ennek. Ugyanakkor kívánatos, hogy na­gyobb birtokok alakuljanak ki, amelyek hatékonyabban képesek gazdálkodni. Magyarország agrár­gazdaságának egyik legfőbb prob­lémája - s ezt csak több kor­mányzati ciklusban lehet meg­oldani - a felaprózott birtokstruk­túra. Több mint egymillió em­bernek van valamilyen nagysá­gú, átlagosan 3 hektárnyi föld­területe. Ilyen szerkezettel nem lehet érdemi mezőgazdasági ter­melést folytatni. A birtokkon­centrációt tehát támogatni kell, mert a jelenlegi állapotban nem léphetünk át a XXI. századba.­­ Az utóbbi hetekben megélén­kült Magyarország agrárdiplomá­ciai tevékenysége: egyrészt az Eu­rópai Unióhoz való csatlakozási folyamat keretében, másrészt a CEFTA-tárgyalások is felgyor­sultak. Milyen eredményeket si­került elérni? - Valóban felgyorsultak a dip­lomáciai események. Elsősorban a CEFTA-országokkal fenntar­tott kapcsolatainkról tárgyaltunk intenzívebben az elmúlt időszak­ban. Személyesen tárgyaltam a belarusz, a moldovai, az orosz, az ukrán, a horvát és a szlovén mezőgazdasági miniszterekkel. Meggyőződésem, hogy az euró­pai uniós csatlakozási tárgyalá­sainkon úgy szerezhetünk jobb tárgyalási pozíciót, ha a volt szo­cialista országok összefognak és megfelelő gazdasági erőt képvi­selnek. Ha nem ezt tesszük, ak­kor a nemzeti érdekeinket sem tudjuk érvényre juttatni. A CEFTA-országoknak, illetve a többi csatlakozni kívánó országnak is látnia kell ezt. Ez persze nem jelenti azt, hogy az EU-val való kapcsolatunk nem intenzív. Az FM-en belül létrehoztuk az eu­rópai integrációs főosztályt, amely közvetlenül a miniszter felügye­lete alá tartozik. Az itt dolgozó kollégák az EU-tárgyalásokat ké­szítik elő, s azokon szakértőként segítenek. Párhuzamos diplomáciai munka folyik tehát az EU-csat­­lakozás érdekében, s a szomszé­dos országokkal való együttmű­ködés erősítésére. -Mi a helyzet a nemzeti ag­rárprogrammal? Mintha lanyhult volna a készítésének tempója? - Nem tettük félre a NAP-ot, sőt, az elmúlt időszakban nagyon is intenzíven dolgoztunk rajta. Egy közelmúlton lezajlott k­zor­­mányülésen ismételten napirenden szerepelt a program, az­ ÍM el­készített egy összesített anyagot, s elkészültek a háttéranyagok is, amelyeket szeptember második felében nagyszabású szakmai ta­nácskozás keretében vitatunk meg. Öt nagy szekción belül tárgyal­juk majd az agrárgazdaság kér­déseit: így a növénytermesztést, az állattenyésztést, az erdő- és fagazdálkodást, az agrárökonó­miát és a humán erőforrások prob­lémáit. A szekciókban kimon­dottan szakmai szempontok szerint szakemberek mondják majd el véleményüket, így ez folytatása lesz a programnak. A NAP rá­irányította a figyelmet a mező­­gazdaság és a vidék problémái­ra, már csak ezért is úgy érzem, nem volt hiábavaló napirendre tűzni. - Lesz-e agrártörvény? - Van agrártörvény, mert a tárca már elkészítette a saját kon­cepcióját. Nagy vita van azon, milyen formában kodifikáljuk a leírtakat, de bízom benne, hogy a jogászok hamar dűlőre jutnak ebben a vitában. Az FM készen áll a törvénytervezet benyújtá­sára, s remélem, a kormány egy közeli időpontban napirendre tűzi ennek megtárgyalását. - Végezetül hadd kérdezzem meg: mit vár az év második fe­létől? - Gyakran elhangzik, hogy a mezőgazdaság és a vidék válságban van. Nem tagadom, ez a válság elsősorban a rendezetlen birtok­­struktúra következménye. Azt azonban tegyük hozzá: a lakos­ság élelmiszer-elátása eddig is kiegyensúlyozott volt, s ezután is az lesz. Az exporttermékein­ket eddig is és ez után is meg­termeljük. Folynak a fejleszté­sek az ágazatban, így összessé­gében kiegyensúlyozott évként fog­juk zárni 1997-et. Exportbevé­telként a 3 milliárd dollárt cé­loztuk meg. Várhatóan ezt is tel­jesítjük. Hajtun György MAGYAR GAZDASÁG Kétmilliárdos bevételre számít a Kefag Rt. Amennyiben sikerül a reorganizációs hitelt megszereznie a Kiskunsági Erdő- és Fafeldolgozó (Kefag) Részvénytár­saságnak, több mint 200 millió forint értékű beruházást valósít meg ebben az évben. Szükséges ez azért is, mert 1997-ben több mint 200 millió forinttal kívánja növeli ex­portját a vállalat. Az idén a tavalyinál 136 mil­lió forinttal nagyobb, 1 milliárd 950 millió forintos árbevételt ter­vez a Kefag Rt., miután sikere­sen valósították meg a magán­erdők integrációját. Beruházás­ra, amennyiben megkapják a reorganizációs hitelt - 225 mii­­lió forintot igényeltek, de eddig csak 109 millió forintot hagy­tak jóvá -, több mint 210 mil­lió forintot költenek. A nyere­ségterv rendkívül szerény, mind­össze 25,6 millió forint. Az elmúlt évben az árbevétel 1 milliárd 814 millió forint volt, melyből az export 1 milliárd 9 millió forintot képviselt. Ebben jelentős szerepet játszott az az 1,5 millió dolláros jugoszláv pa­pírgyári megrendelés, amelyet az Eximbank segítségével kötöttek meg. Beruházásra 127 millió fo­rintot költöttek, ebből 40 milli­ót az Erdészeti Szaporítóanyag Központ létrehozására, 87 mil­lió forintot pedig új gépek és be­rendezések beszerzésére. A cég nyeresége 107 millió forint volt. A Kiskunsági Erdő- és Fafel­dolgozó Rt. a korábbi években is eredményesen gazdálkodott. 1994-ben 955 millió forintos ár­bevételt értek el, amelyből a kül­földön eladott fa értéke megha­ladta a 467 millió forintot. Be­ruházásra azonban akkor csupán 57 millió forint jutott, s a nye­reség is mindössze 57 millió fo­rint volt. A következő év árbe­vétele viszont már 1 milliárd 437 millió forintot tett ki, s ennek több mint fele exportból szár­mazott. A nyereség elérte a 75 millió forintot, miközben 110 mil­lió forintot tudtak fejlesztésre for­dítani. Gémes Gábor KOMPOLTI KUTATÓINTÉZET Rekultivációs telepet létesítenek Bükkábrányban A hagyományos növényneme­sítésen, a tájkutatáson kívül a vidék, illetve a mezőgazdaság vál­ságával küszködő északi régió fej­lesztésébe is bekapcsolódik a Gödöllői Agrártudományi Egye­tem Kompolti Kutató Intézete. Új kísérleti tér kialakításához lát­tak hozzá a Mátrai Erőmű Rt. bükkábrányi bányaüzemének belső meddőhányóján. Az intézet az elmúlt évben 204 millió forintból gazdálkodott, az idén pedig,,,’25­3''‘millió forintos kerettel rendelkezik. Több pá­lyázaton is sikerrel indultak, így például a Művelődési és Közok­tatási Minisztériumtól a vidék­­fejlesztés tudományos megalapo­zására, a Földvédelmi Alapból pedig az úgynevezett földpihen­­tetési módszer észak-magyaror­szági lehetőségeinek kidolgozá­sára kapnak pénzt. Az intézet szabadalmat jelentett be a talaj tápanyag-szolgáltató képességé­nek gyors meghatározására, vekr­­­­ ősei M. K. CÉGHÍREK 4 A BALATONI TURISZTI­KAI MARKETING KHT. köz­gyűlése Kovács Pétert választotta meg ügyvezető igaz­gatónak a közelmúltban lemon­dott Vida Kocsárd helyére. Az ülésen bejelentették, a társa­ság pályázati úton 1,7 millió forintot nyert egy regionális Tourinform-iroda létrehozásá­ra.­­ A NEUTRONICS HOLDING tabi társasága, a HTR Kft. nyolc­százharmincra kívánja növel­ni a foglalkoztatottak számát szeptember végéig. A kft.-nél jelenleg hatszázan dolgoznak. A munkásokat Fejér, Somogy és Tolna megyéből toborozza az idén több mint 10 milliárd forint nettó árbevételre számí­tó társaság.­­ A JAKOB HUNGÁRIA HAJTÁSTECHNIKAI KFT. szerszámgépipari és gépipari termékeket gyártó üzemcsar­nokot létesített Lengyeltótiban. A német többségi tulajdonban lévő cég 1200 négyzetméte­res új lengyeltóti üzemét egy hosszú ideje üresen álló gyár­telepen alakították ki. A jelen­leg összesen 230 embernek munkát adó társaság termé­keinek 50 százaléka a világ­piacon talál gazdára.­­ A PÉCEL-ISASZEG ÁFÉSZ 465 millió forint árbevételt ért el tavaly, meghaladva ezzel az 1993- as rekordév eredményét. 1994- ben a péceli önkormány­zat az áfész péceli ingatlanainak egyharmadát kisajátította. Az áfész a törvénytelennek minő­sített eljárást jogi útra terelte, ám még ma is perben áll az önkormányzattal. ■ - A pályázónak 90 napos ajánlati kötöttséget kell vállalnia. - A pályázatok benyújtásának elengedhetetlen feltétele a Tenderfüzet 16 000 Ft + V" get ou.er i,.. - r u' SI 1% ÁLLAMI Mii PRIVATIZÁCIÓS ÉS / MN­ V VAGYONKEZELŐ RT. I ^ ----------------------------------- I Az Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. nyilvános, egyfordulós pályázatot hirdet a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Rt. (BIF Rt.) mindenkori jegyzett tőkéjének 90%-át kitevő részvénycsomag kárpótlási jegy ellenében történő nyilvános forgalomba hozatala céljából értékpapír forgalomba hozatalának szervezésére és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások nyújtására az 1996. évi CXI. törvény 4. §-­ában foglaltaknak megfelelően, valamint a részvények nyilvános forgalomba hozatalát követően a Budapesti Értéktőzsdére való bevezetésre. A pályázó a beadott pályázatában kizárólag csak a megadott társaság fentebb meghatározott részvénypakettjének nyilvános forgalomba hozatalával és tőzsdei bevezetésével kapcsolatos feladatok elvégzésére tehet ajánlatot.­­ A pályázó, illetve valamely tulajdonosának közvetlen vagy közvetett tulajdonában nem lehet olyan gazdasági társaság, amely ingatlanhasznosítással, -fejlesztéssel üzletszerűen foglalkozik, üzleti tevékenysége ugyanazt a piaci szegmenst fedi le, mint a BIF Rt. tevékenysége. 2. A pályázónak részletes elképzelésekkel kell rendelkeznie a nyilvánosan felajánlott részvénymennyiség értékesítésének ütemezésével kapcsolatban. 3. Az értékpapír nyilvános forgalomba hozatalának szervezése és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatások nyújtása keretén belül a Pályázó legalább az alábbi feladat teljesítését vállalja: ■ Az 1996. évi CXI. törvényben meghatározott tájékoztató elkészítése és annak közzététele végett az Állami Pénz- és Tőkepiaci Felügyelet (a továbbiakban: Felügyelet) jóváhagyásának megszerzése, a tájékoztató módosításának kezdeményezése, illetve a módosítás jóváhagyásához a Felügyelet engedélyének megszerzése, amennyiben­­ mindezeknek az 1996. évi CXI. törvény 33. §-ában meghatározott feltételei fennállnak, a jegyzés előkészítése, lebonyolítása, a részvények allokálása és kiosztása, a jegyzőkkel, illetve az ÁPV Rt.-vel történő elszámolás, valamint a jegyzést követő három hónapon belül a részvények bevezetése a Budapesti Értéktőzsdére . A pályázatokat személyesen vagy meghatalmazott útján kell benyújtani 5 példányban, magyar nyelven, zárt, cégjelzés nélküli borítékban a megjelölt címre A borítékon fel kell tüntetni az alábbi szöveget: „BIF II. forgalmazói pályázat". 5. Az ajánlattevő köteles az eredeti példányt megjelölni ..EREDETI’ felírással. Ha a példányok között eltérés adódik, az így megjelölt ajánlatban foglaltak az irányadók. Amennyiben a pályázó nem jelöli meg az eredeti példányt, úgy a bontóbizottság által kiválasztott példány tekintendő eredetinek . A pályázat benyújtásának ideje: 1997. július 23-án (szerdán) 12-14 óra között. A pályázat beadásának helye: Állami Privatizációs és Vagyonkezelő Rt. 807. sz. helyiségében, 1133 Budapest, Pozsonyi út 66. Az ajánlatok beérkezését az átvevő által kiállított átvételi elismervény bizonyítja. Az ajánlatok leadásának és felbontásának körülményeiről a közjegyző okiratot állít ki, és a bontás után az ajánlatokat záradékolja. 7. Az ajánlat egyéb feltételei:­­ A pályázaton csak az 1996. évi CXI. törvény 7 §-ában meghatározott és a 6. §-ban szabályozott engedéllyel rendelkező befektetési vállalkozó, illetve ezek konzorciuma vehet részt. ÁLLAMI PRIVATIZÁCIÓS ÉS VAGYONKEZELŐ RT. 1997. július 14. Kevés az akácméz a Dunántúlon is A legnagyobb vevő Olaszország Az elmúlt évek 15-16 ezer ton­na méztermelésével szemben idén mindössze 7-8 ezer tonna vár­ható, az összes vegyes mézet bele­értve, s ennek csupán töredéke a jó minőségű akácméz - nyilat­kozta a NAPI Gazdaságnak Keve György, a Szombathelyen működő Hunor Méhész Kft. ügyvezetője. Az akác fagyása miatt a Du­nántúlon is az országoshoz ha­sonlóan rendkívül rossz az idei „termés”. A minőségi akácmé­zet változatlanul­­keresik az ex-p­ortpiacokon, az igényeket azon­­an nem tudják kielégíteni. Eb­ben az esztendőben a termés két­harmada kerül belföldre, a töb­bit exportálják. A legtöbb meg­rendelés Olaszországból érkezett. Bár a hazai értékesítés növe­lése évek óta stratégiai feladat, Magyarországon még mindig rend­kívül alacsony az egy főre jutó mézfogyasztás, csupán 30 deka­gramm évente. Németországban például ennek az ötszörösét fogyasztják el. A 161 tagú Hunor Kft. termelői a Dunántúl területén összesen 14 ezer méhcsaláddal rendelkez­nek. Az idei rossz termés miatt a Nyírségből is történtek felvá­sárlások. Inkovics Andrea AGROVER RT. Árversenyben a sertéshúspiacon Ebben az évben hatékony­sága és árai versenyképes­ségének növelésére összpon­tosít a Pécsváradi Agrover Rt. A stratégiai programra költségmegtakarító beruhá­zások keretében 43 millió fo­rintot költ az 1993-ban ala­kult, 127 millió forint jegy­zett és 325 millió forint sa­ját tőkével rendelkező me­zőgazdasági vállalat. Az idén inflációarányos for­galomnövekedéssel és 40 millió forint adózás utáni nyereséggel számol az 1995 óta 100 dolgozó tulajdonában lévő Agrover. A 200 főt foglalkoztató cég tava­lyi árbevétele 700 millió forint volt, az adózás utáni eredmény pedig 22 millió forint lett. A ser­téstartás teljes vertikumában te­vékenykedő Agrover 16 ezer fé­rőhelyes óllal, évi 22 ezres ka­pacitású vágóhíddal rendelkezik, de szántóföldi és ipari növények, napraforgó, repce termesztésével­­és élelmaiszer-ipari termékek keres­kedelmével is foglalkozik - nyilat­kozta Andrics Antal elnök-vezér­igazgató. A forgalom javarésze, 600 millió forint a hús- és malom­ipari tevékenységből származott, míg az alaptevékenység, tehát a növénytermesztés, állattenyésztés és a mezőgazdasági szolgáltatások 124 millió forintos bevételt hoztak. Az 1996-os év az előző évhez képest kisebb eredménnyel zá­rult, hiszen 1995-ben az 580 millió forint árbevétel mellett 76 mil­lió forint adózás utáni nyeresé­get értek el. A rosszabb ered­mény a fagyok miatt bekövet­kezett 70 millió forintos növény­­termesztési bevételkieséssel ma­gyarázható. Ennek ellenére ta­valy 67 millió forintot fordítot­tak beruházásra, a sertéstartás technológiájának fejlesztésére, épületfelújításra, illetve a növény­­termesztés gépparkjának cseré­jére. A teljes összegből 40 milli­ót hitelből, 13 milliót központi, vissza nem térítendő támogatás­ból, 14 milliót saját erőből fi­nanszíroztak. Cz. O.

Next