Napi Gazdaság, 1997. szeptember (7. évfolyam, 202-227. szám)

1997-09-01 / 202. szám

A társaságok több mint fele nyereséges A 288 milliárd forint eredmény duplája az előző évinek A gazdálkodók - a pénzintézetek nélkül számított - adó­zás előtti eredménye tavaly 288,5 milliárd forintra, az 1995. évinek csaknem 2,3-szeresére nőtt - derült ki az APEH tájékoztatóján. A kedvező eredmény 781,3 milliárd forint nyereség és 492,8 milliárd forint veszteség egyenlegeként alakult ki oly módon, hogy a nyereség több mint egy- harmaddal, míg a veszteség csupán 10 százalékkal nö­vekedett. A társasági adóbevallásra kö­telezett vállalkozások száma 1996. évben csaknem 253 ezer, 16 szá­zalékkal több az előző évinél. A vállalkozások által benyújtott be­vallások száma 240 ezer darab, ebből mintegy 19 ezer nem volt feldolgozható. A nettó árbevé­tel 14,6 ezer milliárd forint volt, ami folyó áron mintegy 26 szá­zalékkal több az előző évinél. Fi­gyelembe véve az árnövekedé­sek hatását, a bevallási adatok 2-5 százalék volumennövekedést valószínűsítenek. Exporttevékeny­séget változatlanul a vállalkozá­sok 8 százaléka - 18,3 ezer - foly­tatott, az ebből befolyó árbevé­tel az átlagnál dinamikusabban, 29 százalékkal bővült. A belföl­di értékesítés növekedési üteme 25 százalék, ami szintén maga­sabb a fogyasztói árindexnél. (Folytatás a 3. oldalon) Egyre csökkenő likviditási hitel a MÁV^nál A Magyar Államvasutak (MÁV) Rt. az idén 11 milliárd forint likviditási hitel felvételére kényszerül, ám a most készülő kormány-előterjesztés jövőre már ennél kevesebb hitel­lel számol, s 1999-ben pedig nem lesz szüksége ilyen forrásra a vasútnak. A MÁV-nál most elkezdődött racionalizálási folyamat nem jár együtt a vasútvonalak felszámolásával. A NAPI Gazdaság informáci­ói szerint a gazdasági kabinet hétfői ülésén tárgyalja meg azt a Közlekedési, Hírközlési és Víz­ügyi Minisztérium által készített előterjesztést, amelyet a MÁV gazdálkodásának javítása érdeké­ben készített a tárca. (Az előzetes tervek szerint ennek már a múlt héten meg kellett volna történ­nie.) A középtávú - napjainktól 2001-ig terjedő időszakra vonat- kozó,- üzleti intézkedési csomag a MÁV gazdálkodásának egészére kiterjed. A dokumentum kitér a személy és áruszállítás hatékony­ságának növelése érdekében teendő intézkedésekre, a pénz- és ingatlangazdálkodás javításá­ra. Az eszközállomány és a vas- úthálózat racionalizálása is része az anyagnak, ez utóbbi fejezet abból indul ki, hogy nem szá­molnak fel vasúti szakaszokat. Információink szerint az előterjesztésből kiderül, hogy 1998- ban az idei 11 milliárd fo­rintos likviditási hitelnél keve­sebbre lesz szüksége a MÁV-nak, 1999- ben pedig már nem kell ilyen hitelt felvennie a társaságnak. (Folytatás a 3. oldalon) Csehország: négymilliárd koronás árvízkötvény*kibocsátás Bírálja a jegybank a tervezett büdzsét Csehországban újabb árvízkötvények kerültek piacra, a kibocsátás tervezett volumene 4 milliárd korona. Augusztus folyamán már lezajlott egy 1 milliárd koronás kötvény- kibocsátás, így a kormány összesen 5 milliárd koronát fordíthat ebből a forrásból az árvízkárok helyreállítására. Az első árvízkötvény iránt vá­rakozáson felüli volt az érdeklődés, és a kormány azt reméli, hogy a most forgalomba hozott érték­papírok is rövidesen elkelnek. Az ötéves lejáratú kötvényekre a tu­lajdonosok idén 12 százalékos ka­matot kapnak, a következő négy évben pedig a kamat 2,5 száza­lékponttal fogja meghaladni a min­denkori inflációt. Tekintettel arra, hogy a cseh bankok kamatai ennél alacso­nyabbak, a sajtó szerint az ár­vízkötvény a társadalmi szolida­ritás kifejezésén túl jó befekte­tés is. (Folytatás a 2. oldalon) Prágai előkészületek az IMF'közgyűlésre Megoldódni látszanak a cseh kormány és a prágai városi önkormányzat közötti nézeteltérések, így várhatóan nem lesz akadálya annak, hogy 2000-ben Csehországban tartsák meg a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank éves közgyűlését. Eddig arról folyt a vita, hogy a kormánynak vagy a városnak kell-e állnia a rendezvény költségeit. A Mladá Fronta Dnes című lap szerint Ivan Pilip pénzügyminiszter, illetve Jan Koukal főpolgármester abban állapodott meg, hogy a kormány államilag garantált, kedvező kamatozású hitellel segíti az önkormányzatot a rendezésben. A rendezvény teljes költségigénye még nem ismeretes, azonban énesülések szerint csak a prágai kongresszusi központ szükséges felújítása 2 milliárd koronát emészt majd föl. (AP-DJ) Gyorsítaná a privatizációt a lengyel ellenzék Az állami tulajdon magánkézbe adásának gyorsítása az egyik leg­fontosabb célkitűzés a lengyel Szo­lidaritás Választási Szövetség (AWS) tegnap nyilvánosságra ho­zott, 21 pontból álló programjá­ban. Az AWS - amelyben a Szo­lidaritás mellett több tucat jobb­oldali és centrista párt vesz részt - a privatizációs tempóváltás mel­lett azt is ígéri, hogy kormányra kerülése esetén korszerűsíti az egészségügyi ellátást, megrefor­málja a nyugdíjrendszert, meg­teremti a családpárti jövedelem­adó-szabályozást, beindít egy or­szágos lakásépítési programot az e célból létrehozandó szövetke­zetek révén, továbbá 42-ről 40 órára csökkenti az állami alkal­mazottak heti munkaidejét. Az egyéb célok közt szerepel többek közt a hadsereg reformja a NATO-csatlakozás elősegítése érdekében, a keményebb fellé­pés a szervezett bűnözéssel szem­ben, valamint a képviselők men­telmi jogának korlátozása. Lengyelországban három hét múlva lesznek a parlamenti vá­lasztások, a legnagyobb szavazó- bázist az AWS és a jelenlegi ko­alíciót irányító Demokratikus Bal­oldali Szövetség mondhatja ma­gáénak: a közvélemény-kutatások szerint támogatottságuk egyaránt 25 százalék körül van. (Reuter) KÖZPONTOSÍTOTT KÖZBESZERZÉS Eredményhirdetés a számítástechnikai termékeknél A Miniszterelnökség Közbe­szerzési és Gazdasági Igaz­gatósága eredményt hirde­tett a központi költségvetési szervek által beszerzendő számítástechnikai eszközök és szolgáltatások, valamint a szoftverek esetében ápri­lisban kiírt közbeszerzési el­járással kapcsolatban. Az igazgatóság közleménye sze­rint az előminősítési eljárás után 14 jelentkező adott be ajánla­tot. (Az előminősítés során 39 pályázóból 19-et „engedett át” a Miniszterelnökség.) A szakértői bizottság értékelését követően különböző kategóriájú számító­gépeket szállíthat majd az ICL Hungary, Az Albacomp Rt., a Montana Információtechnológiai Rt., valamint a Kventa Kft. Nyom­tatókat az Albacomp Rt.-tői, a SZÜV Rt.-tői, a Műszertechni­kától és a Szinva Net Kft.-től szerezhetnek be a költségvetési szervek. A mágneslemezek szál­lítója a Kventa Kft. lesz. A javí­tásokat és karbantartásokat a SZÜV Rt. látja majd el. Szoft­verszállítási kategóriában a Kventa Kft., valamint a Számaik Rt. nyer­tek, míg a szoftverszolgáltatásra kiírt tendert a Műszertechnika és a SZÜV Rt. nyerte el. A nyertes ajánlattevőkkel szep­tember elejétől folyamatosan kötik meg a szerződéseket. Az igazga­tóság szerint az egyes kategóri­ákban ezek a társaságok rendel­keztek a legkiterjedtebb szolgál­tatási hálózattal, illetve közigaz­gatási, szállítási referenciáik és előnyös ajánlati áraik alapján vá­lasztották ki őket. A Miniszterelnökség további két kategóriában - üzemanyag, gépjármű - már júliusban ered­ményt hirdetett (NAPI Gazda­ság, 1997. július 9., 3. oldal). A Miniszterelnökség áprilisi adatai szerint a rendelésállomány e há­rom kategóriában elérte már a 2 milliárd forintot, de éves szin­ten a 16 milliárd sem elképzel­hetetlen. D. B. LEZÁRULT A MALOMIPAR PRIVATIZACIOJA A szükségesnek kétszerese a kapacitás Az ország 140 malmának 2,3-2,4 millió tonnás évi kapa­citása durván kétszerese annak az 1,2 millió tonna évi ter­melésnek, ami a hazai szükséglet kielégítésére kell. A malmok egy része ezért az EU-hoz való csatlakozás nélkül is csődre van ítélve - véli Fekete László, a Gabonaipari Szövetség malomtagozatának elnöke, az Alföldi Malomipari Rt. ve­zérigazgatója. A privatizációjával éppen most végző ága­zatban szerkezeti átalakulás várható. A hazai kapacitás az elmúlt években folyamatosan nőtt, de nem csak nálunk, a világon min­denütt a kelleténél többet őrölnek a malmok. A versenyképesség megőrzése miatt ahol tehetik mégis nagyobb, 400-500 tonnás napi ka­pacitású malmokat építenek, mert az EU-szabályok nyújtotta lehetőségeket ezek jobban ki tud­ják használni. A magyarországi malmok egy részét, főként a 80 tonnásnál ki­sebb kapacitásúakat az ágazat 1993-tól indult privatizációja nyo­mán egy-egy magánszemély vá­sárolta meg és indította újra. A privatizáció előtt ugyanis ezek áll­tak, néhány éve még csak 120 malom működött az országban. Új malom csak Szegeden, az ágazat magánosításával egy időben, és tavaly Baján épült, a növekvő kapacitást az újraindított régiek adják. Ennek megfelelően a be­ruházások nagy részét inkább kor­szerűsítésre fordították. A malomiparban a Gemenc Ga­bona Rt. napokban aláírt priva­tizációs szerződésével gyakorla­tilag megszűnt az állami tulaj­don. A munkavállalói részvényvá­sárlások és a menedzsment álta­li kivásárlások (MRP, MBO) rész­aránya az ágazatban 20-22 szá­zalék, nem változott azonban az önkormányzatok 1,5 százalékos részesedése. (Folytatás a 3. oldalon) Versenyhatóság alakul Jugoszláviában Monopóliumellenes szervezet kezdi meg működését a belgrádi kormány most hozott rendelete értelmében. A tájékoztatási mi­nisztérium ezzel kapcsolatos - a Politika című lap által ismerte­tett - közleménye szerint a bel­kereskedelmi tárca fennhatósá­ga alá tartozó hivatal feladata a már monopolhelyzetben lévő válla­latok, vállalatcsoportok megre- gulázása, az új monopóliumok ki­alakulásának megakadályozása és az áregyeztetésre irányuló titkos megállapodások leleplezése lesz. A monopóliumok elleni fellé­pést már hosszabb ideje sürgeti a jugoszláviai üzleti élet ellenér­dekelt része, s a kormány körül­belül egy éve ígérgeti a szervezet megalakítását. Döntés született Belgrádban arról is, hogy továbbra is hatályban marad a jugoszláv állampolgár­okra vonatkozó kiutázási illeték rendszere. Mint arról Borisza Vukovics külkereskedelmi miniszter beszámolt, az ország valutatar­talékainak alacsony szintje mi­att nem tekinthetnek el a költ­ségvetés e bevételi forrásától. (Folytatás a 2. oldalon) HÉTFŐI INTERJÚ HEIM PÉTER ELEMZŐ KÖZGAZDÁSSZAL Liberalizált gazdaságoknak meg kell tanulniuk együtt élni a fedezeti alapokkal Az utóbbi hónapokban látványos árfolyammozgások jelle­mezték a nemzetközi devizapiacokat. Áz egyes valuták vi­szonylagos értékének változásai mögött hosszabb távon szinte mindig reálgazdasági folyamatok állnak, a rövidebb távú ingadozásokat azonban gyakran a piacon spekulatív céllal jelen lévő nagy befektetési alapok indukálják. Á nemzet­közi devizapiacok szereplőiről, az általuk használt technikákról az elmúlt hónapokat egy dublini devizakereskedő cégnél töltő Heim Péter közgazdász nyilatkozott a NAPI Gazda­ságnak.- Naponta ezermilliárd dollárt meghaladó forgalom zajlik a nem­zetközi devizapiacokon. Valószí­nűsíthető', hogy a nemzetközi ke­reskedelemhez nem szükséges ilyen mértékű valutaváltás. Kik állnak akkor e hatalmas összeg mögött?- Kezdjük az ismertebb nevek­kel. A devizapiacok főbb szereplői között több amerikai és európai bankot, befektetési bankot talá­lunk. Az Újvilágból a Goldman Sachs és a J.P. Morgan híres igazán ilyen jellegű tevékenységéről, míg Európában Angliában a NatWest Markets, illetve a Barclay’s, Né­metországban a Dresdner Bank játszik vezető szerepet. A fran­ciák közül talán csak a BNP-t lehet megemlíteni az igazán nagy játékosok között.- Gondolom, Ázsiának is meg­vannak az óriásai.- Természetesen. Feltétlenül ide tartozik például a japán postai dolgozók nyugdíjalapja, a Kampó, amely az elmúlt két évben a dollár­jen keresztárfolyamhoz kapcso­lódó kereskedés meghatározó szereplője volt. Szintén a nagyok között kell említeni a világ má­sodik legmagasabb devizatarta­léka fölött rendelkező kínai Bank of Chinát is, bár ez utóbbi elsősorban a devizaopciós keres­kedésben számít meghatározó piaci figurának. Mindazonáltal érde­mes szem előtt tartani, hogy a munkanapokon gyakorlatilag 24 órán keresztül zajló devizakeres­kedelem éppen az ázsiai perió­dusban a leglanyhább. A legbővebb likviditás az európai kereskedés során tapasztalható, különösen délután, amikor már New York is bekapcsolódhat a tranzakciókba.- Az utóbbi években sokat hallot­tunk az úgynevezett hedge fundok- ról, a fedezeti alapokról. Titokzatos világukról általában csupán annyit tud a laikus, hogy hatalmas össze­geket mozgatva igyekeznek minél nagyobb profitra szert tenni, és céljuk eléréséhez gyakran kisebb- nagyobb országok valutáinak tönk­retételén át vezet az út. (Folytatás a 4. oldalon) iWot- ^ Ára- 90 Ft MM m ^M^BM^^ MM Hétfő, 1997. szeptember 1. ——■ - I s W A VII. évf. 202. (1786.) szám. I #1 B B NAPI&%ÉMfe megállapodás ■ ■ mellékletünkben: (z- oldal> B ^B ■ ■ LÁTHATÁRON AZ ELSŐ ^^B Cl /") EU-KONFORM^ORTÖRVÉNY 'NGATLANP.AGOK KÖRKÉP A KONZERVIPAR (( \ /ül | If—?/ U| í CM (C\ { „.ímítío«,, PRIVATIZÁCIÓJÁRÓL ( V 7 / ^ ”7/ fi VA I l ) / VÁSÁROK ES KIÁLLÍTÁSOK (6. OLDAL) Cn /LX V J I MÍJ (VN)( u (13 olda,) BEFEKTETŐ MELLÉKLET X-------'T) ................................................. . }(-------«T) (14. oldal) (7-10 OLDAL) KS-JJ GAZDASÁGI ES PÉNZÜGYI HÍRLAP

Next

Regisztráció Regisztráció
/
Oldalképek
Tartalomjegyzék