Napi Gazdaság, 1997. november (7. évfolyam, 253-277. szám)

1997-11-01 / 253. szám

1997. november 1. * MAGYAR GAZDASÁG Jogharmonizációs feladatok az EU-ba jutásért Az Európai Unióba lépés fel­tétele, hogy Magyarország jogrendje megfeleljen a kö­zösség mintegy 80 ezer jog­szabályának. A jogharmoni­záció érdekében elsősorban az energetikáról, valamint a termékek forgalmazhatósá­gát engedélyező minőségta­núsításról szóló szabályokon kellene módosítani - tájékoz­tatott Szabó Sándor, az IKIM főosztályvezetője. A jogharmonizáció két részbő­l áll: a kötelező­ érvényű előírások átvétele mellett a megfelelő irány­elvek alapján nemzeti jogszabá­lyokat kell alkotni. Ezek jelentős részének a csatlakozásig meg kell történnie az egységes piac érde­kében. Egyes szabályozások azon­ban várhatóan elhúzódnak, ese­tükben a tárgyalások során ha­lasztás igénylése várható. Az energetika területén a je­lenlegi tagállamokban is átala­kulások folynak: a villamosenergia után a gázszektorban várható a piac liberalizálása. Magyarország ezeket csak késve, a csatlakozás utáni 5-10 éven belül tudná meg­oldani, akárcsak az ipari környe­zetszennyezés problémáját, ez utóbbi ugyanis csak költséges be­ruházásokkal valósítható meg. A kereskedelem műszaki akadályát képezi a most életben lévő ta­núsítási rendszer, ennek megszün­tetése után a gyártó, illetve az importőr maga vállalná a minőséget. A közbeszerzések ese­tében jelentős változások nem várhatók, de a nemzeti prefe­rencia megszűnésére számítha­tunk. Az EU irányába 2000-ig teljesül a vámleépítés, a súlyo­zott ipari vámátlag pedig a mostani 6,9 százalékról a csatlakozás után várhatóan a mostani uniós át­lagra, azaz 3,6 százalékra csök­ken. É. Zs. ENERGIAIPAR ÉS EU-CSATLAKOZÁS Fokozatosan kialakuló versenypiac Az EU-csatlakozással össz­hangban lehet érvényesíte­ni az unió irányelvét a ma­gyar villamosenergia-piac li­beralizációjára. Ennek során a jelenlegi ellátási kötelezett­séget - fokozatosan - köz­vetlen kapcsolat válthatja fel egyes fogyasztók és az energiatermelők között - tudtuk meg a Magyar Ener­getikai Társaság (MET) pén­teki konferenciáján. Kacsó András, a Magyar Vil­lamos Művek Rt. (MVM Rt.) osztályvezető-helyettese elmondta, hogy az árampiac liberalizálása lényegi változásokat hoz majd a magyar energiarendszerbe. A li­beralizációt az EU-csatlakozás függvényében, az unió direktí­vája alapján lehet végrehajtani. Az EU közös villamosenergia­piacát az irányelv szerint foko­zatosan kell megteremteni. A tag­államoknak 1999-től kezdve át­lagosan piacaik 22 százalékát, 2005-től pedig körülbelül 30 szá­zalékát kell megnyitniuk a ver­senypiac számára. A jelenlegi ellátási kötelezett­séget közvetlen kapcsolat váltja fel az úgynevezett „feljogosított fogyasztók” és a villamos ener­gia termelői között, a természe­tes monopóliumokból adódó kö­telezettségeket tehát kereskedelmi érdekek veszik át. A versenypi­ac azonnal és hatékonyan köz­vetíti a külső árváltozásokat, ezért az ily módon előforduló jelentős áringadozásokat speciális pénz­ügyi és kereskedelmi technikákkal lehet kezelni. Bakács István, az MVM Rt. stra­tégiai és fejlesztési igazgatója ki­emelte, hogy a jelenlegi regulá­ciós rendszerben verseny egye­dül az új kapacitások létesítése terén lehetséges. A verseny a vil­lamos energia árának minimali­zálását célozza, ezt azonban rend­szerszinten kell vizsgálni, tehát az MVM Rt. által kiírt kapaci­tástenderre beadott ajánlatok kö­zül nem feltétlenül a legalacso­nyabb árú villamos energia bi­zonyulhat eredményesnek. A ka­pacitásverseny szempontjainak ki­alakításánál az EU-csatlakozás teremtette versenyfeltételeket is figyelembe kellett venni. Járosi Márton, a MET elnök­ségi tagja szerint az EU-irányelvből - és a gyakorlatból is - az ága­zat társaságainak integrációja vezethető le. Véleménye szerint a magyar villamosenergia-ipar pri­vatizációja ezzel ellentétes irányba terelte az ágazatot. D. Gy. Kétmilliárdos befektetés Komáromban Új autóalkatrész-összeszerelő üzemet hoznak létre kétmilliárd forintos beruházással Komárom­ban - adta hírül az MTI. Az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá a Duna menti város­ban az Exair elnevezésű ír­­amerikai-dél-koreai-magyar ve­gyes részvénytársaság képviselői. Az új üzem révén több mint szá­zan jutnak munkához, ezért a beruházáshoz - a város önkor­mányzatán kívül - a Komárom- Bábolna térségének fejlesztésére az érintett önkormányzatok és nagyobb gazdasági szervezetek által alapított Pannónia Regia Köz­hasznú Társaság is hozzájárul. Az üzem főként exportra termel a jövőben. Hirdetések felvétele: f/W 1135 Budapest M XIII., Csata u. 32. IV mL Telefon: 270-3784, 270-6128, )) 270-4349/114, 115 Jv Fax: 270-1117 Befektetési adókedvezmények A külföldi beruházó döntését kevéssé befolyásolják Adóreformra már nincs szükség, mivel a jelenlegi magyar­­országi rendszer alapvetően megfelel az Európai Unió or­szágaiban működő normáknak, bár egységes törvényekről nem beszélhetünk ezek esetében sem. Inkább a hosszú távú stabilitás és kiszámíthatóság követelménye hiányolható a magyar adójogalkotástól - jelentette ki Répássy Csa­ba, az Ernst and Young­­adóigazgatója az adórendszerről tartott pénteki kerekasztal-beszélgetésen. A társasági adó 18 százalékos mértéke alacsonyabb az EU át­lagánál, de az szja-, és tb-terhekkel együtt már nem jelent alacsony elvonást. A tapasztalat azt mu­­­tatja, hogy a külföldi befektető beruházási döntését ez kevésbé befolyásolja. A jövő évre meghirdetett nor­matív beruházási kedvezmények helyett a kormánynak lehetőséget kellene­­adni, hogy a beruházó­kat egyedi megítélés szerint is adókedvezményben részesíthes­se - akár a parlamenti jóváha­gyás feltételét is kikötve -, hi­szen egy munkanélküliséggel súj­tott térségben 100 fős munka­helyteremtés is igen nagy jelentőségű, annak ellenére, hogy alatta marad a tervezet szerinti létszámemelési követelménynek. (A normatív alapon kapható ked­vezmények feltétele 3 milliárdos befektetés és plusz 200 fő fog­lalkoztatása.) Répássy Csaba szerint a „testre szabott” kedvezményekkel újabb és újabb komoly tőkét lehetne az országba vonzani. A jövőre hatályosuló fióktelepi törvény iz­galmas versenyhelyzetet fog te­remteni a külföldi cégek leány­­vállalatai és fióktelepei között, mi­vel a tervezet szerint kedvezőbb adózási feltételek teremtődhetnek az anyacég számára, ha leányvál­lalatát „átkereszteli” fiókteleppé. Az Ernst and Young adóigaz­gatója úgy vélte, hogy az adó­­kedvezmények ösztönzik ugyan a befektetőket, de megítélése sze­rint a képzett munkaerő fellelhetősége egy térségben en­nél fontosabb döntési szempont. Az utóbbi időben a keleti országrész befektetői népszerűsége hátteré­ben így az a motiváció is meghú­zódik, hogy a nyugati országrész­ben már „elkelt” a jól képzett szabad munkaerő. Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a túl magas osztalékra kive­tett 27 százalékos büntetőadó 35 százalékra emelése jelentős teher­növekedést jelent, mert terheli az 1995-ben, ’96-ban, és ’97-ben ki nem fizetett osztalékokat is. Gaál Gyula, a parlament költ­ségvetési bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy 1993— 94-ben adhattak egyedi kor­mányhatározat alapján beruházási adókedvezményt, ami lehetőséget biztosított egyedi alkuk létrejöt­tére, de a rendszer akkor nem váltotta be a hozzá fűzött remé­nyeket. A magyar össze­vonás - adót, vámot és tb-t is figyelembe véve - a GDP 42 százalékát teszi ki, míg ugyanez az EU átlagát te­kintve 42,1 százalék. (NAPI) REÁLBÉR-NÖVEKEDÉS 1998-BAN A német-magyar kamara 1-3 százalékot vár Jövőre a magyarországi bérek és fizetések valószínűsíthető növekedése reálértéken eléri az 1-3 százalékot - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara ál­tal készített elemzés. Nagyobb bérnövekedésre leginkább a szakmunkások és a gazdasági vezetők számíthatnak. A tanulmányból - amelyet 800 megkérdezett vállalat válaszai alap­ján állítottak össze - az is kide­rül, hogy folytatódik az igénye­sebb technológiát képviselő né­met cégek magyarországi megte­lepedése. A felmérés - elemezve az or­szág nyugati és keleti régiójának eltérő iparosodottsági szintjét - 1998-ban a 15 százalékos inflá­ció mellett a nyugati országrész­ben és Budapest környékén 1­6 százalékos reálbér-növekedést, Kelet-Magyarországon viszont 1- 2 százalékos reálbércsökkenést prog­nosztizál. A feketegazdaság ará­nya még mindig nagyon magas, a bruttó hazai termék (GDP) mint­egy 30 százalékának felel meg. En­nek csökkentése érdekében - a tanulmány szerint - a törvény­­hozás részéről szükséges lenne a munkavállalók adóterheinek és a munkaadók járulékos bérköltsé­geinek csökkentése. A járulékos bérköltségek mér­téke Magyarországon 56 százalék, jóval magasabb, mint akár Len­gyelországban (45 százalék), akár Csehországban (35 százalék), bár az átlagbér mindhárom országban havi 600 márka körül mozog. (Szlo­véniában - az összehasonlításban szereplő negyedik országban - az átlagbér 1500 márka, a munka­adói járulék viszont mindössze 16 százalékot tesz ki.) A tanulmány szerint a bérek növekedésével a járulékos költ­ségek is nőnek, további nyomást gyakorolva a vállalatokra, ami hát­rányos lehet Magyarországra mint befektetési színtérre. A kamara szerint hasznosabb lenne, ha a béreket terhelő költ­ségeket csökkentenék, hogy az or­szág megőrizhesse befektetési versenyelőnyét a többi közép- és kelet-európai gazdasággal szem­ben, ehhez azonban elengedhe­tetlen a társadalombiztosítás mielőbbi megreformálása. F. M. K. A TŐKEPIACOK LIBERALIZÁLÁSA VÁRHATÓ A stabilizáció megő­rzése a korlátozások feloldásának feltétele Magyarországon a közép- és hosszú távú tőkeműveletekre vo­natkozó korlátozásokat már az ezredfordulóra megszüntetheti a kormányzat, a rövid távú tőkemozgások teljes liberalizáci­ójára csak ezt követően lehet szá­mítani. A terv teljesítésének fel­tétele a stabilizáció eredménye­inek megőrzése, figyelmeztetett burkoltan Medgyessy Péter pénz­ügyminiszter és nyíltan Mario Mon­ti, a brüsszeli bizottság belső pi­acért, pénzügyi szolgáltatásokért és adóügyekért felelős tagja az Ecofin konferencia második nap­ján tartott közös sajtótájékozta­tójukon. A következő években továb­bi erőteljes lépések várhatók a tőkeáramlás liberalizálásának teljeskörűvé tétele érdekében - mondta Medgyessy Péter. A jövő év elejétől hatályba lép az a jog­szabály, amely lehetővé teszi, hogy külföldi bankok minden külö­nösebb megkötés nélkül nyithas­sanak fiókot országunkban, és a bankfiókok ugyanolyan tevékeny­séget folytassanak, mint a hazai alapítású pénzintézetek. 1998-tól belföldi magánszemélyek is sza­badon vehetnek külföldön ingat­lant, és az OECD tagországai­ban telephellyel rendelkező tár­saságok értékpapírjaiból is vá­sárolhatnak. Ezzel párhuzamo­san külföldiek 1998-tól szabadon vásárolhatnak a Magyarországon működő befektetési alapok be­fektetési jegyeiből. (NAPI) Lengyel és ukrán segítség a vasúti gabonaszállításokhoz Két napon belül Moszkvába juttatható az áru Rövid időn belül elindul Budapest-Moszkva között a Csár­dás konténervonat, amellyel ezen az útvonalon 46 óra alatt jut­hatnak célba a szállítmányok. A feladat megoldásához szükséges technikai, technológiai, díjsza­bási feltételeket az orosz, az uk­rán és a magyar vasút, illetve a konténeres fuvarozást szervező Transrail nemzetközi szállítmá­nyozási társaság vezetői írták alá pénteken Budapesten, a Transzszibériai Vasútvonal Nem­zetközi Koordinációs Tanácsá­nak ülésén. A csütörtökön és pénteken zajló tanácskozáson a lengyel vasút ígé­retet tett arra, hogy a magyar kukoricaexporthoz mintegy 300 lengyel vagont ad át a MÁV-nak (NAPI Gazdaság, 1997. október 31., 11. oldal). A megállapodás eredményeként pénteken reggel 50 lengyel gabonaszállító kocsi magyar területre érkezett. A magyar és ukrán vasúti vezetők megállapították, hogy a FÁK-országok felé irányuló ga­bonaexportban a vasutak lehet­séges kapacitásának 10 százalé­ka sincs kihasználva. Az ukrán vasút vezetője arról biztosította a MÁV-ot, hogy a normál nyom­­távolságra átszerelt gabonaszál­lító kocsikat továbbra is megfelelő számban bocsátja rendelkezésre. Ezzel az intézkedéssel a MÁV az októberben elért 230 ezer ton­nás gabonaforgalmát novemberben 300-320 ezer tonnára növeli. (NAPI) ­ AZ ÉPÍTŐIPAR ÉVI 5-11 SZÁZALÉK KÖZÖTTI BŐ­VÜLÉSRE számíthat 2000-ig a kelet-európai országokban, miközben az átlagos gazda­sági növekedés 4,5 százalék körüli lehet a térségben. Ma­gyarországon az építőipar nö­vekedése 2-3 százalékponttal meg fogja haladni a GDP nö­vekedési ütemét - olvasható a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet elemzésében.­­ A SZABOLCS MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT AZ IDÉN 2,278 MILLIÁRD forintot fordíthat aktív munkaügyi esz­közök igénybevételére. Ebből ez évben 30 ezer állástalan kaphat segítséget. Döntő ré­szük köz- és közhasznú mun­kához, valamint képzési­átképzési lehetőségekhez ju­tott, illetve jut az év hátralévő két hónapjában. A PÁPÁN 600 MILLIÓ FORIN­TOS KÖLTSÉGGEL négyezer négyzetméteres tűzhelygyártó üzemcsarnokot épített az Elekthermax Rt. Az 1993 óta a holland Atag Holding 98 szá­zalékos tulajdonában lévő cég­nél jövőre 4 milliárd forintos árbevételre számítanak. A DUNAVARSÁNYBAN 140 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁ­ZÁSSAL megépült az ország­ legkorszerűbb mézfeldolgo­zó üzeme. Az Aranynektár Kft. 1000 négyzetméter alapterü­letű üzemében évente 4000 tonna méz kezelésére rendez­kedtek be, e mennyiség 70 százalékát exportra, első­sorban nyugat-európai piacok­ra szállítják. ♦ A FINN NOKIA ELADJA SZÉKESFEHÉRVÁRI GYÁ­RÁT, ahol eddig hangszóró­kat gyártottak, mivel a cég a távközlési és multimédiás be­rendezések gyártását kíván­ja erősíteni. Ezért több száz­millió forintot fektetnek a ko­rábban 10 millió dolláros be­ruházással létesített pécsi mo­nitorüzemük fejlesztésébe, ahol a magyar beszállítások értéke elérte a 2 milliárd fo­rintot- mondta Kari Lahtinen, a Nokia Kft. ügyvezető igaz­gatója pénteken.­­ AZ IDEI TERMÉSŰ DU­­RUMBÚZA MENNYISÉGI kor­látozás nélkül vihető ki az or­szágból a földművelésügyi mi­niszter döntése alapján. Az ex­portra november 1. és jövő év március 31. között van lehetőség, ez alatt az enge­délyeket folyamatosan, több alkalommal is kiadják az ille­tékes hatóságok. ♦ ÁRTÁNDON 1,4 MILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁSSAL új határállomást avattak fel pénteken, amelyhez a PHA­RE program 2 millió ECU-val járult hozzá. Ezzel egyidejű­leg Gyulán is befejeződött a hasonló beruházás, melynek 1,3 milliárd forintos költségéből a PHARE 2,7 mil­lió ECU-t fedezett. A GYŐRBEN 320 MILLIÓ FO­RINTOS BERUHÁZÁSSAL 8000 BAROMFI tisztítására al­kalmas feldolgozó gépsort ál­lítottak üzembe pénteken. A Bábolna Győr Kft. befektetése várhatóan 4 év alatt térül meg. Ehhez az EU Euréka programja adott támogatást, ahova a hol­land Meyn céggel pályáztak a győriek. A fejlesztésekhez kapcsolódik egy 60 millió fo­rintos kutatási program is, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogat.

Next