Napi Gazdaság, 1997. november (7. évfolyam, 253-277. szám)
1997-11-01 / 253. szám
1997. november 1. * MAGYAR GAZDASÁG Jogharmonizációs feladatok az EU-ba jutásért Az Európai Unióba lépés feltétele, hogy Magyarország jogrendje megfeleljen a közösség mintegy 80 ezer jogszabályának. A jogharmonizáció érdekében elsősorban az energetikáról, valamint a termékek forgalmazhatóságát engedélyező minőségtanúsításról szóló szabályokon kellene módosítani - tájékoztatott Szabó Sándor, az IKIM főosztályvezetője. A jogharmonizáció két részből áll: a kötelező érvényű előírások átvétele mellett a megfelelő irányelvek alapján nemzeti jogszabályokat kell alkotni. Ezek jelentős részének a csatlakozásig meg kell történnie az egységes piac érdekében. Egyes szabályozások azonban várhatóan elhúzódnak, esetükben a tárgyalások során halasztás igénylése várható. Az energetika területén a jelenlegi tagállamokban is átalakulások folynak: a villamosenergia után a gázszektorban várható a piac liberalizálása. Magyarország ezeket csak késve, a csatlakozás utáni 5-10 éven belül tudná megoldani, akárcsak az ipari környezetszennyezés problémáját, ez utóbbi ugyanis csak költséges beruházásokkal valósítható meg. A kereskedelem műszaki akadályát képezi a most életben lévő tanúsítási rendszer, ennek megszüntetése után a gyártó, illetve az importőr maga vállalná a minőséget. A közbeszerzések esetében jelentős változások nem várhatók, de a nemzeti preferencia megszűnésére számíthatunk. Az EU irányába 2000-ig teljesül a vámleépítés, a súlyozott ipari vámátlag pedig a mostani 6,9 százalékról a csatlakozás után várhatóan a mostani uniós átlagra, azaz 3,6 százalékra csökken. É. Zs. ENERGIAIPAR ÉS EU-CSATLAKOZÁS Fokozatosan kialakuló versenypiac Az EU-csatlakozással összhangban lehet érvényesíteni az unió irányelvét a magyar villamosenergia-piac liberalizációjára. Ennek során a jelenlegi ellátási kötelezettséget - fokozatosan - közvetlen kapcsolat válthatja fel egyes fogyasztók és az energiatermelők között - tudtuk meg a Magyar Energetikai Társaság (MET) pénteki konferenciáján. Kacsó András, a Magyar Villamos Művek Rt. (MVM Rt.) osztályvezető-helyettese elmondta, hogy az árampiac liberalizálása lényegi változásokat hoz majd a magyar energiarendszerbe. A liberalizációt az EU-csatlakozás függvényében, az unió direktívája alapján lehet végrehajtani. Az EU közös villamosenergiapiacát az irányelv szerint fokozatosan kell megteremteni. A tagállamoknak 1999-től kezdve átlagosan piacaik 22 százalékát, 2005-től pedig körülbelül 30 százalékát kell megnyitniuk a versenypiac számára. A jelenlegi ellátási kötelezettséget közvetlen kapcsolat váltja fel az úgynevezett „feljogosított fogyasztók” és a villamos energia termelői között, a természetes monopóliumokból adódó kötelezettségeket tehát kereskedelmi érdekek veszik át. A versenypiac azonnal és hatékonyan közvetíti a külső árváltozásokat, ezért az ily módon előforduló jelentős áringadozásokat speciális pénzügyi és kereskedelmi technikákkal lehet kezelni. Bakács István, az MVM Rt. stratégiai és fejlesztési igazgatója kiemelte, hogy a jelenlegi regulációs rendszerben verseny egyedül az új kapacitások létesítése terén lehetséges. A verseny a villamos energia árának minimalizálását célozza, ezt azonban rendszerszinten kell vizsgálni, tehát az MVM Rt. által kiírt kapacitástenderre beadott ajánlatok közül nem feltétlenül a legalacsonyabb árú villamos energia bizonyulhat eredményesnek. A kapacitásverseny szempontjainak kialakításánál az EU-csatlakozás teremtette versenyfeltételeket is figyelembe kellett venni. Járosi Márton, a MET elnökségi tagja szerint az EU-irányelvből - és a gyakorlatból is - az ágazat társaságainak integrációja vezethető le. Véleménye szerint a magyar villamosenergia-ipar privatizációja ezzel ellentétes irányba terelte az ágazatot. D. Gy. Kétmilliárdos befektetés Komáromban Új autóalkatrész-összeszerelő üzemet hoznak létre kétmilliárd forintos beruházással Komáromban - adta hírül az MTI. Az erről szóló megállapodást nemrégiben írták alá a Duna menti városban az Exair elnevezésű íramerikai-dél-koreai-magyar vegyes részvénytársaság képviselői. Az új üzem révén több mint százan jutnak munkához, ezért a beruházáshoz - a város önkormányzatán kívül - a Komárom- Bábolna térségének fejlesztésére az érintett önkormányzatok és nagyobb gazdasági szervezetek által alapított Pannónia Regia Közhasznú Társaság is hozzájárul. Az üzem főként exportra termel a jövőben. Hirdetések felvétele: f/W 1135 Budapest M XIII., Csata u. 32. IV mL Telefon: 270-3784, 270-6128, )) 270-4349/114, 115 Jv Fax: 270-1117 Befektetési adókedvezmények A külföldi beruházó döntését kevéssé befolyásolják Adóreformra már nincs szükség, mivel a jelenlegi magyarországi rendszer alapvetően megfelel az Európai Unió országaiban működő normáknak, bár egységes törvényekről nem beszélhetünk ezek esetében sem. Inkább a hosszú távú stabilitás és kiszámíthatóság követelménye hiányolható a magyar adójogalkotástól - jelentette ki Répássy Csaba, az Ernst and Youngadóigazgatója az adórendszerről tartott pénteki kerekasztal-beszélgetésen. A társasági adó 18 százalékos mértéke alacsonyabb az EU átlagánál, de az szja-, és tb-terhekkel együtt már nem jelent alacsony elvonást. A tapasztalat azt mutatja, hogy a külföldi befektető beruházási döntését ez kevésbé befolyásolja. A jövő évre meghirdetett normatív beruházási kedvezmények helyett a kormánynak lehetőséget kelleneadni, hogy a beruházókat egyedi megítélés szerint is adókedvezményben részesíthesse - akár a parlamenti jóváhagyás feltételét is kikötve -, hiszen egy munkanélküliséggel sújtott térségben 100 fős munkahelyteremtés is igen nagy jelentőségű, annak ellenére, hogy alatta marad a tervezet szerinti létszámemelési követelménynek. (A normatív alapon kapható kedvezmények feltétele 3 milliárdos befektetés és plusz 200 fő foglalkoztatása.) Répássy Csaba szerint a „testre szabott” kedvezményekkel újabb és újabb komoly tőkét lehetne az országba vonzani. A jövőre hatályosuló fióktelepi törvény izgalmas versenyhelyzetet fog teremteni a külföldi cégek leányvállalatai és fióktelepei között, mivel a tervezet szerint kedvezőbb adózási feltételek teremtődhetnek az anyacég számára, ha leányvállalatát „átkereszteli” fiókteleppé. Az Ernst and Young adóigazgatója úgy vélte, hogy az adókedvezmények ösztönzik ugyan a befektetőket, de megítélése szerint a képzett munkaerő fellelhetősége egy térségben ennél fontosabb döntési szempont. Az utóbbi időben a keleti országrész befektetői népszerűsége hátterében így az a motiváció is meghúzódik, hogy a nyugati országrészben már „elkelt” a jól képzett szabad munkaerő. Zara László, az Adótanácsadók Országos Egyesületének elnöke úgy véli, a túl magas osztalékra kivetett 27 százalékos büntetőadó 35 százalékra emelése jelentős tehernövekedést jelent, mert terheli az 1995-ben, ’96-ban, és ’97-ben ki nem fizetett osztalékokat is. Gaál Gyula, a parlament költségvetési bizottságának alelnöke emlékeztetett arra, hogy 1993— 94-ben adhattak egyedi kormányhatározat alapján beruházási adókedvezményt, ami lehetőséget biztosított egyedi alkuk létrejöttére, de a rendszer akkor nem váltotta be a hozzá fűzött reményeket. A magyar összevonás - adót, vámot és tb-t is figyelembe véve - a GDP 42 százalékát teszi ki, míg ugyanez az EU átlagát tekintve 42,1 százalék. (NAPI) REÁLBÉR-NÖVEKEDÉS 1998-BAN A német-magyar kamara 1-3 százalékot vár Jövőre a magyarországi bérek és fizetések valószínűsíthető növekedése reálértéken eléri az 1-3 százalékot - állapítja meg a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara által készített elemzés. Nagyobb bérnövekedésre leginkább a szakmunkások és a gazdasági vezetők számíthatnak. A tanulmányból - amelyet 800 megkérdezett vállalat válaszai alapján állítottak össze - az is kiderül, hogy folytatódik az igényesebb technológiát képviselő német cégek magyarországi megtelepedése. A felmérés - elemezve az ország nyugati és keleti régiójának eltérő iparosodottsági szintjét - 1998-ban a 15 százalékos infláció mellett a nyugati országrészben és Budapest környékén 16 százalékos reálbér-növekedést, Kelet-Magyarországon viszont 1- 2 százalékos reálbércsökkenést prognosztizál. A feketegazdaság aránya még mindig nagyon magas, a bruttó hazai termék (GDP) mintegy 30 százalékának felel meg. Ennek csökkentése érdekében - a tanulmány szerint - a törvényhozás részéről szükséges lenne a munkavállalók adóterheinek és a munkaadók járulékos bérköltségeinek csökkentése. A járulékos bérköltségek mértéke Magyarországon 56 százalék, jóval magasabb, mint akár Lengyelországban (45 százalék), akár Csehországban (35 százalék), bár az átlagbér mindhárom országban havi 600 márka körül mozog. (Szlovéniában - az összehasonlításban szereplő negyedik országban - az átlagbér 1500 márka, a munkaadói járulék viszont mindössze 16 százalékot tesz ki.) A tanulmány szerint a bérek növekedésével a járulékos költségek is nőnek, további nyomást gyakorolva a vállalatokra, ami hátrányos lehet Magyarországra mint befektetési színtérre. A kamara szerint hasznosabb lenne, ha a béreket terhelő költségeket csökkentenék, hogy az ország megőrizhesse befektetési versenyelőnyét a többi közép- és kelet-európai gazdasággal szemben, ehhez azonban elengedhetetlen a társadalombiztosítás mielőbbi megreformálása. F. M. K. A TŐKEPIACOK LIBERALIZÁLÁSA VÁRHATÓ A stabilizáció megőrzése a korlátozások feloldásának feltétele Magyarországon a közép- és hosszú távú tőkeműveletekre vonatkozó korlátozásokat már az ezredfordulóra megszüntetheti a kormányzat, a rövid távú tőkemozgások teljes liberalizációjára csak ezt követően lehet számítani. A terv teljesítésének feltétele a stabilizáció eredményeinek megőrzése, figyelmeztetett burkoltan Medgyessy Péter pénzügyminiszter és nyíltan Mario Monti, a brüsszeli bizottság belső piacért, pénzügyi szolgáltatásokért és adóügyekért felelős tagja az Ecofin konferencia második napján tartott közös sajtótájékoztatójukon. A következő években további erőteljes lépések várhatók a tőkeáramlás liberalizálásának teljeskörűvé tétele érdekében - mondta Medgyessy Péter. A jövő év elejétől hatályba lép az a jogszabály, amely lehetővé teszi, hogy külföldi bankok minden különösebb megkötés nélkül nyithassanak fiókot országunkban, és a bankfiókok ugyanolyan tevékenységet folytassanak, mint a hazai alapítású pénzintézetek. 1998-tól belföldi magánszemélyek is szabadon vehetnek külföldön ingatlant, és az OECD tagországaiban telephellyel rendelkező társaságok értékpapírjaiból is vásárolhatnak. Ezzel párhuzamosan külföldiek 1998-tól szabadon vásárolhatnak a Magyarországon működő befektetési alapok befektetési jegyeiből. (NAPI) Lengyel és ukrán segítség a vasúti gabonaszállításokhoz Két napon belül Moszkvába juttatható az áru Rövid időn belül elindul Budapest-Moszkva között a Csárdás konténervonat, amellyel ezen az útvonalon 46 óra alatt juthatnak célba a szállítmányok. A feladat megoldásához szükséges technikai, technológiai, díjszabási feltételeket az orosz, az ukrán és a magyar vasút, illetve a konténeres fuvarozást szervező Transrail nemzetközi szállítmányozási társaság vezetői írták alá pénteken Budapesten, a Transzszibériai Vasútvonal Nemzetközi Koordinációs Tanácsának ülésén. A csütörtökön és pénteken zajló tanácskozáson a lengyel vasút ígéretet tett arra, hogy a magyar kukoricaexporthoz mintegy 300 lengyel vagont ad át a MÁV-nak (NAPI Gazdaság, 1997. október 31., 11. oldal). A megállapodás eredményeként pénteken reggel 50 lengyel gabonaszállító kocsi magyar területre érkezett. A magyar és ukrán vasúti vezetők megállapították, hogy a FÁK-országok felé irányuló gabonaexportban a vasutak lehetséges kapacitásának 10 százaléka sincs kihasználva. Az ukrán vasút vezetője arról biztosította a MÁV-ot, hogy a normál nyomtávolságra átszerelt gabonaszállító kocsikat továbbra is megfelelő számban bocsátja rendelkezésre. Ezzel az intézkedéssel a MÁV az októberben elért 230 ezer tonnás gabonaforgalmát novemberben 300-320 ezer tonnára növeli. (NAPI) AZ ÉPÍTŐIPAR ÉVI 5-11 SZÁZALÉK KÖZÖTTI BŐVÜLÉSRE számíthat 2000-ig a kelet-európai országokban, miközben az átlagos gazdasági növekedés 4,5 százalék körüli lehet a térségben. Magyarországon az építőipar növekedése 2-3 százalékponttal meg fogja haladni a GDP növekedési ütemét - olvasható a Wifo osztrák gazdaságkutató intézet elemzésében. A SZABOLCS MEGYEI MUNKAÜGYI KÖZPONT AZ IDÉN 2,278 MILLIÁRD forintot fordíthat aktív munkaügyi eszközök igénybevételére. Ebből ez évben 30 ezer állástalan kaphat segítséget. Döntő részük köz- és közhasznú munkához, valamint képzésiátképzési lehetőségekhez jutott, illetve jut az év hátralévő két hónapjában. A PÁPÁN 600 MILLIÓ FORINTOS KÖLTSÉGGEL négyezer négyzetméteres tűzhelygyártó üzemcsarnokot épített az Elekthermax Rt. Az 1993 óta a holland Atag Holding 98 százalékos tulajdonában lévő cégnél jövőre 4 milliárd forintos árbevételre számítanak. A DUNAVARSÁNYBAN 140 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL megépült az ország legkorszerűbb mézfeldolgozó üzeme. Az Aranynektár Kft. 1000 négyzetméter alapterületű üzemében évente 4000 tonna méz kezelésére rendezkedtek be, e mennyiség 70 százalékát exportra, elsősorban nyugat-európai piacokra szállítják. ♦ A FINN NOKIA ELADJA SZÉKESFEHÉRVÁRI GYÁRÁT, ahol eddig hangszórókat gyártottak, mivel a cég a távközlési és multimédiás berendezések gyártását kívánja erősíteni. Ezért több százmillió forintot fektetnek a korábban 10 millió dolláros beruházással létesített pécsi monitorüzemük fejlesztésébe, ahol a magyar beszállítások értéke elérte a 2 milliárd forintot- mondta Kari Lahtinen, a Nokia Kft. ügyvezető igazgatója pénteken. AZ IDEI TERMÉSŰ DURUMBÚZA MENNYISÉGI korlátozás nélkül vihető ki az országból a földművelésügyi miniszter döntése alapján. Az exportra november 1. és jövő év március 31. között van lehetőség, ez alatt az engedélyeket folyamatosan, több alkalommal is kiadják az illetékes hatóságok. ♦ ÁRTÁNDON 1,4 MILLIÁRD FORINTOS BERUHÁZÁSSAL új határállomást avattak fel pénteken, amelyhez a PHARE program 2 millió ECU-val járult hozzá. Ezzel egyidejűleg Gyulán is befejeződött a hasonló beruházás, melynek 1,3 milliárd forintos költségéből a PHARE 2,7 millió ECU-t fedezett. A GYŐRBEN 320 MILLIÓ FORINTOS BERUHÁZÁSSAL 8000 BAROMFI tisztítására alkalmas feldolgozó gépsort állítottak üzembe pénteken. A Bábolna Győr Kft. befektetése várhatóan 4 év alatt térül meg. Ehhez az EU Euréka programja adott támogatást, ahova a holland Meyn céggel pályáztak a győriek. A fejlesztésekhez kapcsolódik egy 60 millió forintos kutatási program is, amelyet az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság támogat.