Napi Gazdaság, 1997. december (7. évfolyam, 278-300. szám)
1997-12-01 / 278. szám
Ára: 90 Ft Imil' i-l ' ' ' ' s ' BELGRÁD NEM ÉRTÉKELI LE A DINÁRT (2. OLDAL) TÍZÉVES PROGRAMOT DOLGOZOTT KI A VOLÁN EGYESÜLÉS (3. OLDAL) A JAPÁN PÉNZPIACI VÁLSÁG TÁVLATAI (6. OLDAL) BEFEKTETŐ (7-10. OLDAL) N ^gl lj^)GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP (^^1} ÉLÉNKÜLŐ TERMELÉS - NÖVEKVŐ MUNKAERŐKÖLTSÉGEK A vállalatok és a lakosság jövedelemhelyzete az első félévben Az év első felére mind a vállalatok, mind a lakosság jövedelmi helyzete javult a megelőző év azonos időszakához képest. A vállalatok jövedelmének növekedése hitelfelvételeiket is növeli, bár beruházásaik finanszírozásában egyre nagyobb a saját források szerepe. A jegybank becslése szerint a lakossági fogyasztás az első félévben egy százalékkal, a lakossági beruházások 5 százalékkal növekedtek. A Magyar Nemzeti Bank évközi tájékoztatójának elemzése szerint az év első felében javult a vállalatok jövedelemhelyzete. Keresleti oldalról a bővülő beruházások, valamint a fokozatosan növekvő lakossági fogyasztás azokban az ágazatokban is megteremti a fejlődés alapjait, amelyek esetében az elmúlt évek elsősorban exportorientált gazdasági növekedése miatt erre nem volt lehetőség. A termelés növekedése a félév során nagyobb volt a vártnál, az MNB becslése szerint a vállalkozói szféra egészében a hozzáadott érték volumene 3,5-4 százalékkal nőtt. A termelési tevékenység élénkülése mellett a vállalatok munkaerőköltségei is erőteljesen növekedtek. A bruttó keresettömeg nagyjából 21 százalékkal emelkedett e körben, ez mind a GDP árindexet, mind pedig a fogyasztói árindexet körülbelül 2 százalékkal haladta meg. Az árnövekedést meghaladó bértömeg-kiáramlást azonban a hozzáadott érték volumenének bővülése kompenzálta. Jellemző, hogy a folyamatban levő vállalati fejlesztések finanszírozásában egyre nagyobb szerep jut a saját forrásoknak. Tavaly az év első felében körülbelül 40-50 százalékot tett ki ezek részaránya, míg az idei év első felében 55-65 százalékot. A nemzetgazdasági átlagot meghaladó beruházási aktivitás miatt a vállalati szektorban a más jövedelemtulajdonosokkal szembeni nettó hitelfelvételi igény kis mértékben növekedett. (Folytatás a 3. oldalon) Kanadaiak építenek erőművet Borsodban? Miskolci tudósítónktól Kazincbarcikán gázalapú, úgynevezett kogenerációs erőmű megépítését fontolgatja a kanadai InterPower Corporation (IPC). A szakmai befektető társaság képviselői szerint - akik nemrég jártak a helyszínen - olyan komplex erőművet készítenének, amely a villamosenergia-termelés mellett hőt is szolgáltatna, megoldva ezzel akár egy egész város távfűtési problémáját. A borsodi régió egyik legnagyobb energiafelhasználója, a BorsodChem Rt. tavaly óta foglalkozik önálló, független energiaforrás megépítésének gondolatával, megítélésük szerint ugyanis mind a villamos, mind pedig a hőenergiához drágán jutnak hozzá. A NAPI Gazdaság információi szerint a BorsodChem több befektetővel tárgyalt az elmúlt évben, és bár az IPC ajánlatát kedvezőnek ítélik meg, a társaság energiaellátásának megoldásában továbbra is versenyben marad a szomszédos berentei hőerőművet működtető amerikai AES Corporation. Az AES a Tiszai Erőmű Rt. privatizációjakor szerzett tulajdont a berentei Borsodi Hőerőműben. Ezt egyébként a közeljövőben szándékozik korszerűsíteni, új, szénre alapuló, úgynevezett fluidágyas, 150 megawattos blokk megépítésével, amely a tervek szerint európai szintű hatásfokon képes villamos energiát termelni. Egyébként az AES tervei között is szerepel egy olyan erőművi blokk, amely a környező települések távhőellátását biztosítaná. Az IPC projektje döntő részben kanadai kormányhitelből valósulna meg, a költségek - amelyek akár a 10 milliárd forintot is meghaladhatják - 80 százalékát ebből fedeznék. A 20 százalékos részt az IPC biztosítaná saját üzleti kockázataként. Ha a tárgyalások eredményre vezetnek - az ajánlatokat a jövő év második felében értékelik -, akkor az ezredfordulóra elkészülhet a BorsodChem, illetve Kazincbarcika önálló erőműve. I. S. NEM EMEL ALAPTŐKÉT AZ ORTT? Ha kap távközlési koncessziót, nem kér támogatást az AH Várhatóan a jövő év januárjában tárgyalja a gazdasági kabinet, majd a kormány a Közlekedési, Hírközlési és Vízügyi Minisztérium (KHVM) által készített hírközlés-politikai koncepciót, amelynek tárcaegyeztetése a közelmúltban fejeződött be. A most következő időszakban azt vizsgálják, miként kapcsolható ehhez a készülő távközlési stratégia. Ezzel párhuzamosan - az előbbi dokumentumokhoz igazodva - elkészül a jövő év elejére az az előterjesztés is, amely konkrét válaszokat ad arra, hogy a hosszú távon állami tulajdonban maradó Antenna Hungária (AH) Rt.-nek milyen szerepe lehet a távközlésben - mondta lapunknak Bölcskei Imre, a KHVM helyettes államtitkára. Máté István, az AH vezérigazgatója szerint a társaság sikeres működésének záloga, ha a kormány nem csupán a műsorszórásra vonatkozó koncessziós pályázatot írja ki, hanem ehhez hozzákapcsolja a távközlési koncessziót is. A kormányzati távközlést - a Tetra-rendszert - vonja be az AH koncessziós pályázatába, s ne közhasznú társaság kezébe adja ezt a lehetőséget. Az előbbi esetben ugyanis az államnak nem kellene finanszíroznia a kormányzati távközlést, mert a koncessziós díj visszaforgatásával az AH saját forrással és banki hitelekkel, központi költségvetési forrás nélkül finanszírozná ezt a beruházást. (Folytatás a 3. oldalon) Növeli termelési kvótáját az OPEC A kőolaj-exportáló országok szervezete, az OPEC napi 27,5 millió barrelre emeli a jövő év első felében a tagállamok által kitermelhető teljes olajmennyiséget - hozta nyilvánosságra a hét végén a katari hírügynökség. Az új kitermelési kvóta azt jelenti, hogy az OPEC négy év óta először emeli jelentősen a kitermelhető olaj mennyiségét, ami mostanáig napi 25,033 millió barrel volt. Szakértők szerint a döntés nyomán ezen a héten további olajárcsökkenésre lehet számítani a nemzetközi piacokon. Az OPEC legutóbb 1996 júniusában szabta meg a maximálisan kitermelhető mennyiséget (ez napi 25,033 millió barrel lenne), de több tagország a megállapodás megsértésével túllépte ezt a határt, s mostanra a termelés már megközelíti a 28 millió barreles napi szintet. Igaz, egy ideje a világpiaci olajkereslet is állandóan bővül. Az OPEC 11 tagállama a világ kőolajkészleteinek 77 százalékával rendelkezik, miközben a világtermelés 40 százalékát adja. A nemzetközi piacokon a kínálatot növelni fogja az a hét végi bagdadi döntés is, amelynek értelmében az iraki kormány belement az iraki olaj ENSZ- felügyelet melletti értékesítési programjának meghosszabbításába. A jelenleg futó féléves program december 5-én jár le. A program keretében Irak 2 milliárd dollár értékű olajat értékesíthet félévenként a nemzetközi piacokon, de ebből Bagdad csak 1,32 milliárdot költhet főként élelmiszerekre és gyógyszerekre. A többit az 1991-es Öböl-háború áldozatainak kártérítésére és a tömegpusztító fegyverek gyártási tilalmát Irakban ellenőrző ENSZ- megfigyelők költségeinek fedezésére fordítják. (Reuters, MTI) INTERJÚ KÉKESI LÁSZLÓVAL, AZ APEH ELNÖKÉVEL Az adóhatóság tudna a valóságos jövedelem alapján adóztatni A következő 4-5 évben a csaknem ötmillió fős adózói körnek - a 300 kiemelt társaság kivételével - továbbra sem kell tartania attól, hogy pár éves gyakorisággal visszatérően átvizsgálnák bevallásaikat az APEH ellenőrei. Bár a leghatékonyabb költségvetési befektetés a revizor, a jelenlegi 10 ezer főnél lényegesen nagyobb létszámú apparátust a büdzsé nem lenne képes fenntartani. Ehelyett az ellenőrzésre való kijelölés szempontrendszerét fogják a közeljövőben finomítani. Minderről Kékesi Lászlóval, az APEH elnökével beszélgettünk. - Milyen eredménnyel járt az értékhatár alatt vallók felszólítása? - Konkrét számot nehéz lenne mondani, ugyanis ennek a többlet-adóbevételnek legalább négy összetevője van. Az első az intézkedés meghirdetésének eredménye, hiszen amikor a múlt évben a pénzügyminisztérium az irányelvet előkészítette, úgy számolt, hogy legalább 2,5-3 milliárd forint valószínűsíthető az intézkedés fenyegetésének hatására. Ezt már az 1996. évről beadott adóbevallások számaiban érzékelni lehetett, mert a meghirdetett elvárásoknak megfelelő jövedelmeket vallottak a magánszemélyek, ami azt igazolta, hogy reálisak voltak a megállapított értékhatárok. A másik forrás az önellenőrzésből befolyt többlet. Eddig 4335-en módosították korábbi adóalapjukat összességében 340 millió forintról 948 millióra. Ez a 607 milliós adóalaptöbblet csaknem 200 millió forint adóbevételt jelent. Az önellenőrzés jogi lehetőségére egyébként a kiküldött felszólítások is felhívták a figyelmet. A harmadik elem a felszólított 72 ezer magánszemély által befizetett többlet. (Folytatás a 4. oldalon) Hétfő, 1997. december 1. VII. évf. 278. (1862.) szám. NAPi&dpaA mellékletünkben: ÜZLETI IRÁNYTŰ (11. oldal) INGATLANPIAC (12. oldal) VÁSÁROK ÉS KIÁLLÍTÁSOK (13. oldal) AUTÓSVILÁG (14. oldal) OECD-JELESTÉS MAGYARORSZÁGRÓL Sikeres a privatizáció, de maradt még tennivaló Kedvező képet fest a magyarországi privatizációs folyamatról az OECD legutóbb megjelent országtanulmánya, amely kiemeli a törvénykezés és szabályozás terén elért eredményeket, de figyelmeztet, hogy az értékesítés során megszabott - főleg további fejlesztésekkel kapcsolatos - feltételrendszer miatt a beruházási lehetőségek átláthatósága nem javult megfelelő mértékben. Hibaként rója fel a tanulmány, hogy a pályázatok értékelésében kevés objektív és számokkal kifejezhető indoklás szerepel, ez pedig mind a nyilvánosság, mind a lehetséges befektetők bizalmának elvesztéséhez vezet, és az eljárások hitelességének rovására megy. A jelentés méltatja, hogy az ÁPV Rt. kezelésében lévő összes, mintegy 130 milliárd forint értékű kisebbségi részvénycsomag mielőbbi értékesítése a cél, viszont a maradék privatizálható vagyon 1997 végére kitűzött értékesítését a szükséges reorganizációk miatt nem tartja megvalósíthatónak. (Folytatás a 3. oldalon) Cseh kormányválság Klaus lemondása egy korszak végét jelenti Lemond kormányfői tisztségéről Václav Klaus, de a Polgári Demokratikus Párt (ODS) legközelebbi rendkívüli kongresszusáig megmarad a legerősebb kormánypárt élén. Ez a döntés a párt vezetőségének szombati, maratoni, több mint 11 órás tanácskozásán született Prágában. Klaus vasárnap délután benyújtotta lemondását Václav Havel elnöknek, aki azt elfogadta, de kérte a kormányfőt, maradjon a posztján a következő kabinet megalakulásáig. A miniszterelnökkel távozó kormány vezető politikusai szerint a kormányválság nem érinti a már elfogadott jövő évi költségvetést, valamint a kormány privatizációs terveit. Ez azt jelentené, hogy a terveknek megfelelően a közeljövőben privatizálják az ország három nagybankját, s eladják a Ceskoslovenská Obchodní Banka 51, a Komercní 34, illetve a Ceská Sporitelna takarékpénztár ugyancsak 34 százalékos részvénycsomagját. Václav Klaus szerint távozása a kormányfői székből kikényszerített lépés, amelyet a jelenlegi helyzetben lehetetlen volt nem megtenni, mert nem volt más lehetőség. Klaus hozzátette, hogy a következő kormánynak sem lesz a tagja. Vasárnap délutáni rendkívüli sajtóértekezletén ugyanakkor a távozó cseh kormányfő sértődött hangnemben annak a meggyőződésének adott hangot, hogy „ez nem olyan lépés, amely hasznára válna az országnak”. Az állítólag privatizációs kenőpénzeket takaró, nagy port felvert svájci titkos számlával kapcsolatban pártja, az ODS vezetősége határozatában leszögezi: a párt senkinek sem adott felhatalmazást arra, hogy külföldön titkos számlát nyisson, s a párt vezetői közül senkinek sincs aláírási joga egy ilyen esetleges számlához. A cseh gazdasági reformok atyjaként ismert Klaus nyolc évvel ezelőtt a „bársonyos forradalom” napjaiban liberális közgazdászként robbant be a nagypolitikába, s öt éven keresztül volt a cseh kormány elnöke. Fél évvel azután távozik posztjáról, hogy kénytelen volt beismerni: kormánya gazdaságpolitikája mégsem volt annyira tökéletes, mint azt szerte a világban fennen hirdette, s komoly korrekciókra szorul. Mindezek ellenére Klaus szimbóluma volt és marad is a cseh (csehszlovák) reformoknak, s távozásával mindenképpen egy korszak is lezárul. Ellenfelei is elismerik, hogy még a szövetségi Csehszlovákia pénzügyminisztereként keresztülvitte a gyors magánosítást és az árak felszabadítását, s megszerezte a reform sikeréhez szükséges nemzetközi támogatást is. Az 1992-1994 közötti időszakban az önbizalomtól túltengő, más vélemények szerint egyenesen arrogáns kormányfő elfordult középeurópai társaitól, lenézte ezt a térséget. Ezekben az években a cseh közvélemény és a sajtó döntő része is szívesen elhitte Klausnak, hogy Csehország és a cseh reform egyedülállóak, s jelentősen támogatták a kormányfőt. A kormányfő nyilatkozatai az 1996- os parlamenti választások előtt, miszerint Csehországban már véget ért a gazdasági reform, s a nadrágszíjmeghúzások időszaka lejárt, illetve hogy 2000-ig megduplázódnak a havi bérek, viszont már túlságosan is ellentétesek voltak a realitásokkal, s egyre többen kezdtek elfordulni Klaustól. A szakértők egy része szerint a mostani botrány csak ürügy volt Klaus eltávolítására, mert a cseh gazdaság és a korona idei megingása igazolta, hogy a reformok nem voltak eléggé mélyrehatóak, és továbbvitelük nem megy áldozatok nélkül. (Reuters, MTI) Telefon- és faxszámaink december 4-ével megváltoznak! Központi telefonszámunk: 350-4349 Fax: 350-1117 Magyar rovat: 320-8062 Kiadó (ügyvezető igazgató): 350-4354 Hirdetésfelvétel (telefon és fax): 350-3784, 350-6128