Napi Gazdaság, 1997. december (7. évfolyam, 278-300. szám)

1997-12-01 / 278. szám

—NAPI gazdaság LAPSZÉL ♦ JELCIN EGY HÉT HALADÉ­­KOT ADOTT KORMÁNYÁ­NAK, s így a mára tervezett, várhatóan személycserékkel já­ró beszámoltatásra a következő hét első napján kerül sor. Az orosz államfő vasárnap Helmut Kohl német kancellárral tárgyalt Moszkva melletti rezidenciá­ján, és megállapodtak arról, hogy Jekatyerinburgban - Jel­cin szőkébb hazájában - tart­ják meg az európai „trojka", az orosz és a francia elnökök, illetve a német kancellár csúcs­­találkozóját, 1998 első felében. A hármas csúcs pontos időpontját és napirendi kérdé­seit később határozzák meg. ♦ CSEHORSZÁGBAN A KÖZ­VETLEN KÜLFÖLDI BEFEKTE­TÉSEK IDÉN az első három­negyed évben 845 millió dollárt tettek ki, míg a tavalyi azonos időszakban összértékük 972 millió dollár volt. Az ez évi köz­vetlen külföldi befektetések 20 százaléka a fogyasztási termé­keket előállító, valamint a do­hányfeldolgozó ágazatba irá­nyult. A kereskedelmi és a szol­gáltató szektort vette célba az összbefektetések 18,3 száza­léka. A külföldi befektetők lis­táját a január-szeptember kö­zötti időszakban Németország vezette 30,5 százalékkal. A má­sodik helyen Hollandia állt 12,3 százalékkal, a harmadikon az Egyesült Államok 11,6 száza­lékkal. ♦ JAPÁN A KÖLTSÉGVETÉSI DEFICIT CSÖKKENTÉSÉT ter­vezi, a jelenlegi 5,4 százalékos szintről 3 százalékra. A hiány 2003-ig megvalósítani terve­zett mérséklését az alsóház után a japán szenátus is jóvá­hagyta. A költségvetési taka­rékossági terv szerint évente mintegy 10 milliárd dollár ér­tékben (a GDP 0,4 százaléká­val) csökkentenék a költség­­vetés hiányát fedezni hivatott kötvénykibocsátást, amíg az 2003-ra teljesen meg nem szű­nik. A japán kormánypárt főtitkára ugyanakkor vasárnapi tv-interjújában bejelentette, hogy be fognak vetni közpénze­ket a bajba jutott betétesek kár­talanítására, de nem az érintett pénzintézetek megmentésére. ♦ BEL­GIUMIBAN BÍRÓSÁG ELÉ ÁLLÍTJÁK A RENAULT ELNÖKÉT, mert a belgiumi összeszerelő üzem bezárása­kor két kollektív szerződést megsértett - jelentette a hét végén a belga sajtó. Louis Schweitzernek és a vilvoordei üzem igazgatójának, Bernard Garsmuernek január 16-án kell megjelennie egy brüsszeli bí­róság előtt. A két említett meg­állapodás azt mondja ki, hogy a bezárás eldöntése előtt az üzem igazgatótanácsát értesí­teni kell. Erre azonban a bel­giumi üzem esetében csupán a bezárást bejelentő sajtóér­tekezlet megtartása után ke­rült sor, február 27-én. ♦ DÁNIÁBAN ÉS NORVÉGI­ÁBAN 10 ÉVE A LEGALACSO­­NYABB MUNKANÉLKÜLISÉ­GÉT jegyezték fel idén ősszel. Novemberben Norvégiában a munkanélküliség 2,5 százalékra csökkent, a szabad munkahe­lyek száma pedig az elmúlt 12 hónap alatt 46 százalékkal emelkedett. Dániában október­ben a norvégiainál lényegesen magasabb, 7,6 százalék volt az állástalanok száma. Szakértők azonban úgy vélik, hogy mind­két országban túlfűtött a gaz­daság. GAZDASÁGI ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő: Dankó Ádám Felelős szerkesztő: Varga András Szerkesztőbizottság: Antal László, Bartha János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Járai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András • Rovatvezetők:­Máté Dániel (Magyar gazdaság), Litván Károly (Világgazdaság), Both Vilmos (Bank- és pénzügyek), Korányi G. Tamás (Értékpapírpiac), Potori Károly (Árupiac), Tóth Gábor Ákos (Pihenő) • Olvasószerkesztők: Aradi Márta, D. Tóth István, Kende László, Komócsin Sándor, Tóth Gábor • Főmunkatárs: Szalontay Mihály • Szerkesztőségi titkár: Pajor Péter • Vezető tördelő: Máriás Judit • Szerkesztőség: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32.­­ Postacím: 1555 Budapest, Pf. 3 - Központi telefonszámok: 270-4349, 120-8217, 129-1436. Fax: 270-1117.­­ Magyar rovat: 120-8062 • Hirdetések felvétele: 270-6128, továbbá a központi telefonszámokon • Terjeszti a Magyar Posta Rt. előfizetésben, árusításban a HÍRKER Rt., az NH Rt. és az alternatív terjesztők • Kiadja a NAPI Gazdaság Kiadó Kft. • Felelős kiadó: Pándi András, a kft. ügyvezetője • Lapigazgató: Mező Gizella • Előfizethető a hírlapkézbesítőknél és a Hírlapelőfizetési Irodában (1089 Budapest, Vill., Orczy tér 1., levélcím: HELIR, 1900 Budapest, Orczy tér 1.), ezen kívül Budapesten a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatósága kerületi ügyfélszolgálati irodáin, vidéken a postahivatalokban és a kiadóban. Előfizetési díj: egy évre 24 300 Ft, fél évre 12 600 Ft, negyed évre 6600 Ft, egy hónapra 2250 Ft. ISSN 1217-5501. A grafikai tördelés Aldus PageMaker elektronikus tördelőprogrammal készül. Nyomás: Szikra Lapnyomda Rt., Budapest. Internet: http://www.lang.hu/szikra.nyomda e-mail:szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató. A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A Pénzügyi és Számviteli Főiskola hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Rt., a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem hallgatói pedig a Magyar Külkereskedelmi Bank Rt. támogatása révén olvassák lapunkat. E-mail cím: napigazd@mail.matav.hu A NAPI Gazdaság az Interneten: www.fornax.hu/napi VILÁGGAZDASÁG A rögzített árfolyam fenntartását tanácsolja Regadnak az IMF Növekvő leértékelési várakozások A jugoszláv kormány továbbra sem szándékozik leérté­kelni a dinárt, s a jövő évi gazdaságpolitikai tervek 3,3 dináron rögzített márkaárfolyammal számolnak. A kabi­net emellett a következő esztendőben sem szándékozik fedezetlen dinárok nyomtatásával fedezni az állami kiadá­sokat - közölte Danko Dzsunics miniszterelnök-helyettes. Jugoszláviában a következő­ év­ben a bruttó hazai termék (GDP) 48,5 százalékát teszik majd ki az állami kiadások. A kormány ezt 40 százalékra szeretné csök­kenteni, de egyelő­re Belgrád nem határozta meg, hogy hány év alatt kívánja ezt a célt elérni. A szakértők­ szerint a jugoszláv GDP az idén eléri a 87 milliárd di­nárt - vagyis közel 15 milliárd dollárt -, s jövő­re mintegy 10 százalékkal fog növekedni. Ami a jugoszláv fizető­eszközt illeti, jelenlegi árfolyama - egy 70 százalékos leértékelést követően - 1995 novemberétől van érvény­ben. A szeptemberi szerbiai és montenegrói elnökválasztás óta megerősödtek a leértékelési vá­rakozások, aminek következté­ben gyengült a jugoszláv valuta feketepiaci árfolyama. Egy már­káért jelenleg 4,3-4,5 dinárt is elkérnek, és a december 7-i meg­ismételt szerbiai elnökválasztá­sig erősödő nyomás várható a szabadpiacon, mivel a szocialis­ta kormány igyekszik minél többet törleszteni a bér- és nyugdíjhát­ralékokból. A leértékelési vára­kozásokat fokozta Radoje Kontics miniszterelnök néhány nappal ezelőtt tett kijelentése, amely sze­rint a kormány jövőre is rögzí­tett és reális árfolyamot tart szük­ségesnek, de mivel nem magya­rázta meg, mit ért ez elfitt, so­kan ezt a kijelentést egy esetle­ges leértékelésre tett célzásként fogták fel. A belgrádi kormány felkérte a Nemzetközi Valutaalapot, hogy véleményezze a jövő évre kidol­gozott gazdaságpolitikai koncepció két változatát, amelyek közül az egyik rögzített árfolyammal, a má­sik pedig lebegtetettel számol. Az IMF - mint egy névtelenséget kérő kormánytisztviselő elmondta - a rögzített árfolyam fenntar­tását tanácsolta azzal, hogy a nagyarányú külkereskedelmi de­ficit korlátozására más eszközö­ket kell igénybe venni, s a nyo­más enyhítése érdekében egye­bek között átfogó költségvetési reformra lenne szükség. A poli­tikus rámutatott, hogy a pénz­piacok fejletlensége és a politi­kusok iránti bizalmatlanság mi­att a dinár rendkívül érzékenyen reagál a politikai bizonytalansá­gokra. A növekvő külkereskedelmi de­ficit az ipari vezetőket is aggasztja, mivel a termelést is veszélyezte­ti. Az első tíz hónapban felgyü­lemlett közel 2 milliárd dolláros hiány Momir Pavlicevics, a jugo­szláv kereskedelmi és iparkamara igazgatótanácsának tagja szerint 20 milliárd dolláros export mel­lett lenne elfogadható, de csak 1,9 milliárd dolláros kivitel áll mögötte. A jövő évre tervezett energia­import önmagában 1 milliárd dol­lárba kerül, és ezt az összeget a jelenlegi pénzügyi helyzetben igen nehéz lesz előteremteni. Az ener­gia fogyasztói ára ugyanis rend­kívül alacsony, szintjét inkább szociális, mint gazdasági megfon­tolások szabják meg. Az áram tarifája mintegy 20 százalékkal alacsonyabb a termelési költségnél. Belgrádnak sikerült ugyan hosszú lejáratú olaj- és gázszállítási meg­állapodásokat kötnie Oroszország­gal és Kínával, amelyek értel­mében a kőolaj értékének 50 és a gáz árának 25 százalékát kész­pénzben, a többit árukkal ellen­tételezik, de a szakértők még így is kételkednek abban, hogy Belg­rád képes lesz versenyképes árukat felajánlani orosz és kínai part­nereinek. (Reuters) Orosz hitel Jugoszláviának Radoje Kontics jugoszláv miniszterelnök a héten Viktor Csernomirgyin meghívására kormányküldöttség élén Moszk­vába látogat - adták hírül a belgrádi lapok. A tárgyalások során elsősorban a gazdasági együttműködés kérdéseiről lesz szó. A felek egyebek között aláírják a 150 millió dolláros orosz áruhitelről szóló megállapodást, a kereskedelem libera­lizálásáról szóló emlékeztetőt, emellett jóváhagynak egy-egy szerződést a haditechnikai, valamint a kulturális és oktatási téren történő együttműködésről. A két miniszterelnök várhatóan további kétoldalú egyezményekről is megbeszéléseket folytat. A kormányfői lá­togatáson, amelyhez hasonlóra utoljára 1992-ben került sor, 40 vállalati vezető is részt vesz a legjelentősebb jugoszláv cégek képviseletében. (Reuters) Lengyel-ukrán-kazah olajvezeték? Moldova sem akar kimaradni Élesedik a küzdelem a követke­ző évszázad legígéretesebb lelő­helyének ígérkező Kaszpi-tengeri mezőkről majdan kiáramló kőolaj világpiaci exportját jelentő ve­zetékekért. Nurszultan Nazarbajev kazah elnököt Varsóban igyekezett meggyőzni Aleksander Kwasniewski lengyel államfő arról, hogy Len­gyelország lenne a legmegfelelőbb végpont, és hasonló céllal láto­gatott az azeri fővárosba Petru Lucinschi moldáv elnök is. A Egyesült Államok és Né­metország után a kazah elnök a gazdasági kapcsolatok fejleszté­se érdekében kétnapos látoga­tást tett a hét végén Lengyelor­szágban. A lengyel elnökkel tár­gyalt annak az exportútvonal­nak kiépítéséről is, amely a ka­zah mezőket kötné össze Oroszor­szágon és Ukrajnán keresztül a gdanski kikötővel. A Szaúd-Ará­­bia után a világ második legna­gyobb olajkészletével rendelkező Kazahsztán már régóta próbál­kozik azzal, hogy függetlenné tegye exportját az orosz vezeték­­rendszertől. Az új lengyel-ukrán­­kazah befektetéssel kialakítani tervezett exportútvonal viszont csak Oroszországon mehet ke­resztül, és csak a már meglévő csőkígyók - többek között a Ba­rátság - felhasználásával való­sulhat meg, vagyis a terv jövője ismét Moszkvától függ. Az orosz kormány viszont gaz­daságilag ellenérdekelt abban, hogy az orosz olaj versenytársa­ként kazah vagy azeri nyersanyag jelenjen meg nagy mennyiségben a világpiacon. Moszkva eddig csak egy olyan nemzetközi konzorci­um megalakításához járult hoz­zá, amely a Novorosszijszkba tartó oroszországi útvonal lerövidíté­sét tűzte ki célul a kalmük sztyeppéken át. Ezért kétséges an­nak a tervnek a jövője is, amelyről Petru Lucinschi moldáv államfő tárgyalt Hejdar Alijev azeri elnök­kel. E terv értelmében az azeri olaj egy most épülő moldáviai dunai kikötőben kerülne tartály­hajókba. A Kaszpi-tengeri olaj exportjára emellett tárgyalásokat folytat a kazah kormány Pekinggel egy északkelet-kínai vezeték megépítéséről, s ugyancsak a ter­vek között szerepel egy törökor­szági csőkígyó is, amelynek vég­pontja a ceyhani földközi-tengeri kikötő lenne. A lehetséges vál­tozatok között szerepel még egy Iránon áthaladó vezeték megépí­tése is a Perzsa-öbölig, de az ame­rikai kormány ellenállása miatt ennek az opciónak a megvalósí­tása a legvalószínűletlenebb. Sz. M. 1997. december 1. Lettország profitálhat az orosz gazdasági fejlődésből Magas marad a fizetési mérleghiány Robert Zile lett pénzügyminiszter szerint 2002-ig magas marad ugyan a lett fizetési mérleghiány, de azt magántőkéből és nem állam­­kölcsönökből fogják finanszírozni. Lettország folyó fizetési mér­leghiánya 1996-ban a GDP 8,3 százalékát tette ki, és független szakértők szerint 9,5 százalékra megy föl ebben az esztendőben. Egy londoni konferencián a lett pénzügyi tárca vezetője elmondta, hogy országa folyó fizetési mér­leghiánya a bruttó hazai termék (GDP) 9-10 százaléka körül marad 1999-ig, és jelentős mértékben csak 2002-re esik majd vissza. Zile szerint a hiányt javarészt kül­földi befektetésekből fogják fi­nanszírozni, becslései szerint a közvetlen külhoni beruházások a GDP 7-8 százalékát fogják ki­tenni az 1998-2002. közötti időszakban. Az infláció­ ugyan­akkor a tervek szerint az idei 9 százalékról 7 százalékra csökken jövőre, és az ezredfordulóra 3 szá­zalékra mérséklődik. A Daiwa befektetési bank leg­utóbbi Lettországról készült ellemzése szerint a balti állam hasznot h­úzhat a következő évek­ben a szomszédos Oroszország­ban várhatóan beinduló gazda­sági fejlődésből, de ehhez alapve­tően javítani kellene a kétolda­lú kapcsolatokon. A lett kormány óriási erőfeszítéseket tett ugyan a kereskedelem súlypontjának át­helyezésére az utóbbi években, de Rigának még mindig Moszkva maradt a legjelentősebb partnere. A lett export 20 százaléka még mindig a nagy szomszédba irá­nyul, és innen származik import­jának 15 százaléka is. A Daiwa elemzése emellett nem említi vi­szont azt a tényezőt, hogy a va­lutabevételek jelentős részét azon orosz olaj fogadása adja, amely a lett ventspilsi kikötőből jut el a világpiacra. (Reuters, AP-DJ) Athén erős drachmát akar A vállalkozók a központi kiadásokat faragnák Görögországnak jövőre fel kell gyorsítania gazdasági növekedését, emellett csökkentenie kell a költ­ségvetés hiányát és az infláció ütemét annak érdekében, hogy védelmezze a nemzeti valuta ár­folyamát és jó eséllyel csatlakoz­hasson 2001-ig az EMU-hoz - jelentette ki Jannosz Papantoniu pénzügyminiszter. A görög gyáriparosok és az amerikai-görög kereskedelmi ka­mara athéni konferenciáján fel­szólaló Papantoniu bejelentette, hogy a költségvetés bruttó ha­zai termékhez viszonyított hiá­nyát az idei 4,2 százalékról jövőre 3,0 százalékra vagy akár még az alá is le fogják szorítani. E kri­tikus mutatót illetően tehát­ - mindössze egy évi késéssel - meg fognak felelni a maastrichti köve­telményeknek. Az infláció, amely­nek üteme ez év végén várha­tóan 4,9 százalék lesz, a kormány számításai szerint 1998-ban szintén 3,0 százalék alá mérséklődhet. A miniszter úgy véli, Görög­ország mára már kikerült a ma­gas pénzügyi kockázatot jelentő országok sorából, és helyzete nagy­jából megegyezik a két-három év­vel ezelőtti Olaszország vagy Por­tugália helyzetével. Megerősítette a kormány határozott és vissza­vonhatatlan szándékát, miszerint a drachma árfolyamát 2001-től az euróhoz fogják kötni. Védel­mébe vette a jövő évi költség­­vetésben megfogalmazott adómó­dosításokat, hozzátéve: Görög­ország a következő két-három év­ben kerülhet olyan helyzetbe, ami­kor hozzákezdhet a személyi és vállalati adóterhek lefaragásához. A központi bank és a vállala­ti szféra vezetői üdvözölték a kor­mány EMU-csatlakozási erő­feszítéseit, ugyanakkor sürgették a strukturális reformok és az ál­lamháztartás egyensúlyba téte­lének felgyorsítását. A stabilitás fontosságát az elmúlt hetek ese­ményei is alátámasztották: a nem­zetközi valutaválság október végi kirobbanásakor sok külföldi befektető vonta ki pénzét, ezzel közvetve nyomást gyakorolva a drachmára. A közvetlen hatás az emelkedő kamatlábakban és a részvények és kötvények süllyedő árfolyamában volt érzékelhető. A görög vállalkozói szféra vezetői nehezményezték, hogy a kormány késlekedik a költség­vetési takarékossággal. Meg­győződésük szerint ugyanis va­lódi fellendülés nem újabb adók kivetésétől, hanem a központi kiadások lefaragásától várhatók. Az adóemelés ugyanakkor nem­csak a hazai vállalkozók helyze­tét nehezíti, de elbátortalanítja a külföldi befektetőket is. A görög gazdaság növekedése pedig jó­részt attól is függ, hogy vállal­kozásbarát környezettel és meg­felelő ösztönzőkkel tud-e friss tőkét bevonni. A belföldi piac egyelőre önmagában nem képes olyan di­namikát biztosítani, amelyre az európai integráció szempontjá­ból szükség lenne. A munkanél­küliség leszorítása és az életszín­vonal javítása érdekében az egyet­len esélyt a nemzetközi verseny­­képesség javítása jelenheti. (Reuters) * ÚJ BÚTORÁRUHÁZ * 1997. DECEMBER 5-ÉN §§^ | i^|j MINŐSÉG,^ n , LAKÁS- ÉS IRODABÚTOROKKAL VÁRJA VÁSÁRLÓIT ! NYITÁSI KEDVEZMÉNY! * GYÁRI ÁRAK! * ibiSubW PfllOTfl BÚTORGYÁR KFT. Budapest, XV. Szántóföld út - Régi Fóti út sarok, v___________________________________________________________

Next