Napi Gazdaság, 2000. március (10. évfolyam, 51-76. szám)

2000-03-02 / 52. szám

2000. MÁRCIUS 2., CSÜTÖRTÖK NAPI SZERKESZTI: HORNIÁK BALÁZS hírverő Tavaly közel tíz százalékkal nőtt a nem fizető cégek száma Egyre több felszámolás indul Magyarországon Elkészítette a felszámolási eljárásokra, csődeljárásokra, valamint a végelszámolásokra vonatkozó legfrissebb összefoglaló jelen­tését az Intercredit Budapest Kft., melyben az elmúlt négy év adatait összegzi. A cégek fizetési morálját, illetve fizetési fegyel­mét az Creditreform-Interinfo Kft. vizsgálta. Különösen érdekes a gazda­sági társaságok típusai alapján végzett összehasonlítás, melyből többek között az is kiderül, hogy a kft.-k felszámolásainak száma - az 1996 elejétől 1999 végéig terjedő időszakot alapul véve - folyamatosan, évente át­lagosa­n,24 százalékkal növek­szik. Ez azonban összefüggés­ben van a kft.-k számának növe­kedésével is. Keleti József, az Intercredit munkatársa elmond­ta: az elmúlt két évre vonatko­zóan megállapítható, hogy az év elején nyilvántartott cégek szá­mához képest az évközi felszá­molási eljárások mennyisége 1,58, illetve 1,56 százalék volt, ami viszonylag állandónak mondható. Durva, de érzékletes számítás alapján megállapítha­tó, hogy minden 200 kft.-ből 3 ellen indul felszámolási eljárás. Amíg 1998-ban a kft.-k száma 10,4 százalékkal növekedett, addig a felszámolások száma csak 9,05 százalékkal. A bt.-k esetében jóval egyér­telműbb tendencia figyelhető meg. A felmérés alapját adó négyéves időszak alatt évről évre átlagosan 27,44 százalék­kal növekedett a bt.-k elleni fel­számolások száma. Amíg 1998 elejétől 1999 elejéig a bejegy­zett bt.-k száma 15,58 százalék­kal nőtt, 29,49 százalékkal emelkedett a társaságokat érin­tő felszámolás. Tehát míg a kft-k tekintetében csökkent a 100 kft.-re jutó felszámolások szá­ma, a bt.-k esetében ez a muta­tó emelkedik. A felszámolási eljárások 1998-ról 1999-re történő meg­ugrását részben a gyorsabb és egyszerűbb eljárás magyarázza, de figyelemre méltó az is, hogy a csupán 15 ezer forintnyi ille­ték befizetésének ellenében már elindítható az eljárás. A bt.-k ese­tében a romló adatok főleg an­nak tudhatók be, hogy e társa­sági forma a tőkekorlát hiánya miatt kedvelt a kényszervállal­kozók körében, és emiatt jel­lemző e társaságokra a folya­matos „kiégés”. A vizsgált négy­éves időszakban évről évre át­lagosan 7,72 százalékkal növe­kedett a felszámolások száma, a legtöbb 1999-ben volt. A végelszámolások tekinteté­ben érdekes, hogy jelentősen le­csökkent a végelszámolások­nak a regisztrált bt.-khez viszo­nyított aránya. Míg 1998-ban a nyilvántartott bt.-k 1,35 száza­lékánál indult végelszámolás, addig 1999-ben már csak 0,94 százalékuknál alakult így. Meg­figyelhető, hogy az rt.-k elleni végelszámolások száma ten­denciózusan növekszik. A csődeljárások tekintetében fontos momentum, hogy olyan kft.-k esetében fordulnak elő a legsűrűbben, a bt.-k és az rt.-k viszonylatában elenyésző a szá­muk, ami 1996 óta tavaly volt a legkisebb. (A fenti számítások elkészítéséhez az Intercredit a jogerőre emelkedett eljárásokat vette alapul.) A Creditreform-Interinfo Kft. jelentése az elmúlt év utolsó ne­gyedévére vonatkozóan a cégek fizetési készségét, illetve fizeté­si fegyelmét vizsgálta. A felmé­rés során a társaságok 22 száza­léka nem válaszolt vagy nem adott értékelhető adatokat, meg­állapodás szerint fizetett a cégek 38 százaléka, 40 százalékuk pe­dig késve vagy egyáltalán nem teljesítette fizetési kötelezettsé­gét. A reprezentatív felmérés sze­rint az előző negyedévhez képest 8,7 százalékkal nőtt a késve vagy egyáltalán nem fizetők száma. Nagy István ügyvezető igazgató lapunkat tájékoztatva elmondta: a vizsgálatból az is kiderült, hogy készpénzben teljesített a társa­ságok 11,3 százaléka, 30 napon belül 73,7 százalékuk, 60 napon belül 12,4 százalékuk, 90 nap alatt rendezte tartozását a cégek 2,2 százaléka, illetve 0,4 száza­lékuk csak 120 napon belül fi­zetett. Csendes Iván 1998 1999 felszámolás végelszámolás csődeljárás felszámolás végelszámolás csődeljárás Kft 2265 1390 19 24A) 1500 ffl Rh ~S 49 6 101 60 3 Bt 868 1885 6 1124 1514 Ö Egyéb 221 516 5 245 454 2 Összesen 3421 3840 36 3940 3528 25 Forrás: Intercredit ___________________19% 1999 1998 1999 Csőd 23 11 1­6 Felhzámolás 3162 2745 4031 2010 Végelszámolás 3571 3873 2931 2­" Összesen 6756 6629 6963 4555 Forrás: Creditreform Közbeszerzési, felszámolási, végrehajtási és csődeljárások Az APEH árverései EU közbeszerzési pályázatok Százmillió forintot kérnek az ingatlanért Eladó a Vegyész utcai sporttelep A főváros tulajdonosi bizott­ságának megbízásából a Buda­pest Főváros Vagyonkezelő Központ Rt. (BFVK) értékesíti a XI. kerületi Vegyész utcában található sporttelepen lévő, egyhektáros tulajdonrészét. Az egy számítástechnikai céggel szomszédos terület pályázati irányára felépítménnyel együtt bruttó 101,2 millió forint. A telekre szállót és teniszpályát lehet építeni. A főváros XI. kerületében, a Vegyész utcában található sportpályát értékesít a főváro­si önkormányzat tulajdonosi bizottságának megbízásából a BFVK Rt. Ezt a területet 1996- ban vásárolta meg a főváros a kerület önkormányzatától. Az ingatlant a Szerémi út építése­kor felosztották, 2524 négyzet­­méternyi a Trigál Kft. tulajdo­nába került, a fennmaradó rész pedig a fővárosé lett. A terület zöme, 10 184 négy­zetméter fővárosi tulajdonú in­gatlanrész március 22-ig pá­lyázható. A jelenlegi tulajdo­nos fővárosi önkormányzat az idén először hirdette meg meg­vételre a telket. A vagyonkeze­lőtől megtudtuk, hogy a telek zöldfelületű intézményi terü­let, ezért a terü­letet továbbra is sporttelepként lehet működ­tetni, bármi más célra az el­sőfokú építési hatóságtól, je­len esetben a XI. kerületi önkor­mányzattól kell engedélyt kérni. Egy szálloda, építése mellett sorsa felől is. A 263 négyzet­­méteres pincés, földszint plusz tetőteraszos épület felújításra szorul, de megfelelő enge­déllyel szanálható is. A közmű­vesített telket lakótelep és csa­ládi házas negyed övezi. Az eladásból származó Kevé­n környéken már található egy jó kihasznált­ telt egy 1998-as határozat sze­­sággal üzemelő hotel. A már- mint sportlétesítmények felújí­­tani tulajdonosnak döntenie tására fordítják, kell a telken álló felépítmény (NAPI) szól az is, hogy Szálloda lehet a sportpályából Keszthely háromszázmilliót fizetett az angolnanevelőért Új halfeldolgozót épít a BH Rt. A korábbi heves érdeklődéssel ellentétben csak a keszthelyi önkormányzat pályázott a Hévíz határában fekvő, a Balatoni Halászati Rt. tulajdonában lévő volt halnevelő telepre. A társa­ság által megszabott 303 millió forintos minimálárát végül meg­adta a helyhatóság az idegenforgalmi szempontból jó fekvésű ingatlanért. Információink szerint az értékesítésből befolyt össze­get a társaság egy új halfeldolgozó építésére fordítja. Ezen annak ellenére, hogy a te­lek iránt több tőkeerős befekte­tő is érdeklődött, végül csak az önkormányzat fizette be a 10 millió forint bánatpénzt és nyúj­totta be pályázatát. Szabó Imre, a város polgármestere koráb­ban az ingatlan irányárát a te­rületért adható legmagasabb összegnek nevezte. (A városnak tavaly szeptember óta van elő­vásárlási joga a telepre.). Az ingatlanra vonatkozó új rendezési terv ugyan még nem készült el, ám sejthető, hogy az eddigi külterületi besorolás he­lyett jóval előnyösebb kategó­riába kerül át a telek. A terüle­ten - az idegenforgalmi szállás­helyek építése mellett - felte­hetően szabadidőközpontot is létesít majd a város. A hagyomá­nyos szálláshelyekből amúgy is túlkínálat van a Balaton partján, és a hévízi gyógyturizmust meg­felelőképpen kiegészítheti egy a fizetőképesebb középkorú ré­teget megcélzó létesítmény. Emellett a Hévízre és a Balaton­ra látogató külföldi turisták ér­tékrendjében is a gyógytu­­rizmus elé került az egészség megőrzését szolgáló felüdülési lehetőség. A 93 százalékban állami, 7 százalékban dolgozói tulajdon­ban lévő BH azért döntött a Hé­vízi-tó kiömlőcsatornájáról csupán 1 kilométerre elhelyez­kedő, közigazgatásilag Keszt­helyhez tartozó terület eladá­sáról, mert a telepen korábban végzett angolnanevelő tevé­kenység veszteségessé vált szá­mára. Az angolna beszerzési ára az utóbbi időszakban jelen­tősen megnőtt, ám a kifejlett példányok eladhatósága egyre rosszabb lett. A telepen más hal­faj tenyésztése, nevelése nem lehetséges, mert az itt fellelhe­t keszthelyi önkormányzat nyerte meg azt a pályázatot, me­lyen a Balatoni Halászati Rt. (BH) több mint 300 millió fo­rintra értékelt angolnanevelő telepének tulajdonjoga volt a tét. A halászati társaság által megszabott, áfa nélkül 303 mil­lió forint összegű indulóár egy­ben a vételárat is jelentette, hű­tő berendezések speciálisan csak angolnanevelésre alkal­masak. Az angolnatelep vételárából befolyt pénz feltételezhetően an­nak a halfeldolgozó üzemnek az építési költségeihez járul majd hozzá, melyről Gönczy János, a BH vezérigazgatója előzetesen csak annyit árult el, hogy még az idén elkezdődik az új telep építése, és remélhetően már 2001-ben megkezdheti műkö­dését (NAPI Gazdaság, 2000. ja­nuár 13., 10. oldal). Csulyák István, a társaság kontrollingosztályának vezetője lapunknak elmondta: a Bala­­tonlellén építendő üzem jelen­leg a tervezés stádiumában van. Az rt.-nek ugyan van már ott egy üzeme, ám ennek átalakítása lé­nyegesen többe kerülne, mint az új telephely megépítése. A ter­vek szerint az építés költsége a 200 millió forintot mindenkép­pen meghaladja, de a kivitele­zés ütemétől függően ez az összeg akár a 400 millió forin­tot is elérheti. Információink szerint az új üzemtől jelentős hasznot vár a halászati cég. A tervek szerint a megfelelő kapacitáskihaszná­lás érdekében külföldről is vesz­nek - főként tengeri - halat. Ez­zel a balatoni halászat sze­zonálisából adódó problémá­kat is meg tudja oldani a cég. Az itt feldolgozott halhúst fő­ként hazai piacon próbálja el­adni a társaság, de külföldre is szeretnének szállítani. Csulyák szerint - tekintettel a tiszai ka­tasztrófára - a balatoni horgász­­turizmus az idén mindenkép­pen megélénkül. A halhús érté­kesítését a felvevőpiac szűkülé­se azonban mindenképpen hát­rányosan befolyásolja. A cián­­szennyezést megelőző héthez képest a jelenlegi forgalom ugyanis a negyedére esett vissza. Az árak biztosan lefelé mozognak majd, de az osztály­­vezető reméli, hogy a számuk­ra fontos karácsonyi időszakra rendeződik a piaci helyzet. Cs. I. Kis- és középvállalkozások számára, a Gazdasági Minisztérium kamattámogatásával nyújtott beruházási hitel 1999-ben a kedvezően elbírált pályázatok közül legtöbbet a Budapest Bank ügyfelei nyújtották be. * Vállalkozóként Ön tudja a legjobban, mekkora segítséget jelent üzletének fejlesztésekor, beruházások megvalósításakor egy kedvező feltételekkel, állami támogatással igénybe vehető hitel. Az Ön szakértő partnere, a Budapest Bank nemcsak a megfelelő konstrukció kiválasztásában, a pályázat elkészítésében és benyújtásában segíti Önt, hanem folyamatosan figyelemmel kíséri és támogatja annak elfogadását is. Ha a Budapest Bankot választja, nagyobb az esélye a sikerre. Éljen a lehetőséggel! Sikerre visszük vállalkozását!

Next