Napi Gazdaság, 2000. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

2 NAPI gazdaság NEMZETKÖZI GAZDASÁG Csökkenő rendelésállomány az Egyesült Államokban Az Egyesült Államokban a feldolgozóipar rendelésállo­mánya júliusban az előző hó­naphoz képest 7,5 százalékkal, 377,6 milliárd dollárra esett vissza, főként a repülőgépek és más szállítási eszközök irán­ti kereslet csökkenése miatt - jelentette be tegnap a washing­toni kereskedelmi minisztéri­um. Ez a mérés történetében az eddigi legnagyobb havi visszaesés volt, meghaladta az 1974. decemberi 6,6 százalé­kot. Júniusban még 5,2 százalék­kal nőtt a rendelésállomány. A Reuters által megkérdezett elemzők ennél kisebb mérté­kű, 6,1 százalékos csökkenést vártak júliusra. A szállítási eszközök rendelésállománya júliusban rekordmértékben, 31,8 százalékkal zuhant a jú­niusi 41,6 százalékos megug­rást követően. A hadiipari megrendeléseket nem számít­va a feldolgozóipari termékek esetében a júniusi 1,7 százalé­kos bővülést követően július­ban 4 százalékos csökkenést mutattak ki. Ezen belül az elektronikai berendezések esetében az előző hónap 0,5 százalékos növekedését július­ban a rendelésállomány 17,2 százalékos visszaesése követte. Az adatok az elemzők szerint a közelmúltban közzétett mu­tatókhoz hasonlóan a gazdasá­gi növekedés lassulására utal­nak. A vártnak megfelelően nőttek az olasz termelői árak Olaszországban júliusban 0,5 százalékkal nőttek az elő­ző hónaphoz képest a terme­lői árak, éves összehasonlítás­ban 6,6 százalék volt az emel­kedés - jelentette a statisztikai hivatal (ISI­f ). A­ által megkérdezett elemzők 0,4 százalékos havi, illetve 6,5 szá­zalékos 12 havi növekedést vártak. A legnagyobb mérték­ben az intermedier javak árai mentek föl, mindenekelőtt az olaj drágulása miatt. Az olaj­termékek ára havi szinten 0,9 százalékkal, éves összehason­lításban 20 százalékkal lett magasabb. Az elektromos áram, a gáz- és a vízdíjakat tar­talmazó részindex havi 2,6 százalékkal, évi 30,5 százalék­kal növekedett. Vezetőváltás az EFTA élén A svájci William Rossier lett az Európai Szabadkereskedel­mi Társulás (EFTA) főtitkára, miután elődje, az izlandi Kjar­­tan Johansson letöltötte hat­éves mandátumát. A Reuters szerint Johanssonnak nagy ér­demei vannak abban, hogy az EFTA a világkereskedelem fon­tos szereplője tudott maradni, noha három tagja - Ausztria, Finnország és Svédország - ki­lépett, mert csatlakozott az EU- hoz. A Svájcon és Izlandon kí­vül jelenleg már csak Norvégi­át és Liechtensteint magában foglaló szervezet számos sza­badkereskedelmi egyezményt kötött Európán kívül Észak-Af­­rika és a Közel-Kelet országai­val is. Rossier korábban a Kereske­delmi Világszervezetben (WTO) is betöltött fontos pozíciókat, s neki kell majd tető alá hoz­ni azt az egyezményt, amelyet az EFTA Kanadával készül köt­ni. Ez lenne az első transz­atlanti szabadkereskedelmi megállapodás. Én a gazdaság _____________________Megjelenik hatszor egy héten Főszerkesztő:___________________________Both Vilmos Felelős szerkesztő:______________________Tóth Levente Tiszteletbeli főszerkesztő:________________Dankó Ádám Kiadó:____________________NAPI Gazdaság Kiadó Kft. Ügyvezető:________________________________Sille László SZERKESZTŐBIZOTTSÁG: Antal László, Bariba János, Berend T. Iván, Békési László, Czirják Sándor, Dankó Ádám, Erdély Zsigmond Gábor, Hardy Ilona (elnök), Hetényi István, Sárai Zsigmond, Kardos Péter, Köves András, Medgyessy Péter, Lengyel László, Simor András, Surányi György, Szálkai István, Vadász Péter, Vértes András ♦ LAPIGAZGATÓ: Mező Gizella ♦ ÉRTÉKESÍTÉSI ÉS MARKETINGIGAZGATÓ Veres Sarolta ♦ MAGYAR GAZDASÁG: Máté Dániel (rovatvezető), Csák Csongor, Molnár Csaba (rovatszerkesztők), NEMZETKÖZI GAZDASÁG: Gáti Tibor (rovatvezető), Szabó Márta (rvatszerkesztő), MAGYAR VÁLLALATOK: Tóth Levente (rovatvezető), Mamnitz István (rovatszerkesztő), PÉNZ- ÉS TŐKEPIAC Korányi G. Tamás (rovatvezető), Molnár Gergely, Rónai Balázs, Tallósy István (rovatszerkesztők), ÁRUPIAC: Potori Károly (rovatvezető), BEFEKTETŐ: Eldenpenz József (szerkesztő), PIHENŐ: Bunyevácz Zsuzsa (szerkesztő) ♦ SZERKESZTŐSÉGI TITKÁR: Pajor Péter ♦ VEZETŐ TÖRDELŐ: Máriás Judit ♦ SZERKESZTŐSÉG: 1135 Budapest XIII., Csata utca 32.0 Postacím: 1555 Budapest. Pf. 8 ♦ ISSN 1217-5501. ♦ A gráfból tördelés Aldus PageMaker tördelőprogrammal készül. ♦ A NAPI Gazdaság bármely részének másolásával és a lap terjesztésével kapcsolatos minden jog fenntartva. Tilos a lap elektronikus tárolása, feldolgozása és értékesítése a kiadó írásos hozzájárulása nélkül. A lapból értesüléseket átvenni csak a NAPI Gazdaságra való hivatkozással lehet. A hirdetések tartalmáért a szerkesztőség felelősséget nem vállal. Tíz hónap után először nőtt a munkanélküliség A francia kormány nagyarányú adócsökkentést tervez A német, az olasz és a belga kormány után a francia kabinet is bejelentette, hogy csökkenti az adókat. A tervet, amelynek értelmében a következő három év során összesen 120 milliárd frankkal (16,34 milliárd dollár) mérséklik az adókat, a jövő évi költségvetés keretében vitatja meg a törvényhozás. Laurent Fabius pénzügymi­niszter tegnap bejelentette, hogy a kormány a következő három év során összesen 120 milliárd frankkal kívánja csökkenteni az adóbevétele­ket. Az év első felében elfoga­dott, összesen 80 milliárd frankos adócsökkentést köve­tő újabb mérséklést a francia gazdaság dinamikus növeke­dése mellett az állami újrael­osztás viszonylag magas ará­nya is indokolja. A németor­szági 44, az olaszországi 43 és a nagy-britanniai 37 száza­lékkal szemben a francia ál­lamkincstár tavaly a GDP 45,6 százaléka felett rendelkezett. Az EU-országok így is le van­nak maradva ezen a téren az USA mögött, ahol az OECD adatai szerint tavaly az adóbe­vételek a GDP 31,1 százalékát tették ki, szemben az eurózó­­na országainak 45,6 százalé­kos átlagával. A francia kormány 50 milli­árd frankkal kívánja csökken­teni a személyi jövedelemadó­­terheket. Az adókulcs mind a hét jövedelemsávban csökken, ezen belül a legmagasabb sáv­ban az eddigi 54-ről három éven belül 52,5 százalékra, míg a két legalacsonyabb sáv­ban 3,5 száza­lékponttal. A minimálbérrel vagy azt alig meghaladó bérrel foglal­koztatottak a jövőben men­tesülnek a tár­sadalombizto­sítási járulék fizetése alól. A kormány 10 százalékkal, 33,3 százalékra csökkenti a vállalati nyereségadót, vagyis visszavonja azt az adóemelést, amit Alain Juppé előző, kon­zervatív kormánya vezetett be az eurózónába való belépésre készülve. Az adókedvezmé­nyek köre ugyanakkor jelentő­sen szűkül. Az üzemanyagok utóbbi időben felgyorsult vi­lágpiaci áremelkedése és az idén már 40 százalékkal drá­guló tankolás miatt növekvő társadalmi feszültségek enyhí­tése érdekében a kormány csökkenteni készül az energia­­hordozók adótartalmát; ennek összesen mintegy 3,5 milliárd frankos kihatása lesz a költ­ségvetésre. További 13 milli­árd frankos bevételcsökkenés várható a személygépkocsik üzemeltetési adójának mér­séklése nyomán. Ugyanakkor a legfrissebb adatok a gazdasági növeke­dés lendületének kifulladását jelzik: a foglalkoztatás tíz hónapja tartó folyamatos ja­vulása júliusban váratlanul megszakadt: a tegnap közzé­tett hivatalos adatok szerint a munkanélküliségi ráta az előző havi 9,6 százalékról 9,7 százalékra, az álláskeresők száma 2,512 millió főről 2,532 millióra emelkedett. Az elemzők többsége előző­leg 9,5 százalékra javuló munkanélküliségi indexet várt. C. S. Franciaországban általános meglepetésre júniusban 0,6 százalékkal csökkent az ipari termelés az előző hónaphoz képest, éves összehasonlításban pedig 4,4 százalékra las­sult a növekedése. Az elemzők 0,2 százalék körüli havi nö­vekedésre számítottak. Hasonló mértékű visszaesésre de­cember óta nem került sor, májusban az ipari termelés 0,6 százalékkal bővült. A feldolgozóipar teljesítménye június­ban 0,8 százalékkal csökkent a májusi 0,8 százalékos emel­kedés után. Az autóipar 2 százalékkal, a gyógyszer- és koz­metikai ipar 2,5 százalékkal csökkent, ezzel szemben a fél­vezető- és elektronikai alkatrészgyártás 0,6, a gépek és be­rendezések gyártása 0,3 százalékkal nőtt. (NAPI) A FRANCIA MUNKANÉLKÜLISÉG* A költségvetési többletet az egészségügyre és az oktatásra költik Nem készül az adók mérséklésére a svéd kormány A svéd szociáldemokrata kor­mány a jelentős költségvetési többlet ellenére nem kívánja csökkenteni a vagyon- és a tő­kenyereség-adót. Elemzők sze­rint a magas adók veszélyez­tetik a gazdasági növekedést. Goran Persson miniszterel­nök a 2001. évi költségvetés sarokszámainak mai kormány­vitáját megelőzően tegnap ki­jelentette, hogy a kormány a várható költségvetési többletet elsősorban az egészségügyi el­látás és az oktatás színvonalá­nak javítására kívánja felhasz­nálni. Az elemzők többsége szerint a kisebbségi balközép kormány azért nem szánja rá magát a több mint 30 százalé­kos tőkenyereség-adó csök­kentésére - ami pedig elejét venné a tőke folytatódó kül­földre menekülésének -, mert ezzel politikai támogatottsá­gát kockáztatná. A jövő évi költségvetési előirányzatokat a kormány a parlamenti vitát megelőzően, szeptember 20- án hozza nyilvánosságra. Elemzők már jó ideje figyel­meztetnek arra, hogy a maga­san képzett munkaerő a jövede­lem nivellálását célzó adórend­szer és az OECD-n belül a leg­magasabb adókulcsok miatt mindinkább elhagyja az orszá­got, és a látványos növekedést produkáló kulcságazatokba egyre nehezebb külföldi szak­embereket csábítani. A Nemzet­közi Valutaalap júniusi ország­jelentése elismeréssel szólt a svéd gazdaság 4 százalék fölöt­ti növekedési üteméről és az alacsony szintű inflációs és munkanélküliségi mutatókról, ugyanakkor jelezte, hogy a mos­tani dinamika tartóssá tételéhez elengedhetetlen feltétel az adók csökkentése. A jelentés szerint a jelenlegi magas adók fékezik mind a megtakarításokat, mind a beruházásokat és ezzel közvet­ve a jövőbeli növekedést is. (Reuters) INGATLANKÍNÁLAT, BEFEKTETÉSI AJÁNLATOK a hétfőnként megjelenő Bővebb információ munkatársunktól BLASKOVITS JUPIT, Telefon: 350-3784 Telefax: 451-0169 MENEDZSERKERESŐ oldalainkon nívós álláskeresővel, oktatási kínálattal várjuk nap mint nap olvasóinkat és hirdetőinket. Információval Péter Andrea és Pécs Gergely készséggel áll rendelkezésükre a 350-3784 telefonon, illetve a 451-0169-es faxon. 2000. SZEPTEMBER 1. A jegybank optimista az inflációt illetően Tovább növekszik a szlovák munkanélküliség Szlovákiában már a 20 százalékhoz közelít a munkanélküliségi ráta, miközben a többi fontos makrogazdasági mutató jóval biz­tatóbban alakul. Júliusban a fogyasztói árindex növekedése oly mértékben lefékeződött, hogy a jegybank ismét kamatcsökken­tésre szánta rá magát; várakozásai szerint az év végére a kitű­zött célsáv alsó értékéhez közelít majd az infláció. Szlovákiában a statisztikai hivatal jelentése szerint a má­sodik negyedévben átlagosan 490,7 ezerre rúgott a munka­­nélküliek száma, ez 21,5 szá­zalékkal több, mint egy évvel korábban. Az állástalanok szá­ma az elmúlt hónapokban fo­lyamatosan nőtt: májusban 501 ezer, júniusban 513 ezer, júliusban pedig már 523 ezer munkanélkülit tartottak nyil­ván, ez utóbbi 19,4 százalékos munkanélküliségnek felelt meg az egy hónappal korábbi 18,9 százalék után. A második negyedévben csaknem minden ágazatban csökkent a foglal­koztatottak száma; a bányá­szatban 16,2 százalékkal dol­goztak kevesebben, mint egy évvel korábban, az építőipar 13,2 százalékkal, az energia­ipar 7,9 százalékkal kevesebb embert foglalkoztatott. A kormány mindent meg akar tenni a munkanélküliség visszaszorítása érdekében - emlékeztetnek elemzők s így ezért is kapóra jött a köz­ponti bank szerdán bejelentett kamatcsökkentése, amely idén már a harmadik volt. Az egy­napos kamatot 7 százalékról 6,5 százalékra, a refinanszíro­zási kamatot 10 százalékról 9,5 százalékra mérsékelték, a kéthetes repokamatot pedig 25 bázisponttal, 8,25 száza­lékra vitték lejjebb. Az elem­zők számítottak e döntésre -bár egyeseket meglepett az időzítése -, különösen a leg­frissebb inflációs adatok köz­zétételét követően. Júliusban 9,2 százalékra lassult a 12 havi infláció a júniusi 15,4 száza­lékról; a jegybank a kamat­döntés után kiadott közlemé­nyében hangsúlyozta, reális esély van arra, hogy az inflá­ció az év végére a kitűzött 8,8-9,9 százalékos célsáv alsó értékéhez legyen közel. A jegy­bank a folyó fizetési mérleg hiányának zsugorodását is megemlítette - adatok nélkül - a kamatcsökkentést lehető­vé tevő tényezők között. Az inflációs célokat Marian Jusko, a jegybank kormány­zója szerint az sem veszélyez­teti, hogy a termelői árak jú­liusban 0,8 százalékkal emel­kedtek az előző hónaphoz ké­pest. Véleménye szerint az sem jelent nagy kockázatot, hogy a monopolhelyzetben levő állami gázszolgáltató­­(SPP) rövidesen emeli árait: a háztartások számára 25 szá­zalékkal, a vállalatoknak 45 százalékkal kívánnak emelni. A háztartási gázárakat az ál­lam szabályozza, és Brigita Schmögnerová pénzügymi­niszter mind ez ideig vissza­utasította az SPP áremelési törekvéseit, de a vállalatoknak az SPP annyiért adja a gázt, amennyiért akarja. I. Z.­Sz. M. Rekordmélységben az euró árfolyama Óvatosan emelte a kamatokat az ECB (Folytatás az 1. oldalról) Az euró folyamatos gyengülé­se és az olaj árának újbóli emel­kedése erős nyomást fejtett ki az importárak növekedésére, és ezek a hatások már a fogyasztói árakba is elkezdtek átszűrődni; a 12 havi infláció júliusban is 2,4 százalék maradt, meghaladva a 2 százalékos középtávú célkitű­zést. Az M3 pénzmennyiségi mutató bővülésénél - noha az utóbbi hónapokban enyhe mér­séklődés tapasztalható - a leg­frissebb rendelkezésre álló ada­tok alapján továbbra is a 4,5 százalékos referenciaértéktől való eltérés növekedésével kell számolni. A magánszektor hite­lezésének növekedése éves összehasonlításban 10 százalék körül van, ami arra utal, hogy a térség vállalatai és háztartásai a pénzügyi feltételeket igen kedve­zőnek ítélik, de a likviditásbőség a gazdasági aktivitás erőteljes ex­panziójával párosulva veszélyez­teti az árstabilitást. A kormány­zótanács álláspontja szerint a gazdaság növekedésének feltét­elei és kilátásai rendkívül kedve­zőek, és a mostani döntés a ked­vező környezet fennmaradásá­nak támogatását szolgálja. A 25 bázispontos emeléssel az ECB a felfelé kúszó infláció mellett el kívánta kerülni azt a kritikát, hogy aláássa a gazdasági növe­kedést, de így a lépés nyomán megmaradtak a közeljövőre vo­natkozó kamatemelési várakozá­sok. Rüdiger Pohl, a német IWH gazdaságkutató vezetője az ECB döntését élesen kritizálta, mondván, hogy 50 bázisponttal kellett volna szigorítani, mert azzal jó időre eloszlottak volna az újabb kamatemelési találga­tások. A szigorítás nem sok támoga­tást adott az eurónak, amelynek dollárárfolyama a döntés beje­lentését követően 0,8945-ről azonnali reakcióként először 0,893-ra csökkent, azt követően rögtön 0,897-re emelkedett, majd folyamatosan morzsoló­dott le, és az amerikai kereske­dési idő közepére átmenetileg 0,8840-re esett, ami új mélypon­tot jelent a májusi 0,8845 után. Egyes vélemények szerint ennek oka a gazdasági növekedés le­lassulása miatti aggodalom, de szerepet játszhatott az irányadó amerikai tőzsdeindexek tegna­pi erőteljes emelkedése is. B. P. A. Előfizethető a kiadónál: NAPI Gazdaság Kft. (1135 Budapest, Csata u. 32., tel.: 350-0452), a Magyar Pos­ta Rt. LH1 Hírlapelőfizetési Irodájában (HELIR Budapest XIII., Lehel út lota, postacím: HELIR 1900 Budapest), a hírlapkézbesítőknél, vidéken a postahivatalokban, vala­mint Budapesten a kerületi ügyfélszolgálati irodákban. Árusításban terjeszti a LAPKER Rt., valamint az alternatív terjesztők. Előfizetési díj: egy évre 36 000 Ft, fél évre 18 600 Ft, negyed évre 9600 Ft. www.napi.hu Központi telefonszám:_______________________350-4349 Fax:_________________________________________350-1117 E-mail-cím:_______________________________napi@napi.hu Hirdetésfelvétel: 350-3784, 350-6128, 350-4349 Számítástechnika:____________________________ORG­I Rt. Nyomás:________________Szikra Lapnyomda Rt., Budapest Internet:__http://www.lang.hu/szikra.nyomda E-mail:________________________________szikra@lang.hu Felelős vezető: Lendvai Lászlóné vezérigazgató

Next