Napi Gazdaság, 2000. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)
2000-09-01 / 205. szám
4 fő M gazdaság_______________________________városbemutató - Székesfehérvár p/host szeptember 1. A VÁROS ADATAI Megye Fejér Közjogi státus megyei jogú város Állandó népesség 106310 Lakónépesség 105755 Igazgatási terület (négyzetkm) 170,88 Belterület (négyzetkm) 42,35 Belterületi népsűrűség (fő/négyzetkm) 24977 A VÁROS SZÁMOKBAN Hivatala, Fejér Megyei Földhivatal Készítette: Városkutatás Kft. Állandó népesség korösszetétele (%) 0—18 éves korúak aránya 20,2 22,6 18-59 éves korúak aránya 63,2 57,8 60 évnél idősebbek aránya 16- 19,6 Eltartottsági ráta 58,2 72,9 Népességváltozás 1000 lakosra jutó élveszületések száma 8,1 9,6 1000 lakosra jutó halálozások száma 10,9 13,9 Természetes szaporodás/fogyás -a -4,3 Bevándorlás 4155 Elvándorlás 4786 Vándorlási egyenleg -631 Gazdaság Regisztrált vállalkozások száma 15112 Működő vállalkozások száma 11333 Működő gazdasági szervezetek ágazati megoszlása (%) Mezőgazd., erdőgazd., vadgazd., halászat 27 5,1 Ipar 12,0 21,6 Építőipar 107 8,6 Kereskedelem 29,9 28,1 Vendéglátás 6,6 5,8 Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés 6,4 6,0 Ingatlanügyletek 32,3 24,8 Turizmus Vendégéjszakák száma 99695 Össz. keresk. szálláshely, férőhely, száma 1953 Lakás Lakásállomány 40212 1000 lakosra jutó épített lakások száma 4,62 Egészséges ivóvízzel ell. lakások aránya (%) 98,1 91 Közcsatornába bekapcsolt lakások aránya (%) 83,4 47,5 1000 lakosra jutó személyek. száma 289,55 219,78 Infrastruktúra Összes zöldter. aránya a belterületből (%) 8,6 Egy lakosra jutó zöldterület aránya (nm) 34,4 38,1 Belterületi úthossza (km) 330 25140 Burkolt utak aránya (%) 90,6 74,6 Szociális ellátás, egészségügy 1000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 14,1 8,3 Bölcsődei férőhelyek száma 445 26947 Bölcsődék kihasználtsága (%) 142,0 123,2 Munkanélküliség Regisztrált munkanélküliek száma 3185 Szoc. jöv. pótló támog. részesültek száma 929 Reg. munkanélküliek megosz. végz. szerint (%) 8 oszt. ált. iskolánál kevesebb 2,6 4,5 8 oszt. áll. iskola 26,8 34,6 Középfokú 65,5 57,2 Felsőfokú 5,1 3,7 Oktatás, kultúra Óvodai férőhelyek száma 3811 Óvodák kihasználtsága (%) 107,5 101,4 Általános iskolai tanulók száma 10622 Nappali középiskolai tanulók száma 8996 Esti, levelező középiskolai tanulók száma 1091 Adatok: KSH, Székesfehérvár Megyei Jogú Város Polgármesteri Az Auchan és a Metro is áruháznyitást fontolgat a városban IfHHHMHHHHHHHHHHHHHHHHn Újabb beruházásokba fognak Székesfehérváron a letelepült multik . Nyugat-európai felmérések szerint a zöldmezős beruházások számát tekintve Székesfehérvár a világ tíz legdinamikusabban fejlődő régiója közé tartozik. 1992 óta több mint 100 milliárd forint tőkét fektettek be a városban. Az idetelepült cégek között olyan nevek vannak, mint a Ford, a Philips és az IBM, és a nagyberuházók közül többen is újabb fejlesztésekbe fognak vagy azt tervezik. A már letelepült kereskedelmi láncok mellett áruháznyitást fontolgat az Auchan és a Metro is. A fejlődés dinamizmusát mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a nyolc évvel ezelőtti 22-23 százalékról 7 százalékra esett vissza. A város infrastruktúrája viszont még hagy kívánnivalót maga után. Warvasovszky Tihamér polgármester szerint korszerűsíteni kell a szennyvíztisztító telepet és bővíteni kell a csatornahálózatot. Hosszan lehet sorolni a Székesfehérváron beruházó multikat, amelyek közül sok magyar város már egyet is főnyereményként üdvözölne. Itt működik többek között a Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. (korábbi nevén Ford Hungária Termelő és Értékesítő Kft.), a Philips Végszerelő Központ Magyarország Kft. és az IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft., az egykori Könnyűfémműből jött létre az Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft., a Parmalat Hungária Tejipari Rt., az Albacomp Számítástechnikai Rt. és az Albacomp Számítógépgyártó Kft., a Cerbona Élelmiszeripari és Kereskedelmi Rt., a műanyag-feldolgozó Karsai Műanyagfeldolgozó és Szerszámgyártó Rt. A legnagyobb cégek közé tartozik a japán Denso Manufacturing Hungary Kft., amely gépjárművekhez gyárt befecskendezőket és az osztrák Brunswick Magyarország Gyártó és Kereskedelmi Kft. is, amely a tekepályák bábufelállító berendezéseit állítja elő. A Videotonnál, amely fénykorában 14 ezer embert foglalkoztatott, most 16 ezren dolgoznak, igaz, ebben már a leányvállalatok is benne vannak. Újraindultak a munkásjáratok is. Az idetelepülő cégek annak idején komoly kedvezményeket kaptak. A helyi adót csak 1995-ben vezették be Székesfehérvárott. Minden új beruházás öt évre mentességet kapott, további öt évre pedig 50 százalékos kedvezményt. Jelenleg nem kell iparűzési adót fizetniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nettó árbevétele nem éri el az évi 5 millió forintot, ha pedig egy cég forgalma meghaladja az évi 100 millió forintot, akkor 5 százalékos kedvezményben részesül. Ha egy cég forgalma nagyobb, mint 1 milliárd forint, akkor három éven át 50 százalékos kedvezményt kap. A többiek 2 százalékos iparűzési adót fizetnek. Nem jár külön kedvezmény azoknak sem, akik a három ipari park valamelyikébe települtek. A legnagyobb - 260 hektáros - a sóstói ipari park, amelyet a Loranger Ipari Ingatlan Fejlesztő és Hasznosító Rt. működtet. Itt van többek között a Philips-gyár, a Shell Gas Hungary, a Denso, a Győri Keksz Kft.-nek a Stollwercktől megvett kekszüzeme és a Loranger Kft. műanyag-feldolgozója. A Videoton 100 hektáros ipari parkjában elsősorban szórakoztatóelektronikai berendezéseket gyártó német, osztrák és japán cégek találhatók. Az Alba ipari zónában, amelyet az Aranybulla Mezőgazdasági Rt. és a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapítvány működtet, a vállalkozások több mint 75 százaléka magyar. Jelenleg még mindegyik ipari parkban van hely. Jellemző, hogy a Székesfehérvárra települt vállalkozások fejlesztik a kapacitásaikat. A Philips 25 ezer négyzetméteres logisztikai csarnokot épít több mint 10 millió dollárból, a Parmalat új joghurtgyártó gépsort állít be és az önkormányzat most tárgyal a bővítés lehetőségeiről a Densóval és a Forddal (e beruházásokról lásd külön írásainkat). A Denso 2003- ig készíti elő fejlesztését, a Ford pedig 95 millió dolláros gépsort hoz be az Egyesült Államokból és itt gyártják majd a gépkocsik klímaberendezéseihez a kompresszorokat. A várost már felfedezték a nagy áruházláncok is. Van Tesco-, Interspar-, Media Markt-áruház, megnyílt az osztrák érdekeltségű Fehér Palota, a korábbi városi piac helyén felépült az Alba Plaza, és most fejeződött be az S&C-lánchoz tartozó Fehérvár Áruház felújítása (erről lásd külön írásunkat). Érdeklődik a Metro és az Auchan is; az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy e láncok a város környékére települjenek. A belvárosból mostanra lényegében eltűntek a kis boltok. Székesfehérvár költségvetése az idén 17 milliárd forint, ennek mintegy 20 százaléka iparűzési adóból származik. A helyi és központi források aránya 40-60 százalékos. Az állami támogatás új, normatív rendszere miatt a városnak több száz millió forintos kieséssel kell számolnia. Pedig sok pénzre lenne szükség, mert az infrastruktúra nem tud lépést tartani a hatalmas arányú ipari fejlődéssel. Székesfehérvár hitelállománya 3 milliárd forint. Ez részben évek alatt halmozódott fel, nemrég pedig az önkormányzat fejlesztési hitelt vett fel, elsősorban a szennyvíztisztító telep korszerűsítésére és a szennyvízcsatorna-hálózat bővítésére. A szennyvíztisztító telep korszerűsítése 1996-ban kezdődött és a tervek szerint a jövő év májusára fejeződik be. A beruházás költsége 1,2 milliárd forint. Jóval nagyobb gondot jelent - és esetenként környezetvédelmi problémákat is okoz - a szennyvízcsatorna-hálózat kapacitásának a szűkössége. Vannak városrészek, ahol szinte alig van csatornázás. A teljes beruházás költsége 3-4 milliárd forint, ez viszont már akkora összeg, amekkorát az önkormányzat nem tud egyedül előteremteni, pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. A szeméttelep kapacitása megfelelő, mert három éve 700 millió forintos ráfordítással bővítették. A pénzt részben a környezetvédelmi alapból, részben pedig támogatásként kapták. A mostani cél az, hogy meghonosítsák a szelektív hulladékgyűjtést. A városban lévő utak állapota kielégítő, szükség lenne viszont új csomópontok építésére. Még 1997-ben megállapodott az önkormányzat az akkori közlekedési minisztériummal, hogy az állam megépítteti a sóstói ipari parkot a 8-as úttal összekötő elkerülő utat. Az önkormányzat azóta évente 100 millió forintot költött a földek kisajátításra, de az utat nem építették meg, jóllehet annak hiányában óriási forgalom megy át a belvároson. 1998 elején épült egy híd, de a megállapodás szerint az idén az útépítésre fordítandó 2,1 milliárd forint helyett csak 260 millió forintot kapott a beruházás. Ez csak az alapközművek lefektetésére elegendő. Ami a városhoz vezető utakat illeti, a legnagyobb gondot az okozza, hogy a Móron át Győrbe vezető kétszer egy sávos út kapacitása igen szűkös és ez idővel a fejlődés gátjává is válhat. Tavaly az önkormányzat csaknem 300 millió forintos ráfordítással 52 szociális bérlakást építtetett. Ezeket a lakásokat négy évre utalták ki a rászorultaknak. Az idei év eredménye, hogy az Ikarus-gyár mögötti, eddig hasznavehetetlennek látszó, úgynevezett kijevi panellakásokat eladták egy vállalkozónak, aki 320 lakást fog ott kialakítani. A lakásokat a piaci ár 70 százalékáért értékesítik, a tervek szerint 135 már ebben az évben elkészül és beköltöznek a lakók. Az idén nem építtettek szociális bérlakásokat, mert várták a kormányprogramot. Erre a célra egyébként 200 millió forintot különített el az önkormányzat, és ha sikerül megszerezni az állami támogatást, akkor első ütemben 65 bérlakás épülne, majd ezt még 120 lakás építése követné. Az önkormányzat évente körülbelül 300 millió forintot költ az intézmények - elsősorban iskolák, háziorvosi rendelők és kultúrházak - felújítására. A legtöbb problémát az okozza, hogy az épületek a mára már elavult gyorspanelből készültek. A rekonstrukcióhoz jóval több pénzre lenne szükség. Már elkészültek a színház felújítására vonatkozó tervek és még az idén elkezdődnek a munkák is. Jövőre renoválni fogják a megyei és a városi könyvtárat is, ami, csakúgy, mint a színház rekonstrukciója, több milliárd forintot emészt majd fel. Az önkormányzat tervei között szerepel a székesfehérvári logisztikai szolgáltató központ továbbfejlesztése és a volt börgöndi repülőtér hasznosítása. A város szélén elhelyezkedő mintegy 20 hektáros logisztikai szolgáltató központ a tervek szerint jövőre készül el teljesen. Már működik itt egy kombiterminál. Az önkormányzat ehhez csak a területet adta, magát a központot eddig állami támogatásból építették. A börgöndi repülőtér jelenleg az ÁPV Rt. tulajdona. A tervek szerint megvennék és - a Ferihegyi repülőtérrel együttműködve - elsősorban légiszállításra használnák. A polgármester szerint erre komoly igényük van az itt lévő cégeknek. A repülőtérnek szerepe lenne a turizmus fellendítésében is (a repülőtérről és a logisztikai központról lásd külön írásunkat). Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy az eddig többnyire csak átutazó turisták töltsenek el néhány napot Székesfehérvárott. Több számítógépes idegenforgalmi infopontot hoztak létre a városban és a programokat az interneten is közzéteszik. Elsősorban az ipari fejlődés hatására jelentős igény van szállodákra is. Keresik a kétcsillagos hoteleket, ahol a munkásokat lehet elszállásolni, és a négycsillagosokat, ahol a menedzsment lakhat. A város polgármestere szerint eddig az volt a jellemző, hogy a külföldi tulajdonú cégek menedzsmentje Budapesten lakott és onnan járt be dolgozni Székesfehérvárra. Mostanára viszont megváltozott a helyzet: egyre több bérelnek vagy vesznek ingatlant a városban. v. É. Warvasovszky Tihamér polgármester Székesfehérvár látképe IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft., Philips Végszerelő Központ Mo. Kft., Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft., Visteon Hungary Termelő és Éft. Kft., Alcoa Európai Keréktermék Gyártó és Ker. Kft., Ikarus Járműgyártó Rt., Ikarus Alba Járműgyártó Kft., Albacomp Számítástechnikai Rt., Mai Magyar Alumínium Rt., Tesco Global Áruházak Rt. Forrás: SzékesfehérvárPolgármesteri Hivatala___________ Versenyben a nagyokkal -Crnexi Az 1993-ashoz képest mostanra hússzorosára nőtt a székesfehérvári székhelyű Cornexi Rt. forgalma, és a cég azóta is dinamikusan fejlődik: idén a meglévő három malom mellé megvették a negyediket, az enyingi üzemben pedig 150 millió forintos beruházással új müzliszeletgyártó sort helyeztek üzembe. Az rt. évek óta nyereséges. Csordás László kereskedelmi igazgató szerint ez annak köszönhető, hogy jó minőségű, versenyképes termékeket állítanak elő és nagy figyelmet fordítanak a vevők megfelelő kiszolgálására. A jelenleg 250 millió forintos alaptőkéjű Cornexi Rt. elődje 1993- ban jött létre, amikor a tulajdonosok megvették az első malomüzemet. A malomipar mellett 1995-ben élelmiszeriparral is kezdtek foglalkozni, bár most még a malomipar súlya a jelentősebb. Eddig három malomüzeme volt a cégnek, kettő Fejér megyében, egy pedig Tolna megyében. Nemrég 92 százalékos részesedést szereztek a dunaújvárosi malomüzemet működtető kft.-ben. Az ágazat tavalyi árbevétele 2,2 milliárd forint volt, 2000-re pedig 4 milliárd forintot terveznek. Az őrleményeket elsősorban pékségeknek adják el, a csomagolt lisztféleségek aránya mindössze 5 százalékos. A malmok mintegy 200 jelentősebb vevővel állnak kapcsolatban, és 150 embert foglalkoztatnak. Az élelmiszer-ipari ágazat többféle terméket gyárt. Az extrudált termékek közül a reggeli pelyheket érdemes említeni, legnépszerűbb a Hócipő termékcsalád és a Kakaós Maxi. Gyártanak müzliszeleteket is, nemrég csaknem 150 millió forintos ráfordítással elkészült gyártósort adtak át a 40 embert foglalkoztató enyingi üzemben. A Cornexi Rt. legújabb terméke az Energia szelet, amellyel az olimpiára készülő magyar női kézilabda-válogatottat támogatják. Az élelmiszer-ipari ágazat forgalma tavaly 420 millió forint volt, idén pedig 600 millió forintos forgalmat terveznek. Az ágazat legnagyobb vevői a multinacionális áruházláncok, amelyek az élelmiszer-kereskedelem 70 százalékát adják. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termékek ára viszonylag alacsony, és a multik megbecsülik a versenyképes magyar beszállítókat. Az rt. piaci részesedése a reggeli pelyheknél 13-15 százalékos, a müzliszeletnél pedig 11 százalékos. Ez - mint a kereskedelmi igazgató elmondta - óriási eredmény egy néhány éve alakult cégtől. A fejlődés dinamizmusát mutatja az is, hogy az árbevétel 1993 óta több mint hússzorosára nőtt. A cél a további növekedés. Ehhez hozzájárul az is, hogy a cégnél az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszer működik, és ez lehetővé teszi folyamatosan jó minőségű, hiánypótló és versenyképes termékek előállítását. Fontos feladatnak tartják a vevők minőségi kiszolgálását. Ebből a célból egy országos terítő- és üzletkötő hálózatot hoztak létre, amelynek mintegy 18 vállalkozó a tagja. -fa ** pwfZJS.ee:* Ahol a Munkaadó és Munkaerő egymásra találhat A Job Service munkaerő-kölcsönző, szolgáltató Kft. 1997 januárjában kezdte meg tevékenységét Székesfehérváron Az akkor még kevésbé ismert tevékenység azóta kiforrta magát, az első év 350 fős maximális kölcsönzési létszámát 1998-ban 650,1999-ben már 1600 fő kölcsönzése követte. Mit is jelent a munkaerő-kölcsönzés? Azok a munkáltatók, akiknek a termelése ingadozik, váratlan megrendelésük érkezik, a termelésben váratlan helyzetek lépnek fel, külső cég segítségét veszik igénybe. A munkavállalók, akik legtöbb esetben a Kft. adatbankjából kerülnek ki, a Job Service Kft. állományában dolgoznak, a Kft-n keresztül kapják a fizetésüket és egyéb ellátásukat. Munkaviszonyuk ideje alatt a Kft. teljesíti a tb- és a munkaadót terhelő befizetéseket, tehát minden esetben hivatalos, bejelentett munkát végeznek a munkavállalók. A munkavállalók adatainak nyilvántartása, az adatok karbantartása, a közvetítés - azaz szolgáltatásuk - ingyenes. Székesfehérvár után 2000 júniusától már Tatabányán is működik kirendeltségünk. Az új iroda megnyitása a kezdete annak az országos hálózat kiépítésének, amit célul tűzött ki a Kft. Szeretnénk a Kft. több mint 3 éves gyakorlatát tapasztalatát felhasználva minél több munkalehetőséget kínálni a munkanélküli vagy jövedelempótló támogatásban részesülők, gyesen, gyeden lévők, vagy csak minőségi váltás céljából munkát keresők részére. Szolgáltatásunkról bővebb felvilágosítást a Job Service Kft. irodáiban adunk: Székesfehérvár, Várkörút 56. Tatabánya, Mártírok út 81/a Tel.: 22/500-886,22/500-887 Tel.: 34/510-306,34/510-307