Napi Gazdaság, 2000. szeptember (10. évfolyam, 205-230. szám)

2000-09-01 / 205. szám

4­­ fő M gazdaság_______________________________városbemutató - Székesfehérvár p/h­ost szeptember 1. A VÁROS ADATAI Megye Fejér Közjogi státus megyei jogú város Állandó népesség 106310 Lakónépesség 105755 Igazgatási terület (négyzetkm) 170,88 Belterület (négyzetkm) 42,35 Belterületi népsűrűség (fő/négyzetkm) 24977 A VÁROS SZÁMOKBAN Hivatala, Fejér Megyei Földhivatal Készítette: Városkutatás Kft. Állandó népesség korösszetétele (%) 0—18 éves korúak aránya 20,2 22,6 18-59 éves korúak aránya 63,2 57,8 60 évnél idősebbek aránya 16- 19,6 Eltartottsági ráta 58,2 72,9 Népességváltozás 1000 lakosra jutó élveszületések száma 8,1 9,6 1000 lakosra jutó halálozások száma 10,9 13,9 Természetes szaporodás/fogyás -a -4,3 Bevándorlás 4155 Elvándorlás 4786 Vándorlási egyenleg -631 Gazdaság Regisztrált vállalkozások száma 15112 Működő vállalkozások száma 11333 Működő gazdasági szervezetek ágazati megoszlása (%) Mezőgazd., erdőgazd., vadgazd., halászat 27 5,1 Ipar 12,0 21,6 Építőipar 107 8,6 Kereskedelem 29,9 28,1 Vendéglátás 6,6 5,8 Szállítmányozás, raktározás, posta, távközlés­ 6,4 6,0 Ingatlanügyletek 32,3 24,8 Turizmus Vendégéjszakák száma 99695 Össz. keresk. szálláshely, férőhely, száma 1953 Lakás Lakásállomány 40212 1000 lakosra jutó épített lakások száma 4,62 Egészséges ivóvízzel ell. lakások aránya (%) 98,1 91 Közcsatornába bekapcsolt lakások aránya (%) 83,4 47,5 1000 lakosra jutó személyek. száma 289,55 219,78 Infrastruktúra Összes zöldter. aránya a belterületből (%) 8,6 Egy lakosra jutó zöldterület aránya (nm) 34,4 38,1 Belterületi úthossza (km) 330 25140 Burkolt utak aránya (%) 90,6 74,6 Szociális ellátás, egészségügy 1000 lakosra jutó kórházi ágyak száma 14,1 8,3 Bölcsődei férőhelyek száma 445 26947 Bölcsődék kihasználtsága (%) 142,0 123,2 Munkanélküliség Regisztrált munkanélküliek száma 3185 Szoc. jöv. pótló támog. részesültek száma 929 Reg. munkanélküliek megosz. végz. szerint (%) 8 oszt. ált. iskolánál kevesebb 2,6 4,5 8 oszt. áll. iskola 26,8 34,6 Középfokú 65,5 57,2 Felsőfokú 5,1 3,7 Oktatás, kultúra Óvodai férőhelyek száma 3811 Óvodák kihasználtsága (%) 107,5 101,4 Általános iskolai tanulók száma 10622 Nappali középiskolai tanulók száma 8996 Esti, levelező középiskolai tanulók száma 1091 Adatok: KSH, Székesfehérvá­r Megyei Jogú Város Polgármesteri Az Auchan és a Metro is áruháznyitást fontolgat a városban IfHHHMHHHHHHHHHHHHHHHHn­ Újabb beruházásokba fognak Székesfehérváron a letelepült multik . Nyugat-európai felmérések szerint a zöldmezős beruházások számát tekintve Székesfehérvár a világ tíz legdinamikusabban fejlődő régiója közé tartozik. 1992 óta több mint 100 milliárd forint tőkét fektettek be a városban. Az idetelepült cégek kö­zött olyan nevek vannak, mint a Ford, a Philips és az IBM, és a nagyberuházók közül többen is újabb fejlesztésekbe fognak vagy azt tervezik. A már letelepült kereskedelmi láncok mellett áruháznyitást fontolgat az Auchan és a Metro is. A fejlődés di­namizmusát mutatja, hogy a munkanélküliségi ráta a nyolc év­vel ezelőtti 22-23 százalékról 7 százalékra esett vissza. A város infrastruktúrája viszont még hagy kívánnivalót maga után. Warvasovszky Tihamér polgármester szerint korszerűsíteni kell a szennyvíztisztító telepet és bővíteni kell a csatornahálózatot. Hosszan lehet sorolni a Szé­kesfehérváron beruházó mul­­tikat, amelyek közül sok magyar város már egyet is főnyere­ményként üdvözölne. Itt műkö­dik többek között a Visteon Hungary Termelő és Értékesítő Kft. (korábbi nevén Ford Hun­gária Termelő és Értékesítő Kft.), a Philips Végszerelő Köz­pont Magyarország Kft. és az IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft., az egy­kori Könnyűfémműből jött lét­re az Alcoa-Köfém Székesfehér­vári Könnyűfémmű Kft., a Parmalat Hungária Tejipari Rt., az Albacomp Számítástechnikai Rt. és az Albacomp Számítógép­­gyártó Kft., a Cerbona Élelmi­­szeripari és Kereskedelmi Rt., a műanyag-feldolgozó Karsai Műanyagfeldolgozó és Szer­számgyártó Rt. A legnagyobb cégek közé tartozik a japán Denso Manufacturing Hungary Kft., amely gépjárművekhez gyárt befecskendezőket és az osztrák Brunswick Magyaror­szág Gyártó és Kereskedelmi Kft. is, amely a tekepályák bá­bufelállító berendezéseit állítja elő. A Videotonnál, amely fény­korában 14 ezer embert foglal­koztatott, most 16 ezren dolgoz­nak, igaz, ebben már a leányvál­lalatok is benne vannak. Újrain­dultak a munkásjáratok is. Az idetelepülő cégek annak idején komoly kedvezményeket kaptak. A helyi adót csak 1995-ben vezet­ték be Székesfehérvá­rott. Minden új beru­házás öt évre men­tességet kapott, to­vábbi öt évre pedig 50 százalékos kedvez­ményt. Jelenleg nem kell iparűzési adót fi­zetniük azoknak a vállalkozásoknak, amelyek nettó árbevé­tele nem éri el az évi 5 millió forintot, ha pedig egy cég forgal­ma meghaladja az évi 100 millió forin­tot, akkor 5 százalé­kos kedvezményben részesül. Ha egy cég forgalma nagyobb, mint 1 milliárd fo­rint, akkor három éven át 50 százalékos kedvez­ményt kap. A többiek 2 száza­lékos iparűzési adót fizetnek. Nem jár külön kedvezmény azoknak sem, akik a három ipari park valamelyikébe tele­pültek. A legnagyobb - 260 hektáros - a sóstói ipari park, amelyet a Loranger Ipari Ingat­lan Fejlesztő és Hasznosító Rt. működtet. Itt van többek között a Philips-gyár, a Shell Gas Hun­gary, a Denso, a Győri Keksz Kft.-nek a Stollwercktől meg­vett kekszüzeme és a Loranger Kft. műanyag-feldolgozója. A Videoton 100 hektáros ipari parkjában elsősorban szórakoztatóelektronikai be­rendezéseket gyártó német, osztrák és japán cégek találha­tók. Az Alba ipari zónában, amelyet az Aranybulla Mező­­gazdasági Rt. és a Regionális Vállalkozásfejlesztési Alapít­vány működtet, a vállalkozá­sok több mint 75 százaléka magyar. Jelenleg még mind­egyik ipari parkban van hely. Jellemző, hogy a Székesfehér­várra települt vállalkozások fej­lesztik a kapacitásaikat. A Phi­lips 25 ezer négyzetméteres lo­gisztikai csarnokot épít több mint 10 millió dollárból, a Parmalat új joghurtgyártó gép­sort állít be és az önkormány­zat most tárgyal a bővítés lehe­tőségeiről a Densóval és a Ford­­dal (e beruházásokról lásd kü­lön írásainkat). A Denso 2003- ig készíti elő fejlesztését, a Ford pedig 95 millió dolláros gépsort hoz be az Egyesült Államokból és itt gyártják majd a gépkocsik klímaberendezéseihez a komp­resszorokat. A várost már felfedezték a nagy áruházláncok is. Van Tesco-, Interspar-, Media Markt-áruház, megnyílt az oszt­rák érdekeltségű Fehér Palota, a korábbi városi piac helyén felépült az Alba Plaza, és most fejeződött be az S&C-lánchoz tartozó Fehérvár Áruház felújí­tása (erről lásd külön írásun­kat). Érdeklődik a Metro és az Auchan is; az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy e láncok a város környékére települje­nek. A belvárosból mostanra lé­nyegében eltűntek a kis boltok. Székesfehérvár költségvetése az idén 17 milliárd forint, ennek mintegy 20 százaléka iparűzési adóból származik. A helyi és központi források aránya 40-60 százalékos. Az állami támogatás új, normatív rendszere miatt a városnak több száz millió forin­tos kieséssel kell számolnia. Pe­dig sok pénzre lenne szükség, mert az infrastruktúra nem tud lépést tartani a hatalmas arányú ipari fejlődéssel. Székesfehérvár hitelállománya 3 milliárd fo­rint. Ez részben évek alatt hal­mozódott fel, nemrég pedig az önkormányzat fejlesztési hitelt vett fel, elsősorban a szennyvíz­­tisztító telep korszerűsítésére és a szennyvízcsatorna-hálózat bő­vítésére. A szennyvíztisztító telep kor­szerűsítése 1996-ban kezdődött és a tervek szerint a jövő év má­jusára fejeződik be. A beruházás költsége 1,2 milliárd forint. Jó­val nagyobb gondot jelent - és esetenként környezetvédelmi problémákat is okoz - a szenny­vízcsatorna-hálózat kapacitásá­nak a szűkössége. Vannak város­részek, ahol szinte alig van csa­tornázás. A teljes beruházás költsége 3-4 milliárd forint, ez viszont már akkora összeg, amekkorát az önkormányzat nem tud egyedül előteremteni, pályázati úton próbálnak pénzt szerezni. A szeméttelep kapaci­tása megfelelő, mert három éve 700 millió forintos ráfordítással bővítették. A pénzt részben a környezetvédelmi alapból, rész­ben pedig támogatásként kap­ták. A mostani cél az, hogy meg­honosítsák a szelektív hulladék­­gyűjtést. A városban lévő utak állapo­ta kielégítő, szükség lenne vi­szont új csomópontok építésé­re. Még 1997-ben megállapo­dott az önkormányzat az akko­ri közlekedési minisztérium­mal, hogy az állam megépítte­ti a sóstói ipari parkot a 8-as út­tal összekötő elkerülő utat. Az önkormányzat azóta évente 100 millió forintot költött a földek kisajátításra, de az utat nem építették meg, jóllehet an­nak hiányában óriási forgalom megy át a belvároson. 1998 elején épült egy híd, de a meg­állapodás szerint az idén az út­építésre fordítandó 2,1 milli­árd forint helyett csak 260 mil­lió forintot kapott a beruházás. Ez csak az alapközművek lefek­tetésére elegendő. Ami a város­hoz vezető utakat illeti, a legna­gyobb gondot az okozza, hogy a Móron át Győrbe vezető két­szer egy sávos út kapacitása igen szűkös és ez idővel a fejlődés gátjává is válhat. Tavaly az önkormányzat csaknem 300 millió forintos ráfordítással 52 szociális bér­lakást építtetett. Ezeket a laká­sokat négy évre utalták ki a rá­szorultaknak. Az idei év ered­ménye, hogy az Ikarus-gyár mögötti, eddig hasznavehetet­lennek látszó, úgynevezett ki­jevi panellakásokat eladták egy vállalkozónak, aki 320 la­kást fog ott kialakítani. A laká­sokat a piaci ár 70 százaléká­ért értékesítik, a tervek szerint 135 már ebben az évben elké­szül és beköltöznek a lakók. Az idén nem építtettek szociális bérlakásokat, mert várták a kormányprogramot. Erre a célra egyébként 200 millió fo­rintot különített el az önkor­mányzat, és ha sikerül meg­szerezni az állami támogatást, akkor első ütemben 65 bérla­kás épülne, majd ezt még 120 lakás építése követné. Az önkormányzat évente kö­rülbelül 300 millió forintot költ az intézmények - elsősorban is­kolák, háziorvosi rendelők és kultúrházak - felújítására. A legtöbb problémát az okozza, hogy az épületek a mára már el­avult gyorspanelből készültek. A rekonstrukcióhoz jóval több pénzre lenne szükség. Már elké­szültek a színház felújítására vo­natkozó tervek és még az idén elkezdődnek a munkák is. Jövő­re renoválni fogják a megyei és a városi könyvtárat is, ami, csak­úgy, mint a színház rekonstruk­ciója, több milliárd forintot emészt majd fel. Az önkormányzat tervei kö­zött szerepel a székesfehérvá­ri logisztikai szolgáltató köz­pont továbbfejlesztése és a volt börgöndi repülőtér hasznosítá­sa. A város szélén elhelyezke­dő mintegy 20 hektáros lo­gisztikai szolgáltató központ a tervek szerint jövőre készül el teljesen. Már működik itt egy kombiterminál. Az önkor­mányzat ehhez csak a terüle­tet adta, magát a központot eddig állami támogatásból építették. A börgöndi repülőtér jelenleg az ÁPV Rt. tulajdona. A tervek szerint megvennék és - a Feri­hegyi repülőtérrel együttmű­ködve - elsősorban légiszál­lításra használnák. A polgár­­mester szerint erre komoly igé­nyük van az itt lévő cégeknek. A repülőtérnek szerepe lenne a turizmus fellendítésében is (a re­pülőtérről és a logisztikai köz­pontról lásd külön írásunkat). Az önkormányzat azt szeretné elérni, hogy az eddig többnyire csak átutazó turisták töltsenek el néhány napot Székesfehérvá­rott. Több számítógépes idegen­­forgalmi infopontot hoztak lét­re a városban és a programokat az interneten is közzéteszik. Elsősorban az ipari fejlődés hatására jelentős igény van szállodákra is. Keresik a két­csillagos hoteleket, ahol a munkásokat lehet elszállásol­ni, és a négycsillagosokat, ahol a menedzsment lakhat. A város polgármestere szerint eddig az volt a jellemző, hogy a külföldi tulajdonú cégek menedzsmentje Budapesten lakott és onnan járt be dolgoz­ni Székesfehérvárra. Mostaná­ra viszont megváltozott a hely­zet: egyre több bérelnek vagy vesznek ingatlant a városban. v. É. Warvasovszky Tihamér polgármester Székesfehérvár látképe IBM Storage Products Ipari Vámszabadterületi Kft., Philips Végszerelő Központ Mo. Kft., Alcoa-Köfém Székesfehérvári Könnyűfémmű Kft., Visteon Hungary Termelő és Éft. Kft., Alcoa Európai Keréktermék Gyártó és Ker. Kft., Ikarus Járműgyártó Rt., Ikarus Alba Járműgyártó Kft., Albacomp Számítástechnikai Rt., Mai Magyar Alumínium Rt., Tesco Global Áruházak Rt. Forrás: SzékesfehérvárPolgármesteri Hivatala___________ Versenyben­­ a nagyokkal -Crnexi Az 1993-ashoz képest mostanra hússzorosára nőtt a szé­kesfehérvári székhelyű Cornexi Rt. forgalma, és a cég azóta is dinamikusan fejlődik: idén a meglévő három malom mellé megvették a negyediket, az enyingi üzemben pedig 1­50 mil­lió forintos beruházással új müzliszeletgyártó sort helyez­tek üzembe. Az rt. évek óta nyereséges. Csordás László ke­reskedelmi igazgató szerint ez annak köszönhető, hogy jó minőségű, versenyképes termékeket állítanak elő és nagy figyelmet fordítanak a vevők megfelelő kiszolgálására. A jelenleg 250 millió forintos alaptőkéjű Cornexi Rt. elődje 1993- ban jött létre, amikor a tulajdonosok megvették az első malomüze­met. A malomipar mellett 1995-ben élelmiszeriparral is kezdtek foglal­kozni, bár most még a malomipar súlya a jelentősebb. Eddig három ma­lomüzeme volt a cégnek, kettő Fejér megyében, egy pedig Tolna me­gyében. Nemrég 92 százalékos részesedést szereztek a dunaújvárosi malomüzemet működtető kft.-ben. Az ágazat tavalyi árbevétele 2,2 mil­liárd forint volt, 2000-re pedig 4 milliárd forintot terveznek. Az őrle­ményeket elsősorban pékségeknek adják el, a csomagolt lisztféleségek aránya mindössze 5 százalékos. A malmok mintegy 200 jelentősebb vevővel állnak kapcsolatban, és 150 embert foglalkoztatnak. Az élelmiszer-ipari ágazat többféle terméket gyárt. Az extrudált ter­mékek közül a reggeli pelyheket érdemes említeni, legnépszerűbb a Hócipő termékcsalád és a Kakaós Maxi. Gyártanak müzliszeleteket is, nemrég csaknem 150 millió forintos ráfordítással elkészült gyártó­sort adtak át a 40 embert foglalkoztató enyingi üzemben. A Cornexi Rt. legújabb terméke az Energia szelet, amellyel az olimpiára készülő magyar női kézilabda-válogatottat támogatják. Az élelmiszer-ipari ága­zat forgalma tavaly 420 millió forint volt, idén pedig 600 millió forintos forgalmat terveznek. Az ágazat legnagyobb vevői a multi­nacionális áruházláncok, amelyek az élelmiszer-kereskedelem 70 szá­zalékát adják. Ez elsősorban annak köszönhető, hogy a termékek ára viszonylag alacsony, és a multik megbecsülik a versenyképes ma­gyar beszállítókat. Az rt. piaci részesedése a reggeli pelyheknél 13-15 százalékos, a müzliszeletnél pedig 11 százalékos. Ez - mint a kereskedelmi igazga­tó elmondta - óriási eredmény egy néhány éve alakult cégtől. A fejlő­dés dinamizmusát mutatja az is, hogy az árbevétel 1993 óta több mint hússzorosára nőtt. A cél a további növekedés. Ehhez hozzájárul az is, hogy a cégnél az ISO 9002-es minőségbiztosítási rendszer mű­ködik, és ez lehetővé teszi folyamatosan jó minőségű, hiánypótló és versenyképes termékek előállítását. Fontos feladatnak tartják a vevők minőségi kiszolgálását. Ebből a célból egy országos terítő- és üzletkö­tő hálózatot hoztak létre, amelynek mintegy 18 vállalkozó a tagja. -fa ** pwfZJS.ee:* Ahol a Munkaadó és Munkaerő egymásra találhat A Job Service munkaerő-kölcsönző, szolgáltató Kft. 1997 januárjában kezdte meg tevékenységét Székesfehérváron Az akkor még kevésbé ismert tevékenység azóta kiforrta magát, az első év 350 fős maximális kölcsönzési létszámát 1998-ban 650,1999-ben már 1600 fő kölcsönzése kö­vette. Mit is jelent a munkaerő-kölcsönzés? Azok a munkáltatók, akiknek a termelése ingadozik, váratlan megrendelésük érkezik, a terme­lésben váratlan helyzetek lépnek fel, külső cég segítségét veszik igénybe. A munkavállalók, akik legtöbb esetben a Kft. adatbankjából kerülnek ki, a Job Service Kft. állományában dolgoznak, a Kft-n keresztül kapják a fizetésüket és egyéb ellátásukat. Munkaviszonyuk ideje alatt a Kft. telje­síti a tb- és a munkaadót terhelő befizetéseket, tehát minden esetben hivatalos, bejelentett mun­kát végeznek a munkavállalók. A munkavállalók adatainak nyilvántartása, az adatok karbantar­tása, a közvetítés - azaz szolgáltatásuk - ingyenes. Székesfehérvár után 2000 júniusától már Tatabányán is működik kirendeltségünk. Az új iroda meg­nyitása a kezdete annak az országos hálózat kiépítésének, amit célul tűzött ki a Kft. Szeretnénk a Kft. több mint 3 éves gyakorlatát tapasztalatát felhasználva minél több munkalehetőséget kí­nálni a munkanélküli vagy jövedelempótló támogatásban részesülők, gyesen, gyeden lévők, vagy csak minőségi váltás céljából munkát keresők részére. Szolgáltatásunkról bővebb felvilágosítást a Job Service Kft. irodáiban adunk: Székesfehérvár, Várkörút 56. Tatabánya, Mártírok út 81/a Tel.: 22/500-886,22/500-887 Tel.: 34/510-306,34/510-307

Next