Napi Gazdaság, 2000. október (10. évfolyam, 231-255. szám)
2000-10-11 / 239. szám
8_ NAPI(gazdaság kp ) Új Tourinform- és Tourist Police-iroda Budapesten A bajba jutott turisták ezen-túl éjjel-nappal rendőri segítséget kérhetnek a Magyar Turizmus Rt. új Tourinform-irodájában, a budapesti Vörösmarty téren - jelentették be az iroda tegnapi megnyitóján. A Gazdasági Minisztérium tulajdonában lévő irodahelyiséget a Magyar Turizmus Rt. újíttatta fel 1,5 millió forintért, a beruházás teljes költsége elérte a 4 millió forintot. Az iroda működése várhatóan havonta 2 millió forintba kerül. Zsámboky Gábor, a Magyar Turizmus Rt. vezérigazgatója elmondta, hogy az elmúlt években ugrásszerűen megnőtt azoknak a külföldieknek a száma, akik információkért keresik fel a fővárosi és vidéki Tourinform-irodákat. A részvénytársaság által fenntartott fővárosi irodában például augusztusban 35 ezer turista fordult meg, míg ebben a hónapban az összesen 104 irodában több mint 100 ezer külföldi kért és kapott információt. A Gazdasági Minisztérium az idén 80 millió forinttal támogatta a rendőrséget annak érdekében, hogy a turisztikai főszezonban érezhetően javuljon a vendégek biztonságérzete. A külföldi turisták közül idén 13,7 százalékkal kevesebben váltak bűncselekmény áldozatává, mint egy esztendővel korábban - mondta el Kökényesi Antal, Budapest rendőrfőkapitánya. Továbbra is Franciaország a leglátogatottabb Franciaországba idén a várakozások szerint 73 millió külföldi látogat - ez új csúcs -, így világelső marad a turisták által felkeresett országok sorában. Ezen belül Párizs kelti a legnagyobb érdeklődést kulturális vonzerejének, továbbá a millenniumi ünnepségeknek - a kivilágított Eiffel-tornyot világszerte 3,5 milliárdan nézték televízión köszönhetően. A francia fővárosba idén több mint 25 millió turistát várnak, 2 millióval többet, mint tavaly, s az idegenforgalom 85 milliárd frank forgalmat bonyolít le. A másik sikerövezet a Cote d’Azur, ahol 4 százalékkal, 17 millió főre növekszik a turisták száma, ez 144 millió vendégéjszakát jelent. Az atlantióceáni partvidéken viszont az év egészében várhatóan 10-30 százalékkal visszaesik a látogatók száma a viharos időjárás és az Erika pakurafolt miatt. (Le Figaro) Szezontól függetlenül nagyon sokat költ a konferenciavendég lassan fejlődik a magyarországi kongresszusi turizmus A magyarországi konferenciaturizmus fejlődése az infrastruktúra korlátai miatt megállt, de így is 21. a világrangsorban. A kongresszusokat továbbra is elsősorban Budapesten tartják. A konferenciák után a résztvevő gyakran visszatér családjával is, ha megtetszett neki mindaz, amiből kóstolót kapott. Magyarország - hála Budapestnek - jól teljesít a konferenciaturizmusban - véli Faragó Hilda és Karikás Eszter, a Magyar Kongresszusi Iroda két munkatársa. Az utóbbi évtizedben, ha megtorpanásokkal is, de növekedett az itt rendezett nemzetközi ülések száma. E rendezvényeken általában néhány száz külföldi vesz részt. Európában évente négymillióan vesznek részt körülbelül négyezer ülésen. A kontinensen 270, legalább háromszáz fő befogadására alkalmas konferenciaközpont működik. Magyarország a világrangsorban 1999- ben - zömében az elégtelen ülésezési kapacitás miatt - a 21. helyre szorult vissza. A nemzetközi rendezvények számát tekintve Budapest tavaly a maga 85 kongresszusával a 13. volt az eseményeknek helyet adó nagyvárosok listáján. A tavalyi események negyedét orvosi tárgyú összejövetelek jelentették, ezenkívül a fizika, a mezőgazdaság, az élelmiszeripar, az oktatás és a környezetvédelem volt gyakori téma. A tapasztalatok szerint egyre nagyobb az igény a kétezernél is több küldöttel tartott rendezvényekre, ezeket viszont jelenleg megfelelő épület hiányában nem tudják az országban sehol sem megrendezni. E gond orvosolásában igyekszik segíteni a gazdasági tárca által nemrégiben új központ építésére kiírt pályázat. A kongresszusok szempontjából Magyarország jelenleg igencsak egyvárosú, alig van különbség az országos és a budapesti adatok között. Ennek okai a viszonylag rossz közlekedési feltételek, valamint az elégtelen vidéki szállás- és ülésezési kapacitások. A konferenciák rendezésébe mind több ország kapcsolódik renciák résztvevői általában nívós szolgáltatásokat vesznek igénybe. Ezt könnyen teszik, mert számlájukat szinte minden esetben a küldő intézmény, vállalatuk, hivataluk vagy szponzoruk fizeti. A konferenciák előtt és után az elő- és utókongresszusi túrák széles választékából válogathatnak a delegátusok. Ráadásul a résztvevő gyakran visszatér családjával is, ha megtetszett neki mindaz, amiből kóstolót kapott. Emellett a konferenciák alatti kirándulások gyakran elkerülik a tömegturizmus által kedvelt helyeket, így új területek is bekerülnek a nemzetközi köztudatba. D. L. be. Ez a fajta befektetés ugyanis gyorsan megtérül, mert a konferenciaturista komoly pénzköltő vendég. A nemzetközi kimutatások az átlagturista költésének három-négyszereséről tanúskodnak, a magyarországi felmérések szerint azonban a szorzószám itt eléri a hat-nyolcszorost is. A konfexturisztikai zsargon a szolgáltatásbeli hasonlóságok miatt együtt kezeli az üzleti meetingeket, incentive utazásokat, kongresszusokat és kiállításokat a MICE Market (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions) kifejezéssel. Általában az ülések két csoportját különböztetik meg: szervezetek és egyesületek, valamint a testületek üléseit. Az előbbibe a nemzetközi szervezetek, nonprofit szövetségek, politikai szervezetek ülései, az utóbbiba pedig a nagyobb iroda- és egyéb hálózattal rendelkező gazdálkodó cégek rendszeres vagy eseti értekezletei és összejövetelei sorolhatók. A nemzetközi szervezetek fele évente ülésezik, negyedük kétévente jön össze, a maradék egynegyed ennél ritkábban találkozik. Az események döntő része jól tervezhető, dátumuk évekre előre ismeretes. Az ülések átlagos hossza 4,5 nap körül változik. _________________________________1994 1995 1996 1997 1998 1999 Nemzetközi szövetségi találkozók 281 238 212 171 126 205 Nemzetközi kiállítások 120 54 35 62 52 73 Összesen 401 292 247 233 178 279Magyarországon Forrás: Magyar Kongresszusi Iroda___________________________________________ internetes és fúziós tervek Terjeszkedik a spanyol Sol-szállodalánc A belföldi piacon vezető spanyol Sol Melia hotelkonszern szövetségre törekszik valamelyik nagy nemzetközi szállodalánccal. Emellett terjeszkedni kívánnak az elektronikus kereskedelemben is. A vezető spanyolországi szállodalánc, a mallorcai Sol Melia SA nem éri be azzal, hogy több mint 350 millió dollárért felvásárolta a harminc szállodát üzemeltető Tryp spanyol csoportot, és ezzel Latin-Amerika piacain is vezető szerephez jutott, illetve - hoteljeinek számát 335-re bővítve - a világ tizedik legnagyobb szállodaláncává vált. Sebastián Escarrer - a Sol Melia SA-t az ötvenes években Mallorcán alapító Gabriel Escarrer fia - a TUI-val korábban folytatott megbeszélésekre utalva úgy nyilatkozott, hogy már nem utazásszervezővel való vertikális egyesülésre, hanem egy másik hotelkonszernnel való horizontális fúzióra gondolnak. Ezt ugyanis stratégiailag fontosabb és hatékonyabb lépésnek tartják mind a részvényesek, mind pedig az ügyfelek számára, így már tárgyaltak a Hiltonnal, a Marriott-tal és más hotelláncokkal is. Az esetleges szövetség vagy egyesülés új szakaszt nyitna a cég történetében. A láncolat ugyanis - amelynek papírjai 1996 óta forognak a tőzsdén - eddig önerőből fejlődött (2000 első felében 382 millió euró bevételre és 59 millió euró nettó nyereségre tett szert). A Sol ötvenöt hotelt üzemeltet Latin-Amerikában. Új célpont a földközi-tengeri térség - már Horvátországban, Tunéziában és Törökországban nyomulnak -, harmadik növekedési területét pedig európai városi hotelek jelentik. A Solnak nagy tervei vannak az e-kereskedelemben is. A spanyol Telefónicával és ibériai hotelláncokkal közösen elektronikus b2b - piacot terveznek. A cég ezenkívül a BSCH spanyol nagybankkal és a Planéta kiadóval együtt szabadidős portált szándékozik létrehozni. A Prodigios nevű b2c-tervhez az internetportált működtető világcégek valamelyikét szándékoznak megnyerni - egyelőre az AOL vagy a Yahoo! neve merült föl. A Sol emellett Németországban is életre kíván hívni egy utazási portált. (Handelsblatt) ül fiatalok érdeklődnek leginkább A franciák 63 százaléka nem tervez magyar utazást A jelek szerint a franciák körében élnek még a Magyarországgal kapcsolatos régi sztereotípiák. Véleményük szerint ide a barátságos vendéglátás, a konyha, a táj és a klíma miatt érdemes utazni. Ettől eltekintve szerintük Magyarország fejletlen hely, ahol nehéz nyelvet beszélnek és alacsony színvonalú az idegenforgalom. A megkérdezettek kétharmada egyáltalán nem tervez magyarországi látogatást a következő három évben. Magyarországra a barátságos vendéglátás, a konyha, a táj és a klíma miatt érdemes utazni - derül ki a franciaországi Ipsos közvélemény-kutató felméréséből, amelyet üzletemberek, újságírók és turisztikai szakemberek körében készített. A franciák véleménye szerint az ország történelmi hagyományai gazdagok, de a turisták által nem különösebben látogatott hely, ahol nehéz ételeket készítenek, az emberek pedig romantikusak és szenvedélyesek. A turisztikai szakemberek véleménye szerint a fiatal francia generáció egyre inkább érdeklődik Kelet-Közép-Európa iránt, Varsó és Prága azonban a szemükben megelőzi Budapestet. Magyarország a már itt járt franciák szemében egyet jelent a fővárossal, és nem is különösebben hisznek abban, hogy Budapesten kívül volna komolyabb vonzerejű terület. A népművészetet és a népi hagyományokat érdekesnek tartják. Kedvező az is, hogy itteni utazásaikat kellemesnek és biztonságosnak találták. Magyarország Ausztriával szomszédos, szláv temperamentumú, alacsony életszínvonalú, szomorú és unalmas ország - tartják azok a franciák, akik még sohasem jártak itt. Úgy vélik, hogy Magyarországon alig van idegenforgalom, ezért ez a terület még „tiszta” hely, amelyet nem szennyez a tömeges turizmus. A megkérdezettek 63 százaléka nem tervez magyarországi látogatást a következő három évben. Némi vigaszt jelenthet, hogy 2 százalék biztosan, további nyolc százalék pedig valószínűleg eljön az országba. * (NAPI) FRANCIÁK MAGYARORSZÁGON IDEGENFORGALOM 2000. OKTÓBER 11. Hatmillió euró Észak-Magyarországnak Fejlesztik a barlangfürdőt, központ épül Egerben Három Borsod-Abaúj-Zemplén, illetve Heves megyei idegenforgalmi fejlesztési programnak összesen 6 millió euró PHARE- támogatást ítélt meg nemrégiben a miskolci székhelyű Északmagyarországi Regionális Fejlesztési Tanács - jelentette be Ódor Ferenc, a tanács elnöke. Zöld utat kapott az egri kongresszusi központ megépítésének terve, az 500 férőhelyes intézmény 2,8 millió euró beruházási költségét 2 millió euróval javasolja támogatni a regionális fejlesztési tanács - adta hírül az MTI. Elnyerte a bírálók tetszését a miskolctapolcai barlangfürdő fejlesztésére beadott program is. Eszerint 2,7 millió euró költséggel csónakázótó és szabadtéri fürdőmedence épül, továbbá felújítják a meglévő medencéket s szaunát hoznak létre. A beruházók a terv megvalósításához 2 millió euró támogatásra számíthatnak. Az aggteleki cseppkőbarlang látogatottságának növelését célzó beruházáshoz 2,7 millió euró értékű befektetésre lenne szükség. Ebből megépülne a vörös-tói fogadó, valamint turistautat hoznának létre Jósvafő és a barlang bejárata között. A terv megvalósításához a javaslat szerint 2 millió euró PHARE-forrás állna rendelkezésre. A mindössze harmincnapos pályázati határidő alatt 11, együttesen 28 millió euró beruházási összegű projekthez érkezett támogatási igény. Nógrád megyéből egyetlen pályamunka sem érkezett, a fejlesztési tanács elnöke szerint ennek - a rövid határidő mellett - feltehetően az volt az oka, hogy hiányzott a programonként legkevesebb 90-100 millió forint saját erő is. A tanács úgy határozott, hogy kidolgozza a régió „zászlóshajó” projektjeit. Ez azt jelenti, hogy megkönnyíti a rövid határidejű és viszonylag komoly saját erőt feltételező pályázatokon való részvételt. November végére kész a részletes koncepció Kiemelt turisztikai program a lovasturizmus A következő két évben az idegenforgalom fejlesztésére szánt ötvenhárommilliárd forint költségvetési forrásból akár milliárdok is juthatnak a lovasturizmus fejlesztésére - tájékoztatta Horváth László, a Magyar Lótenyésztő és Lovassport Szövetség alelnöke az MTI-t. Az elnök emlékeztetett arra, hogy a magyar gazdaság fejlesztését szolgáló Széchenyi tervben az eddig kiemelten kezelt konferencia-, gyógy-, továbbá kastély- és várturizmus alprogram mellett a gazdasági kormányzat döntése alapján a lovasturizmus is önálló programmá vált. Horváth arról tájékoztatott, hogy az eddig szerény lehetőségekkel bíró magyar lovasturizmus fejlesztését célzó részletes program november végéig elkészül. A lovasturizmus fejlesztéséről szóló pályázatokat várhatóan a jövő év elején közzéteszik. Az elnök szerint rendkívül jó adottságaink vannak a lovasturizmushoz, mert kiválóak a belföldi terepviszonyok és megfelelő számú ló áll rendelkezésre. Ezért a fejlesztéseket követően minden esély megvan arra, hogy Magyarország a lovasturizmus nemzetközileg is elismert fellegvárává váljon. Ezen a turisztikai területen jelenleg mintegy 400 szolgáltató dolgozik. Jó részük azonban nem rendelkezik elegendő szakemberrel és az igényekhez képest kevés a jól kiképzett ló, hiányos az infrastruktúra. Nemcsak a külső tényezők okolhatók Fejlesztésre szorul a skót turizmus A skót kormányzat nagyra törő terveivel ellentétben az ország idegenforgalma hanyatló tendenciát mutat. Tavaly abszolút mértékben is csökkentek az ágazat bevételei és a megelőző évinél kevesebb turista látogatott a brit sziget északi részébe. A skót kormányzat 11 millió font sterlinget irányzott elő szakmai képzésre, továbbá 3 millió font sterlinget szán az Ossian, a skót turizmusügyi hivatal (STB) fő online helyfoglalási rendszere fejlesztésére, miután az idegenforgalmi bevételek 1999-ben az előző évi 2,54 milliárd font sterlingről 2,51 milliárd fontra csökkentek, a tengerentúlról érkezett turisták száma pedig 11 százalékkal esett vissza. Ráadásul idén az ágazat teljesítménye várhatóan tovább romlik. A skót idegenforgalom helyzete ellentmondásban van a kormányzat igencsak ambiciózus céljaival, amelyek szerint a beutazók száma 2005-ig évi 3 százalékos növekedés eredményeként 14,3 millióra emelkedne, a bevételek pedig 3,3 százalékkal bővülnének évente és 3,1 milliárd font sterlingre emelkednének e periódus végére. A turizmus vártnál gyengébb eredményeiben az erős font sterling és a magas benzinárak is közrejátszanak, ajan szakértők szerint az ágazat átfogó modernizálásra szorul, kiváltképp ami a két- és háromcsillagos hoteleket, vendégházakat, szállást és reggelit adó fogadókat - amelyek a 15 ezer objektumból összetevődő szállodaipar gerincét alkotják - illeti. A luxusszállók jobban megfelelnek a követelményeknek, és a nagyobb láncok, köztük a Hilton, a Macdonald Hotels és a Whitbread, egyaránt kifejezték abbéli szándékaikat, hogy hozzájárulnának Skócia turisztikai marketingjének javításához. (Financial Times)