Napi Gazdaság, 2001. február (11. évfolyam, 27-50. szám)

2001-02-02 / 28. szám

20 NAPI pihenő Életmód Gondok az ágyban Szomorú férfi tudatja országgal-világgal egy óriásplakátról, hogy noha sikeres üzletember, 48 évesen gondjai vannak az ágyban. Sorstársai közt van olyan, aki a témát illetően a részletekről is beszámol orvosának, míg más szemérmesen hallgat. A szexu­alitásról, két ember intim együttlétéről van szó, amelyben ese­tenként adódhatnak zavarok. Arról pedig beszélni kell. Kérdé­seinkre az alábbiakban Papp György, a Semmelweis Orvostu­dományi Egyetem Andrológiai és Urológiai Klinikájának igaz­gatója válaszol. " Egy férfi nem csak a szívé­vel, a gyomrával vagy a tüdejé­vel összefüggő tünetekkel for­dul­ orvoshoz. Papp György úgy véli, hogy a XXI. században joga van tudni magáról min­dent, ami a potenciájával kap­csolatos. A betegség elég gya­kori, egyes felmérések szerint tíz férfi közül átlagosan három szenved tőle. Csakhogy az USA- ban végzett széles körű vizsgá­latok ennél is rosszabb ered­ményre jutottak: a 40 éven fe­lüli urak 50 százalékának vala­milyen fokú merevedési zava­ra van. Úgy becsülik, hogy ez a kórállapot legkevesebb 100 millió férfit érint a világon! A miértre nagyon sok ok fel­sorolható. A betegek megelége­déssel nyugtázzák, hogy az utóbbi tizenöt évben örvendetes szemléletváltás történt: orvosi szemmel vizsgálják ezeket az eltéréseket a korábbi pszicholó­giai megközelítés helyett. Ma azt mondják a szakorvosok, az ese­teknek talán 20 százalékánál áll tisztán pszichés ok a tünetek hátterében. Persze ez nem jelen­ti azt, hogy a pszichológusok fe­leslegessé válnak. Ellenkezőleg, megnő a szerepük, hiszen a szer­vi eltérések miatt bekövetkező sikertelenség súlyos kudarcélmé­nyeket okoz. Ez tovább rontja a helyzetet: a betegek 30 százalé­kánál másodlagos okként pszi­chés gátlás is jelentkezik. Egyéb­ként a tüneteket hormonális, ér­rendszeri eredetű és idegi okok egyaránt kiválthatják. A merevedéshez kellő mennyi­ségű, adott pillanatban megér­kező vér szükséges, ami bizo­nyos ideig a hímvesszőben marad, majd eláramlik onnan. Amennyiben e három dolog bár­melyike nem működik megfe­lelően, merevedési zavar ala­kul ki. Előfordul, hogy a pa­nasz hátterében egyfajta vér­áramlási rendellenesség áll, ez akár az erek kaliberének vál­tozása miatt is felléphet. A fo­lyamat megfelelő idegi pa­rancsra megy végbe, de az erek falának rossz állapota is gátolhatja. A hormonális eltérések első­sorban a fiatal és a változó korban lévő korosztályt érin­tik. Rendszerint bizonyos fér­fihormonok zavara vagy más hormonok kóros termelődése váltja ki az impotenciát. Gyakran az érbetegségek, az érelmeszesedés, a verőerek el­térései játszanak szerepet a potenciazavarok kialakulásá­ban. Ugyanakkor a vénás olda­lon is lehet probléma: ha az elvezető rendszer nem műkö­dik, akkor az úgynevezett nyi­tott véna szindróma a mereve­dés hiányának okozója. Ese­tenként a gerincvelő károso­dása, ideggyógyászati betegsé­gek, a gerincoszlop sérülései, a cukorbaj vagy bizonyos uro­lógiai okok miatt alakul ki az erősebb nem önbizalmát csor­bító tünet. Igen találékonyan adják elő az urak panaszaikat, ki-ki szel­lemi felkészültsége, esetleg foglalkozása szerint. Az egyik élsportoló például azt fájlalta: baj van a „focimmal”. Igazán szellemes volt az az apa, aki huszonéves fia problémáját a következőképpen adta elő: nem akarok a részletekbe bo­csátkozni, de ennek a fiúnak átok ül a „Vak Bottyán”. A szak­máját szerető mérnök azért kesergett, mert „öreg a motor, csak szivatóval indul”. Ki így, ki úgy, de csak elmondja, mi a baj, hiszen felvilá­gosult férfiakról van szó, akik nyugodtan tudnak erről beszélni. Közismert, hogy a stressz és a szorongás megöli a vágyat és árt a potenciának. Magya­rországon példátlanul elhasználódott a kö­zépgeneráció, ami gya­korlatilag azt jelenti, hogy a 40 éven felüli­ek olyan túlhajszolt­ságban élnek, ami a szexuális teljesítmé­­­nyüket is gátolja. A kapkodó életmód ugyan­is bizonyos kémiai anya­gok felszaporodása mi­att akadályozza a me­revedést. Tudjuk, hogy az ideges embernek rossz a nemi élete. A menedzserek túlpörgetett mun­katempójuk miatt különösen veszélyeztetettek, ez csak élet­módváltással, sok sporttal és egészséges táplálkozással ellen­súlyozható. Persze, ezt nem olyan jó tanácsnak szánom, mint amivel régen elintézték az impotenciát: egyen halat, sétál­jon sokat - hangzott az egykori orvosi javaslat. Csakhogy az köztudott, hogy a jó fizikai és szellemi kondíció elősegíti ezt a dolgot is. Eddig csak a férfiak problé­máiról esett szó, pedig az üz­leti életben szép számmal akad­nak nők is, akik hasonló haj­­szoltságban élnek. A feszültség, a szorongás a nők számára is élvezhetetlenné teszi a szexet, más ugyanis az érzelmi együtt­lét megélése. A kiegyensúlyo­zott érzelmekre és testi szere­lemre vágyó hölgy, ha jó szel­lemi és fizikai kondícióval ren­delkezik, sokkal nagyobb örö­möket élhet át, mint kapkodó életmódú, dohányzó, nehezen kikapcsolódó társai. Napról napra több lehetőség kínálkozik a segítségnyújtásra, nagyon kevés az olyan beteg, aki számára nincs megfelelő gyógymód. A konzervatív és a műtéti kezelés lehetősége egy­aránt rendelkezésre áll, ugyan­akkor az idő mostanra kiszűr­te a nem igazán jó módszere­ket. A konzervatív kezelésben az első helyen a szájon át szed­hető szerek gazdag választéka áll, élén a „kék tablettával”. Szükség esetén kiváló hormon­készítmények és ajzószerek is alkalmazhatók. Az öregek és mindazok, akiknél más megol­dás nem jön szóba, különféle vákuumeszközök segítségével érhetnek el körülbelül félóráig tartó, megfelelő erekciót. Hatá­sos módszer a péniszbe adható injekció is. Ezenkívül még számtalan műtéti beavatkozás­sal orvosolható az impotencia. Ha már semmi más nem segít, utolsó lehetőségként a pénisz­­protézis beültetése probléma­­mentesen elvégezhető. Gy. k. Mato János komputergrafikája Színház Negyven év szerelem levelekben Az angol dráma és színház huszadik századi megújítója­­ leggyakrabban így emlegetik a szarkasztikus humoráról, ma­rón gúnyos hangjáról, erkölcsi elveket hirdető, különlegesen józan gondolkodásáról ismert drámaírót, George Begiandv­ishaw-t. Különc'vekimondtak ' s­­takróla gyakran. Rengeteg anekdota keringett s maradt fenn mind a mai napig nőkkel szembeni félénkségéről - amely megakadályozta abban, hogy korán megházasodjon - társa­ságot, szenvedélyeket kerülő magatartásáról. Shaw már közel negyvenesz­tendős volt, amikor első darab­ja színre került és diadalmas­kodott, hogy azután egymás után, s egyre nagyobb sikerrel jelenjen meg a többi is Anglia és a világ színpadjait). Van azonban egy színdarab, mondhatnánk inkább, előadó­­estnyi mű, amelyet részben a Mester írt - ha nem is publiká­lásra­­, s róla, életéről, életének egy vonulatáról szól: szerelmé­ről és barátságáról, amely kora ünnepelt színésznőjéhez, Stel­la Campbellhez kötötte. Negy­ven esztendőn át le­velezett a színésznő és az író, s ebből a levelezésből fűzte össze színpadi estjét Jerome Kitty. A Ked­ves hazug bepillain­tást enged a viharos szerelmi viszonyba, annak legkülönbö­zőbb pillanataiba, az egymást keresések­be, a vágyakba és ta­szításokba, a sikeres időszakokba és a ku­darcok óráiba. Mind­abba, ami négy évti­zed alatt megtörtén­hetett két emberrel, ami összekapcsolta őket, s ami a távolsá­got mégis megtartotta köztük. Szó esik a szerelmen, a csa­ládon kívül színházról és po­litikáról, irodalomról, az írót és a színésznőt körülvevő vi­lágról. Megismerhetjük belőle egy nagy színésznő arcát és jellemét, a művészét, aki, le­gyen bármilyen a környezet, legyen bármily nagy a szere­lem, mégis a színházért, a szí­nészetért él. S az íróét, akinek szenvedélyes tisztánlátását, szatirikus hangulatát, ironikus modorát még a szerelem sem veszi el. A levelek megmutatják a színésznőt, a maga dicsfény övezte életszakaszában, ami­kor a színház elhalmozta sze­repekkel, amikor férfiak - akikkel könnyen játszadozott - hevertek a lába előtt. Majd az öregedő nőt, aki még kapasz­kodva küzd a feladatokért, a hódolókért, hogy azután eljus­son a teljes, szomorú kiábrán­dultsághoz. S ugyanígy a kö­zépkorú, sikeres és elszánt írót, ki eléri az aggastyáni kort, de szenvedélyessége nem pihen soha. Jerome Kitty műve mindig alkalom két színésznek, hogy megmutassa, mit tud az ember­ről, a különös és különleges emberpárról - elsősorban sza­vakban - elmondani. Ezt az esélyt most a Madách adta meg Bencze Ilonának és Kottár Já­nosnak, akik a színház Tolnay Szalonjában mesélik, élik Stel­la Campbell és George Bernard Shaw históriáját. |^Róna Katalin AZ ÖN ÜZLETI SIKEREIHEZ MI is HOZZÁJÁRULUNK! Önnek is itt a helye a kedvezményes vendégváró hirdetői között. Bővebb információval készséggel áll rendelkezésére André Joresz Anikó telefon: 350-4349, telefon/fax: 350-6128. Az újkori történelemben pél­da nélküli jelenség, hogy egy ál­lamszervezetét, társadalmát, gazdaságát tekintve középkori­­as birodalomból másfél évtized alatt parlamentárisan kormány­zott, demokratikus ország vál­jon. A modern Török Köztársa­ság megteremtése az Oszmán Birodalom romjain egyetlen ember műve volt. Róla, Musz­­tafa Kemalról szól Kerekesházy József könyve, az Atatürk, ame­lyet a Terebess Kiadó publikált a Török Köztársaság Nagykö­vetségének támogatásával. Kemal sorsa, akár népéé, bő­velkedik fordulatokban. Volt szultánhűt alattvaló, majd a ha­talom ellen lázadó, volt forra­dalmár, győztes hadvezér és teljhatalmú diktátor. A kemali diktatúra természete azonban alapjaiban különbözik az újko­ri diktatúrákétól: ő azért vette kézbe a kizárólagos hatalmat, hogy megteremtse a parlamen­tárisan kormányzott, demokra­tikus Törökországot. Az anatóliai parasztfiú már a szultán hadseregének kadétis­kolásaként is kitűnt társai kö­zül jellemszilárdságával és éles eszével. Fiatal tisztként az ifjú reformerek egyik vezéregyéni­sége, 1909-ben a Konstantiná­poly elleni felkelést vezető Mahmud Sefket vezérkari főnö­ke volt, majd 1912-től 1913-ig ugyanezt a posztot töltötte be a Dardanellák-hadseregnél. 1915-ben hadosztályparancs­nok lesz, és elévülhetetlen ér­demeket szerez a főváros ellen törő egyesített antanthajóhad feltartóztatásában és gallipoli partraszállásuk megakadályo­zásában. Később harcol a Kau­kázusban és Szíriában. Anatóli­­ában 1919 nyarán megszerve­zi a nemzeti ellenállást az an­tant támadásával szemben. 1922-ben döntő vereséget mér a Kis-Ázsiában előnyomuló gö­rög hadseregre. A győzelemért kiérdemli a hálás nemzettől a Gházi (Győző) előnevet. Az angolai nemzetgyűlés 1922 márciusában elnökének válasz­totta, 1923 októberében pedig ő lesz a megalakuló török köz­társaság első elnöke. Gházi Musztafa Kemal az új alkotmány adta kivételes hatal­mát gyökeres állami és vallási reformok keresztülvitelére hasz­nálta fel. Tizenkét békeesztendő alatt a szultánok iszlám jogra alapozott rendszeréből modern, egységes, erős középhatalmat szervezett, amely 15 millió la­kost juttatott emberhez méltó sorshoz. Parasztokból, szolgák­ból polgárt csinált; az élvezet tárgyává alacsonyított nőkből egyenrangú asszonyokat, lányo­kat, szabad embereket, talpnya­­lókból közhivatalnokokat; az utánzáson alapuló szerájkultú­­rából nemzeti kultúrát vará­zsolt. Színrelépésekor a török­ség 90 százaléka írástudatlan volt. Ő nemzeti programot in­dított az iskoláztatásra, az anal­fabétizmus felszámolására. Az egykori poros kisvárosból, An­karából európai rangú közigaz­gatási és oktatási központot épí­tett, ahol hivatalában - mivel ő sohasem utazott külföldre - a kor neves államférfiak kirá­lyok, sahok, miniszterelnökök adták egymásnak a kilincset. Számára a polgárosodás nem volt üres szólam, a lendületes gazdasági fellendülés eredmé­nyeire alapozva tehetős iparos- és kereskedőréteg kialakításán munkálkodott. Nem volt a kül­földi tőke ellensége, de mint mindenben, ezen a téren is elő­feltételnek tartotta az egyenlő­séget és a köz javát. Jól példáz­zák törekvéseit a hazai ipar erősítésére tett intézkedései, a vasútépítésből kiszorította az idegen tőkét, és saját tőkével helyettesítette; visszavásárolta a külföldi kézbe került bányá­szati koncessziókat; az ala­csony vámtarifák helyett új vámrendszer életbeléptetésével növelte a hazai termékek ver­senyképességét az olcsó külföl­di árukkal szemben. Célja valójában nem a „nyu­­gatosodás", hanem a „civilizá­­lódás" volt, mégpedig úgy, hogy nemzete mindeközben megtartsa sajátosságait, karak­terét. Méltán övezi hírét, nevét máig hódolat, hiszen végső so­ron Atatürk („a Törökök Aty­ja") életművének köszönhető Törökország 1952 óta folya­matos NATO-tagsága és 1999 decembere óta fennálló euró­pai uniós tagjelöltsége, azaz megkérdőjelezhetetlen jelen­léte a korszerű világ politikai és gazdasági térképén. Eszes Máté Könyvajánló Egy népboldogító diktátor Stella Campbell a színpadon (Philip Burne-Jones festménye) Hatalmát reformokra használta 2001. FEBRUÁR 2.

Next