Napi Gazdaság, 2001. április (11. évfolyam, 76-98. szám)
2001-04-03 / 77. szám
8 gazdaság TÖRVÉNYALKOTÁS - JOGALKALMAZÁS 2001. ÁPRILIS 3. Az igazolvány kedvezményekre jogosítja a határon túli magyarokat Jövő januártól léphetne hatályba a státustörvény Amennyiben az Országgyűlés az idén pozitívan dönt róla, a tervek szerint 2002. január elsejétől léphet életbe az úgynevezett státustörvény. A keretjogszabály a szomszédos országokban élő magyar nemzetiségű személyekre terjed ki, és számos kedvezményt biztosít többek közt az oktatás, a határátlépés, az egészségügyi ellátás és a munkavállalás tekintetében. A kedvezmények igénybevételére jogosító arcképes igazolványt a határon túli magyar politikai szervezetek, egyházak által kiadott igazolásra a magyar hatóságok adják ki. A törvény hatálya azokra a szomszédos országokban élő magyarokra terjed ki, akik nem mondtak le állampolgárságukról, ám azt Trianon után mégis elvesztették, s állandó magyarországi tartózkodási engedéllyel nem rendelkeznek. Becslések szerint mintegy 800 ezer ember kéri majd az igazolványt, és a költségek két év alatt meghaladhatják a 8 milliárd forintot. A státustörvény hatálya a nem magyar nemzetiségű házastársra és a közös háztartásban nevelt kiskorú gyermekre is kiterjed. Az egyik legfontosabb változás az oktatás terén lesz: azok a legalább kétgyermekes magyar szülők, akik gyermekeiket magyar tanintézménybe járatják, gyermekenként és évenként 20 ezer forint támogatásban részesülnek. A szomszédos államok intézményeiben magyar nyelven tanuló diákok és magyar nyelven tanító tanárok diák-, illetve pedagógusjogosítványt kapnak. Az igazolvánnyal utazási és munkavállalási kedvezmény jár. A státustörvény kerettörvény, ami azt jelenti, hogy végrehajtási rendeleteit az egyes minisztériumok dolgozzák ki. (NAPI) A munkaadóknak a kötelező foglalkoztatási szint alatt fizetniük kell Az idén személyenként 27 800 forint a rehabilitációs hozzájárulás A foglalkoztatási törvény rendelkezése értelmében a munkaadó a megváltozott munkaképességű személyek foglalkozási rehabilitációjának elősegítése érdekében rehabilitációs hozzájárulás fizetésére köteles, ha az általa foglalkoztatottak létszáma a húsz főt meghaladja, ám a megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el a létszám 5 százalékát. A hozzájárulás 2001. évi mértéke 27 800 forint személyenként. A jogszabály szerint a munkaadók megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatására kötelezettek. Az úgynevezett kötelező foglalkoztatási szint létszámon felüli foglalkoztatására támogatást, dotációt vehetnek igénybe. Ha az említett szint alatti a megváltozott munkaképességű személyek munkáltatónál történő foglalkoztatása vagy egyáltalán nem foglalkoztatnak ilyen személyeket, kötelesek hozzájárulást fizetni. A dotáció forrása a munkaerőpiaci alap úgynevezett rehabilitációs alaprésze, ugyanide „folynak be" az összegek (az APEH közreműködésével). Az alaprészből támogatás kapható a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának elősegítésére, az úgynevezett foglalkoztatási rehabilitációs képzésre és ugyanez az alaprész a forrása a rehabilitációs foglalkoztatást elősegítő közalapítványok támogatásának is. A hozzájárulást a megváltozott munkaképességű személyek tárgyévi átlagos statisztikai állományi létszámának különbsége alapján kell számítani, éves összege az így kiszámított létszámkülönbség és a költségvetési törvényben évente meghatározott összeg szorzata volt korábban. (Például 1997-ben 8 ezer forint volt az említett összeg.) A hozzájárulás mértékét 1998-ra vonatkozóan már nem a költségvetési törvényben, hanem a foglalkoztatási törvényben állapították meg. Ez az összeg 11 ezer forint. Az ezt követő időszakban a hozzájárulás mértéke a tárgyévet megelőző második év - Központi Statisztikai Hivatal által közzétett - nemzetgazdasági éves bruttó átlagkeresetének 3 százaléka. A hozzájárulást a fizetésére kötelezett munkaadó maga vallja be, állapítja meg, és közvetlenül fizeti be az állami adóhatóság számlájára. A hozzájárulásra év közben, negyedévenként előleget kell fizetni, amelynek mértéke a mindenkori tárgynegyedévre vonatkozó tényadatok alapján kiszámított éves hozzájárulás-fizetési kötelezettség 25 százaléka. A negyedik negyedévre előleget fizetni nem kell. A tevékenységét megkezdő kötelezett az első teljes negyedév után köteles először előlegfizetést teljesíteni. A hozzájárulás megfizetésére vonatkozó egyéb szabályok tekintetében az adózás rendjéről szóló 1991. évi XCI. tv. rendelkezéseit kell alkalmazni. Kiss Ferenc munkajogász A versenytanács szerint aggálytalan az összefonódás A GVH engedélyezte a Vivendi és az EdF irányításszerzését a Prometheus felett A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa engedélyezte, hogy a Vivendi Environment S.A. és az Electricité de France (EdF) irányítást szerezzenek a Prometheus Tüzeléstechnikai Rt. felett. A GVH szerint az összefonódás résztvevőinek együttes részaránya olyan alacsony, hogy erőfölényes pozíció kialakulásának aggálya fel sem merül. A Vivendi és az EdF 2000 decemberében végrehajtott tranzakciósorozat nyomán irányítást szerzett a Magyarországon működő Prometheusban. A Vivendi nemzetközi tőzsdéken jegyzett holdingtársaság, az EdF a Francia Köztársaság tulajdonában álló közszolgáltató, amely villamosenergia-termeléssel, -szállítással és -szolgáltatással is foglalkozik. A társaság tulajdonában vannak az Electricité de France International SA (EdFI) holding részvényei. Magyarországon az EdFI többségi tulajdonosa a Démász Rt.-nek, amely Dél-Magyarország területét látja el villamos energiával. A Démász irányítása alatt működik további hat vállalkozás. A Prometheus az üzletrészek többségének tulajdonában irányítja a Dorog-Esztergom Erőmű Kft.-t, a Promtávhő Kft.-t, valamint a Hódmezővásárhelyi Távfűtő Kft.-t. Az irányításszerzés résztvevői tevékenységüket a Magyar Energia Hivatal által kiadott engedély alapján végezhetik, meghatározott földrajzi területen, szolgáltatási kötelezettség mellett. A villamos és távhő-energiahordozók hatósági árát a MEH közreműködésével a gazdasági miniszter állapítja meg és rendeletben hirdeti ki. Az energiahatékonysági szolgáltatás egy új, nemzetközi viszonylatban egyre jobban tért hódító tevékenység. Keretében az elsődleges szolgáltatótól származó energiahordozókat a fogyasztó egyéni igényeinek megfelelő optimális energiafajtává alakítja át, melyek állandó paramétereit fix díj ellenében biztosítja. Az irányításszerzés résztvevői közül ilyen szolgáltatást közintézmények részére a Prometheus és a Démász kft.-i nyújtanak, piaci részesedésük azonban alacsony, az öt százalékot sem éri el. Bár az összefonódás külföldön honos vállalkozások között jön létre, az EdF-vállalkozáscsoport irányítása alatt is működnek olyan gazdasági társaságok, amelyek a magyar piacon folytatják tevékenységüket. Az összefonódásban közvetlenül és közvetetten részt vevő vállalkozások együttes 1999. évi nettó árbevétele Magyarországon (60,6 milliárd forint) meghaladta a tízmilliárdos törvényi küszöbértéket, s az irányítás alá kerülő Prometheus nettó árbevétele (3,6 milliárd forint) is több volt az 500 millió forintos törvényi küszöbértéknél. A GVH szerint a két vállalkozáscsoport azonos tevékenysége a távhőszolgáltatás, amelyet azonban elkülönülő földrajzi területen folytatnak, ezért az irányításszerzésnek nincs érdemi versenyhatása. Az energiahatékonysági szolgáltatások piacán az összefonódás résztvevőinek együttes részaránya alacsony, e szolgáltatási területre a versenytársak korlátozás nélkül beléphetnek, így erőfölényes pozíció kialakulásának aggálya fel sem merül. G. P. Az oldalt szerkesztette: Drávucz Péter NETTÓ ÁRBEVÉTEL (1999, milliárd forint) Démász Rt. 51,3 Démász-cégek 3,9* Prometheus Rt. 3,6 Dorog-Esztergom Erőmű Kft. 1,0 Promtávhő Kft. 0,468 Hódmezővásárhelyi Távfűtő Kft. 0,286 * az egymás közötti forgalom nélkül Forrás: GVH Az üzleti titok védelmére vonatkozó jogszabályok I. Nem minősül üzletititok-sértésnek a felszámolás megindításának közzététele A vállalkozások üzleti titkainak megőrzéséhez komoly érdekek fűződnek, a titok versenytársakhoz való eljutása a vállalkozás létét rendítheti meg, ám még akkor is bosszúságot okoz, ha az ügy ennél kisebb súlyú. A Legfelsőbb Bíróság (LB) közelmúltban megjelent eseti döntéseit tanulmányozva az is megállapítható, hogy a legtöbb üzleti titok a vállalkozások munkatársain vagy volt munkatársain keresztül szivárog ki, illetve azokhoz üzleti tárgyalások során jut hozzá a konkurencia. Az üzleti titkok védelmére vonatkozó legfontosabb jogszabályok a polgári törvénykönyvben (Ptk.) a tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szóló 1996. évi LVII. törvényben (tptv.), a munka törvénykönyvében (Mt.), valamint a büntető törvénykönyvben (Btk.) találhatóak. Tekintve, hogy a Ptk. az üzleti titok fogalmát nem határozza meg, a bírói gyakorlat abban az esetben is a tptv. által adott meghatározást alkalmazza, ha a jogsérelem nem a versenyjog körében merült fel. A tptv. által adott meghatározás szerint üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek titokban maradásához a jogosultnak méltányolható érdeke fűződik, és amelynek titokban tartása érdekében a jogosult a szükséges intézkedéseket megtette. Ebbe a körbe tartozhatnak termelési, szervezési eljárások, de a szállítók, alvállalkozók, megrendelők körére, árakra, árképzési eljárásokra, szerződéses kikötések tartalmára vonatkozó információk is. A LBBH 1995/ 413. számú eseti döntése megállapította: a felszámolási eljárás megindításáról szóló sajtóközlemény közzététele nem minősül üzletititok-sértésnek, annak ellenére, hogy az az érintett cég fizetőképességére vonatkozó információt tartalmaz. A titok tárgyának magához az üzleti tevékenységhez kell kapcsolódnia. A közlemény ugyanakkor alkalmas volt az érintett cég jó hírnevének sérelmére a szövegkörnyezet miatt, amelyben megjelent és amely való tényeket hamis színben tüntetett fel. Az átlagos olvasó előtt ugyanis nem ismert az, hogy a felszámolási eljárás kezdeményezése nem minden esetben vezet a felszámolás megindításához. Az üzleti titok tárgyát képezhetik olyan találmányok, ipari minták, eljárások, amelyeket az iparjogvédelem is védelemben részesít. Ha az adott szellemi termék megfelel a jogszabályok által előírt követelményeknek és a jogosult úgy dönt, hogy a Szabadalmi Hivatalnál a nyilvántartásba vételt kezdeményezi, ezt követően ezek a javak már a külön jogszabályokban meghatározott iparjogvédelmi oltalmakban részesülnek és kikerülnek a titokvédelem alól. A jogosult ilyen esetben a találmányok szabadalmi oltalmáról szóló törvény megfelelő rendelkezései alapján fordulhat a bitorló ellen, aki találmányát jogosulatlanul hasznosítja. Úgy is dönthet, hogy a nyilvántartásba vételi eljárást nem folytatja le, vagyoni értékű ismereteit titokban tartja. Ilyen esetben ez az ismeret a Ptk. 86. § (4) bekezdésében meghatározott know-howként részesül védelemben és vonatkoznak rá a titokvédelem szabályai is. Attól függően, hogy a titok jogosultja és a jogsértést elkövető milyen jogviszonyban állnak egymással, a jogosult érvényesítheti igényét a polgári jog, a munkajog vagy a versenyjog szabályai alapján, de párhuzamosan is. Lehetőség van büntetőeljárás kezdeményezésére is. A Ptk. 81. §-a szerint személyhez fűződő jogot sért, aki üzemi vagy üzleti titok birtokába jut és azt jogosulatlanul nyilvánosságra hozza vagy azzal egyéb módon visszaél. A titok jogosultja és az, aki annak birtokába jut, bármilyen jogviszonyban lehetnek egymással, de az is lehet, hogy semmilyen jogviszony nincs közöttük. Elképzelhető, már maga a titok megszerzése is jogosulatlanul történik, de történhet jogszerűen is. A titoksértést a jogosulatlan nyilvánosságra hozatal, illetve az egyéb módon való visszaélés valósítja meg. A jogsértővel szemben polgári peres eljárásban a Ptk. 84. §-ában felsorolt, a személyhez fűződő jogok megsértése esetén alkalmazandó jogkövetkezmények alkalmazhatóak, vagyis követelhető a jogsértés megtörténtének megállapítása, a jogsértő eltiltása, elégtétel adása, a megelőző állapot helyreállítása és kártérítés is. Frank Edit ügyvéd oil '8 f6 § Os NAPIjogász mm. KÉRDÉSEI, VÁLTOZÁSAI, ÉRDEKES JOGI PÉLDÁK A GYAKORLATBÓL Új havi folyóirat a Napi Gazdaság Kiadó gondozásában Magyar jogalkotás és joggyakorlat: a Gazdasági társaságok, csőd- és felszámolási eljárások jogi kérdései ■ Szerződések, biztosítások jogi vonatkozásai a Szellemi alkotásokra vonatkozó jogszabályok és gyakorlati alkalmazásuk a Adózási, társadalombiztosítási és munkajogi kérdések Európai jogalkotás és joggyakorlat: ■ A környező országok cégalapítási gyakorlata, tőke- és költségigénye ■ Az európai jogalkotás és gyakorlati alkalmazása a Adójogi harmonizáció, különös tekintettel a társasági adókra a Uniós fogyasztóvédelem, versenyjog, könyvvizsgálat és számviteli szabályok a magyar helyzettel való összehasonlításban MEGRENDELŐLAP NAPI Gazdaság Kiadó Kft. ■ Fax: 350-1117 Postacím: 1135 Budapest, Csata u. 32. teresztes@napi.hu Megrendelem a NAPI Jogász című havi lapot....................................................... hónaptól ..................................................................................................................................... példányban □ egy évre 6720 forintos kedvezményes árért (10 számot fizet, 12 számot kap!) □ fél évre 3360 forintos kedvezményes árért (5 számot fizet, 6 számot kap!) Cégnév: ............................................................................................................................................. Név (beosztás): ............................................................................................................................ Irányítószám, város: ....................................................................................................................... Utca, házszám: ................................................................................................................................ Tel.:.................................................................. E-mail:.......................................................... A befizetéshez kérem, hogy részemre □ csekket , számlát küldjenek! Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük töltse ki az alábbi részt is: Számlafizető neve: .......................................................................................................................... Számlafizető címe: .......................................................................................................................... Dátum:.......................................................... Aláírás:........................................................ UL: A lapot az előfizetési díj beérkezése után tudjuk biztosítani Önnek! Lemondás esetén előfizetési díjat nem térítünk vissza! NAPI Jogász Megjelenik: havonta Ára: 672 Ft