Napi Gazdaság, 2003. június (13. évfolyam, 105-124. szám)
2003-06-02 / 105. szám
2 I NEMZETKÖZI GAZDASÁGI NAPI GAZDASÁG , 2003. JÚNIUS 2., HÉTFŐ_________ VALÓSZÍNŰLEG KÖZPONTI TÉMA A DOLLÁR ÁRFOLYAMA Demonstrálják egységüket a nyolcak BANA PÉTER Szentpétervár háromszáz éves történelmének megünneplése után a legfejlettebb ipari országok és Oroszország, azaz a G-8 államok első számú vezetői a franciaországi Evianban tegnap megkezdték háromnapos csúcstalálkozójukat. A globalizációellenes csoportok a határ túloldalán fekvő Genfben szokás szerint heves tömegdemonstrációkkal adtak hangot nemtetszésüknek. A színfalak mögötti megbeszéléseken a fő téma valószínűleg a dollár meredek esése lesz, ami deflációval fenyeget Ázsiában és kisebb mértékben Európában. Bush elnök mindenesetre még Washingtonból megüzente, hogy az erős dollár továbbra is amerikai nemzeti érdek, ezt azonban a piac valószínűleg nem veszi túl komolyan. Annál is kevésbé, mert a német álláspont nem világos. Schröder kancellár pénteken aggodalmát hangoztatta az euró izmosodása miatt, de a Die Welt szombati számában Alfred Tacke, gazdasági miniszterhelyettes az árfolyamot viszonylag stabilnak minősítette, mondván, hogy az euró/ dollár 1,17 körüli szintje reális, ami nem okoz fejfájást. Koidzumi Dzsunicsiro japán kormányfő viszont már megérkezése előtt világossá tette, hogy Tokió nem akar a dollárhoz képest a jelenleginél erősebb jent látni. A csúcstalálkozó másik nagy kérdése lehet, hogy sikerül-e elsimítani az egyrészről az USA és a szövetséges Nagy-Britannia, másrészről a Franciország és Németország alkotta duók között az iraki háború miatt támadt mély ellentéteket annyira, hogy egy egységes gazdasági stratégiának legalább a nyomai felfedezhetők legyenek. Ebből a szempontból nem lényegtelen, hogy a résztvevők egyetértésre tudnak-e jutni Irak újjáépítéséről, miután az ENSZ már feloldotta a szankciókat. PARADOX HELYZETBEN AZ ECB Elkezdődhet a német jóléti állam reformja • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Egyórás beszédében Schröder leszögezte: nagyon sok mindennek meg kell változnia ahhoz, hogy Németország túljusson a stagnálás állapotán. A világon az egyik legbőkezűbb jóléti államot úgy kell megreformálni, hogy értékeit is megóvják, és ha az SPD erre nem hajlandó, az ellenzék olyan módon teszi ezt meg, amit nem lehet helyeselni - fogalmazott. A küldöttek kilencven százaléka igennel szavazott az egyebek mellett az alkalmazottakat védő jogokat és a munkanélküliek ellátásait megnyirbáló programra. A kongresszust Schröder azután hívta össze, hogy az SPD balszárnya és a szakszervezetek márciusban vázolt Agenda-2010 programjának tervezetét ellenezték (NAPI Gazdaság, 2003. május 20., 2. oldal). A kancellár lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha a küldöttek nem támogatják programját, amelyet az ellenzék és az üzleti körök így is bíráltak, mert szerintük nem tartalmaz eléggé meggyőző intézkedéseket. A program rövid távon a munkanélküliek számának emelkedését okozza. Áprilisban a szezonális tényezőket figyelmen kívül hagyva 4,495 millióan voltak állás nélkül, de Wolfgang Clement gazdasági és munkaügyi miniszter a kongresszuson már arról beszélt, hogy a munkanélküliek száma az idén nem haladja meg az 5 millió főt. A Bild és a Die Welt értesülései szerint májusban a szezonális tényezőket figyelembe véve éves összehasonlításban 475 ezerrel, 4,42 millió főre nőtt az állástalanok száma, és a lapok úgy tudják, hogy a csütörtökön nyilvánosságra kerülő jelentésben a szezonálisan nem kiigazított adat a legmagasabb lesz az 1990-es újraegyesítés óta. A kormánynak a deflációs félelmekkel is meg kell küzdenie: a bulvárlapok címoldalain süllyedő árakat mutató diagramok jelennek meg nap mint nap, a tévéhíradókban pénztárgépek háttere előtt mondják el a híreket. Az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozói nem véletlenül hangoztatják egyre hangosabban, hogy a deflációs spirál kialakulása nem valós veszély Németországban. A kockázatra azonban már az IMF is felhívta a figyelmet. Az ABN Amro elemzői szerint az ECB igazgatótanácsának csütörtöki ülésén abból kell kiindulnia, hogy a németországi kereslet összeomlásának súlyos hatása lenne az egész térségre, ezért már nem a kamatcsökkentés, csak annak 25, vagy 50 bázispontos mértéke lehet vita tárgya. INGYENES internethozzáférés minden új NAPI Online Goldelőfizetés mellé Az akció részleteit kérjük, olvassa el a www.napi.hu/akcio internetoldalon, vagy hívja fel terjesztési osztályunkat a 350-0452 -es telefonszámon. ÉS PÉNZÜGYI HÍRLAP 178 FT reraiaazdasaa A KP | nMOST MINDEN ELŐFIZETŐNKNEK ingyenes internet hozzáférést biztosítunk I ■ nl\ÜIU |ií mit-' ». WWW um ••/akii iisisMM _ MEGÚJULÓ GAZDASÁGI ERŐFORRÁS - TÖBB, MINT MÁSFÉL ÁRUHI gazdaság előfizetés Wi°íJ.i jjj.c szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 39 000 Ft □ 1 példány egy évre 49 000 Ft □.... példány (több példány esetén) □ 1 példány fél évre 27 000 Ft egy évre, példányonként 36 000 Ft □ 1 példány fél évre 21 000 Ft Cégnév:........................................................................................................ Név:..........................................................Beosztás:..................................... Cím:............................................................................................................ Telefon:...................................E-mail:.......................................................... Fizetés módja: átutalási csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt: Számlafizető neve:.......................................................................................... Számlafizető címe:........................................................................................... Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! AZ AMERIKAI CÉGEK TÁMOGATJÁK AZ ELKÉPZELÉST A jövőbeli olajbevételekből fizetnék Irak újjáépítését Washington azt szeretné, hogy Irak az elkövetkező néhány évben a későbbi időszak olajbevételeinek fedezetére vehessen föl hiteleket, s ezekből finanszírozza az újjáépítéshez szükséges - főként amerikai - importot. PAPP ZOLTÁN Pénzügyileg megalapozott, politikai szempontból azonban kétségekre ad okot az a terv, amellyel az USA kormányzata gyorsítani kívánja a háború utáni Irak megújulását. A koncepció értelmében az amerikaiak által irányított ideiglenes iraki adminisztráció a jövőbeli kőolaj- és földgázeladásokból származó bevételeket használhatná fedezetként olyan hitelekhez, amelyekből az újjáépítéshez szükséges importot finanszírozza. A washingtoni energetikai minisztérium becslése szerint Irak olajexportpotenciálja napi 2,5 millió hordó, ami jelenlegi árakon évi 25 milliárd dollárnyi bevételt jelentene. Ahhoz azonban, hogy a kivitel felfuthasson erre a szintre, több évre és jelentős beruházásokra van szükség. A Financial Times által megszellőztetett terv szerint viszont Irak már ezt megelőzően is évi több milliárd dollárnyi hitelhez jutna a majdani bevételek terhére. A megoldás azonban felveti a kérdést, hogy az ideiglenes adminisztráció vajon leköthette hitelfedezetként annak az időszaknak a bevételeit, amikor az országot már egy iraki kormány fogja irányítani. Az így finanszírozott import zöme ugyanis nagyrészt amerikai vállalatoktól - kisebbrészt pedig brit és ausztrál cégektől - származna, így az USA egyértelműen hasznot húzna Irak megszállásából. Az exporthiteleket és hitelgaranciákat nyújtó amerikai Eximbank mindenesetre támogatja az elképzelést, amely egyébként nem új, hiszen Oroszország 1993-tól szintén a későbbi olajbevételek fedezetére fölvett hitelekből vásárolt berendezéseket az USA-ból, és a mechanizmus tökéletesen működött, az Eximbanknak egyetlen cent vesztesége sem keletkezett - igaz, Moszkva nem volt amerikai kézen. Az ötletet értető módon pártolja több amerikai cég is, így az iraki újjáépítésben már részt vevő Halliburton és Bechtel, valamint a General Electric, a Caterpillar, a Motorola, a Raytheon és a Lockheed. EURÓPAI UNIÓ Az unió alapítói mentik meg a Konventet? GORDON TAMÁS/BRÜSSZEL Teljes a káosz Brüsszelben, az Európai Konvent ülésén. Az EU alkotmányát kidolgozó testület hétvégi plenáris tanácskozásán reménytelenül megosztott volt a legfontosabb kérdésekben és a konvent elnökét, Valéry Giscard d’Estainge-t szinte minden oldalról támadták. A Vatikántól kezdve a kereszténydemokratákig azért, mert a preambulumban nem tesz említést istenről és a keresztény örökségről, míg mások azt vetik szemére, hogy az alkotmánytervezetben sok a kisebbségi vélemény, vagyis túl sok a nagyobb tagoknak tett engedmény. Az EU-alapítók, azaz a Benelux országok, Németország, Olaszország és Franciaország kompromisszumos javaslata szerint lemondanának az egy ország egy biztos elvről, helyette rotációs alapon 15 szavazati jogú biztos lenne, a többi tagország képviselője szavazati jog nélkül venne részt az EU brüsszeli bizottságában. Az EU élén ugyan lenne egy erős elnök, ám mandátuma csupán egy évre szólna és nem főállásban töltené be a tisztséget, vagyis eközben megmaradna saját országa vezetőjének. A tervezet életképesnek bizonyulhat: a hatok egyetértése feloldhatja a nagyok és kicsik között húzódó ellentéteket, mert az EU-elnök valószínűleg csak egy kisebb országból kerülne ki, egy nagyobb tagország vezetője ugyanis egyszerűen nem volna képes a két poszt egyidejű betöltésére - vélik brüsszeli megfigyelők. Nagy-Britannia és Spanyolország, valamint további hét állam (Lengyelország, Dánia, Lettország, Észtország, Svédország, Írország, Ausztria) viszont elutasítja, hogy az alkotmány hozzányúljon a nizzai szerződéshez, amely az EU-intézmények és tagországok kényes hatalmi egyensúlyát kezelte - többek közt a miniszterek tanácsában a tagállamok szavazati súlyát és maximálta az Európai Parlamentben a képviselők számát. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy a 105 fős konvent 92 résztvevője szombaton petícióban referendumot javasolt a tagországoknak az alkotmányról, ami veszélybe sodorhatja az egész projektet, hiszen a 25 országból érkező egyetlen elutasítás évekre leblokkolhatja az alkotmányozást. A konvent még két plenáris ülést tervez, a cél az, hogy a június 20-21-i szaloniki csúcson már a kormányfők asztalán legyen a testület ajánlása. ÁLLAMI KÉZBEN MARAD A GDANSKI FINOMÍTÓ? Egyre valószínűbbnek tűnik, hogy a lengyel kormány az iraki olajüzletekből való részesedés reményében nem adja el az állami tulajdonban lévő Rafineria Gdanska kőolaj-finomító 75 százalékát az arra egyedül pályázó, a lengyel PKN Orlen és a brit Rotch Energy alkotta konzorciumnak. A PAP hírügynökség pénteki jelentése szerint Piotr Czyzewski lengyel kincstárügyi miniszter úgy nyilatkozott, hogy a kormány elégtelennek találta a PKN és a Rotch tavaly benyújtott ajánlatát, előzőleg pedig helyettese, Tadeusz Soroka arról beszélt, hogy Lotos néven új olajipari csoportot hoznának létre a gdanski és még néhány kisebb finomítóból. Bár azt egyikőjük sem jelentette ki, hogy lefújják a Gdanska eladását - a finomító iránt korábban a Mal Rt. is érdeklődött -, egyes megfigyelők szerint a cég megtartása logikus döntés volna abban az esetben, ha Lengyelországnak sikerülne beszállnia az iraki olajkitermelésbe. Amerikai, lengyel és ukrán illetékesek a minap egy olyan tervről tárgyaltak, hogy lengyel vállalatok az általuk Irakban felszínre hozott olajat mások által kitermelt Kaszpi-tengeri olajra cserélnék, amely azután Oroszországon, a Fekete-tengeren és Ukrajnán át - vezetéken, tankhajókon és vonaton - lengyel finomítókba kerülne feldolgozásra. AZ ALKOTMÁNYTERVEZET PREAMBULUMBÓL ÉS NÉGY FEJEZETBŐL ÁLL. ____ Bevezetés: az Európai Unió léte mint történelmi, kulturális és gazdasági egység, célja I. Az alkotmány alapelvei: az európai jog érvényessége; értékek; az intézmények viszonya egymáshoz, hatalmi jogkör II. Alapjogok chartája: emberi jogok, szabadságjogok, szolidaritás III. EU-politikák: a közösségi jogok körülírása, működése, alapvető szabadságok, belső piac, stb. IV. Alkotmányjogi eljárás: az alkotmány illetékessége, EU-nyelvek stb. pent Újságíró dönt a brit kamatokról .... ............................ NAPI GAZDASÁG Általános meglepetést keltett Gordon Brown brit pénzügyminiszter azzal, hogy pénteken Richard Lambertet, a Financial Times üzleti napilap volt szerkesztőjét nevezte ki a Bank of England (BoE) kamatdöntésekért felelős monetáris politikai tanácsába (MPC) a távozó Christopher Allsopp közgazdász-professzor helyébe. Az MPC kilenc tagból áll, közülük öten a BoE vezetői, négyen pedig külső szakemberek. Tegnaptól ez utóbbi csoporba tartozik Lambert is, akinek kollégáitól eltérően nincs közgazdász végzettsége. Egyes kommentátorok ezért nem győznek értetlenkedni kinevezése miatt, mások viszont azt hangoztatják, hogy egy tisztán akadémikus MPC esetleg túlságosan az elvont modellekre hagyatkozna a kamatdöntések meghozatalakor, ezért nem árt behozni egy olyan embert, akinek közelebbi tapasztalatai vannak a gazdasági valóságról.