Napi Gazdaság, 2003. november (13. évfolyam, 211-230. szám)

2003-11-03 / 211. szám

8 ÉRTÉKPAPÍRPIACOK NAPI GAZDASÁG ► 2003. NOVEMBER 3., HÉTFŐ NEMZETKÖZI PÉNZ- ÉS TŐKEPIACOK Vegyes lett a hol végi zárás K­ÁDÁR VIKTOR A többségükben kedvező amerikai makroadatok és a vállalatok háza tájáról érkezett jó hírek nyomán - a Nasdaq Composite hajszálnyi vesztesé­ge mellett - visszafogott erősö­déssel zártak pénteken a New York-i részvényindexek. Bár a fogyasztói kiadások reálértéken számolva szeptemberben mér­séklődtek a júliusi és augusz­tusi növekedés után, az egye­sült államokbeli fogyasztói bi­zalom erősödése, illetve a Chi­cago környéki feldolgozóipar vártnál erőteljesebb élénkülé­se pozitív hatással volt a pia­cokra. A gyógyszerszektorban a befektetők annak örültek, hogy a Teva Pharmaceutical bejelentette, 3,4 milliárd dol­lárért megvásárolja versenytár­sát, a Sicort. A Microsoft ese­tében az adott okot izgalomra, hogy a The New York Times cikke szerint a társaság tárgya­lásokat folytat a Google inter­netes keresőoldal megvásárlá­sáról. Drágultak az Alcoa és az SBC Communications pa­pírjai is, egy-egy felminősítés nyomán, miközben a várako­zásokat felülmúló negyedéves eredményt felmutató Cigna biztosítótársaság részvényei 19 százalékos ugrással nyerték el a nap nyertese címet a New York-i börzén. Ami a nyugat-európai tőzsdei fejleményeket illeti, hiába ruk­kolt elő fényes számokkal a hol­land ABN Amro és javult az eu­rópai üzleti bizalom, a konti­nens nyugati felén jobbára gyen­gültek a részvényindexek. A tengerentúli, visszafogott erősö­dés ellenére a befektetőket elbi­zonytalanította, hogy az euró­­zónában nem javult az inflációs helyzet, s nem lettek bizakodób­bak a fogyasztók sem. Az autó­gyártók papírjai - az euró gyen­gülésének köszönhetően - a nyertes oldalra kerültek. A médiarészvények ezzel szemben Európa-szerte gyengül­tek, miután a Goldman Sachs leminősítette a holland Wolters Kluwer kiadócsoport papírjait, s a cégről a Deutsche Bank is bo­rúlátó kommentárt tett közzé. Párizsban a vállalati hírek nem­igen mutattak irányt, ám a fran­ciaországi munkanélküliségi ráta három és fél éves negatív rekordot jelentő 9,7 százalékos szeptemberi értéke igencsak el­kedvetlenítette a befektetőket. A csütörtökön és pénteken napvilágot látott amerikai makroadatok nyomán tovább erősödött a dollár, miközben a francia munkarő-piaci hírek az eurót gyengítették. Az európai közös deviza jegyzése 1,16 alá, a jen/dollár árfolyam pedig a 110-es szint közelébe került. HÍRHÁLÓ • Milliárdos üzlet a Matáv és a Rába között Viszonylag ritka, hogy a befektetői közönség olyan szerződésről kap tájékoztatást, amely két tőzsdei társaság között jön létre. Pénteken a győri Rába Rt. arról szá­molt be, hogy a Matávnak adja el a Rába Szolgáltatóház Kft.-ben birtokolt százszá­zalékos üzletrészét. A Rába Szolgáltatóház Kft. továbbra is a Rába-csoport partnere marad, és egy 2012-ig szóló szolgáltatási keretszerződés alapján telekommuniká­ciós, informatikai, pénzügyi és számviteli, valamint humán szolgáltatásokat nyújt a csoport tagvállalatai számára. Az idei évet várhatóan 900 millió forint árbevétellel záró kft. vételára 900 millió forint volt amiből mintegy 300 millió forint nyereség a Rába negyedik negyedéves számait javítja. A Matáv közleménye kiemeli, hogy a kft. megvásár­lásával lehetősége nyílik a méretgazdaságosságból fakadó előnyeit új területeken ka­matoztatni. A tranzakcióhoz a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyása is szükséges. ► Engedélyezték a Synergon—Atos Origin akvizíciót A Gazdasági Versenyhivatal feltétel nélkül jóváhagyta a Synergon tulajdonszerzését az Atos Origin Kft.-ben. A rendszerintegrátor a döntés értelmében megvásárolhatja az Atos Origin teljes tulajdonú magyarországi leányvállalatát, az Atos Origin Information Technology Kft.-t, továbbá a kelet-közép-európai régióban stratégiai partnerként képviselheti az anyavállalatot. A Synergon ezentúl teljeskörűen kon­szolidálja majd a tavaly 5 millió euró körüli árbevételt elérő magyarországi Atost, így annak számai már a negyedik negyedéves gyorsjelentésben is megjelennek. Olajkitermelésben Európa legjobbja a Mól­ ­• FOLYTATÁS­­ 7. OLDALRÓL Ugyanakkor az INA esetében már a kutatás-termelés is fon­tos szerepet fog játszani. Az el­múlt időszakot a Mólnál a for­rásszűke határozta meg, amit a gázüzletág sajnálatos helyzete és az akvizíciók pénzigénye okozott. Ebben az időben a mi üzletágunk feladataként a for­rások megteremtését határoz­tuk meg. Ez azt jelenti, hogy amellett, hogy nagy külföldi kutatási projektek indulására nem számíthattunk, a hazai szűkös lehetőségekből kellett kihoznunk mindazt, amit lehe­tett. Ezt az üzletágon belüli drasztikus hatékonyságnövelési programmal - az elmúlt öt év­ben felére olvadt a létszám, je­lenleg mintegy 1300 fő dolgo­zik a termelésben - és a hazai mezők lehetőségeinek minél jobb kihasználásával próbáltuk elérni. Később, az akvizíciók lezárultával a feldolgozási ka­pacitásokhoz jobban igazodó saját kitermelés lesz a cél. A magyar olajbányászat az el­múlt évek hatékony és ered­ményes működésével járult hozzá a Mol-Slovnaft-TVK in­tegráció pénzügyi feltételeinek biztosításához.­­ A források biztosítása - úgy tűnik - sikerült is. Mind­azonáltal laikusként azt gon­dolnám, hogy elöregedő me­zők, csökkenő készletek és régóta folyó kutatás mellett a Mólnál inkább drágábbnak, mint olcsóbbnak kellene len­nie a termelésnek.­­ Ez elméletileg így is van. Ugyanakkor pont emiatt a Mólnál lévő amerikai gyökerű termelési kultúra - ne felejt­sük el, hogy a Mól egyik jog­elődje valaha Standard Oil-cég volt - mára hatalmasat fejlő­dött, ráadásul olyan körülmé­nyek között, ahol megszokott, hogy nincs bőven olaj és a leg­utolsó cseppért is küzdelmet kell folytatni. Ilyen körülmé­nyek között a Mól bányászai mindig is rá voltak kényszerít­ve, hogy a legkisebb költségek­kel és legkevesebb pazarlással dolgozzanak. - Talák­ nem is kerülnek annyiba, mint a rangsorban jóval lemaradó Shell vagy OMV munkásai. - Valóban, mindazonáltal ez csupán egy tényező. A Mól bá­nyászai megszokták, hogy az átlagnál veszélyesebb, na­gyobb kockázatú kitermelési helyeken is eredményt hozza­nak ki az utolsó éveikben járó mezőkből. Ehhez rengeteg in­nováció, szellemi tőke is kell, amely a későbbiekben is biz­tosítja a Mórnál folyó kiterme­lés hatékonyságát. Jellemző, hogy 1998-ban még 18-20 mező sorsa volt kérdéses, ame­lyek mindegyike termel ma is, a hatékonyságjavításnak kö­szönhetően. A kutatás haté­konyságáról pedig annyit, hogy az utóbbi években a közhiede­lem szerint fogyó magyar kész­letek ellenére a Mal új bizo­nyított készletei többször is meghaladták az adott évi ki­termelés szintjét. Jelenleg is 130 mezőn folytatunk kiter­melést, és ezzel olajönellátás tekintetében Magyarország az európai mezőny első felében van, az egyébként korlátos le­hetőségek ellenére.­­ Hogyan érvényesül mind­ez a Mal eddigi olajkészleteit megduplázó Jukosszal közös Zapadno-Malobalik olajme­zőn? Fenyegetik-e ezt az üzle­tet az utóbbi napok oroszor­szági fejleményei, Hodor­­kovszkij letartóztatása?­­ A mi ismereteink szerint egyáltalán nem, a most folyó munkálatok során semmit Pénteken találkozott Budapesten László Csaba pénzügyminiszter és Piotr Czyzewski lengyel kincstár­ügyi miniszter. A találkozón a két ország energiaszektorával kapcso­latos kérdéseken túl állítólag szó­ba került a PKN Orlen és a Mol ter­vezett fúziója is. Az értesüléseket egyik minisztérium sem erősítette meg, leszámítva magát a látoga­tás tényét, nem érzékelünk abból, ami a Jukosz tulajdonosaival törté­nik. Nem is tartom ezt valószí­nűnek, hiszen az értékterme­lés mindenkinek fontos, bárki javára történjen is. A szibériai olajmezőn egyébként úgy tű­nik, érvényesülnek saját terme­lési tapasztalataink. A közös erőfeszítések eredményekép­pen a Jukosz átlagos termelési költségénél lényegesen jobb ki­termelési költségeket tudtunk elérni. Hosszabb távon ezt re­méljük egyébként az INA-val való együttműködéstől is, ezzel a céggel már régóta kapcsolat­ban vagyunk termelési szin­ten, Barcs mellett folyik példá­ul közös kitermelés. NÉGYSZÁZMILLIÓ EURÓS HITELT VETT FEL A MOL A nyári 750 millió eurós hitelkeret megnyitását követően tegnap újabb 400 millió euró áthidaló jellegű hitel felvételéről írt alá szerződést a Mol Rt. a HVB Bank alkotta kilenctagú bankkonzorciummal. Az olajtársaságnak alig egy hónap alatt sikerült tető alá hoznia a bankokkal az egy évre szóló hitelszerződést - lakáshitelt felvevők tudhatják, ez mekkora tel­jesítmény, az olajcégnek is csak azért jött össze, mert a nyári hitelfelvételkor már minden dokumentációt elkészített -, mely szükség esetén meg is hosszabbítható újabb egy évvel. A hitel kamata EURIBOR plusz 45 bázispont, a hitel célja általános vállalat- és akvizíciófinanszírozás. Megfigyelők a hitelfelvétellel kapcsolatban emlékeztetnek rá, hogy az INA 25 százalékának megvétele a napokban zárulhat le, az utolsó aláírások információink szerint ma kerülnek a helyükre Zágrábban, így az 505 millió dolláros vételár kifizetése is mostanában lehet esedékes. Ehhez társulhat várhatóan még az idén a Slovnaft-ajánlatra fordí­tandó, maximálisan 200 millió euró körüli összeg. Ezekre bőségesen elegendő lehet az utóbbi fél évben megnyitott összesen 1150 milliós hitelkeret. Zalakerámia-ajánlat jövőre • FOLYTATÁS 11­7. OLDALRÓL Ebben az esetben tehát vissza­­állna a jelenlegi tulajdonosi szerkezet. A térség meghatározó csem­peipari cége, a Lasselsberger ezzel öt éven belül a Zalake­­rámia negyedik fő tulajdonosa lesz nemzetközi pénzügyi be­fektetők, az Arago és az orosz érdekeltségű ÁÉB után. (Emlé­kezetes, hogy az ÁÉB a hosszú távú orosz piaci lehetőségekkel indokolta tavaly tulajdonszer­zését.) Azt osztrák cég már két éve is tárgyalt az Aragóval, ám akkor pénzügyi okokból meg­hiúsult az ügylet. (Megfigye­lők most is kételkednek ab­ban, hogy a Lasselsbergernek könnyű lenne előteremtenie a mintegy 55 millió eurós vétel­árat.) Az ÁÉB és a bankban 9,98 százalék erejéig tulajdonos I.G.P.I. (amelyet a PSZÁF má­jusi határozata meglepetésre nem minősített kapcsolt fél­nek) igen jól jár az üzlettel. A bank 2001 végén, de inkább 2002 elején mintegy 1,15 mil­lió részvényt vásárolt össze a piacon, mintegy 2 milliárd fo­rintért. Az Arago 1600 forintos árfolyamon kevesebb mint 3 milliárd forintot kapott. A nyil­vános ajánlat 31,6 százalékos pakettje (amelybe az I.G.P.I is beleadott néhány százalékot) ugyanilyen árfolyamon 2,6 milliárdba került. További egy­­kétszáz millióra rúghatott a ki­sebb piaci vételek költsége. Durva, de valószínű becslés alapján az összesen 84,5 száza­léknyi Zalakerámia-részvény beszerzési átlagára nem sokkal haladhatja meg az 1650 forin­tot, ami összesen 7,5 milliárdot jelenthet. A Lasselsberger vi­szont a csomagért 2350 forin­tos árfolyamon (feltételezve, hogy az első 28 százalékért is ennyit fizet a vevő) 10,6 milli­árd forintot fizet. A kisrészvényesek sem jár­nak rosszul, hiszen tőlük a Lasselsberger az utóbbi hetek 2000 forint körüli árfolyamá­nál 17,5 százalékkal maga­sabb áron fogja - valamikor 2004 elején - megvenni a rész­vényeket. Ugyanakkor a tőzs­déről megint eltűnhet egy nagy múltú papír, a BÉT kevés szá­mú termelő vállalatainak és a magyar gazdaság sikeres tő­keexportőreinek egyike. Ugyan­is biztosra vehető, hogy az oszt­rák cég él a kiszorítás lehető­ségével, ha 90 százalék fölé jut az ajánlat során. MEGY A CSEMPE VÁNDORÚTRA 1991. június: Az IMI Securities 1518 forintos áron 319 ezer részvényt hoz forgalomba, tőzsdei bevezetés 1993. július: Az ÁPV 189 ezer részvényt sajátos módon a tőzsdén, de kárpótlási jegy ellenében elad a CA-nak, majd 47 ezer papírt kárpótlási jegyért kínál fel cserére 1997. május: zártkörű tőkeemelés, 1 millió 43 ezer részvényt 7000 forinton (38,56 dollár) vesznek meg külföldi befektetők 1997-1998: A Zalakerámia angol-ausztrál menedzsmentje cégbirodalmat épít ki Horvátországban, Romániában és Csehországban, amelyhez nemcsak a tőkeemelés 40 millió dollárját költi el, de még 50 millió dollárt fel is vesz egy bankkonzorciumtól 1999. április: egy „közgyűlési puccsal” megszerzi a cég feletti kontrollt az Arago 1999-2000: három tőkeemelés során 3071 millióról 5354 millióra nő a cég jegyzett tőkéje, konszolidálódik a gazdálkodás 2001: veszteséggel eladják a csehországi kisebbségi érdekeltséget 2002. márcus: átstrukturálják a hitelt, az adósság 37 millió euróra csökken 2002 folyamán az ÁÉB 22 százalékos részesedést szerez, az Arago pedig állítólag a Lasselsbergerrel tárgyal a kiszállásról 2003. március: Az Arago eladja pakettjét az ÁÉB-tulajdonos IGPI-nek 1600 forintos árfolyamon 2004. április: A PSZÁF ajánlat híján 25 millióra bírságolta meg az IGPI-t és a hozzá kötődő Smilefestet, amelyeknek befolyása egybeszámítva túllépte az ominózus 33 százalékot. Az ÁÉB befolyását nem számolta ide a PSZÁF 2003. május: Az ÁÉB és Rahimkulov családi cége, a Kafijat Kft. 1600 forinton tett nyilvános ajánlatot, amellyel további 31,66 százalékot tudott begyűjteni. 2003. augusztus: a versenyhivatal is jóváhagyta a tranzakciót, amely után az ÁÉB 56,28, a Kafirat 3,22, az IGPI 19,9 százalék­kal rendelkezik. A Zalakerámia féléves nettó eredménye 367 millió forint volt 2003. október: Az ÁÉB bejelenti a Zalakerámia eladását a Lasselsberger GmbH-nak. Utóbbi - egy sikeres vételi ajánlat után - öt év alatt a negyedik fő tulajdonosa lehet a cégnek. A Kolosszus Rt. 2003. első félévi gyorsjelentése A társaságnál bekövetkezett változások A társaságnál a tulajdonosi struktúrában változás nem történt, a 2003. június 6-i közgyűlésen az igazgatóság új tagja lett Szénási János (a leköszönt Dani Csaba helyett), a felügyelőbizottság 4. tagja lett dr. Nagy Magdolna. Felhívjuk az érdekeltek figyelmét, hogy a gyorsjelentésben közölt adatok nem auditáltak. Teljességi nyilatkozat: a fenti adatok a valós helyzetet tükrözik. Budapest, 2003. szeptember 30. Kolosszus Rt. igazgatósága Mérlegadatok (ezer Ft) 2003. június 30. Előző évhez viszonyítva % Befektetett eszközök 11854 97 Immateriális javak Tárgyi eszközök 11854 97 Befektetett pénzügyi eszközök Forgóeszközök 14926 100 Készletek Követelések 1520 101 Értékpapírok 13402 100 Pénzeszközök 4 124 Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen 26780 99 Saját tőke 14014 94 Jegyzett tőke 22500 100 Jegyzett, de be nem fizetett tőke - 100 Tőketartalék 100 100 Eredménytartalék -7807 128 Mérleg szerinti eredmény -779 64 Céltartalékok Kötelezettségek 11405 102 Hátrasorolt kötelezettségek Hosszú lejáratú kötelezettségek Rövid lejáratú kötelezettségek 11405 Kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból 3391 Passzív időbeli elhatárolások 1361 167 Források összesen 26780 99 Eredménykimutatás Értékesítés nettó árbevétele 0 Egyéb bevételek 0 Anyagi jellegű ráfordítások 779 Egyéb ráfordítások 0 366 Üzleti (üzemi) tevékenység -779 42 Pénzügyi műveletek eredménye 0 96 Szokásos vállalkozási eredménye -779 64 Rendkívüli eredmény 0 Adózás előtti eredmény -779 64

Next