Napi Gazdaság, 2005. január (15. évfolyam, 1-21. szám)

2005-01-03 / 1. szám

2 NEMZETKÖZI GAZDASAG NAPI GAZDASÁG­A- 2005. JANUÁR 3., HÉTFŐ POZSONY PERT VESZTETT A CSOB BANKKAL SZEMBEN Veszélyben a szlovák büdzsé Nehéz helyzetbe hozza a szlovák költségvetést a bírósági döntés, amely­nek értelmében a kormánynak 24,7 milliárd koronát kell fizetnie a bel­ga tulajdonban lévő CSOB banknak. Z­SIDÓ ZOLTÁN, POZSONY A vitás nemzetközi gazdasá­gi ügyekkel foglalkozó wa­shingtoni döntőbíróság döntése értelmében Szlovákiának har­minc napon belül 24,7 milli­árd szlovák koronát kell fizet­nie a Ceskoslovenská Obchod­­ní Bankának (CSOB), emellett további 10 millió dollár (1 dol­­lár,28,40 korona) perköltség fizetésére is kötelezik. Az összeg mintegy felét teszi ki az ország tervezett 2004-es állam­­háztartási hiányának. Kifizeté­se esetén veszélybe kerülne a jövő évi deficitcélok teljesítése és az euró 2009-re tervezett bevezetése. A CSOB ugyanak­kor jelezte, hajlandó a részlet­­fizetést is elfogadni. Az ügy 1993-ig, Csehszlovákia fel­bomlásáig nyúlik vissza, ami­kor a létrejövő Csehország és Szlovákia közösen vállalt sze­repet a külkereskedelmi kap­leállította a fizetést, mivel a CSOB-től átvett kinnlevőségek a cégek felszámolása vagy ösz­­szeomlása okán valóban be­hajthatatlannak bizonyultak, így nem volt miből törleszteni. A bank 1997-ben elégelte meg a helyzetet, amikor azonnali hatállyal kérte a kamatos ka­matokkal terhelt fennmaradó 13 milliárd korona visszafize­tését. Szlovákia ennek nem tett eleget, ekkor a CSOB a wa­shingtoni döntőbírósághoz for­dult (ICSID). Abban az idő­szakban egyébként a szlovák félnek lett volna miből kifizet­nie, hiszen 1999-ben a CSOB részvénycsomagját eladta a bel­ga KBC banknak, amiből 17,5 milliárd korona bevételhez ju­tott. A CSOB jelenleg már 32,4 milliárd koronát követel Po­zsonytól, ám a bíróság ebből csak 24,7 milliárdot ismert el, amit elvileg 30 napon belül KÉSHET A KASSAI GYORSFORGALMI ÚT ÉPÍTÉSE A tervezettnél tovább tarthat a Kassa és a magyar határ közelében lévő Migléc (Milhost) között épülő R4-es nemzetközi gyorsforgalmi út megvalósítása - közölte Pavol Prokopovic szlovák közlekedési és távközlési miniszter. Az út­szakasz által érintett települések közül mindeddig egy község sem adta át a területrendezési tervét, így nem tudjuk folytatni a szükséges tervdokumentá­ció kidolgozását - mondta Prokopovic. Emellett kétségek merültek fel az út­­vonalvezetést illetően, sőt egyesek a határátkelő helyének megválasztását is megkérdőjelezik - tette hozzá. A 17 kilométeres útszakasz építését 2008-ban kellene befejezni, legalábbis ebben egyeztek meg a magyar féllel. A komoly ipari parkkal rendelkező Kehnyec község, ahol egyebek között a Ford Getrag autóalkatrész-gyártó fog megtelepedni, jelentős változásokat szorgalmaz. A határátkelő helyszínét szeretné két kilométerrel eltolni, amivel a magyar fél egyelőre nem ért egyet. Rudolf Bauer megyei vezető viszont bízik benne, hogy 2008 novemberére megvalósul az útszakasz, amellyel Kelet-Szlovákia csatla­kozhat a transzeurópai úthálózatkoz­ csolatok és a külföldi ügyletek finanszírozásában kulcsszere­pet játszó CSOB megsegítésé­ben. A vészesen alultőkésített banktól átvették nehezen be­hajtható vagy behajthatatlan kinnlevőségeit, így Szlovákia a pénzügyi tárcához tartozó Slovenská Inkasná társaság ré­vén 10 milliárd koronányi ter­het vállalt magára. Ennek fejében Pozsony 10 milliárd korona hitelt vett fel a CSOB-től, amit 1994 és 2003 között kellett volna törleszteni. A szlovák fél vissza is fizetett 1,5 milliárdot, ezután azonban kellene visszafizetni. Ivan Miklós pénzügyminiszter a­­pénzügyi tárca korábbi vezető­inek nemtörődömségével ma­gyarázta az adósság létrejöttét. A kormány a dokumentumok áttanulmányozása után dönti el, megfellebbezi-e a döntést. Miklós jelezte, a per folyamán 16 milliárd koronát különítet­tek el az adósság törlesztésé­re. Csehország, amely 1993- ban a kétes kinnlevőségek há­romnegyedét vállalta magára, már 2004 januárjában visszafi­zette a CSOB-val szembeni tar­tozásait. ADÓSSÁGMORATÓRIUMOT TERVEZ A PÁRIZSI KLUB Tizennégymilliárd dolláros kárt okozott a szökőár Az első becslés szerint tizennégymilliárd dolláros kárt okozott az ázsiai szökőár. Az érintett országok számára felajánlott segélyek összege már eléri a kétmilliárd dollárt.­ ­ PAPP ZOLTÁN A Munich Re, a világ legna­gyobb viszontbiztosítója által készített első becslés szerint 13,6 milliárd dollárnyi az a gazdasági kár, amelyet a kará­csony másnapján Délkelet- Ázsiában pusztító szökőár okozott. A biztosítók és a vi­szontbiztosítók azonban en­nek az összegnek csak a töre­dékét fogják kártérítésként ki­fizetni, mert az áldozatok többségének nem volt bizto­sítása. Összehasonlításul: a 2001. szeptember 11-ei me­rényletek után a biztosítók re­kordösszeget, 21 milliárd dol­lárt fizettek. Az ausztrál ANZ Banknak a Reuters által is­mertetett jelentéséből kide­rül, hogy a gazdasági kár messze nem egyenesen ará­nyos az emberáldozatok szá­mával. A mostani szökőár leg­alább 130 ezer emberéletet követelt, míg Japánban az 1995-ös kobei föld- A VÍZ VOLT AZ ÚR rengésben csak ötezren vesztették életüket, a kár azonban 132 milliárd dollárra rúgott, az 1992-es Andrew hurrikán pedig ötven embert ölt meg és 30 milliárd dollár kárt okozott. Gazdaságilag Srí Lanka és a Maldív-szigetek szenvedi meg leginkább a szökőárt, amelyek bruttó hazai terméke (GDP) idén várhatóan 2, illetve 4 százalékkal csökken a Standard Charte­red Bank prognózisa szerint. Thaiföldön 0,7 százalékkal vetheti vissza a GDP-növekedést a katasztrófa, s az ország kormánya 510 millió dollárra teszi az idegenforgalmi ágazat talpra állításának költségét, míg Indonéziában úgy számolnak, hogy Szumátra el­pusztult partjainak újjáépítése egymilliárd dollárba fog kerülni. A J.P. Morgan bank jelentése szerint a régió egé­­sze számára a szökőár kisebb gazdasági kárt okoz, mint a 2003-as SARS-járvány, mivel an­nak hatása hosszabb ideig érvényesült. Kormányok és intézmények eddig kétmilliárd dollár segélyt ajánlottak föl a katasztrófában érintett országoknak. A legna­gyobb összeget - 500 millió dollárt - Japán adja, az Egyesült Ál­lamok az eredetileg ígért 35 millió dollárt a tízszeresére növel­te, a Világbank pedig 250 millió dolláros segélyt nyújt. Nem hi­vatalos források szerint a szuverén hitelezőket tömörítő Párizsi Klub azt tervezi, hogy felfüggeszti a szökőár sújtotta országok adósságszolgálati kötelezettségét; a moratóriumra vonatkozó ja­vaslatot január 12-én vitatják meg. A SZÁLLÍTÓK JELENTŐS KÖLTSÉGNÖVEKEDÉSTŐL TARTANAK A kamionok már fizetnek a német autópályákon .­ CSABA FERENC Németországban tizenhat hónapos késéssel, január else­jétől bevezették a kamionok számára kötelező autópályadí­jat. A legmodernebb techniká­val támogatott rendszertől, amelyet a Deutsche Telekom, a DaimlerChrysler és a francia Cou­route által alkotott Toll Collect konzorcium működtet, a kormány 2,4 milliárd eurós többletbevételt remél, amelyet ígérete szerint az infrastruktú­ra fejlesztésére fog fordítani. A kamionokat és teherautókat a jármű­vek fedélzeti egysé­gének (on-board unit, OBU) feladása alapján műhol­dak követik nyomon, a kilomé­terenkénti 12,4 centes számlát pedig a tulajdonosnak nyújtják be. A kizárólag Németország­ban beszerelhető OBU-k nél­kül a sofőröknek előzetesen, az interneten kell megadniuk az útvonalukat, vagy spe­ciális, csak szervizek­ben beépíthető mű­szert kell használniuk. A német autópályákon naponta 500-600 ezer teherautó közlekedik, közülük minden harmadik külföldi. A Toll Collect ezzel szemben mindössze 300 ezer egység el­adására készült fel - amelyek közül az elsőt a múlt héten Manfred Stolpe közlekedési miniszter vásárolta meg - és csupán német, angol, francia és lengyel nyelvű használati uta­sítással látta el őket, ami fő­ként a nagyszámú orosz sofőr­nek jelent problémát. A szállít­mányozó cégek képviselői ká­oszról és a szállítási költségek 10-20 százalékos növekedésé­ről beszélnek, a hivatalos né­met álláspont szerint azonban az emelkedés csupán 7-8 szá­zalékos, ami egy kiló banán esetében mindössze 1,2 euró­­centes drágulást jelent. NAPONTA 600 IPZ— .............. ............................n­­em Oktober I. TOTTTüZIETI ÉS PÉNZÜGYI HÍRlAP ¡u? moTniTuMíi míí ■ Qgazdasag |MEGÚJULÓ GAZDASÁGI ERŐFORRÁS m y gazdaság előfizetés online szolgáltatással bővítve □ 1 példány egy évre 43 200 Ft + áfa □ 1 példány egy évre 54 400 Ft + áfa □.... példány (több példány esetén) egy évre, példányonként 40 000 Ft + áfa □ 1 példány fél évre 28 600 Ft + áfa □ 1 példány fél évre 22 200 Ft + áfa □.... példány (több példány esetén) □ 1 példány negyed évre 11 400 Ft + áfa , egy évre, példányonként 51 200 Ft + áfa Cégnév:.................................................................................................................................................................. Név:...............................................................................Beosztás:.......................................................................... Cím:................................................................................................................................................ Telefon:.............................................................................E-mail.......................................................................... Fizetés módja:­­ átutalás­i csekk Amennyiben a számlát más névre kéri, kérjük, töltse ki az alábbi részt:­­ Számlafizető neve:......................................................Számlafizető címe:..................................................................... Ahhoz, hogy ön hó elejétől megkaphassa az újságot, az előfizetési díjnak előző hónap 20-áig kell kiadónkhoz beérkeznie. Lemondás esetén előfizetői díjat nem áll módunkban visszatéríteni! • A NAPI Gazdaság megrendelésével Ön elfogadja az általános előfizetői feltételeket, amely a NAPI Gazdaság impresszumában, valamint a www.napi.hu/copyright oldalon található. • A NAPI Online előfizetői szolgáltatás megrendelésével Ön elfogadja az általános előfizetői feltételeket, amely a NAPI Gazdaság impresszumá­ban, valamint a www.napi.hu/copyright oldalon található. A KREML KÍNÁT IS BEVONNÁ A JÁTSZMÁBA Káosz az elárverezett Jukosz-cég körül­ ­• NAPI GAZDASÁG Egyelőre senki sem tudja pontosan, mi lesz a sorsa az orosz Jukosz olajtársaság volt fő terme­lő egységének, a Juganszknyeftyegaznak, amely az állam által az adósságtartozás miatt elren­delt decemberi árverést követően előbb az is­meretlen Baikal Finance Group tulajdonába ke­rült 9,4 milliárd dollárnak megfelelő összegért, majd kisvártatva a Baikalt megvásárló állami Rosznyefty olajcég része lett (NAPI Gazdaság, 2004. december 30., 2. oldal). Viktor Hrisz­­tyenko gazdasági miniszter bejelentette, hogy e hónapban megtörténik a Rosznyefty és az álla­mi ellenőrzésű Gazprom gáztársaság tervezett fúziója, ám az ügyletből kihagyják a Juganszkot, amelynek vagyonát átviszik egy száz százalék­ban állami tulajdonú külön vállalatba. Hozzá­tette azonban, hogy e cégben húsz százalékhoz juthat a China National Petroleum Corp. (CNPC). A kínai óriásvállalat szóvivője viszont egyoldalú közlésnek minősítette ezt, és értet­lenségének adott hangot vele kapcsolatban. Elemzők szerint a Juganszk-vagyonok levá­lasztása azt a célt szolgálja, hogy a Gazprom és VÉTELÁR 9,4 a Rosznyefty egyesüléséből lét­rejövő társaság védve legyen az árverés után a Jukosz által in­dított húszmilliárd dolláros kártérítési pertől. A CNPC be­vonása pedig azért volna fon­tos a Kreml számára, mert így valamelyest legitimálni tudná a kétes ügyletet a nemzetközi közösség szemében. A Rosznyefty egyébként már ki is nevezte saját emberét a Juganszk élére, miután nem hivatalos források szerint kifizette a 9,4 milliárd dolláros vételár­nak az 1,7 milliárdos aukciós letét után fenn­maradó részét; úgy tudni, ehhez az állami Szberbanktól kapott hitelt. Az orosz kormány meghozta régóta várt dön­tését a kelet-szibériai gázvezetékről, eszerint az építendő csőkígyó a csendes-óceáni Nahodka kikötőjébe szállít majd napi 1,6 millió tonna olajat, amelyet aztán Japánba és az USA-ba ex­portálnak. A másik lehetőség az volt, hogy Kí­nába tartó vezetéket építenek, ám a döntés nyo­mán Kínába csak vonaton juthat el az olaj Nahodkából. I

Next