Napi Gazdaság, 2005. július (15. évfolyam, 126-146. szám)
2005-07-07 / 130. szám
2 NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁGA• 2005. JÚLIUS 7., CSÜTÖRTÖK HIRHALO ► Idén nem nő az olasz gazdaság Az olasz kormány a tavasszal prognosztizált 1,2 százalék helyett nulla növekedést vár erre az évre és a költségvetés hiánya el fogja érni a 4,3 százalékot, jóval meghaladva a stabilitási paktumban előírt 3 százalékos plafont - derül ki abból a dokumentumtervezetből, amelybe a Reuters bepillanthatott. Ez 2006-ra és 2007-re egyaránt 1,5 százalékos GDP-növekedést tervez, jövőre 3,8, 2007-ben 2,8 százalékos deficit mellett, miután mindkét évben 10 milliárd euróval csökkentik a hiányt. A GDP-arányos államadósságra vonatkozó előrejelzést ugyanakkor erősen felemelték: a korábban várt 105,3 helyett 108,2 százalékra számítanak, azaz nem csökken, hanem nő a tavalyi 106,6 százalékhoz képest. Ennek teljesítéséhez is mintegy 15 milliárd eurós privatizációs bevételre van azonban szükség. Abszolút összegben az olasz államadósság a legmagasabb az eurózónában, és tavaly a GDP-hez viszonyított arány tekintetében is csak Görögországétól maradt el. ► Árháború Detroitban A Ford Motor Co. tegnap „Családi terv" néven akciót indított, amelynek keretében minden újautó-vásárló megkapja a cég alkalmazottainak járó árengedményeket. Az akció nem terjed ki a jelenlegi legnépszerűbb modellre, az új Mustangra, ahogy a cég leányvállalatai által gyártott gépkocsikra sem: a Mazdákért, a Land Roverekért, a Volvókért és a Jaguarokért továbbra is teljes árat kell fizetni. A világ második számú autógyártója ezt néhány órával azután jelentette be, hogy vetélytársa, a General Motors Corp. közölte: augusztus 1-jéig meghosszabbítja június elején indított és az eredeti tervek szerint július 5-ig tartó „Alkalmazotti kedvezmények mindenkinek!” programját. A nagyközönség vevő volt az ötletre és így a GM autóira: a világ első számú autógyártója júniusban 42 százalékkal több gépkocsit adott el, mint egy évvel korábban, amivel az értékesítés közel 19 éves csúcsra ugrott. A detroiti nagy hármas harmadik tagja, a DaimlerChrysler AG amerikai ága, a Chrysler nem nézi tétlenül a riválisok „alkalmazottainak” szaporodását, és az árengedmények márkaképrontó hatásaira figyelmeztető elemzői kritikákkal nem törődve, várhatóan napokon belül meghirdeti a maga programját. A legnagyobb japán gyártók azonban egyelőre nem veszik fel a kesztyűt: sem a Toyota, sem a Nissan nem tervez hasonló akciót. ► Kissé növelte eladásait a Peugeot-Citroen Ha kevéssel is, de növelte eladásait az első félévben Európa második legnagyobb autógyártója, a PSA Peugeot-Citroen: az egy évvel korábbi 1,743 millióval szemben idén 1,754 millió autót értékesített. A gyarapodás a Peugeot-nál 0,6 százalék (1,028 millió darab), a Citroennél 0,5 százalék (726 ezer darab) volt. Ezt annak ellenére sikerült elérni, hogy legfőbb piacán, Nyugat-Európában 2,3 százalékkal csökkent az értékesítés, a cég szerint a magas nyers- és üzemanyagárak, a gyenge kereslet és a végletekig kiélezett árverseny miatt. (Hazai vetélytársa, a Renault eladásai ugyancsak visszaestek a térségben, bár csak 0,8 százalékkal.) Ugyanakkor Nyugat-Európán kívül 9 százalékkal nőtt a forgalom, és a teljes árbevételnek már több mint 29 százalékát adta. A növekedést a PSA az új modelleknek: a Citroen C4-esnek, a Peugeot 407-esnek és 1007-esnek tulajdonítja. A várakozásoknak megfelelő szerény eredmény közzététele után a cég papírjainak árfolyama 0,2 százalékkal süllyedt. ► Röntgenben erősít a Philips A holland Royal Philips Electronics 280 millió dollárért megvásárolja a röntgenfelvételek feldolgozására specializálódott egyesült államokbeli Stentor Inc.-et. A vételár több mint ötszöröse a Stentor 50 millió dolláros idei árbevétel-előirányzatának. Ez lesz a Philips első beruházása négy év óta az évente 9 százalékkal bővülő egészségügyi elektronikai piacon, ahol a Philips Medical Systems és a Stentor együttes részesedése 2004-ben elérte a 18 százalékot. A Stentor programja a versenytársakénál jóval gyorsabb feldolgozást tesz lehetővé, és az értékesítés módja is különleges: a cég ügyfelei nem vásárolják meg a teljes csomagot, hanem képenként fizetnek. A kaliforniai székhelyű vállalat részvényesei nem emeltek kifogást az ügylet ellen, a Philips részvényesei pedig már hosszú ideje szorgalmazták a terjeszkedést, így érthető, hogy a bejelentés nyomán a holland cég részvényeinek árfolyama 1,2 százalékkal emelkedett. Az ügylet egyetlen vesztese a holland vállalattal már régóta partneri kapcsolatban álló, a Stentoréhoz hasonló profilú svéd Sectra, amelytől a Philips a jövőben csak a korábban kiépített rendszerek fenntartását várja, új szerződéseket nem fog ajánlani. KÖZÖSSÉGI FORRÁSOK A PANELHÁZAK FELÚJÍTÁSÁRA Kedveznek az új tagországoknak a kohéziós irányelvek Az új EU-tagok számára kedvező feltételeket teremtenek a felzárkóztatási és fejlesztési politika irányelvei, amelyeket tegnap szavazott meg az Európai Parlament. • GORDON TAMÁS/BRÜSSZEL Az Európai Parlament több pontban is az új tagállamoknak kedvező feltétellel fogadta el első olvasatban a 2007-2013 között érvényes kohéziós politika feltételrendszerét, így például javasolja a panelházak felújításának közösségi forrásból történő társfinanszírozását, az N+2 formula fellazítását. (A formula azt jelenti, hogy ha a tárgyévtől számított második év végére nem készül el egy adott projekt, akkor az uniós támogatást vissza kell fizetni.) A hét esztendő alatt rendelkezésre álló közösségi alap összegét nem a bruttó nemzeti jövedelem (GNI) arányában szabták meg, hanem 336,1 milliárd euróban rögzítették, amivel az új tagok -legalábbis elvileg - nagyobb mozgástérhez juthatnak az alkudozásban. A gyakorlatban ugyanis hiába van az EP-nek társdöntési jogköre, a költségvetés főösszegeiről azért a miniszterek tanácsa mondja ki a végső szót, és legfeljebb morzsákról folyhat majd a vita. Ugyanakkor jelentős fegyvertény, hogy a panelházak felújításában a környezetvédelmi és energiatakarékossági szempontok érvényesítésére való hivatkozással a közösségi forrásból történhet akár a teljes körű rekonstrukció is. Fontos az is, hogy az EP több megértést tanúsít a nem visszaigényelhető áfarész közösségi finanszírozása iránt, ami az önkormányzatokat, nem a kormányzati szerveket érinti. Az EP szavazásával párhuzamosan a brüsszeli bizottság is vitára bocsátotta az új kohéziós politika irányelveit. Ezek kimondják, hogy vonzóvá kell tenni az uniót a befektetők és a munkavállalók részére, előnyben kell részesíteni a tudásalapú növekedés eszköztárát, több és jobb munkahelyet kell teremteni. A bizottság leszögezi, hogy az új tagállamokban számos olyan régió van, amely dinamikusabban fejlődik, magasabb gazdasági növekedést produkál, mint az EU régi tagállamai, és közös érdek, hogy a források éppen ezekre a térségekre összpontosuljanak. Másik szempont a privát tőke bevonásának szorgalmazása a kohéziós alapból finanszírozott infrastrukturális beruházásokba (ppp-konstrukció), amivel az a bizottság célja, hogy erősítse a „gazdaszemléletet” a projektekben. Ez hatékonyabb ellenőrzést, a pénzek ésszerűbb felhasználását jelentheti. Az új kohéziós politika a lisszaboni célokat szolgálja: a tudásalapú társadalom alapozza meg a növekedést és a munkahelyteremtést. NEM LESZ UNIÓS SZOFTVERSZABADALMI TÖRVÉNY Az Európai Parlament elsöprő többséggel (648 szavazattal 14 ellenében, 18 tartózkodás mellett) elutasította a szoftverszabadalmak harmonizációjára benyújtott törvényjavaslatot. A szabadalmi kérelmeket így továbbra is a tagállamok vagy az EU szabadalmi hivatalához kell benyújtani, a különböző jogértelmezésekből eredő problémák tehát nem szűnnek meg. A nyílt forráskódú szoftverek hívei mindazonáltal üdvözölték a döntést, szerintük a jelenlegi, sokféle kiskaput hagyó gyakorlat még mindig sokkal - a Szabad Információs Infrastruktúráért Alapítvány (FFII) szerint ötvenszer - jobb, mint ha amerikai mintára egységes és költséges rendszert vezettek volna be. A nagy cégek - többek között a Microsoft, a Nokia és az SAP - ellenben úgy érvelnek: egységes irányelvek híján a másolatok által okozott veszteségeik csak nőni fognak. A parlament a döntéssel történelmet írt: korábban egyszer sem fordult még elő, hogy a 25 tagországot képviselő tanács közös álláspontját elutasította volna. A kérdés egy időre le is került a napirendről. BUSHT IS AGGASZTJA A GLOBÁLIS FELMELEGEDÉS Kompromisszum várható a G8-csúcson • CSABA FERENC TONY BLAIR Előrelépés várható a két legfőbb vitás kérdés terén a hét vezető ipari hatalom és Oroszország (G8) állam- és kormányfőinek tegnap este kezdődött háromnapos skóciai tanácskozásán. Az Afrikának nyújtott támogatás ügyében biztató hír, hogy George Bush bejelentette: az USA megduplázza és 2010-re évi 8,6 milliárd dollárra emeli az afrikai országoknak nyújtott segítség összegét. A házigazda Tony Blair tervei szerint a nyolcaknak 2010-re évi 50 milliárd dollárra kellene emelniük a kontinensnek nyújtott segítséget. Erre szükség is van: az ENSZ becslése szerint több mint 300 millió afrikai él napi 1 dollárnál kevesebből, és a gyerekeknek mindössze a fele fejezi be az elemi iskolát. Bush és Gerhard Schröder német kancellár mindazonáltal kétségeinek adott hangot azzal kapcsolatban, hogy a pénz valóban a rászorultakhoz jut. Korrupt kormányokat nem támogatunk - jelentette ki Bush. Enyhült viszont valamelyest az amerikai álláspont a globális felmelegedés ügyében. Bush, aki úgy látja, hogy a kiotói egyezményben foglalt korlátozások tönkretennék az amerikai gazdaságot, sőt korábban az üvegházhatás tudományos megalapozottságát is kétségbe vonta, a héten Dániában kijelentette: a földfelszín valóban melegszik, és ehhez a gázkibocsátás is hozzájárult. Schröder szerint a csúcstalálkozónak foglalkoznia kell a magas olajárral is. A megugró kínai kereslet és a Mexikói-öbölben tomboló viharok miatt az olaj hordónkénti ára kedd után szerdán is 60 dollár fölött maradt, ez pedig a Reuters által ismertetett gazdasági állásfoglalás-tervezet szerint a világgazdaság számára az egyik legnagyobb kihívást jelenti. A skóciai Gleneagles luxusszállodájában tartott tanácskozás résztvevőinek biztonságáért a tízezer rendőr mellett a brit légierő, egy amerikai repülőgép-anyahajó és 2000 tengerészgyalogos felel. Az antiglobalista tüntetőkkel való ilyenkor szokásos összecsapások már tegnap megkezdődtek, súlyosabb rendzavarás azonban egyelőre nem történt. London újjászületik a 2012-es olimpiától • FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL Az olimpiai park központi létesítménye egy 80 ezer ember befogadására alkalmas stadion lesz London eddig elhanyagolt keleti részén, amelybe új életet lehelnek a létesítmények. Itt épül meg az olimpiai falu 7860 kétágyas szobával, valamint 12 sportág létesítményei. Ezen a környéken, a szegénynegyedben nőtt fel David Beckham, a világhírű focista, aki elkísérte Tony Blair miniszterelnököt Szingapúrba, a NOB tanácskozásának helyszínére, hogy London mellett lobbizzon. A vesztes Párizs tulajdonképpen nem ígért sokkal kevesebbet, a játékokra még többet is adtak volna: 2,65 milliárd dollárt, míg az olimpiai játékok infrastruktúrájára 6,2, Párizs fejlesztésére 4 milliárd dollárt szántak. Ken Livingston londoni főpolgármester arra számít, hogy 1948 után a második londoni olimpia 9 milliárd dollárnyi befektetést fog a városba vonzani. Senki se akar hallani Athén példájáról, ahol az olimpia a tervezettnél 56 százalékkal többe került, és jelentősen hozzájárult a költségvetési hiány felduzzadásához. A görögök egyedül a biztonsági intézkedésekre mintegy 1,5 milliárd dollárt költöttek, s ezek vélhetőleg Londonban se lesznek elkerülhetőek, pedig a korábbi olimpiák többségének összköltsége nem volt több ennél. Az eddigi tapasztalatok ellentmondásosak, de a szakértők szerint nem minősíthető tipikusnak Los Angeles példája, amely 1984-ben nyereséges olimpiát rendezett. A helyzet ugyanis azóta drasztikusan megváltozott. Nemcsak a biztonsági költségek miatt, hanem azért is, mert a tévétársaságok egyre kevésbé hajlandók megfizetni a közvetítési jogokért kért óriási összegeket. A londoni kereskedelmi kamara felmérése szerint a fővárosi cégek több mint kétharmada támogatja az olimpia megrendezését, amiből az egész országnak haszna lesz, s azt várják tőle, hogy már a felkészülés új lendületet ad a lassuló gazdaságnak. Csupán az építőiparban mintegy 70 ezer munkással többre lesz szükség a jelenleginél. A bírálók egyik legfőbb érve, hogy tartani kell a lakbérek emelkedésétől abban a városban, amely már most is Tokió és Oszaka után a legdrágább a világon. A NOB döntésének hírére a font azonnal erősödött a dollárral szemben, és reagáltak a részvényárfolyamok is. Erősödtek a brit építőipari, szállodai, catering- és szórakoztatóipari cégek papírjai és gyengültek az ugyanezen a területeken érdekelt francia társaságok árfolyamai. BERUHÁZÁS 9 MILLIÁRD DOLLÁR