Napi Gazdaság, 2006. augusztus (16. évfolyam, 148-170. szám)
2006-08-01 / 148. szám
2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASÁGA- 2006. AUGUSZTUS 1., KEDD HÍRHÁLÓ • Holnaptól olcsóbb a dízel GÁZOLAJ 280 Három forinttal csökkenti szerdától a gázolaj literenkénti nagykereskedelmi árát a Mal Nyrt, a 95-ös benzin ára nem változik - értesült az MTI. A csökkentést követően a kutaknál 280 forint körüli gázolajár alakul ki, de az egyes üzemanyag-állomások árai között akár 15 forintos eltérés is lehet. A Mal legutóbb egy hete mérsékelte 2 forinttal a gázolaj árát. ► Megállnak a Combinók A főpolgármester felkérte hétfőn a BKV-t, hogy vonják ki a forgalomból a Combino villamosokat addig, amíg a gyártó cég szakemberei megkeresik a sorozatos meghibásodások okát. Demszky Gábor levelet írt a Combinókat gyártó cég, a Siemens Zrt. elnök-vezérigazgatójának is. A főpolgármester Beke-Martos Gábornak írt levelében az áll, hogy a Siemens nemcsak gyártója, hanem karbantartója is az új villamosoknak. Emellett ez a cég végezte fővállalkozóként a felsővezeték-rendszer korszerűsítését. Demszky Gábor felszólítja a Siemens vezérigazgatóját, hogy a Combinók hibáit a nyilvánosság előtt is vállalják, és mindig álljanak az újságírók rendelkezésére. A Siemens közzétette, hogy mától kivonja a Combinókat a forgalomból, s csak akkor járnak majd újra, ha azok üzembiztosak lesznek. * Jelentős eredményjavulás az Ellánál Nagyot nőtt az Ella Első Lakáshitel Zrt. az elmúlt évben: a társaság mérlegfőösszege 165 százalékkal, 74 milliárd forintra emelkedett, miközben az adózás előtti eredménye 26,7 millió forintról 383,1 millióra ugrott. Az Ella nettó kamatbevétele 82 százalékos növekedéssel meghaladta az 1,456 milliárd forintot. A társaság értékesítési modelljének köszönhető, hogy az Ella nettó díjbevétele negatív: a növekvő kihelyezési volumen magával hozta a nettó jutalékbevételeken elszenvedett veszteség 53 százalékos emelkedését. A társaság igazgatási költségei 72 százalékkal, 809,6 millió forintra nőttek. ► A cégek nagyon pesszimisták lettek A magyarországi vállalkozások üzleti várakozásai sokat romlottak júliusban - derül ki az Ecostat legújabb bizalmi felméréséből. A top-100 konjunktúraindex értéke 44, a kkv-mutatóé 37 százalékra gyengült a hónapban. Ahogy derülnek ki a kormányzati kiigazító lépések részletei, úgy válnak egyre jobban pesszimistává a magyarországi cégek. Április óta mind több cég számol az év második felére a korábbinál kedvezőtlenebb gazdálkodási feltételekkel. A nagyvállalatok 2006 második félévére szóló borúlátó üzleti várakozásai a romló versenyképességgel, a költségnövekedés hátrányos következményeivel indokolhatók. A nagyok egyharmada exporttevékenysége kiterjesztését, 59 százalékuk stabilitását várja; a belföldi piacon rövid távon az értékesítési feltételek fennmaradásával számol a nagyvállalatok több mint fele, javulásban bízik 15 százalékuk. A beruházási hajlandóságukat jelző mutató értéke júliusban hét százalékponttal emelkedett, a fejlesztési szándék tendenciájában javuló, ami az egyensúlyjavító intézkedések eredményességébe vetett bizalomra utal - vélik a kutatók. A kiigazító intézkedések nyomán a kkv-k többsége látványosan rosszkedvű lett. Saját cégük kilátásait borúlátóan ítéli meg 54 százalékuk, kismértékű javulást csupán 16 százalék vár. E vállalati körben a versenyhelyzet éleződésével kapcsolatos aggodalmak erősödnek, egyre kedvezőtlenebb a beszállítói lehetőségek megítélése. A kkv-k beruházási hajlandósága alacsony, vélhetően a szabad pénzeszközök szűkössége miatt. Az elégtelen piaci kereslet, valamint a növekvő adók és közterhek hatására a cégek 65 százaléka egy éven belül nem tervezi új beruházás indítását. Hitelexpanzió az Ersténél • NAPI GAZDASÁG A magyarországi Erste Bank az idei első félévben a piaci átlagot meghaladó mértékben növekedett - adta hírül a pénzintézet. A csoport adózás előtti eredménye majdnem negyedével, mérlegfőösszege pedig több mint harmadával bővült. A számok alapján folytatódott a hitelexpanzió. Igazán látványosan67 százalékkal, 470,9 milli U n Az osztrák Erste Banknak sincs oka a panaszra, az adózás előtti nyereség az első félévben 706,6 millió eurót ért el, ami az előző év azonos időszakában kimutatottat 22,6 százalékkal haladta meg. A pénzintézet mérlegfőösszege ugyanakkor mindössze ötszázalékos növekedés után haladta meg a 160 milliárd eurót. A tőkemegtérülési mutató (ROE) az első negyedévi jelentős tőkeemelés miatt a tavalyi évre mért 19 százalék helyett 13,9 százalék lett.árd forintra a lakossági hitelek ugrottak meg, az Erste piaci részesedése így ezen a területen 10,38 százalékra emelkedett. A vállalati kölcsönöknél a növekedés 33,7 százalékot tett ki, az állomány az időszak végén 568,5 milliárd forintra rúgott. A betétek esetében a növekedés nyilvánvalóan nem ennyire látványos, a bank gyorsjelentése szűkszavúan csak a piaci részesedésről tájékoztat (ez a lakossági betéteknél 6,24 százalék, míg a vállalatoknál 6,08 százalék). A dinamika folytatódása érdekében a bank jelenlegi, 171 fiókból álló országos hálózatát még az idén 200 fiókosra akarja növelni. A jó eredményekhez egyébként a leányvállalatok is jelentősen hozzájárultak. Az Erste Bank Befektetési Zrt. közel 1900 milliárdos félévi forgalma 48 százalékos éves növekedést jelent, az alapkezelő a több mint 300 milliárd forintos kezelt vagyonnal továbbra is a negyedik legnagyobb szereplő a piacon. Az Erste Leasing piaci részesedése az újautó-szegmensben már megközelítette a 14 százalékot. A használtautó-finanszírozás a tájékoztatás szerint az év első hat hónapjában elérte az új kihelyezések 40 százalékát. Forrás: Erste Bank Hungary_____________ FONTOSABB ADATOK ____________Milliárd forint Éves változás ____________________________(százalék) Mérlegfőösszeg 1688________37,2 Kihelyezések______1243________46,5 Adózás előtti_____________________ eredmény________13,63________24,4 MARADTAK MEG HOMÁLYOS PONTOK A KSZK MŰKÖDÉSÉBEN Mégis kötelezheti a minisztériumokat az új agy? • WILLIN TÓTH KORNÉLIA Továbbra sem egyértelmű, hogy mik lesznek pontosan a Szetey Gábor vezetése alatt 2007. január elsejétől működő Kormányzati Személyügyi Központ (KSZK) feladatai. Az új „ügyról” nem tudni, hány alkalmazottja lesz, valamint az általa kidolgozott teljesítménymérési rendszer működésbe lépése után a hivatali dolgozók hány százalékos béremelésre, bércsökkenésre számíthatnak. Gyurcsány Ferenc miniszterelnök az államtitkár múlt heti bemutatásakor azt mondta: az új szervezet nem csupán személyzeti kér Bár a kormányfő és Szetey Gábor korábban azt mondta, hogy az új szervezet döntéseket nem hozhat, csak tanácsokat adhat, a Kormányszóvivői Iroda úgy tájékoztatta a NAPI Gazdaságot, hogy a központnak lesznek/lehetnek olyan javaslatai, amelyeket a minisztériumoknak kötelezően be kell tartaniuk.désekkel, tanácsadással, hanem szerkezetátalakító döntésekkel is foglalkozik majd. Azt, hogy a szerkezetátalakítási döntésekben való közreműködés pontosan mit takar, egyelőre a Kormányszóvivői Irodában sem tudják: „a pontos tartalom kimunkálása az elkövetkező pár hónap feladata lesz” - reagáltak a NAPI Gazdaság kérdésére. Annyi biztos, hogy a KSZK a tervek szerint feltérképezi majd a jelenlegi munkafolyamatokat, igyekszik elkerülni az átfedéseket ezek során, érvényesíti a gazdasági, hatékonysági és minőségi szempontokat, valamint a jelenleg szétdarabolt informatikai rendszerek optimalizálásával működőképes vezetői információs rendszert alakít ki. A versenyszférából érkező Szetey legfőbb feladata egy új közigazgatási szemlélet kialakítása, elsősorban egy - minél kevesebb szubjektív elemet tartalmazó - új teljesítményértékelési rendszer bevezetésével. Ezt első körben a központi közigazgatás szervezeteiben - a Miniszterelnöki Hivatalban és minisztériumokban - vezetik be. A szisztéma kidolgozása után az értékelés nem a KSZK, hanem mindig az adott alkalmazott vezetőjének feladata lesz, az objektivitást támogató szempontrendszer és a többi munkatárs teljesítményének figyelembevételével. A központ vezetői információs rendszere támogatja majd az összesített elemzések, összehasonlítások elvégzését. Azt szintén az egyes minisztériumok vezetői maguk döntik el, kiknek kell távoznia a tárcáktól az államigazgatási reform miatt, a döntéshez ehhez a KSIK szakmai támogatást nyújt - értesült lapunk. SZETEY GÁBOR Nem az euródátum, a makropálya az igazi kérdés Bár megnyugodni látszik a forintpiac, a következő napok - a kiszivárgó konvergenciahírek függvényében -feltehetően nem maradnak hatás nélkül. MOLNÁR CSABA Bár a kormányzat a múlt héten gyakorlatilag végleg feladta az eddig - igaz, egyre kevésbé konokul kommunikált 2010-es eurócéldátumot, ez nem rontott a forint pozícióin, sőt megnyugodni látszik a piac, ami a magyar deviza tegnapi jegyzésein is meglátszott. A forint hétfőn enyhén gyengült a bankközi devizapiacon, az eurót négy óra körül 272,20/ 30 forinton jegyezték, szemben a délelőtti 271,20, illetve a pénteki 270,90/271,10 forinttal. A pénteken kezdődött forinterősödés elsősorban a nyugat-európai piacokon feldobott pénzeknek volt köszönhető, ám az erősödésnek technikailag mindenképpen meg kellett állnia hétfőre: a kérdés csak az volt, hogy hol - mondták kereskedők. Amögött, hogy a szűk sávban mozgó forint egyelőre mellőzi a hektikus mozgás jeleit, több ok is meghúzódhat. A piac jól fogadta a múlt heti, vártnál nagyobb, 50 bázispontos szigorítást, másrészt pedig - s ez talán többet is nyomhat a latban - újabb, nehezen hihető, a hitelesség további aláásására alkalmas tényező került ki a rendszerből: a kormányzat - rövid időn belül a kormányfő és két minisztere - egyértelművé tette, hogy nem cél az euró 2010-es bevezetése (ezt a piac egyébként már jó ideje beárazta). A mostaninál vélhetően mozgalmasabb időszak következik, ahogy közeledik szeptember elseje, amikor is felszáll a füst konvergenciaügyben. Nagy kérdés, hogy a kormány milyen makrópályát tesz a majdani új céldátum mögé - mondta lapunknak Tóth Illés, a Budapest Economics elemzője. Az elemző szerint - ami tükrözi a piaci konszenzust is - 2013 előtti bevezetést „ígérni” igencsak kockázatos lenne. Technikailag persze még a 2010-es euróvonat is elérhető lenne, a piacok azonban már 2011-et vagy 2012-t sem tartják hitelesnek, e céldátumok láttán a konvergenciabefektetők feltehetően „elszomorodnának”. Mindezt alátámasztja a fiskális mutatókban a napokban bekövetkezett újabb revízió, valamint az, hogy a következő választások 2010-ben lesznek, így nehezen hihető, hogy előtte a maastrichti feltételek befutásával bíbelődne a kormány. A Gyurcsány-csomag hatására a magyar makrogazdaság újra egyensúlyi pályára állhat, az odáig vezető út azonban még elég göröngyös - áll a UBS minapi elemzésében. A bank szakértői úgy vélik: a magyar gazdasági kilátások alapvetően megváltoztak a fiskális konszolidációt megcélzó intézkedési csomag bejelentésével. Az elemzés szerint az államháztartási hiány jelentősen zsugorodik, de nem olyan mértékben, mint ahogy azt a kormány a deficit céljában előirányozta, s így nem valószínű, hogy Magyarország 2013-14 előtt leválthatja a forintot. EURÓ 272 Eddig három beadványban támadták meg az adótörvényeket C SEBBIK MIKLÓS Eddig három beadvány érkezett az Alkotmánybírósághoz (AB) a júliusban az adótörvények módosításáról elfogadott törvényekkel kapcsolatban - értesült a NAPI Gazdaság. Emellett több szervezet is készíti saját kérvényét, így mire augusztus 20-ával véget ér az AB ítélkezési szünete, akár tucatnyi kérelem is a bírák asztalára kerülhet az adómódosításokkal kapcsolatban. A taláros testület augusztus 28-án tartja következő ülését, ám döntésének meghozatala nincsen időkerethez kötve, ezért a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) által várt egymásfél évnél tovább is elnyúlhat a beadványok megtárgyalása. Az eddig beérkezett három beadvány mindegyike az egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló salátatörvényt célozta meg, de a házipénztáradóval és a kamattámogatások után fizetendő járadékkal foglalkozó jogszabályhoz is készülnek már az észrevételek. A már elkészült, de az AB-nál még nem „szignózott” beadványok egyikét a Magyar Adótanácsadók és Könyvviteli Szolgáltatók Országos Egyesülete jegyzi. Az egyesület szerint a házipénztáradóról szóló törvény többek között azért alkotmányellenes, mert az esetek többségében nem jövedelmet és/vagy vagyont adóztat, aminek következtében elvonja a hitelezők követeléseinek fedezetét, potenciális vagyonát, amit kisajátításként lehet értékelni. A Magyar Bankszövetség (MBSZ) várhatóan még augusztus 20. előtt beadvánnyal él az állami kamattámogatásokra kivetett banki járadék ügyében - mondta lapunknak Auer Katalin, a szervezet vezető jogtanácsosa. Az MBSZ elsősorban azt kifogásolja, hogy a kamattámogatás után fizetendő járadék sérti a hátrányos megkülönböztetés tilalmát, valamint az arányos közteherviselés és a jogbiztonság elvét. A kamattámogatások után jövő év elejétől fizetendő járadékon kívül a bankoknak a szolidaritási adót is fizetniük kell, s emellett ez év végéig a korábbi banki különadó is hatályban van még. Az áht. egyensúlyát javító különadóról szóló törvény az „átlagon felüli közteherviselésre képes adófizetőkre” kívánt fokozott adóterhet megállapítani, de ezt nagyon féloldalasan valósította meg: más magas jövedelmezőségű szektorokat nem sújt az új közteher, ezért diszkriminatív a szabályozás - véli Auer. Egy másik támadási felületet nyújthat a banki betétek és más megtakarítási formák után fizetendő kamatadó. Itt a jogtanácsos az új szabályok szeptemberi hatálybalépését kifogásolta, a korábban törvényben rögzített 2007. év eleji hatálybalépéssel szemben. A VOSZ beadványa már majdnem készen van, de mivel a lehető legmegalapozottabb kérelemmel szeretnének élni, a benyújtás akár szeptemberig is elhúzódhat - tudta meg lapunk. A VOSZ nem egyeztet társszervezetekkel a végleges szövegről, és nem befolyásolta az a körülmény, hogy Sólyom László köztársasági elnök azóta aláírta a kérdéses törvényeket (Parragh László, az MKIK elnöke lapunknak múlt héten úgy nyilatkozott, hogy az elnöki aláírással csökkent a jelentősége az alkotmánybírósági indítványnak). A VOSZ négy ponttal kapcsolatban fontolgatja az AB megkeresését. Ezek közül a legkevésbé elfogadhatónak az elvárt adó intézményét ítélik, de a minimálbér után fizetendő járulékalap megduplázását is alkotmánysértésnek tartják. Felmerülhet még a jogbiztonság és kiszámíthatóság kérdése a szeptemberi változásokkal kapcsolatban, és a házipénztáradó ügyében is „tusakodnak” még.