Napi Gazdaság, 2006. szeptember (16. évfolyam, 171-191. szám)
2006-09-01 / 171. szám
____________________________________________________________| f| pannon A vezető mobilszélessáv-szolgáltató közel hozzád INTERJÚ SIMOR ANDRÁSSAL, A KONVERGENCIATANÁCS TAGJÁVAL A dátumról döntsenek a pártok .• FOLYTATÁS AZ 1. OLDALRÓL - Hangsúlyosabbak, mint ami a programból kiolvasható? - Igen. - A tanács véleménye szerint nem probléma, ha nem szerepel az euróbevezetési céldátum a programban. És az problémának számítana, ha a szomszédos országok hamarabb vezetnék be az uniós közös pénzt, mint Magyarország? Vagy nagyobb kárt okozna egy, a mihamarabbi euróbevezetésnek mindent alárendelő, radikális beavatkozásokkal tarkított program végrehajtása? Nem azt mondtuk, hogy nem probléma, ha nem szerepel euróbevezetési céldátum, hanem azt, hogy ez nem kötelező tartalmi, bár hasznos eleme lenne a programnak abban az esetben, ha a piac el is hiszi ezt a dátumot. Olyan távol vagyunk azonban a bevezetési kritériumoktól, és olyan nagy a kiigazítás mértéke, hogy a piacok számára vélhetően nem lenne hiteles egy most bejelentett euróbevezetési dátum. El kell telnie egy-két évnek, amíg a program elkezd hatni és visszaáll a kormány hitelessége. Van azonban még egy fontos szempont: mivel 2010 előtt nem lesz hivatalos fizetőeszköz az euró Magyarországon, a következő választási küzdelem az euróbevezetésre is hatni fog. Azt javasoljuk ezért, hogy a pártok a következő választás előtt együttesen tűzzék ki a céldátumot. Ezzel elkerülhető volna, hogy a kampány során olyan felelőtlen ígéretek szülessenek, amelyek újabb jó pár évig késleltetik az euró bevezetését. Ami a régiós országokat illeti, persze nem tét nélküli, hogy ők mikor használják az eurót, de mostanában a fő versenytársainknál, azaz a szlovákoknál, cseheknél, lengyeleknél is igen bizonytalanná vált, hogy mikor csatlakoznak. Azt gondolom tehát, hogy ez nem mellékes szempont, de jelenleg nem is a legfontosabb. - Mennyire ágyazódott be az euró használata a cégvilág pénzügyeibe, azaz: a magánszektor megelőzte-e a kormányt a közös pénz adaptálásában? - Nálunk, ahol a külkereskedelemnek, illetve a multinacionális vállalatoknak meghatározó szerepe van a gazdaságban, elkerülhetetlen a gazdaság „eurósodása”. Nem véletlen, hogy azok az országok járnak előttünk az euró bevezetésében, amelyek még Magyarországnál is nyitottabb gazdaságok; ők még inkább rákényszerülnek arra, hogy az euró napi fizetési eszköz legyen, függetlenül attól, hogy a közös pénzről mit gondol a kormány. Ez a folyamat nálunk is erősödni fog a következő években, ami bizonyos mértékig tompítja például a monetáris politika hatását. Minél inkább elterjed az euró a gazdaságban, annál kevésbé tudja a jegybank a kamatokon keresztül befolyásolni a folyamatokat. - Az adótanácsadással is foglalkozó Deloitte vezetőjeként milyen tapasztalatai vannak partnereik körében, hogy fogadták az adócsomag vállalkozásokat érintő részeit? Az angoloknál járja egy mondás, miszerint „a pulykák nem szavaznak a karácsonyra”. Ez a helyzet ebben az esetben is: ki az, akinek ez tetszik?! Az adóemelés nem népszerű intézkedés. Az adóemelést sokféleképpen meg lehet csinálni, a részletekben rejlik az ördög. Arra kellene több figyelmet fordítani, hogy ne minden adó növekedjen, ami a listán szerepel. Jobban kellene súlyozni az adónemek között. - Volt olyan partnerük, akitől olyan visszajelzés érkezett, hogy nem vágnak bele az eltervezett befektetésbe? - Az nyilvánvaló, hogy a megemelt adók csökkentik az ország versenyképességét. Ilyen helyzetben minden vállalat újragondolja döntéseit, lesznek olyan befektetések, amelyek emiatt nem fognak megvalósulni, ez benne van a pakliban. Lehetett volna ezt másképp is csinálni, adóemelés helyett a kiadásokat alaposabban kurtítani. Ennek elkerülhetetlen következménye lett volna a szociális kiadások megnyirbálása. Kérdés, hogy ennek milyen hatása lett volna a társadalmi kohézióra. A kormány azt a megoldást választotta, hogy inkább csökkenjen rövid távon a versenyképesség, de kisebb legyen a kockázata annak, hogy felfeslik a társadalom szövete. Ez egy politikai döntés; üzletemberként én talán máshogy súlyoznék, de ennek eldöntése nem az én feladatom. Lenne egy harmadik út is, mégpedig az ellenzék által javasolt radikális adócsökkentés. Ez használható gyógyír lett volna a gazdasági bajokra? - Nem kizárt, hogy bizonyos helyzetekben az adókulcsok csökkentésével is növelhetők a bevételek - megítélésem szerint ma Magyarországon nem ez a helyzet van. - Ön szerint mikor lehet reálisan euró Magyarországon? - Ha és amennyiben ütemesen és következetesen végrehajtják a programot, és a külső és belső gazdasági feltételek is kedvezően alakulnak, reális esély van az euró 2011-2013 közötti bevezetésére. „Reális esély van az euró 2011-2013 közötti bevezetésére. ” Már mást prognosztizál a Fitchs • NAPI GAZDASÁG Átlagosan két évvel kitolta hét kelet-közép-európai ország eurócsatlakozási dátumára adott előrejelzését a Fitchs hitelminősítő intézet. A tavalyi becsléshez képest azért változtattak a prognózison, mert a maastrichti kritériumok teljesítése, különösen a nagyon keményre szabott inflációs cél elérése és a költségvetési hiány fájdalmas lefaragása eleve nagy nehézségeket jelent, ám ez ráadásul egyes országokban a korai euróbevezetés ambivalens politikai kezelésével párosul. Észtország ezek szerint 2007- 2008 helyett 2009-2010-ben, Lettország és Litvánia 2010- ben, Csehország 2011-ben, Lengyelország 2012-ben, Magyarország pedig 2014-ben lehet az euróövezet tagja. A Szlovéniára vonatkozó előrejelzés maradt 2007, Ciprus 2008- ban, Málta 2009-ben vezetheti be az eurót. A Fitch - nyilván nem függetlenül az országnak az unióba várható felvételétől - BBB mínuszról BBB-re javította Románia devizaadósságainak besorolását, a külföldi befektetések növekedésére hivatkozva. NAPI HÍR NAPI GAZDASÁG , 2006. SZEPTEMBER 12., PÉNTEK-SZOMBAT 10 MÉG A JEGYBANK IS ALAPVETŐEN EGYETÉRT Hiteles a program? A NAPI GAZDASÁG A kormány csütörtökön a balatonőszödi ülésén elfogadta a Brüsszelben ma benyújtandó konvergenciaprogramot. Danks Emese kormányszóvivő szerint a tanácskozáson Járai Zsigmond jegybankelnök úgy találta: a program valóságos és hiteles képet fest a költségvetés és a magyar gazdaság helyzetéről; az inflációs előrejelzés eltérései a normális szakmai vita keretein belül ma AZ MKIK A PROGRAM MELLETT VAN______ A konvergenciaprogramban foglalt cél- és eszközrendszert összességében elfogadhatónak tartja a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) és támogatja brüsszeli benyújtását - adta hírül a szervezet. Miközben azonban a bevételnövelő intézkedések jól látszanak, a kiadáscsökkentők csak fenntartásokkal kezelhetők. A költségvetési egyensúly helyreállítása súlyos áldozatokat követel a társadalom valamennyi tagjától, különösen a vállalkozásoktól. A gazdaság szereplői ezért elvárják a kormánytól, hogy a költségvetés rendbetételével egyidejűleg megkezdődjék az áht és a nagy elosztó rendszerek reformja, valamint a növekedést szolgáló és segítő adórendszer kialakítása, a vállalkozások működési feltételeit pedig anyagi ráfordítást nem igénylő, a túlszabályozást megszüntető azonnali intézkedésekkel javítsa - hangsúlyozza az MKIK. radnak. Holott a brüsszeli Európai Bizottság éppen azért adta vissza a program korábbi verzióját, mert azt nem találta túlságosan hitelesnek. A megbeszélésen Gyurcsány Ferenc kormányfő köszönetet mondott az MNB-nek és a konvergenciatanácsnak a dokumentum elkészítésében játszott szerepükért. A szóvivő azonban arról nem árult részleteket, hogy a kormány az elfogadás előtt végül változtatott-e a programon az utolsó tervezethez képest. Mindezzel együtt az MNB több dologban is kritikus maradt, így szerinte a konvergenciaprogram az áht-hiány csökkentésénél alapvetően a bevételi oldalra koncentrál, csakhogy a nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen típusú költségvetési konszolidációnak számos negatív hatása van. A jegybanki kritika szerint ez más alternatívával összehasonlítva szükségtelen növekedési áldozatokhoz vezet, ráadásul kérdéses a konszolidáció eredményeinek hosszú távú fenntarthatósága is. Az MNB további intézkedések nélkül 2008 után nem tartja lehetségesnek a deficit csökkentését és a kiegyensúlyozott államháztartási pozíció elérését. A makrogazdasági folyamatok bemutatása alapvetően megegyezik az MNB számításaival, lényeges eltérés mutatkozik azonban az inflációs előrejelzésnél. A jegybank úgy véli: a program az előző változatban szereplő adat megemelése után is alulbecsüli az intézkedések várható inflációs hatását. MAKROTERVEK _________________________2006 2007 2008 2009 2010 2011 GDP_____________________4,1 2,2 2,6 4,1 4,35 4,5 Háztartások fogyasztása_________2,40,9 0,0 1,5 2,75 3,0 Export____________________12,0 10,9 9,9 9,4 9,0 9,0 Import____________________9,5 8,5 8,0 8,8 8,0 8,0 Reáljövedelem egy főre__________1,9 -1,7 0,1 2,5 3,25 3,5 Foglalkoztatottak száma_________0,3 0,0 0,3 0,7 0,85 1,0 Fogyasztóiár-színvonal__________3,5 6,2 3,3 3,0 2,75 2,75 Folyó mérleg hiánya (GDP %-ában) 7,9 5,9 4,4 3,6 3,0 2,0 Államháztartás hiánya (GDP %-ában) 10,1 6,8 4,3 3,2 2,7 2,2 Forrás: konvergenciaporgram____________________________ Lámfalussy szerint létkérdés az euró - NAPI GAZDASÁG Lámfalussy Sándor, a Belgiumban élő közgazdászprofesszor - akit az Európai Monetáris Intézet (az ECB elődje) igazgatójaként az euró egyik szülőatyjának tekintenek - úgy véli, hogy Magyarország számára létkérdés az euró bevezetése. A költségvetési hiány jelenlegi szintje azonban szerinte az euró célkitűzésétől függetlenül is tarthatatlan. A következetes reformpolitika önmagában is meghozza gyümölcsét, amit a professzor Olaszország és Belgium példáján világít meg. Az euró bevezetése előtt mindkét ország hatalmas államadósággal küszködött, a GDP-arányos 60 százalékos maastrichti referenciaérték közel kétszeresét kellett ledolgozniuk. Ehhez eltérő stratégiát választottak: Róma csak egyszeri, kampányszerű kiigazítást hajtott végre, hogy eleget tegyen az euró bevezetése feltételeinek, míg Brüsszel következetes, lényegi államháztartási reformpolitikát folytatott, aminek eredményeként a költségvetés szufficites lett. Hogy melyik a helyesebb út, jól mutatja: Olaszország azóta is küzd a deficittel és továbbra is adós a reformokkal. Lámfalussy, előrebocsátva a probléma komplexitását, úgy véli: nem érdemes voluntarista módon erőltetni a váltóárfolyam-mechanizmusba, az ERM II-be való belépést, mert ha az ország valutájának stabilitása nem őrizhető meg, azt a piac úgyis jelzi. Akkor érdemes ezt megtenni, ha a gazdaság állapota garantálja a sikert. Erről egyébként nemcsak a csatlakozó ország dönt, az EU gazdasági és pénzügyi bizottsága, valamint az Európai Központi Bank is mérlegel. Lámfalussy szerint nem volt szerencsés lépés, hogy az uniós pénzügyminiszterek (a kismértékű inflációs túllépés miatt) nem hagyták jóvá Litvánia csatlakozását az eurózónához. Ugyanakkor nyilvánvaló, a figyelmeztetés a többieknek is szót nem számíthatnak a feltételek puhítására. I Lendület vállalkozásának! Hitel már 5 millió Ft éves nettó árbevételtől, tárgyi fedezet nélkül. HVB Bank S További információ: 06-40/50-40-50 -— , —^ Jelen hirdetés nem minősül ajánlattételnek. A hitel igénybevételének feltételei, részletes leírása a szerződésben, a Bank Kondíciós Listájában és Hirdetményében.