Napi Gazdaság, 2007. január (17. évfolyam, 1-22. szám)

2007-01-02 / 1. szám

2 MAGYAR GAZDASAG NAPI GAZDASAG > 2007. JANUAR 2., KEDD Meglódultak a lakossági hitelek •■ NAPI GAZDASÁG Az októberi megtorpanást követően a háztartásoknak nyújtott hi­telek állományánál folytatódott az évek óta tartó növekedés - derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) legfrissebb adataiból. A lakos­sági hitelek nagysága, nyilvánvalóan már a karácsonyi vásárlási lá­zat tükrözve, az év utolsóelőtti hónapjában 60,0 milliárd forinttal emelkedett. Az előző év így minden bizonnyal rekordnagyságú hi­telgyarapodással zárulhat (erre utalhat az is, hogy novemberben az új szerződéseken belül domináns svájci frank esetében a fogyasz­tási és a lakáscélú hiteleknél is az elmúlt év legmagasabb szintjére emelkedett az új szerződések értéke, amelyek állományra gyakorolt hatása részben a de­cemberi adatokban jelentkezik majd­. Míg ugyanis 2005-ben az első tizenegy hónap során keve­sebb mint 710 milliárddal nőtt a magánhitelek állománya, ta­valy ez az érték már meghalad­ta a 850 milliárdot. A háztartá­sok nettó banki pozíciója azon­ban legalább novemberben nem romlott tovább, sőt még javult is. A betétállomány novemberi, kö­zel 86 milliárd forintos növeke­dése sem volt azonban elég ah­hoz, hogy az év során ezen a té­ren bekövetkezett csökkenést ellensúlyozza. A cégek hitelállo­mánya az októberi apadás után novemberben 49,1 milliárd forint­tal emelkedett, a betétállomány pedig 98,7 milliárd forinttal nőtt. A vállalatok nettó pozíciója nemcsak novemberben, hanem 2006 első tizenegy hónapjában is megtakarítói volt. Az adatokat elég jelentősen módosítja az árfolyamváltozás ha­tása. A vállalatok teljes devizahitel-állománya novemberben 65,8 milliárd forinttal volt alacsonyabb az októberi értéknél, amihez a forint erősödése 78 milliárddal járult hozzá (a tényleges hitel­­felvétel tehát mintegy 12 milliárd forintnyi értékre rúgott). A lakosságnál közben folytatódott a deviza térnyerése: a teljes hi­telállományon belül a devizahitelek aránya az előző hónaphoz képest tovább (közel 42 százalékra) emelkedett. A nem pénzügyi vállalatok forinthite­leinek és forintbetéteinek átlagos ka­matlábai novemberben a pénzpiaci kamatlábak növekedésénél kisebb mértékben nőttek. A háztartási szek­tor forintban denominált fogyasztási hiteleinek átlagos kamatlába enyhén csökkent, míg az egyéb hiteleké emel­kedett. A lekötött betétek átlagos ka­matlába minden lejáratnál hízott. ÁLLOMÁNYOK I 2006. NOVEMBER (MILLIÁRD FORINT) Betét Hitel Háztartások 5688,7 4676,6 Vállalatok 3560,9 6583,7 Forrás: MNB Nagyot javult a fizetési mérleg egyenlege A jegybank az A­NAPI Gáz­­elemzői váran­daság elemzői hozásoknál konszenzusánál 330-350 millió 351 millió eu­­euróval kisebb jóval kisebb, harmadik ne- 1,129 milliárd gyedéves folyó euró harmadik deficitről szá-­negyedéves ro­­molt be első lyó fizetési mér­­köz­ésében. Elég­ hiányt tett közzé a Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Reuters 1,46 milliárd euró deficitet prog­nosztizált erre az időszakra. Az MNB statisztikája szerint a sze­zonális hatásoktól megtisztított érték 1,209 milliárd lett. Az első három negyedév összesített hiánya 4,062 milliárd euró, szemben az egy évvel korábbi 4,627 milliárddal. Jó tendencia a hiány csökke­nése, ám ebben nem kizárólag fundamentális tényezők játszot­tak szerepet - értékelte az MNB fizetésimérleg-számait Samu Já­nos, a Concorde elemzője a NAPI Online-nak. A szakember kiemelte, hogy a külföldi befek­tetések nettó értéke (a nem adós­sággeneráló finanszírozás egyen­lege) bőven fedezte a folyó hi­ányt, ám közben nőtt az állam­­adósság. Samu hozzátette: az egész évre vonatkozóan a koráb­bi 6,3 milliárd euró helyett már csak 5,7 milliárdos folyó fizeté­­simérleg-hiányt vár, a jövő évi prognózis pedig 4,7 milliárd euró. A nemzetgazdaság bruttó adóssága az előző negyedévi 76,5 milliárd euróról 77,5 mil­­liárdra nőtt, a nettó adósság pe­dig - a közvetlen tőkefektetése­ken belül elszámolt egyéb tőké­vel együtt - 35,4 milliárdról 36,1 milliárdra. A 2005-ös adós­ság 68,4, illetve 29,7 milliárd euró volt. A negyedéves adatok alapján 2006 harmadik negyed­évében a külfölddel szembeni, felülről számított nettó finanszí­rozási igény (a folyó fizetési mér­leg és a tőkemérleg együttes egyenlege) az előző negyedéves adathoz viszonyítva csökkent, értéke 922 millió euró volt, ami a szezonális hatások kiszűrésé­vel 1049 millió euró, a GDP 4,8 százaléka volt. A felülről számí­tott külső finanszírozási igény csökkenése elsősorban a szolgál­tatásoknál és a jövedelem- és transzfermérlegnél keletkezett hiány július-szeptemberi csök­kenésének a következménye. A szolgáltatások bevételi többlete a kiigazítatlan adatok szerint 151 millió euróval volt nagyobb, mint az előző negyedévben. A jövedelem- és transzfermérleg­nél a hiány 442 millióval lett kevesebb a harmadik negyedév­ben, ebből 346 millió a jövedel­mek hiányának mérséklődése. Bejöttek a nettó export javulá­sára vonatkozó elemzői várako­zások, az áruforgalmi hiány szintje tendenciájában folyama­tosan kisebb, nagysága a szezo­nális hatásoktól megtisztítva 279 millió euró volt az előző ne­gyedévben. A szolgáltatások be­vételi többlete egyenletesen to­vább nőtt, a harmadik negyed­éves érték szezonálisan igazítva 294 millió euró volt. A szolgálta­tásokon belül az idegenforgalmi többlet harmadik negyedéves szezonálisan kiigazított adata 348 millió euró, az egyéb szolgáltatá­soknál mutatkozó hiány 44 mil­lió euró volt. Az idegenforgalmi egyenleg bevételi többlete az elő­ző negyedévi érték közelében volt. MOLNÁR CSABA A HÓNAP VÉGÉTŐL VÁRHATÓ A FÁJDALOMCSILLAPÍTÓ A BOLTOKBAN Még nem is tárgyaltak a nagykereskedőkkel­ ­• HŐNYI GYULA Még sehol sem tart a gyógy­szer-nagykereskedők és -kiske­reskedők tárgyalása a patika­szerek forgalmazásával kapcso­latban, tekintettel arra, hogy az Egészségügyi Minisztérium az év utolsó napjaiban írta alá az erről szóló törvény végrehajtási rendeletét. Addig, amíg a bol­tok nem ismerik pontosan a részleteket és a rendeletben szereplő szabályokat, érdemi tárgyalást sem folytathatnak a nagykereskedőkkel - mondta lapunknak Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövet­ség főtitkára. Mint mondta, ta­pogatózó jelleggel természete­sen folytak tárgyalások, de konkrét megállapodásra még senkinek sem volt jogosítványa. Hozzátette: arra senki se szá­mítson, hogy mától minden kis­kereskedelmi eladóhelyen meg­találja az érintett termékeket, hiszen a viszonteladói szerződé­sek megkötése előtt be kell sze­rezni az engedélyeket. Vagyis nem kizárt, hogy csak január közepén tűnnek fel először pél­dául a fejfájás-csillapítók az élel­miszerüzletekben, tömegesen pedig csak februárban jelennek meg az új elárusító helyeken. A szövetség egyébként a tervek szerint január közepén ül le a szaktárcával egy újabb egyezte­tésre, amelynek az lesz a célja, hogy minél több kisboltnak ma­gyarázhassák el a feltételeket és vonják be őket az értékesítési körbe. Vámos György elmondta to­vábbá, hogy arra se számítson sen­ki, hogy az üdtétben egysze­rűen leveszi a polcról a termé­ket, hiszen a szabad patikasze­reket is elzárva kell majd tarta­nia a kereskedőnek. Mintegy 300 terméket érint az új szabá­lyozás, amelyben savlekötők, hashajtók, vitaminok, aranyér és gombásodás elleni kenőcsök, há­­mosító készítmények, jódtartal­mú fertőtlenítőszerek, szemölcs és tyúkszem elleni szerek, para­­cetamol-tartalmú fájdalomcsil­lapítók, orrcseppek, orrspray-k, illetve köptetők szerepelnek. SÓLYOM LÁSZLÓ ÚJÉVI BESZÉDE A kormány elvárja a belátást • NAPI GAZDASÁG A választások után mindenki megtudta, hogy az állam nem képes fenntartani jóléti szolgáltatásait. A szigorítás elkerülhe­tetlen - hangzott el Sólyom László köztársasági elnök újévi be­szédében. Szerinte azt a tanulságot is le kell vonni, hogy a poli­tika sem maradhat változatlan. A történtek arra figyelmeztet­tek, hogy a politikának is vannak erkölcsi határai. Értékelése szerint a társadalmat uraló pártpolitikai megosztott­ság az ország egyik legsúlyosabb gondjává vált. Ebben a közegben nehéz a történteket tárgyszerűen értelmezni. Nem folyhat valódi vita még szakmai ügyekben sem. Kiemelte, hogy a megrázkódta­tás után helyre kell állítani a közbizalmat. A bizalom alapja a köl­csönösség, a kölcsönös megbecsülés a politika és a társadalom kö­zött. Mint mondta, a kormány elvárja a belátást, sőt az együttmű­ködést. Emelkedettséget kér, felelős állampolgári magatartást. Azt, hogy az emberek saját közvetlen érdekeiken, életszínvonaluk rom­lásán emelkedjenek felül, hozzanak áldozatot az ország érdekében. A választópolgár is hasonló emelkedettséget követelhet meg a pár­toktól, az Országgyűléstől és a kormánytól. Amikor a polgár erköl­csi emelkedettséget követel a politikától, egyben részvételi igényét is megerősíti. Ennek pedig alapfeltétele a tájékozottság. Világosan látnunk kell, mik a célok, milyen út vezet oda, mi a menetrend és mik az alternatívák. Ehhez a szakmák és a civil szerveződések vé­leményét is érdemben mérlegelni kell. Beszédében kitért arra is, hogy január elsejétől Románia az Európai Unió tagja lett, így a magyar nemzet túlnyomó része - több mint 12 millióan - immár ugyanazon közös politikai, gaz­dasági és jogi térség keretei között él. De természetesen a most még kívül maradt félmillió magyarral is valljuk a közösséget, és azokkal is, akik szerte a világban megtartják magyarságukat. Az elnök szólt a szegénység problémájáról is, szerinte a szoci­ális felelősség viselésének át kell rendeződnie. Méltányos, hogy azok, akik a rendszer előnyeit élvezik, abból gazdagodtak meg, támogassák ugyanazon rendszer elesetteit. Későn kezdődik a korrekció a jegybank szerint •■ NAPI GAZDASÁG Az elmúlt öt évben folytatott monetáris politika sikerét jel­zi az árstabilitás fokozatos el­érése, az­ eredmények fenntar­tását azonban elsősorban az erőteljesen expanzív fiskális politika és a kiigazítás haloga­tása akadályozta meg - idézte tegnap Szapáry György tanul­mányát a Pénzügyi Szemléből az MTI-Eco. A jegybank alelnö­­ke szerint 2003 második felétől a magyar gazdaság ugyan rend­kívül kedvező globális környe­zetben működött, ezt a „kegyel­mi” állapotot - amit az alacsony globális piaci hosszú hozamok és a kockázati felár csökkenése jelentett - azonban nem hasz­nálta fel költségvetési pozíciójá­nak javítására. Ellenkezőleg: a kedvező külső finanszírozási kondíciók erőteljesen expanzív fiskális politikával társultak - mutat rá. Miután pedig a legna­gyobb központi bankok 2005- 2006-ban kamatemelésbe kezd­tek, a kockázati étvágy a feltö­rekvő piacok iránt csökkenni kezdett, így a 2006-ban elindult kiigazítás már sokkal kedvezőt­lenebb nemzetközi környezet­ben fogja elérni negatív keresle­ti hatásának csúcsát. Kevésbé expanzív fiskális politikával, illetve korábban végrehajtott hiánycsökkentő intézkedésekkel jóval kisebb kiigazításra lenne szükség, ami alacsonyabb kereslet-vissza­esés és növekedési áldozat mellett lenne végrehajtható. A jegybank alelnöke bírálja, hogy a kiigazító lépések jelentős részben a költségvetés bevéte­li oldalára irányulnak és ko­moly inflációs hatással járnak, míg a kiadási oldalt érintő in­tézkedések hosszú távú fenn­tarthatóságát a szakember megkérdőjelezi ­ A NEMZETKÖZI TENDENCIÁKHOZ HASONLÓAN MAGYARORSZÁGON IS ROMLIK A HELYZET Elfekvő probléma a kórházak felelősségbiztosítása­ ­• WILLI­­ TÓTH KORNÉLIA A Magyar Kórházszövetség legutóbbi, a 2005-ös évre vo­natkozó felmérése szerint a válaszadó 75 hazai kórházzal szemben mintegy 3,2 milliárd forintra rúgott a biztosítási kárigény a bejelentett, folyamatban lévő perekben. Elenyé­sző volt azon intézmények száma, amelyeknek a törvényi előírással ellentétben nem volt érvényes biztosításuk. A legnagyobb kockázattal a szülészet, az ortopédia, a traumatológia és a sebészetek üzemeltetése jár. A biztosítási díj a válaszoló intéz­mények harmadánál 100 százalékkal, 10 százalékánál 30 és 100 százalék közötti mértékben emelkedett, de nőtt az évekig elhúzó­dó perek és az intézmények önrészének aránya is. A helyzet csak romlik, véleményem szerint mostanra a kártérí­tési igények összege és a díjak tovább növekedtek, ráadásul az ügyvédek még üzletet is csinál­nak az egészségügyi biztosításból - véli Golub Iván, a Magyar Kór­házszövetség elnöke, az Uzsoki utcai kórház főigazgatója. A szakember szavai alátá­masztják azt a nemzetközi ten­denciát, amely szerint világ­szerte gondokkal küzd az egész­ségügyi felelősségbiztosítások piaca, szaporodnak a műhiba­­perek, emelkedik a kártérítési összeg és számtalan jogász spe­cializálódik erre a területre. Évente hozzávetőlegesen 300 kártérítési per indul Magyaror­szágon az egészségügyben. Az elvesztett perek finanszírozását a biztosítók általában mind esetszámban, mind az egyes esetekre jutó összeget tekintve is maximálják. A kórházszövet­ség felmérésében közreműködő tagintézmények 2005- ben összesen 415 millió forint biztosítási díjat fizettek, ami átlagosan 5 millió forintot jelent, de információink szerint a nagyobb kórházak akár ennek négy-hatszorosát is kénytelenek letenni a biztosítótársaságok asztalára. Golub Iván szerint továbbra is szükség lenne egy olyan rendszerre, amelyben a finanszírozó, a tulajdonos, az ál­lam vagy az ágazat vezetése, a kórházak és a biztosítók közösen viselik a kockázat terheit, hiszen - mint mondta - a perek dön­tő többsége nem személyekhez, egyes orvosokhoz, hanem ese­ményekhez kötődik. Gyakran az egész rendszer hibás működé­se, az alulfinanszírozottság vezet a kártérítési összegek megíté­léséhez - ezt pedig végül a kórházak fizetik meg. MILLIÁRD FORINT KÁRIGÉNY 3,2

Next