Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)
2007-06-21 / 117. szám
2 HÍRHÁLÓ > Másfélszeres pályázati keret A nagy érdeklődés miatt másfélszeresére emelkedik a mikrovállalkozások eszközbeszerzési pályázati kerete a közép-magyarországi régióban. A március elsején megnyílt, eredetileg 800 millió forintos keretösszegű pályázaton 110 millió forintot nyerhetnek a cégek egyszerűsített, normatív eljárással. Az új, 1,2 milliárd forintos keret a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) várakozásai szerint több mint háromszáz mikro- és kisvállalkozás támogatására lesz elég, a kiírás felfüggesztése, a pályázat bezárása pedig valószínűleg egy hónapon belül megtörténik. Az NFÜ hasonló kiírást legközelebb 2008-ra tervez. Bérmegállapodás a Malévnál Lezárultak a bértárgyalások a Malév Zrt. és a reprezentatív szakszervezetek között. A munkáltató és a hatból öt szakszervezet aláírta a 2007. évi bérmegállapodást. E szerint a munkavállalók 5 százalékos alapbéremelésben részesülnek, amit a június havi munkabérrel együtt, 2007. január 1-jéig visszamenőleg kapnak meg. Csupán a légiutas-kísérő munkavállalók jelentenek kivételt, akik hároméves megállapodásuk alapján részesültek béremelésben. Szintén január 1-jei hatállyal visszamenőleg emelik az étkezési támogatást az adómentes juttatás értékhatáráig, ez az összeg így havi 10 ezer forintra emelkedik a Malév Zrt. minden munkavállalója számára. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2007. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Végszavazásra kész a villamosenergia-törvény Erősödő fogyasztóvédelmi és gyengülő versenyösztönző szabályok kerültek bele az új villamosenergiatörvénybe a tervezethez benyújtott módosító javaslatok elfogadása so rán. Az új villamosenergia-törvényt - amely 2008-tól szabadárassá teszi a lakossági áramszolgáltatást - a jövő héten fogadja el a parlament. PAPP ZSOLT Egy évvel előre hozta a parlament a lakossági árampiacon a verseny elindítását azon módosító javaslat elfogadásával, amely szerint már 2008 januárjától megindulhat a korlátozott verseny az áramszolgáltatók között. A jelenlegi áramszolgáltatók a mostani ellátási területükön továbbra is kötelesek mindenkinek villamos energiát szolgáltatni, de már jövő januárban megjelenhetnek a konkurens szolgáltatók piacain is. Az eredeti menetrendnek megfelelően 2009-től kibővül a rendszer, ugyanis bármely kereskedő - ami nem csak a jelenlegi áramszolgáltatókat jelenti - az ország egész területén nyújthat szolgáltatást. Korlátozza a versenyt az a módosítás, amely megakadályozza a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. piaci ellenőrzését. A Mavir az MVM leányvállalata, ami összeegyeztethetetlen a cég kvázi hatósági feladataival. A gazdasági tárca által készített törvényjavaslat szerint ezért a piaci szereplők által delegált bizottság ellenőrizhette volna a Mavir működését, ám ezt a parlamenti többség leszavazta. Az agrárlobbi győzelmének tekinthető, hogy a hazai mezőgazdasági alapanyagokkal üzemelő biomassza-erőművek által termelt áram átvételi árát a „lehető legmagasabb” szinten rögzítsék. Ebben a kérdésben az energiaár-verseny, így az olcsóbb áramdíj elé helyezték a majdan épülő biomassza- és biogázerőművek nyereségességét, illetve az ehhez szükséges alapanyagok előállításából élő mezőgazdasági vállalkozások érdekét. Szintén az alternatív tüzelésű erőműveket érinti az a szigorítás, hogy csak olyan tűzifát használhatnak fel energiatermelésre, amely energiaerdőkből kerül ki vagy másra nem használható - ilyenek például az erdőirtás után visszamaradó rönkök. Több fontos fogyasztóvédelmi szabályt is elfogadott a parlament az eredeti javaslathoz képest: a törvény rögzíti, hogy nem lehet az áramszolgáltatásból kikapcsolni a nem fizető védett lakossági fogyasztót, ez a szabály a fogyatékkal élőkre érvényes. Ezen ügyfelek esetében egyet tehet a szolgáltató: előre fizető mérőórát szerel fel saját költségén. Törölték a jogszabálytervezetből azt a kitételt is, amely szerint a szerződésmódosítás automatikus elfogadásának minősül, ha az adott kérdésben a fogyasztó nem nyilatkozik, ez természetesen az árváltozásokra nem vonatkozik. Az árváltozásokat 45 nappal korábban be kell jelentenie az energiahivatalnak, amely ellenőrzi annak indokoltságát. Ezt követően helyi és országos napilapokban közzé kell tenni az új fogyasztói árakat. A fogyasztókat segíti az a szabály is, hogy a szolgáltatóknak a szolgáltatási területükön minden kistérségben legalább egy ügyfélszolgálati irodát kell üzemeltetniük és mindegyiket kötelesek a hét legalább egy napján este nyolc óráig nyitva tartani. EGYSZERŰ AMERIKAI JAVASLATOK Versenyhátrány az e-kormányzat hiánya • SZAKONYI PÉTER Bár több mint hat éve rendelkezik törvény az elektronikus aláírásról, széles körben még most sem alkalmazzák, és nagyon kevesen tudnak élni az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó elektronikus fizetéssel is. Az adóbefizetés mellett ugyanis egyelőre nincs lehetőség illetékek ilyen módon való átutalására sem. Pedig a Magyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdán megjelent tanulmánya szerint az elektronikus ügyintézés - más néven e-kormányzat - a nemzeti versenyképesség egyik alappillére. Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az ország fokozódó lemaradásának megakadályozása érdekében a szervezet több javaslatot is megfogalmazott. Szorgalmazzák a különféle hatóságok közötti adatáramlás gyorsítását és a kormányszervek egymás közötti kommunikációjának egységesítését. Hasonlóképpen fontosnak tartják a nyilvános adatok körének bővítését és a hozzájutás egyszerűsítését. Ehhez azonban a mainál jóval „enyhébb” adatvédelmi törvény szükséges, így ennek módosítását is szükségesnek tartják. Az e-kormányzat elterjedésének nem elsősorban anyagi akadálya van - válaszolta lapunk kérdésére Bienerth Gusztáv. A különböző kormányszervek, önkormányzatok, hivatalok és minisztériumok sok esetben egymástól alapvetően különböző informatikai rendszereket fejlesztenek ki, ezért ezek összekapcsolása szinte lehetetlen. Az új nemzeti fejlesztési tervben ilyen célra meghatározott 100 milliárd forint elegendőnek bizonyulhat - ha a szervezet és tagjainak ajánlásait is figyelembe veszik az elkövetkező évek fejlesztéseinél. KERET 100 JÚLIUSTÓL EGY FŐVEL CSÖKKEN A MONETÁRIS TANÁCS LÉTSZÁMA A piac szerint hétfőn marad az alapkamat Dinamikus bérkiáramlás, kedvezőtlen nemzetközi környezet, enyhén gyengülő forint és még mindig magas, bár a várt ütemben mérséklődő infláció jellemzi az elmúlt egy hónapot - azaz nem lehet az MT kamatcsökkentés kritériumainak lényeges javulásáról beszélni. PINTÉR ANDRÁS Nem javultak érdemben azok a kamatvágáshoz szükséges kritériumok, amelyekre a jegybank monetáris tanácsa (MT) a múlt havi kamatmeghatározó ülésén hivatkozott, így a tíz elemző véleményén alapuló NAPI-konszenzus szerint a testület a hétfői kamatdöntő ülésen továbbra is a tartás mellett szavaz. A KSH kedden nyilvánossá tett áprilisi béradatai a bérkiáramlás további dinamikájáról számolnak be a versenyszféra területén - a havi bruttó keresetek év/ év 12,2 százalékra növekedtek az áprilisi 10,2 százalék után, s az ebben rejlő inflációs kockázatok megerősíthetik a tartó oldalt az eddigi vélekedéseikben (NAPI Gazdaság, 2007. június 20., 1-2. oldal). A képet árnyalja, hogy a piaci szolgáltatásokban továbbra sincs nyoma a bérinflációnak, holott oda „gyűrűzik” be a leghamarabb a bérkiáramlás, viszont a gazdaság kifehéredésének mértéke szeptemberig várhatóan nem látszik tisztán, így továbbra sem várható összhang a tanácson belül a kérdés megítélésében - véli Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A fogyasztói árak és a maginfláció alakulása a jegybank által várt, enyhén mérséklődő pályán halad, azonban a májusi 8,5 százalékos szint még mindig elég magas ahhoz, hogy a csökkentés melletti fő érv legyen. A nemzetközi környezet pedig további tartás melletti érvekkel szolgált az elmúlt egy hónapban. Az USA állampapírpiacán történt kamatemelkedések megmutatták, hogy a forint még elég sérülékeny, mivel a régióban ekkor a magyar valuta gyengült a legnagyobb mértékben - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Emelkedő kamatkörnyezet jellemzi a fejlett piacokat és a régiót is, ami szűkíti a jegybank mozgásterét - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az ECB várhatóan tovább emel, és a brit, valamint a lengyel és cseh jegybank is egy esetleges emelést kommunikál, így attól függetlenül, hogy mikor kezdi el az MT a vágást, várhatóan jövőre 6,5 százalékos szinten elakadhat a csökkentés. Az, hogy mi lesz a következő egy hónapban, az több, előre jelezhetetlen kérdéstől függ, azt viszont lehet tudni, hogy a júliusi ülésen már egy megváltozott összetételű MT dönt a kamatról. A KÓKA JÁNOS MEGMOZGATTA A FORINTOT A forint árfolyamsávja akadályozza a jegybankot abban, hogy mérsékelje az unióban legmagasabbnak számító inflációt - mondta Kóka János gazdasági miniszter a Bloombergnek. A sáveltörlés ötletének újbóli felemlegetésére a forint erősödött, az euró jegyzése 248,60-ig süllyedt. A gazdasági miniszter szerint az árfolyamsáv eltörlése lehetővé tenné, hogy a forinterősödés révén olcsóbbá váló import fékezze az inflációt. Emellett kerekasztal-megbeszélést szeretne az érintett döntéshozókkal arról, hogy közösen áttekintsék, mivel tudnának javítani a feltételeken az infláció lassítása érdekében. Magyarország 2011 és 2013 között csatlakozhat az eurózónához, a pontos céldátum meghatározása 2009-ben várható - vélekedett Kóka. A hírügynökség értelmezése szerint ez az első eset, hogy a magyar kormány egyik tagja célzást tesz arra, hogy az árfolyamsáv alkalmazásáról át kellene térni a forint lebegtetésére. monetáris szigor pártján álló „régiek” közül Adamecz Péter és Auth Henrik kikerül július elején, így Király Júliával, a leendő jegybankalelnökkel kiegészülve 12 fősre csökken az eddig 13 fős testület. Kérdés, hogy ez a változás a májusi 7,6 után - amikor egy szavazat híján nem csökkentették az alapkamatot - a vágás irányába tolhatja-e el a szavazatok összességét - vetette fel Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Amennyiben mindenki kitartana a májusi szavazata mellett, azaz most sem következne be változás, akkor függetlenül attól, hogy Király hogyan szavaz, júliusban sem változtatnának a kamaton. Ennek oka, hogy döntetlen esetén az elnök szavazata számít, és Simor tartásra voksolt az eddigiekben. Bár nincs kizárva, hogy valamelyik tag megváltoztatja a véleményét, az elemzők többsége augusztusra várja a csökkentés kezdetét, s így év végére hétszázalékos alapkamatra számítanak. KIRÁLY JÚLIA FEJLESZTENÉ A PÉNZÜGYI KULTÚRÁT Se nem héja, se nem galamb • NAPI LAZDRLÁS Nem híve az erőltetett euróbevezetésnek Király Júlia, az MNB alelnökjelöltje, akinek fő feladata a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, az emissziós, valamint a piaci kockázatkezelési szakterületek felügyelete lesz - derült ki a szakember parlamenti meghallgatásán. Kinevezését az Országgyűlés költségvetési és gazdasági bizottsága is egyhangúlag támogatta. A jelölt véleménye szerint eddig következetes és hiteles stratégiát valósított meg a jegybank, és ehhez hasonlóan következetes és hiteles fiskális politikára van szükség. A konvergenciaprogram az eddigi visszajelzések alapján ilyen -mondta Király, aki szerint a függetlenség megléte esetén az MNB „művészi” szinten lehet képes végrehajtani monetáris politikáját. Amennyiben a jövő hétfői módosítás nyomán július elejétől jegybanki alelnökként ő is a monetáris tanács tagja lesz, a többiekhez hasonlóan független gazdaságelemzőként kíván részt venni a testület munkájában, azaz „sem héja, sem galamb” nem lesz. Véleménye szerint nem kell megváltoztatni a monetáris politikában az inflációs célkitűzés rendszerét. Király nem támogatja az erőltetett euróbevezetést, mert az később negatívan visszaüthet a magyar gazdaságra. Úgy látja, hogy az eurózónához történő csatlakozást megelőzően „széles társadalmi párbeszédre”, a zökkenőmentes átálláshoz pedig a pénzügyi kultúra fejlesztésére is szükség van. A pénzügyi vállalkozások jövedelmezősége ma már nem kiugróan magas Magyarországon, különösen nem a régió többi országához képest. A pénzintézetek közötti verseny az elmúlt időszakban erősödött, de még messze van a tökéletestől - mondta Király. Az alelnök kinevezését már csak Sólyom László köztársasági elnöknek kell jóváhagynia, így várhatóan július 3- ától töltheti be pozícióját. Nemcsak a béralakulás határozza meg a monetáris kondíciókat, bár kétségkívül az infláció szempontjából ez az egyik legjelentősebb tényező-mondta Király Júlia a meghallgatást követően. Szintén fontosnak nevezte a lakossági fogyasztás vártnál dinamikusabb növekedését, azaz a kisimítás jelenségét. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. támogatása révén olvassák lapunkat.