Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)

2007-06-21 / 117. szám

2 HÍRHÁLÓ > Másfélszeres pályázati keret A nagy érdeklődés miatt másfélszeresére emelkedik a mikrovállalkozások esz­közbeszerzési pályázati kerete a közép-magyarországi régióban. A március else­jén megnyílt, eredetileg 800 millió forintos keretösszegű pályázaton 1­10 millió forintot nyerhetnek a cégek egyszerűsített, normatív eljárással. Az új, 1,2 milli­árd forintos keret a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) várakozásai szerint több mint háromszáz mikro- és kisvállalkozás támogatására lesz elég, a kiírás felfüggesztése, a pályázat bezárása pedig valószínűleg egy hónapon belül meg­történik. Az NFÜ hasonló kiírást legközelebb 2008-ra tervez.­ ­ Bérmegállapodás a Malévnál Lezárultak a bértárgyalások a Malév Zrt. és a reprezentatív szakszervezetek között. A munkáltató és a hatból öt szakszervezet aláírta a 2007. évi bérmegállapodást. E sze­rint a munkavállalók 5 százalékos alapbéremelésben részesülnek, amit a június havi munkabérrel együtt, 2007. január 1-jéig visszamenőleg kapnak meg. Csupán a légiutas-kísérő munkavállalók jelentenek kivételt, akik hároméves megállapodásuk alapján részesültek béremelésben. Szintén január 1-jei hatállyal visszamenőleg emelik az étkezési támogatást az adómentes juttatás értékhatáráig, ez az összeg így havi 10 ezer forintra emelkedik a Malév Zrt. minden munkavállalója számára. MAGYAR GAZDASÁG NAPI GAZDASÁG ► 2007. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK Végszavazásra kész a villamosenergia-törvény Erősödő fogyasztóvédelmi és gyen­gülő versenyösztönző szabályok kerültek bele az új villamosenergia­törvénybe a tervezethez benyújtott módosító javaslatok elfogadása so­­ rán. Az új villamosenergia-törvényt - amely 2008-tól szabadárassá te­szi a lakossági áramszolgáltatást - a jövő héten fogadja el a parlament.­­ PAPP ZSOLT Egy évvel előre hozta a parla­ment a lakossági árampiacon a verseny elindítását azon módo­sító javaslat elfogadásával, amely szerint már 2008 januárjától megindulhat a korlátozott ver­seny az áramszolgáltatók között. A jelenlegi áramszolgáltatók a mostani ellátási területükön to­vábbra is kötelesek mindenki­nek villamos energiát szolgáltat­ni, de már jövő januárban meg­jelenhetnek a konkurens szolgál­tatók piacain is. Az eredeti me­netrendnek megfelelően 2009-től kibővül a rendszer, ugyanis bár­mely kereskedő - ami nem csak a jelenlegi áramszolgáltatókat je­lenti - az ország egész területén nyújthat szolgáltatást. Korlátozza a versenyt az a mó­dosítás, amely megakadályozza a Magyar Villamosenergia-ipari Rendszerirányító Zrt. piaci ellen­őrzését. A Mavir az MVM leány­­vállalata, ami összeegyeztethetet­len a cég kvázi hatósági felada­taival. A gazdasági tárca által ké­szített törvényjavaslat szerint ezért a piaci szereplők által de­legált bizottság ellenőrizhette volna a Mavir működését, ám ezt a parlamenti többség leszavazta. Az agrárlobbi győzelmének tekinthető, hogy a hazai mező­­gazdasági alapanyagokkal üze­melő biomassza-erőművek által termelt áram átvételi árát a „le­hető legmagasabb” szinten rög­zítsék. Ebben a kérdésben az energiaár-verseny, így az ol­csóbb áramdíj elé helyezték a majdan épülő biomassza- és biogázerőművek nyereségessé­gét, illetve az ehhez szükséges alapanyagok előállításából élő mezőgazdasági vállalkozások ér­dekét. Szintén az alternatív tüze­lésű erőműveket érinti az a szi­gorítás, hogy csak olyan tűzifát használhatnak fel energiaterme­lésre, amely energiaerdőkből ke­rül ki vagy másra nem használ­ható - ilyenek például az erdőir­tás után visszamaradó rönkök. Több fontos fogyasztóvédelmi szabályt is elfogadott a parla­ment az eredeti javaslathoz ké­pest: a törvény rögzíti, hogy nem lehet az áramszolgáltatásból ki­kapcsolni a nem fizető védett lakossági fogyasztót, ez a szabály a fogyatékkal élőkre érvényes. Ezen ügyfelek esetében egyet te­het a szolgáltató: előre fizető mé­rőórát szerel fel saját költségén. Törölték a jogszabálytervezetből azt a kitételt is, amely szerint a szerződésmódosítás automati­kus elfogadásának minősül, ha az adott kérdésben a fogyasztó nem nyilatkozik, ez természete­sen az árváltozásokra nem vo­natkozik. Az árváltozásokat 45 nappal korábban be kell jelen­tenie az energiahivatalnak, amely ellenőrzi annak indokolt­ságát. Ezt követően helyi és or­szágos napilapokban közzé kell tenni az új fogyasztói árakat. A fogyasztókat segíti az a szabály is, hogy a szolgáltatóknak a szol­gáltatási területükön minden kistérségben legalább egy ügy­félszolgálati irodát kell üzemel­tetniük és mindegyiket kötele­sek a hét legalább egy napján este nyolc óráig nyitva tartani. EGYSZERŰ AMERIKAI JAVASLATOK Versenyhátrány az e-kormányzat hiánya­ ­• SZAKONYI PÉTER Bár több mint hat éve rendelkezik törvény az elektronikus alá­írásról, széles körben még most sem alkalmazzák, és nagyon keve­sen tudnak élni az elektronikus ügyintézéshez kapcsolódó elektro­nikus fizetéssel is. Az adóbefizetés mellett ugyanis egyelőre nincs lehetőség illetékek ilyen módon való átutalására sem. Pedig a Ma­gyarországi Amerikai Kereskedelmi Kamara (AmCham) szerdán megjelent tanulmánya szerint az elektronikus ügyintézés - más né­ven e-kormányzat - a nemzeti versenyképesség egyik alappillére. Bienerth Gusztáv, az AmCham elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy az ország fokozódó lemaradásának megakadályozása érdekében a szervezet több javaslatot is megfogalmazott. Szor­galmazzák a különféle hatóságok közötti adat­áramlás gyorsítását és a kormányszervek egymás közötti kommunikációjának egységesítését. Ha­sonlóképpen fontosnak tartják a nyilvános adatok körének bővítését és a hozzájutás egyszerűsítését. Ehhez azonban a mainál jóval „enyhébb” adatvé­delmi törvény szükséges, így ennek módosítását is szükségesnek tartják. Az e-kormányzat elterjedésének nem elsősorban anyagi aka­dálya van - válaszolta lapunk kérdésére Bienerth Gusztáv. A külön­böző kormányszervek, önkormányzatok, hivatalok és minisztériumok sok esetben egymástól alapvetően különböző informatikai rendsze­reket fejlesztenek ki, ezért ezek összekapcsolása szinte lehetetlen. Az új nemzeti fejlesztési tervben ilyen célra meghatározott 100 mil­liárd forint elegendőnek bizonyulhat - ha a szervezet és tagjainak ajánlásait is figyelembe veszik az elkövetkező évek fejlesztéseinél. KERET 1­00 JÚLIUSTÓL EGY FŐVEL CSÖKKEN A MONETÁRIS TANÁCS LÉTSZÁMA A piac szerint hétfőn marad az alapkamat Dinamikus bérkiáramlás, kedvezőtlen nemzetközi környezet, enyhén gyengülő forint és még mindig magas, bár a várt ütemben mérséklődő infláció jellemzi az elmúlt egy hónapot - azaz nem lehet az MT kamatcsökkentés­ kritériumainak lényeges javulásáról beszélni.­ ­ PINTÉR ANDRÁS Nem javultak érdemben azok a kamatvágáshoz szükséges krité­riumok, amelyekre a jegybank monetáris tanácsa (MT) a múlt havi kamatmeghatározó ülésén hivatkozott, így a tíz elemző véleményén alapuló NAPI-konszenzus szerint a testület a hétfői kamatdöntő ülé­sen továbbra is a tartás mellett szavaz. A KSH kedden nyilvánossá tett áprilisi béradatai a bérkiáramlás további dinamikájáról szá­molnak be a versenyszféra területén - a havi bruttó keresetek év/ év 12,2 százalékra növekedtek az áprilisi 10,2 százalék után­­, s az ebben rejlő inflációs kockázatok megerősíthetik a tartó oldalt az eddigi vélekedéseikben (NAPI Gazdaság, 2007. június 20., 1-2. oldal). A képet árnyalja, hogy a piaci szolgáltatásokban továbbra sincs nyoma a bérinflációnak, holott oda „gyűrűzik” be a leghama­rabb a bérkiáramlás, viszont a gazdaság kifehéredésének mértéke szeptemberig várhatóan nem látszik tisztán, így továbbra sem vár­ható összhang a tanácson belül a kérdés megítélésében - véli Kondrát Zsolt, az MKB elemzője. A fogyasztói árak és a maginflá­ció alakulása a jegybank által várt, enyhén mérséklődő pályán ha­lad, azonban a májusi 8,5 százalékos szint még mindig elég magas ahhoz, hogy a csökkentés melletti fő érv legyen. A nemzetközi kör­nyezet pedig további tartás melletti érvekkel szolgált az elmúlt egy hónapban. Az USA állampapírpiacán történt kamatemelkedések megmutatták, hogy a forint még elég sérülékeny, mivel a régióban ekkor a magyar valuta gyengült a legnagyobb mértékben - mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen szakértője. Emelkedő kamat­­környezet jellemzi a fejlett piacokat és a régiót is, ami szűkíti a jegybank mozgásterét - tette hozzá Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője. Az ECB várhatóan tovább emel, és a brit, valamint a len­gyel és cseh jegybank is egy esetleges emelést kommunikál, így at­tól függetlenül, hogy mikor kezdi el az MT a vágást, várhatóan jö­vőre 6,5 százalékos szinten elakadhat a csökkentés. Az, hogy mi lesz a következő egy hónapban, az több, előre je­lezhetetlen kérdéstől függ, azt viszont lehet tudni, hogy a júliusi ülésen már egy megváltozott összetételű MT dönt a kamatról. A KÓKA JÁNOS MEGMOZGATTA A FORINTOT A forint árfolyamsávja akadályozza a jegybankot abban, hogy mérsékelje az uni­óban legmagasabbnak számító inflációt - mondta Kóka János gazdasági mi­niszter a Bloombergnek. A sáveltörlés ötletének újbóli felemlegetésére a forint erősödött, az euró jegyzése 248,60-ig süllyedt. A gazdasági miniszter szerint az árfolyamsáv eltörlése lehetővé tenné, hogy a forinterősödés révén olcsóbbá váló import fékezze az inflációt. Emellett kerekasztal-megbeszélést szeretne az érintett döntéshozókkal arról, hogy közösen áttekintsék, mivel tudnának javítani a feltételeken az infláció lassítása érdekében. Magyarország 2011 és 2013 kö­zött csatlakozhat az eurózónához, a pontos céldátum meghatározása 2009-ben várható - vélekedett Kóka. A hírügynökség értelmezése szerint ez az első eset, hogy a magyar kormány egyik tagja célzást tesz arra, hogy az árfolyamsáv alkal­mazásáról át kellene térni a forint lebegtetésére. monetáris szigor pártján álló „régiek” közül Adamecz Péter és Auth Henrik kikerül július elején, így Király Júliával, a leendő jegybankalelnökkel kiegészülve 12 fősre csökken az eddig 13 fős testület. Kérdés, hogy ez a változás a májusi 7,6 után - ami­kor egy szavazat híján nem csökkentették az alapkamatot - a vá­gás irányába tolhatja-e el a szavazatok összességét - vetette fel Bebesy Dániel, a CIB Bank elemzője. Amennyiben mindenki ki­tartana a májusi szavazata mellett, azaz most sem következne be változás, akkor függetlenül attól, hogy Király hogyan szavaz, július­ban sem változtatnának a kamaton. Ennek oka, hogy döntetlen ese­tén az elnök szavazata számít, és Simor tartásra voksolt az eddigi­ekben. Bár nincs kizárva, hogy valamelyik tag megváltoztatja a vé­leményét, az elemzők többsége augusztusra várja a csökkentés kez­detét, s így év végére hétszázalékos alapkamatra számítanak. KIRÁLY JÚLIA FEJLESZTENÉ A PÉNZÜGYI KULTÚRÁT Se nem héja, se nem galamb­ ­• NAPI LAZDRLÁS Nem híve az erőltetett euró­­bevezetésnek Király Júlia, az MNB alelnökjelöltje, akinek fő feladata a pénzügyi stabilitási, a pénzforgalmi, az emissziós, valamint a piaci kockázatkeze­lési szakterületek felügyelete lesz - derült ki a szakember parlamenti meghallgatásán. Ki­nevezését az Országgyűlés költ­ségvetési és gazdasági bizottsá­ga is egyhangúlag támogatta. A jelölt véleménye szerint eddig következetes és hiteles stratégiát valósított meg a jegybank, és ehhez hasonlóan következetes és hiteles fiskális politikára van szükség. A kon­vergenciaprogram az eddigi visszajelzések alapján ilyen -mondta Király, aki szerint a függetlenség megléte esetén az MNB „művészi” szinten lehet képes végrehajtani monetáris politikáját. Amennyiben a jövő hétfői módosítás nyomán júli­us elejétől jegybanki alelnök­­ként ő is a monetáris tanács tagja lesz, a többiekhez hason­lóan független gazdaságelem­zőként kíván részt venni a tes­tület munkájában, azaz „sem héja, sem galamb” nem lesz. Véleménye szerint nem kell megváltoztatni a monetáris po­litikában az inflációs célkitű­zés rendszerét. Király nem tá­mogatja az erőltetett euró­­bevezetést, mert az később ne­gatívan visszaüthet a magyar gazdaságra. Úgy látja, hogy az eurózónához történő csatlako­zást megelőzően „széles társa­dalmi párbeszédre”, a zökke­nőmentes átálláshoz pedig a pénzügyi kultúra fejlesztésére is szükség van. A pénzügyi vál­lalkozások jövedelmezősége ma már nem kiugróan magas Magyarországon, különösen nem a régió többi országához képest. A pénzintézetek közöt­ti verseny az elmúlt időszak­ban erősödött, de még messze van a tökéletestől - mondta Ki­rály. Az alelnök kinevezését már csak Sólyom László köz­­társasági elnöknek kell jóvá­hagynia, így várhatóan július 3- ától töltheti be pozícióját. Nemcsak a béralakulás határozza meg a monetáris kondíciókat, bár kétségkívül az infláció szempontjá­ból ez az egyik legjelentősebb ténye­ző-mondta Király Júlia a meghall­gatást követően. Szintén fontosnak nevezte a lakossági fogyasztás várt­nál dinamikusabb növekedését, azaz a kisimítás jelenségét. A Budapesti Gazdasági Főiskola Pénzügyi és Számviteli Főiskolai Karának hallgatói az Országos Takarékpénztár és Kereskedelmi Bank Nyrt. támogatása révén olvassák lapunkat.

Next