Napi Gazdaság, 2007. június (17. évfolyam, 103-123. szám)

2007-06-21 / 117. szám

INDEXÁLNI KELL A VOLT DOLGOZÓK JÁRANDÓSÁGÁT Röghöz kötött marad a vállalati nyugdíj Továbbra sem lesznek hordozhatóak a vállalati nyugdíjak az Európai Unióban, miután az Európai Parlament jócskán felvizezte tegnap az erről is szóló törvényjavaslatot. A NAPI GAZDASÁG Kompromisszum született tegnap az Európai Parlament­ben (EP) a nyugdíjreformot célzó új direktíva ügyében, amikor az EP első olvasatban megszavazta azt az új szabá­lyozást, amely megkönnyíti a tagországok polgárainak nyugdíjjogosultságaik megőr­zését. A még az uniós orszá­gok egyhangú jóváhagyását igénylő jogszabály azonban végül olyan módosításokkal született meg - értesült a Bloomberg -, amelyek nem teszik lehetővé a foglalkozta­tói nyugdíjak hordozhatósá­gát. A munkavállalók tehát nem vihetik magukkal auto­matikusan a vállalati pénztá­raknál megszerzett jogosult­ságaikat, hanem azokat kü­­lön-külön nyilván kell tarta­niuk és össze kell szedegetniük, amikor majd visszavonulnak. Elő­zetesen ez volt az egyik leginkább vitatott pont, mert ma erre nincs egységes szabályozás az EU-ban. A foglalkoztatási ügyekért felelős biztos, Vladimír Spidla által 2005 októberében beterjesztett javaslat azt célozta, hogy a vállalati nyugdíjpénztárakhoz csatlakozó munkavállalók magukkal vihes­sék megszerzett nyugdíjjogosultságukat új munkahelyükre akkor is, ha más EU-országban találnak állást. (A készülő szabályozás ere­detileg minden olyan nyugdíjat mobilizálhatóvá tett volna, amely az állami nyugdíj kiegészítéséül szolgál, mint például a csoportos biztosítási szerződések, a hagyományos ágazati rendszerek, a nyug­díjalapok.) A direktíva ki­dolgozói azokra is gondol­tak, akik nem vinnék új munkahelyükre a régi jogo­sultságaikat, de azt se sze­retnék, hogy azok elértékte­lenedjenek, köteleznék a tagországokat, hogy garan­tálják az ilyen úgynevezett alvó nyugdíjak értékének megőrzését. Ez a javaslat végül is átment, mégpedig úgy, hogy az egyéni nyugdíj­számlákon maradó pénze­ket a volt dolgozók számá­ra ugyanúgy kell indexálni, mint a vállalat aktív dolgo­zói számára. (Ez az unión belül ma csak Írországban és az Egyesült Királyságban van így.) A direktívatervezet sze­rint a tagállamoknak lehe­tővé kell tenniük azt is, hogy a kiegészítő nyugdíjrendszerekben levő munkavállalók jo­gosultságuk továbbvitele helyett egy összegben felvehessék járan­dóságukat (a tagállamok által meghúzandó határig); az európai képviselők végül tegnap azt hagyták jóvá, hogy öt évi jogosultság­szerzés vagy a 25. életév betöltése után legyen erre mód. Az egész reform célja az - hangsúlyozta az előkészítés során az Európai Bizottság hogy a nyugdíjrendszerekben minél jobban növekedjék a kiegészítő, azon belül is a vállalati nyugdíjak súlya, még mielőtt az állami ellátások összeomlanának, hiszen a követ­kező negyed században 40 millióan vonulnak vissza, miközben 21 millióval kevesebb aktív dolgozó fizeti majd be a járulékokat. NEMZETKÖZI GAZDASÁG ÉS VÁLLALATOK NAPI GAZDASÁG­A• 2007. JÚNIUS 21., CSÜTÖRTÖK• MÁR NEM TABU A KETTŐS TÖBBSÉG EU-csúcs a reformszerződésről • GORDON TAMÁS, BRÜSSZEL Kedvező előjelekkel ülhet össze ma Brüsszelben az Európai Unió csúcstalálkozója: mivel mindkét fél engedményeket tett, csökkent annak esélye, hogy fiaskóval végződik az EU-alkotmány helyébe lépő úgynevezett reformszerződésről folyó vita. Lengyelország ed­dig kategorikusan elutasította, hogy a tagállamok szavazati súlyá­ban a lakosság száma meghatározó legyen, ehelyett egy olyan megoldást javasolt, amelyben elveszne a lengyellel szembeni né­met lakossági fölény. A legutóbbi varsói nyilatkozatok már nem fenyegetnek vétóval, és a soros német elnökség is hajlandó leg­alább vitára tűzni a problémát. Más kérdés, hogy a kisebb tagál­lamok érdekérvényesítését védő lengyel álláspontot csupán Prá­ga támogatja, így aligha módosítanak a kettős többség eljárásán, legfeljebb más területen tesznek majd engedményt. Az elnökség egy 11 oldalas vitairatban foglalta össze elképze­léseit; a kedd esti első egyeztetés során öt-hat olyan témakört nevesítettek, amelyekről bizonyosan csak a csúcs lesz képes dön­teni. Az már világos, hogy a tagországok igyekeznek még a lát­szatát is elkerülni annak, hogy a föderáció irányába tartó integ­rációs utat jelölnek ki, így nem említenek uniós jelképeket, pél­dául himnuszt vagy zászlót. A többi, kritikus téma: elsősorban Nagy-Britannia kifogásolja az alapvető jogok chartájának beeme­lését az uniós alapszerződésbe, mert nem akarja megkötni ma­gát szociális, munkajogi ügyekben. Hollandia a nemzeti parlamen­tek szerepét akarná erősíteni, oly módon, hogy ha a tagállamok parlamentjeinek harmada egy bizottsági kezdeményezést elvet, akkor az kerüljön le a napirendről. Többen is megkérdőjeleznék. A tegnap nyilvánosságra hozott tavaszi Eurobarométer szerint a közvélemény a tavalyinál kedvezőbben vélekedik az Európai Uni­óról és intézményeiről. Az EU-tagság támogatottsága 57 száza­lékra, a tagságot országa számára előnyösnek tartók aránya 59 százalékra erősödött. Az európaiak 52 százaléka ítéli jónak nemzeti gazdasága helyzetét - de a magyaroknak csak 9 százaléka. A magyarok 37 százaléka tartja jó do­lognak az uniós tagságot, viszont 79 százalékuk támogatja az alkotmányos szerződést és 64 százalék az EU további bővítését, hogy elsőbbséget élvezzen a közösségi jog a nemzeti joggal szem­ben. A hatalommegosztást érinti annak eldöntése, hogy jogi sze­mélyiséggel ruházzák-e fel az uniót - amit szintén London támad. A csúcs hivatalosan kétnapos, de az biztosra vehető, hogy a kor­mányfők előrelátóan nem terveztek más hétvégi programot... Fordot Szlovákiából?­ ­• Slot ZOLTÁN, POZSONY A Ford Motor Company ame­rikai autógyár azt tervezi, hogy térségünkben jelentős ráfordítás­sal autógyárat épít. A szóba jö­hető helyszín Csehország, Bulgá­ria, Románia és Horvátország mellett a Kassa közeli Kenyhec ipari parkja, ahol a világcég né­met érdekeltségén, a sebesség­­váltókat gyártó Ford Getragon keresztül már jelen van. Konkoly Jó­zsef, Kenyhec polgár­­mestere megerősítette, hogy egy közelebbről meg nem nevezett au­tógyártóval folyhat tárgyalásokat. „Világcégről van szó, amelyik keleten magasabb árfekvésű gépkocsikat szeretne előállítani” - nyilatkozta Konkoly a Hospo­­dárské Noviny szlovák gazdasá­gi napilapnak. Értesülések sze­rint Kenyheccel június végéig tartanak a tárgyalások, és a Ford szeptember végéig meghozza a döntését. Kenyhec mellett szól, hogy a közeli Kassán működik a US Steel amerikai acélmű, amely a cég fontos beszállítója lehetne, továbbá a rendelkezés­re álló munkaerő és a 19 száza­lékos társasági adó, másrészt Szlovákiában már három autó­gyár van, ráadásul itt gyorsabban nőnek és magasabbak a bérek, mint Romániában vagy Bulgári­ában. A Szlovákiában működő három autógyár sem tétlenke­dik. A Zsolna melletti KIA Motor például a Cee’d modell mellett májustól már a Sport­ágé típust is gyártja. A dél-koreai társaság idei terve 110 ezer darab KIA Cee’d és 40 ezer darab Sportágé előállítása. A pozsonyi Volkswagen 2007-es terve 240 ezer gépkocsi (Touareg, Cayenne, Audi Q7, VW Polo), a nagyszom­bati PSA Peugeot-Citroënnél az idén 180 ezer Peugeot 207-es hagyja el a gyárkaput. Vagyis összességében Szlovákia idei autógyártása eléri az 570 ezer darabot, jövőre túllépi a 600 ez­ret, 2009-ben a 700 ezret, 2010- ben pedig a 800 ezret. IDÉN 5­70 EZER AUTÓ Hajszálon múlt a cseh kormány sorsa­ ­• NAPI GAZDASÁG A cseh jobbközép kormány túlélte a bizalmatlansági indítványt, amelyet azért nyújtott be ellene az ellenzék, mert Mirek Topolanek miniszterelnök megtagadta a korrupciós ügybe keveredett Jiri Cunek miniszterelnök-helyettes felmentését. A szocialista és a kommunista párt a voksoláson jelen lévő 198 képviselőből csak 97 támogatását tudta megszerezni, ezért a kormány helyett a bi­zalmatlansági indítvány bukott el. Szakértők szerint az ellenzék vezető erejét adó szociáldemokraták - akik a tavalyi választáso­kig kormányozták Csehországot - a szavazással tesztelték a kor­mánykoalíció támogatottságát. Helyi politológusok úgy vélik, a nyugati demokráciákban ilyen helyzetben már lemondott volna a gyanúba keveredett politikus - eunek állítólag öt évvel ezelőtt Vsetin város polgármestereként félmillió koronát fogadott el egy ingatlancégtől­­, ami kihúzta volna az ügy méregfogát. Topolanek ugyanakkor nem nyúlhat helyetteséhez - kijelen­tette, hogy csak akkor távolítja el a posztjáról, ha vádat emel el­lene az ügyészség -, ugyanis Cunek a koalíció egyik pártja, a ke­reszténydemokraták vezetője, így távozása esetén vinné magá­val képviselőtársait is, s ezzel megbukna a kormány. Az ellenzék haragját az korbácsolta fel, hogy a cseh főügyész leváltotta a Cunek elleni vizsgálatot végző ügyészt, aki lecserélte a nyomozás rendőri vezetőjét. A szociáldemokraták és a kommu­nisták szerint ennek politikai okai voltak, ám a főügyész eltávolí­tott kollégája melléfogásaira hivatkozik. Kétségtelen ugyanakkor, hogy az új ügyésznek át kell olvasnia a február óta tartó vizsgálat során keletkezett 3500 oldalnyi dokumentumot, ami hónapokig tarthat, míg elődje döntés előtt állt a vádemeléssel kapcsolatban. A Topolanek-kormánynak időre van szüksége ahhoz, hogy elfo­gadtassa a szociális rendszert átformáló reformprogramját a cseh parlament két házával. HÍRHÁLÓ ­ Tovább gyorsul a szlovák gazdaság növekedése A szlovák pénzügyminisztérium 8,8 százalékra emeli az ország 2007-es GDP- növekedésére adott előrejelzését a korábbi 8,1 százalékról, 2008-as várako­zását pedig 6,8 százalékra viszi fel 5,6-ről. A változtatásról Frantisek Palka pénzügyminiszter-helyettes számolt be a Hospodárské Novinyban. Független elemzők szerint az elmúlt években az ország gazdaságát a korábbi szegénye­sebb időszak után magára találó lakossági fogyasztás, illetve a folyamatosan növekvő külföldi tőkebeáramlás hajtja. A kormány idei növekedési várakozá­sa emellett immáron lényegében egybeesik a nemzeti bank 8,9 százalékos előrejelzésével. Palkó arról is ír, hogy a gazdasági folyamatok kedvező alaku­lása, illetve a megfelelő fiskális és monetáris politika megteremti a feltételeit annak, hogy Szlovákia - a terveknek megfelelően - 2009-ben belépjen az eurózónába. A jó gazdasági kilátások és a külföldi tőke további beáramlása nyomán hosszabb távon a szlovák valuta erősödésére kell számítani.­ ­ Szlovén héja az ECB-ben Marko Kranjec, a szlovén központi bank tegnapelőtt megválasztott kormány­zója, akinek ezzel a poszttal jár egy szék az Európai Központi Bank kor­mányzótanácsában is, a Reutersnak adott interjújában kijelentette: az inflá­ció kemény ellensége és héjaként fog viselkedni az ECB kamatdöntései so­rán. A szlovén központi bank határozott antiinflációs politikát fog folytatni a vezetése alatt - tette hozzá -, a kamatok feladata, hogy restriktív hatást gyakoroljanak a gazdaságban, ha úgy látszik, hogy túl nagy az inflációs nyo­más. A bank emellett nagy figyelmet fordít majd a költségvetés esetleges egyensúlytalanságaira is - hangsúlyozta. A 67 éves szakember korábban a szlovén állami televízióban leszögezte, hogy a pénzügyi szektor privatizá­ciójának híve­­ Szlovéniában a kormány többségi tulajdonos, illetve az egyik fő tulajdonos az ország két vezető bankjában, amelyek együtt a piac 45 százalékát uralják. Kranjec 1990—1991-ben pénzügyminiszter volt, az ő irányításával készítették elő a jugoszláv dinárt felváltó tolár bevezetését, ami az idén januárban adta át a helyét az eurónak. Ezután hat évig a köz­ponti bank kormányzóhelyettese, majd az ország uniós nagykövete volt. Se­gített kidolgozni az idén bevezetett adóreformot, amelynek során ellenezte a radikális adócsökkentéseket. ► Törökországban terjeszkedik az ING A holland ING Groep NV 2,67 milliárd dollárért felvásárolta a török Oyak Bankot. A társaság bejelentése szerint a lépés nem befolyásolja az ING 5 milliárd eurós részvény-visszavásárlási programját, az új szerzemény beil­leszkedése a bankcsoportba 2008- tól növelheti az egy részvényre eső eredményt. Az ügyletet teljes egé­szében saját forrásból finanszíroz­zák. Az ING vezérigazgatója, Michel Tilmant azzal indokolta a törökorszá­gi felvásárlást, hogy az részben illik a bank organikus növekedésébe, részben újabb lehetőséget jelent a feltörekvő országok gyorsan bővülő piacán való terjeszkedésre. Az Oyak közepes méretű pénzintézet, szakér­tők szerint megszerzése az elmúlt évek számos akvizíciója után az egyik utolsó lehetőség a török pénz­piacra való betörésre. Az elemzők számításai alapján az Oyak relatíve többe került az ING-nek, mint amennyit a francia-belga Dexia fizetett tavaly a DenizBankért vagy a görög Nemzeti Bank a maga törökországi beszerzéséért, ugyanakkor pozitívan ér­tékelik a lépést, hiszen a török piac jelentős növekedés előtt áll, amelyből így az ING is kiveheti a részét. SZEMBEN AZ ÁLLAMOSÍTÁSI TRENDDEL Egy éven belül piacra viszik az orosz áramtermelőket­ ­• BARABÁS T. JÁNOS Miközben a Kreml keményen folytatja visszaállamosítási kam­pányát, az árral szembe megy Anatolij Csubajsz, Jelcin egyko­ri gazdasági főtanácsadója, az orosz árammonopólium, az UES (egyesített energiarendszer) ve­zérigazgatója, aki úgy nyilatko­zott, hogy a vállalatóriás priva­tizációját már nem lehet megál­lítani. Csubajsz sze­rint az UES húsz áram­termelő vállalatát jövő év közepéig a piacra viszik, és az IPO-ból (első nyilvános kibo­csátás) mintegy 30 milliárd dolláros bevételre szá­mítanak. A húszból eddig elin­dított négy IPO a várt 4 milliárd helyett 6,3 milliárd dollárt ho­zott. Az olasz Enel S.p.A. ener­giaszolgáltató társaság például 1,5 milliárd dollárért megvásá­rolta az orosz OGC-5 áramter­melő 25 százalékos tulajdonré­szét, amivel az első külföldi cég lett, amely megvetette a lábát az orosz villamosenergia-termelő ágazatban. A privatizáció célja, hogy tőkét vonjanak be az ener­giaszektorba a technológia meg­újítása, illetve a kapacitások nö­velése érdekében, másrészt hogy a szétbontott monopólium he­lyén kialakuljon a szolgáltatók versenye. Ezek a cégek ugyan­akkor az állami kontroll alatt lévő hálózatüzemeltetőnek ad­ják majd el az elektromos ener­giát. A magánbefektetők pén­zére igencsak szükség van, mert a tavalyi 6 milliárd után az idén már 20 milliárd dollárt akarnak beruházások­ra fordítani. Hogy a magánbe­fektetők mennyire lesznek magánbe­fektetők, az már kér­déses. A Kommerszant ugyanis még márciusban beszá­molt arról, hogy a többségi ál­lami tulajdonban levő Gazprom 13,3 milliárd dollárért ellen­őrző részvénycsomagot akar vásárolni két nagy és három kisebb áramtermelő, köztük a Moszkva áramellátását bizto­sító vállalatban. A két cég kö­zött egyébként is szoros a kap­csolat. Csubajsz és Alekszej Miller, a Gazprom vezérigazga­tója három hónapja megállapo­dott a gáz mennyiségében, amit a következő három évben szál­lít a Gazprom az UES-nek. PRIVATIZÁCIÓ 3­0 MILLIÁRD DOLLÁRÉRT

Next