Napi Gazdaság, 2008. augusztus (18. évfolyam, 149-168. szám)
2008-08-01 / 149. szám
Tizenhat éves csúcson az eurózóna inflációja Az eurózóna inflációja év/éves összehasonlításban 4,1 százalékra gyorsult júliusban - adta közre előzetes becslését az Eurostat. Utoljára 1992 áprilisában volt ilyen gyors a pénzromlás üteme a térséghez tartozó országokban. Júniusban a végleges adat szerint 4,0 százalékkal emelkedtek az árak a közös európai valutát használó országok csoportjában. Az olaj ára július 11-én érte el eddigi rekordját hordónként 147,27 dollárral, ami ugyan két hét alatt 126 dollárra csúszott vissza, ám még így is 60 százalékkal magasabb, mint egy évvel ezelőtt. Eközben az alapvető nyersanyagok - elsősorban az acél - és a élelmiszerek ára is megugrott, ami további nyomást gyakorol az árakra. A vállalatok vezetői egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy kénytelenek továbbhárítani magasabb költségeiket a vevőkre, mert képtelenek a drágulással lépést tartva javítani hatékonyságukat. A munkavállalók egyre türelmetlenebbül viselik jövedelmük értékvesztését - ez vezetett például a Lufthansánál, Európa második legnagyobb légitársaságánál a héten kirobbant sztrájkhoz. Az ár-bér spirál beindulásának veszélyére figyelmeztet hónapok óta az Európai Központi Bank (ECB), amely július elején hétéves csúcsra, 4,25 százalékra emelte alapkamatát. Jean-Claude Trichet, a bank elnöke egy interjúban elmondta: az ECB kormányzótanácsának nincs kőbe vésett terve az inflációs cél tartására, de képes megtenni a megfelelő lépéseket az árstabilitás biztosítása érdekében. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a bank a gazdasági recesszió veszélyének növekedése ellenére újra kamatot emelhet. A gazdasági gondok egyik jele a munkanélküliség stagnálása: az Eurostat tegnapi jelentése alapján a szezonálisan kiigazított adatok szerint az eurózónában júniusban 7,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami megegyezik a felülvizsgált májusi adattal. Az unió 27 tagországában 6,8 százalékon állapodott meg a munkanélküliek aránya. Az eurózónában a 2005. márciusi 9,1 százalékos csúcsról indulva éveken át csökkent a munkanélküliek száma, ám az elmúlt egy évben megállt a folyamat: 2007 júliusában 7,4 százalék volt a ráta. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában ugyan 7,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta júliusban, ám az elmúlt hónapban csak 20 ezerrel zsugorodott a munkát keresők száma, szemben a júniusi 38 ezerrel. KOMÓCSIN SÁNDOR JEAN-CLAUDE TRICHET ► A gazdasági recesszió és az infláció elszabadulása között egyensúlyoz az Európai Központi Bank MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (2008. JÚNIUS. SZÁZALÉK) Spanyolország 10,7* Szlovákia 10,5 Magyarország 7,6 Lengyelország 7,3 Eurózóna 7,3 EU-27 6,8 Csehország 4,3 Dánia 2,6** *a legmagasabb az EU-ban **a legalacsonyabb az EU-ban Forrás: Eurostat Eret vágnak a brit gázfogyasztókon A legnagyobb brit lakossági gáz- és áramszolgáltató, a British Gas tulajdonosa, a Centrica bejelentette, hogy azonnali hatálylyal átlagosan 35 százalékkal emeli a lakossági gáz és 9 százalékkal az áram árát. A 15,9 millió fogyasztó közül azonban a lépés nem érinti a mintegy 340 ezer alacsony jövedelmű háztartást, amelyek tarifáit jövő áprilisig befagyasztották. A többi szolgáltató közül a francia EdF brit cége, az EdF Energy már néhány nappal korábban közölte, hogy 22 százalékkal emeli a gáz és 17 százalékkal az áram árát, és mások is hamarosan előállnak hasonló bejelentésekkel. A gáz árának 35 százalékos emelése mindenesetre példa nélküli a szigetország történetében, és nagy felzúdulást váltott ki, különösen hogy a Centrica szinte ezzel egy időben közölte: az első félévben közel egymilliárd font - pontosan 992 millió font - üzemi nyereséget ért el. Ez egyébként 20 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi profittól, és legnagyobbrészt nem a lakossági üzletágban keletkezetett, ez utóbbiban ugyanis 69 százalékkal, 166 millió fontra esett a nyereség. A haszon nagy részét az üzemeltetési és karbantartási ágazat, illetve a nagykereskedelem hozta. A Centrica, amely januárban már 15 százalékkal emelte a gáz árát, azzal indokolta a mostani brutális drágítást, hogy az olaj világpiaci árának emelkedése nyomán a nagykereskedelmi árak 90 százalékkal nőttek, emellett az új, környezetkímélő energiaforrások feltárása jelentős befektetéseket igényel. A szigetország saját földgáztartalékai kimerülőben vannak, és a tavalyi 27 százalék után idén már a felhasznált gáz 40 százalékát importból kell fedezni - hangsúlyozza a közlemény. A Centrica egyúttal regionális tarifarendszert vezet be, ami azt jelenti, hogy egyes szolgáltatási területeken, így például Londonban és Dél-Angliában 44 százalékos lesz az áremelés. A cég ugyanakkor közölte, hogy idén már nem lesz több áremelés, de azt is tudtul adta, hogy a nagykereskedelmi gázárak az előttünk álló téli idényben 89 százalékkal magasabbak lesznek, mint tavaly. GÁTI TIBOR Londonban 44 százalékkal emelik a gáz árát NAPI GAZDASÁG 2008. AUGUSZTUS 12., PÉNTEK-SZOMBAT: A NAP KÜLFÖLDÖN MÉG SOKAT DRÁGULHAT A DÉLI ÁRAMLAT Az orosz energiaügyi minisztérium jelenlegi becslése szerint 20 milliárd dollárba fog kerülni a Déli Áramlat gázvezeték megépítése - nyilatkozta a tárca szóvivője. Ez azonban csak előzetes kalkuláció, ami egy megvalósíthatósági tanulmányon alapul és minden bizonnyal módosulni fog - tette hozzá a szóvivő. Mint mondta, a Gazprom csak azt követően tesz közzé végleges becslést, hogy teljesen elkészült a megvalósíthatósági tanulmány, ami a jövő év végére várható. Paolo Scaroni, az ENI olasz közműcsoport vezérigazgatója tavaly még úgy nyilatkozott, hogy a Déli Áramlat legalább 10 milliárd euróba (15,73 milliárd dollár) fog kerülni. A Gazprom és az ENI által megvalósítandó projekt keretében a földgázt a Fekete-tenger alatt húzódó 900 kilométer hosszú gázvezetéken szállítanák Oroszországból Bulgáriába és onnan tovább Olaszországba, illetve Közép-Európába. A vezetéken, amelynek kapacitása évi 30 milliárd köbméter lesz, a tervek szerint 2013-ban indulhat meg a szállítás. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter a hét elején tárgyalt Claudio Scajola olasz gazdasági fejlesztési miniszterrel és közölte vele a tárca becslését. becsülik a Déli Áramlat várható költségeit □ Már milliárd dollárra JAVÍTOTTA KÍNA HITELBESOROLÁSÁT AZ S&P A Standard & Poor's (S&P) egy fokozattal, A pluszra javította Kína hosszú lejáratú devizahiteleinek besorolását, ami az ötödik legmagasabb fokozat a skálán. Az ázsiai ország ezzel egy szintre kerül például Olaszországgal. A hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy tovább nőttek az ország devizatartalékai, és az USA gazdasági nehézségei nem éreztették hatásukat Kínában. A GDP az idei második negyedévvel bezárólag tíz egymást követő negyedévben 10 százaléknál gyorsabb ütemben bővült, a devizatartalékok összege elérte az 1800 milliárd dollárt. Az államháztartás javuló egyenlege, a kiugróan jó külgazdasági mérleg és a gyors növekedés megfelelően ellensúlyozza a bankhitelek törlesztésének bizonytalanná válását egy jelentős visszaesés esetén. Kína külföldi adósságai március végén 392,6 milliárd dollárra rúgtak. A Bank of China egyik elemzője szerint az S&P minden valószínűség szerint a stabil gazdaság és a viszonylag mérsékelt infláció miatt javította az ország hitelbesorolását, és a lépés várhatóan rövid távon nem befolyásolja a jüan árfolyamát, miután a kínai jegybank egyértelműen kinyilvánította, hogy lassítani kívánja a kínai fizetőeszköz felértékelődését. Hosszabb távon azonban kihathat az árfolyamra, mivel erősíti a jüan felértékelődésével kapcsolatos várakozásokat. A fizetőeszköz idén eddig 6,9 százalékot erősödött a dollárhoz képest. Megérintette a recesszió az USA gazdaságát Az Egyesült Államok gazdasága 2007 utolsó negyedévében zsugorodott - derült ki a kereskedelmi minisztérium felülvizsgált adataiból. Az elmúlt év október-decemberében annualizáltan 0,2 százalékkal csökkent az USA GDP-je, szemben a korábbi jelentésben szereplő 0,6 százalékos növekedéssel. Ez volt az első visszaesés 2001 harmadik negyedéve óta, amikor a Világkereskedelmi Központ elleni 2001. szeptemberi terrortámadás nyomán 1,4 százalékkal rogyott meg a gazdaság. A hat évvel korábbi időszak volt egyébként az utolsó definíciószerűen recessziónak tekinthető periódus - legalább két egymást követő olyan negyedév, amikor csökken GDP - az USA gazdaságtörténetében. A szigorúan vett recesszió veszélye ugyanakkor egyelőre elhárult, miután a felülvizsgált adatok 2008 első negyedévére - a korábban jelzett egy százalék helyett - 0,9 százalékos bővülést mutatnak, a második negyedévben pedig a kormány gazdaságélénkítő csomagjának hatására 1,9 százalékra gyorsult a növekedés. Sok szakértő szerint ugyanakkor ez a beavatkozás csak átmenetileg élénkítette az amerikai gazdaságot, amit alátámaszt a legfrissebb munkanélküliségi adat is. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a múlt héten 2003 áprilisa óta nem zsugorodott az USA GDP-je az év végén látott mértékben, 44 ezerrel nőtt a munkanélküli-segélyért folyamodó új jelentkezők száma. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint az USA gazdasága 2009 közepéig gyengén fog teljesíteni, részben azért, mert a lakáspiacokra jellemző, hogy visszaesésük után lassan térnek magukhoz, részben azért, mert a megromlott hitelfeltételek továbbra is éreztetik negatív hatásukat. Az IMF szerint ezért a Fednek az infláció növekedésének veszélye ellenére tartania kellene az alapkamatot. A szervezet számításai szerint a dollár árfolyama a szabadon átváltható devizákkal, például az euróval szemben még mindig akár 10 százalékkal is túlértékelt lehet. Az IMF üdvözli, hogy az amerikai kormány és a törvényhozás bővítette a jelzáloghitelek állami garanciáját, és azt tanácsolta a Fednek, hogy az inflációs aggodalmak ellenére hagyja változatlanul a kamatokat. NAPI ) Tavaly százalékkal