Napi Gazdaság, 2008. augusztus (18. évfolyam, 149-168. szám)

2008-08-01 / 149. szám

Tizenhat éves csúcson az eurózóna inflációja Az eurózóna inflációja év/éves összeha­sonlításban 4,1 százalékra gyorsult júliusban - adta közre előzetes becslését az Eurostat. Utoljára 1992 áprilisában volt ilyen gyors a pénzromlás üteme a térséghez tartozó orszá­gokban. Júniusban a végleges adat szerint 4,0 százalékkal emelkedtek az árak a közös euró­pai valutát használó országok csoportjában. Az olaj ára július 11-én érte el eddigi rekord­ját hordónként 147,27 dollárral, ami ugyan két hét alatt 126 dollárra csúszott vissza, ám még így is 60 százalékkal magasabb, mint egy év­vel ezelőtt. Eközben az alapvető nyersanyagok - elsősorban az acél - és a élelmiszerek ára is megugrott, ami további nyomást gyakorol az árakra. A vállalatok vezetői egybehangzóan úgy nyilatkoznak, hogy kénytelenek továbbhárítani magasabb költségeiket a vevőkre, mert képtelenek a drágulással lépést tartva javítani hatékonyságukat. A munkavállalók egyre türelmetlenebbül viselik jövedelmük értékvesztését - ez vezetett például a Lufthansánál, Európa második legnagyobb légitár­saságánál a héten kirobbant sztrájkhoz. Az ár-bér spirál beindulásának veszélyére figyelmeztet hónapok óta az Európai Központi Bank (ECB), amely július elején hétéves csúcsra, 4,25 százalékra emelte alapkamatát. Jean-Claude Trichet, a bank elnöke egy interjúban elmondta: az ECB kormányzótanácsának nincs kőbe vésett terve az inflációs cél tartására, de képes megtenni a megfelelő lépéseket az árstabilitás biztosítása érdekében. Egyes elemzők attól tartanak, hogy a bank a gazdasági recesszió veszé­lyének növekedése ellenére újra kamatot emelhet. A gazdasági gondok egyik jele a munka­­nélküliség stagnálása: az Eurostat tegnapi jelentése alapján a szezonálisan kiigazított adatok szerint az eurózónában júniusban 7,4 százalékos volt a munkanélküliségi ráta, ami megegyezik a felülvizsgált májusi adattal. Az unió 27 tagországában 6,8 szá­zalékon állapodott meg a munkanélküliek aránya. Az eurózónában a 2005. márciusi 9,1 százalékos csúcsról indulva éveken át csökkent a munkanélküliek száma, ám az elmúlt egy évben megállt a folyamat: 2007 júliu­sában 7,4 százalék volt a ráta. Németországban, Európa legnagyobb gazdaságában ugyan 7,8 százalékra csökkent a munkanélküliségi ráta jú­liusban, ám az elmúlt hónapban csak 20 ezerrel zsugorodott a munkát keresők száma, szemben a júniusi 38 ezerrel. KOMÓCSIN SÁNDOR JEAN-CLAUDE TRICHET ► A gazda­sági recesszió és az infláció elszabadulása között egyen­súlyoz az Eu­rópai Központi Bank MUNKANÉLKÜLISÉGI RÁTA (2008. JÚNIUS. SZÁZALÉK) Spanyolország 10,7* Szlovákia 10,5 Magyarország 7,6 Lengyelország 7,3 Eurózóna 7,3 EU-27 6,8 Csehország 4,3 Dánia 2,6** *a legmagasabb az EU-ban **a legalacsonyabb az EU-ban Forrás: Eurostat Eret vágnak a brit gázfogyasztókon A legnagyobb brit lakossági gáz- és áram­­szolgáltató, a British Gas tulajdonosa, a Centrica bejelentette, hogy azonnali hatály­­lyal átlagosan 35 százalékkal emeli a lakos­sági gáz és 9 százalékkal az áram árát. A 15,9 millió fogyasztó közül azonban a lépés nem érinti a mintegy 340 ezer alacsony jövedel­mű háztartást, amelyek tarifáit jövő áprilisig befagyasztották. A többi szolgáltató közül a francia EdF brit cége, az EdF Energy már néhány nappal korábban közölte, hogy 22 százalékkal emeli a gáz és 17 százalékkal az áram árát, és mások is hamarosan előállnak hasonló bejelentésekkel. A gáz árának 35 szá­zalékos emelése mindenesetre példa nélküli a szigetország történetében, és nagy felzúdulást váltott ki, különösen hogy a Centrica szinte ezzel egy időben közölte: az első félévben közel egymilliárd font - pontosan 992 millió font - üzemi nyereséget ért el. Ez egyébként 20 százalékkal elmarad az egy évvel korábbi profittól, és legnagyobbrészt nem a lakos­sági üzletágban keletkezetett, ez utóbbiban ugyanis 69 százalékkal, 166 millió fontra esett a nyereség. A haszon nagy részét az üzemeltetési és karbantartási ágazat, illetve a nagykereskedelem hozta. A Centrica, amely januárban már 15 szá­zalékkal emelte a gáz árát, azzal indokolta a mostani brutális drágítást, hogy az olaj világ­piaci árának emelkedése nyomán a nagyke­reskedelmi árak 90 százalékkal nőttek, emel­lett az új, környezetkímélő energiaforrások feltárása jelentős befektetéseket igényel. A szigetország saját földgáztartalékai kimerülő­­ben vannak, és a tavalyi 27 százalék után idén már a felhasznált gáz 40 százalékát importból kell fedezni - hangsúlyozza a közlemény. A Centrica egyúttal regionális tarifarendszert vezet be, ami azt jelenti, hogy egyes szolgál­tatási területeken, így például Londonban és Dél-Angliában 44 százalékos lesz az áremelés. A cég ugyanakkor közölte, hogy idén már nem lesz több áremelés, de azt is tudtul adta, hogy a nagykereskedelmi gázárak az előttünk álló téli idényben 89 százalékkal magasabbak lesznek, mint tavaly. GÁTI TIBOR Londonban 44 százalékkal emelik a gáz árát NAPI GAZDASÁG 2008. AUGUSZTUS 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT: A NAP KÜLFÖLDÖN MÉG SOKAT DRÁGULHAT A DÉLI ÁRAMLAT Az orosz energiaügyi miniszté­rium jelenlegi becslése szerint 20 milliárd dollárba fog kerülni a Déli Áramlat gázvezeték meg­építése - nyilatkozta a tárca szó­vivője. Ez azonban csak előzetes kalkuláció, ami egy megvalósít­hatósági tanulmányon alapul és minden bizonnyal módosulni fog - tette hozzá a szóvivő. Mint mondta, a Gazprom csak azt követően tesz közzé végleges becslést, hogy teljesen elkészült a megvalósíthatósági tanul­mány, ami a jövő év végére vár­ható. Paolo Scaroni, az ENI olasz közműcsoport vezérigazgatója tavaly még úgy nyilatkozott, hogy a Déli Áramlat legalább 10 milliárd euróba (15,73 milliárd dollár) fog kerül­ni. A Gazprom és az ENI által megvalósítandó projekt keretében a földgázt a Fekete-tenger alatt húzódó 900 kilométer hosszú gázvezetéken szállítanák Oroszországból Bulgáriába és onnan tovább Olaszországba, illetve Közép-Európába. A vezetéken, amelynek kapacitása évi 30 milliárd köbméter lesz, a tervek szerint 2013-ban indulhat meg a szállítás. Szergej Smatko orosz energiaügyi miniszter a hét elején tárgyalt Claudio Scajola olasz gazdasági fejlesztési miniszterrel és közölte vele a tárca becslését. becsülik a Déli Áramlat várha­tó költségeit □ Már milliárd dollárra JAVÍTOTTA KÍNA HITELBESOROLÁSÁT AZ S&P A Standard & Poor's (S&P) egy fokozattal, A pluszra javította Kína hosszú lejáratú devizahiteleinek besorolását, ami az ötödik legmagasabb fokozat a skálán. Az ázsiai ország ezzel egy szintre kerül például Olaszországgal. A hitelminősítő azzal indokolta a lépést, hogy tovább nőttek az ország devizatartalékai, és az USA gazdasági nehézsé­gei nem éreztették hatásukat Kínában. A GDP az idei második negyedévvel bezárólag tíz egymást követő negyedévben 10 százaléknál gyorsabb ütemben bővült, a devizatartalékok összege elérte az 1800 milliárd dollárt. Az államháztartás javuló egyenlege, a kiugróan jó külgazdasági mérleg és a gyors növekedés megfelelően ellensúlyozza a bankhitelek törlesztésének bizonytalanná válását egy jelentős visszaesés esetén. Kína külföldi adósságai március végén 392,6 milliárd dollárra rúgtak. A Bank of China egyik elemzője szerint az S&P minden valószínűség szerint a stabil gazdaság és a viszonylag mérsékelt infláció miatt javította az ország hitelbesorolását, és a lépés várhatóan rövid távon nem befolyásolja a jüan árfolyamát, miután a kínai jegybank egyértelműen kinyilvánította, hogy lassítani kívánja a kínai fizetőeszköz felértékelődé­sét. Hosszabb távon azonban kihathat az árfolyam­ra, mivel erősíti a jüan felértékelődésével kapcso­latos várakozásokat. A fizetőeszköz idén eddig 6,9 százalékot erősödött a dollárhoz képest. Megérintette a recesszió az USA gazdaságát Az Egyesült Államok gazdasága 2007 utolsó negyedévében zsugo­rodott - derült ki a kereskedelmi minisztérium felülvizsgált adatai­ból. Az elmúlt év október-decem­berében annualizáltan 0,2 száza­lékkal csökkent az USA GDP-je, szemben a korábbi jelentésben szereplő 0,6 százalékos növekedés­sel. Ez volt az első visszaesés 2001 harmadik negyedéve óta, amikor a Világkereskedelmi Központ elleni 2001. szeptemberi terrortámadás nyomán 1,4 százalékkal rogyott meg a gazdaság. A hat évvel koráb­bi időszak volt egyébként az utolsó definíciószerűen recessziónak te­kinthető periódus - legalább két egymást követő olyan negyedév, amikor csökken GDP - az USA gazdaságtörténetében. A szigorúan vett recesszió veszé­lye ugyanakkor egyelőre elhárult, miután a felülvizsgált adatok 2008 első negyedévére - a korábban jelzett egy százalék helyett - 0,9 százalékos bővülést mutatnak, a második negyedévben pedig a kormány gazdaságélénkítő cso­magjának hatására 1,9 százalékra gyorsult a növekedés. Sok szakértő szerint ugyanakkor ez a beavat­kozás csak átmenetileg élénkítet­te az amerikai gazdaságot, amit alátámaszt a legfrissebb munka­nélküliségi adat is. A munkaügyi minisztérium jelentése szerint a múlt héten 2003 áprilisa óta nem zsugorodott az USA GDP-je az év végén látott mértékben, 44 ezerrel nőtt a munkanélküli-segélyért folyamodó új jelentkezők száma. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői szerint az USA gazdasága 2009 közepéig gyengén fog teljesí­teni, részben azért, mert a lakáspi­acokra jellemző, hogy visszaesésük után lassan térnek magukhoz, részben azért, mert a megromlott hitelfeltételek továbbra is éreztetik negatív hatásukat. Az IMF szerint ezért a Fednek az infláció növeke­désének veszélye ellenére tartania kellene az alapkamatot. A szervezet számításai szerint a dollár árfolya­ma a szabadon átváltható devizák­kal, például az euróval szemben még mindig akár 10 százalékkal is túlértékelt lehet. Az IMF üdvözli, hogy az amerikai kormány és a törvényhozás bővítette a jelzálog­­hitelek állami garanciáját, és azt tanácsolta a Fednek, hogy az inf­lációs aggodalmak ellenére hagyja változatlanul a kamatokat. NAPI­ ­) Tavaly százalékkal

Next