Napi Gazdaság, 2010. február (20. évfolyam, 21-40. szám)
2010-02-01 / 21. szám
o A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ 2011-től fellendülést ígér a konvergenciaprogram Az idei 0,3 százalékos visszaesés után jövőre a GDP 3,7 százalékos növekedését prognosztizálja a kormány a most nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban, az idei 3,8 százalékos államháztartási hiány pedig a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet. A kormány pénteken benyújtotta Brüsszelnek a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amely az idén 0,3 százalékos GDP- csökkenéssel számol, ám 2011-re 3,7,2012-re pedig 3,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A tárca szerint a háztartások fogyasztása az idén még 2,5 százalékkal csökken, a korábbinál kisebb visszaesést igazából az élénkülő exporttal magyarázzák: ez utóbbi 5,5 százalékkal nőhet az idén hasonló mértékű importaktivitás mellett. Mint ismert, az idei inflációs várakozásait a tárca 4,1 százalékra emelte a korábbi 3,9 százalékról - ami nem jelent komolyabb változást, hiszen a költségvetés kidolgozásakor (2009 szeptemberében is) 4,1 százalékos inflációs pályával számoltak. A konvergenciaprogram szerint a munkanélküliség idén 10,8 százalékon tetőzik, a munkavállalói létszám 0,4 százalékos emelkedése mellett. A PM szerint az idei 3,8 százalékos államháztartási hiánycél tartható, ami jövőre a GDP egy százalékával mérséklődhet - így a tárca elképzelése szerint Magyarország jövőre már éppen képes lehet a maastrichti hiánymutató teljesítésére. Az idei költségvetési folyamatokról szólva a PM elismeri, hogy 2009-ben a jövedelemadók elmaradtak a várakozásoktól, míg a fogyasztási adók teljesülésében egyszeri hatások (zárjegyek felvásárlása) is szerepet játszottak, ami kockázatot jelent 2010-re nézve. Ide számítva még az Alkotmánybíróság döntését is, a bevételek a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékával eshetnek vissza. Ugyanakkor az elmaradó bevételek ellensúlyozhatók a költségvetési szervek kiadásainak csökkentésével, kedvezőbb állampapírpiaci környezet megtakarításokat hozhat a kamatkiadásoknál, illetve a magánnyugdíjpénzári visszalépő pénztártagok járulékainak visszautalása is növeli a bevételeket (lásd külön cikkünket). A fennmaradó kockázatok kezelhetők a tartalékokból - így a PM szerint teljesíthető az idei hiánycél. Mivel 2010 és 2012 között az adó- és járulékbevételek a GDP másfél százalékával mérséklődnek, a hiány csökkentése csakis a kiadások mérséklésével érhető el - fogalmaz a program. Ugyanakkor nincs szükség újabb megszorításokra, hiszen a már megkurtított energiatámogatási, lakástámogatási kiadások révén ez elérhető - csak tartani kell a költségvetési szigort, legalábbis a kormány szerint. PAPP ZSOLT A KONVERGENCIAPROGRAM PÁLYÁJA 2008 2009 2010 2011 2012 GDP változása 0,6 -6,7 -0,3 3,7 3,8 Háztartások fogyasztása -0,5 -8,0 -2,5 3,0 2,8 Beruházások 0,4 -7,1 1,1 7,0 6,9 Infláció 6,1 4,2 4,1 2,3 2,6 Államháztartás hiánya -3,8 -3,9 -3,8 -2,8 -2,5 Bruttó államadósság 72,9 78,0 79,0 76,9 73,6 forrás:'TM'” '''”'................... ' ^ A bruttó államadósság mértéke a tavalyi 78 százalékról az idén a GDP 79 százalékára emelkedik, így eléri a csúcsot a kormány számításai szerint, majd a növekedés felpörgésével az adósságráta folyamatos csökkenésbe kezd: 2011-re 76,9 százalékos adósságmutatóval számol a program. Hajszálnyival szűkül a különbség az ekhós és a normál bér között Bonyolultabbá válik az idén az ekhós bérek kiszámítása, ráadásul ez a kör az adócsökkentésből sem érez majd sokat, sőt egy kis ráfizetésre kell számítaniuk. Az idéntől hatályos jövedelemadózás a normál munkaviszonyra lett optimalizálva, nem pedig a speciális adóztatás alá eső körre - ami persze természetes is. Ennek eredményeképpen azonban az ekhósok terhe nő, és a nettó bér kiszámítása is bonyolultabb lesz. A rendszer azért lesz körülményesebb, mert külön kell kezelni az ekhós és a munkaviszonyos bért - hiszen az ekho csak egy adózási forma, és nem keletkeztet jogviszonyt, szükség van valamilyen, az szja-törvény alapján értelmezhető jogviszonyra - ez praktikusan a munkaviszony és az abból származó jövedelem. Vagyis az ekhósok bére áll egy munkaviszonyos részből - ez többnyire a minimálbér összegét jelenti - és egy ezen felüli ekho szerint adózó részből. ADATSAROK-BELFÖLD Összes egynapos jegybanki betét január 28.68,80 milliárd forint A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett számláinak egyenlege január 28.347,40 millió forint A hitelintézetek havi tartalékkötelezettsége január 335,00 milliárd forint Forrás: MNB Az idén azonban a munkaviszonyból származó jövedelem a szuperbruttó szerint adózik, miközben az ekhós részre nem vonatkozik ez a szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmet a szuperbruttó szerint kell számítani, azaz a bért fel kell szorozni 1,27-tel, az ekhós rész kiszámítása viszont nem változik. NEM EGETVERŐ A VÁLTOZÁS ^ Havi 270 ezer forint jövedelem felett a nettó bér csökkenését jelenti a változás. A csökkenés ugyanakkor nem drámai, valamivel több mint kétezer forint: 224,5 ezer forintot 227,4 helyett. A normál munkaviszonyos bér esetében viszont 2009-ben 152,4 ezer forint volt a nettó, az idén pedig 171,6 ezer forint. Vagyis az ekhósok terhelése ugyan nőtt egy hajszálnyit, de az még mindig sokkal versenyképesebb, mintha tisztán munkabért kapnának. Ez persze önmagában csak egy számítással toldja meg az eddig sem túl egyszerű rendszert, vagyis akár azt is lehet mondani, érdemben nem változik semmi. A szuperbruttó szabályozása azonban más dologra is hatással van. Az idén lejjebb szállított szja-kulcs ugyanis bizonyos jövedelem felett fejti ki hatását - hiszen a szuperbruttó miatt egy magasabb adóalapra kell vetíteni a 18 helyett 17 százalékos kulcsot. Az alacsonyabb jövedelmeknél ezt az adóemelkedést azonban kompenzálja az adójóváírás, vagyis a munkaviszonyból származó bér esetében a nettó végül is több lesz, mint tavaly. Az ekhósok azonban a minimálbéres jövedelemrészük után jellemzően nem tudják érvényesíteni az adójóváírást, mert az összevont jövedelemnek a teljes bér a része, nem csak a munkaviszonyos. Ez azt jelenti, hogy havi (nem szuperj bruttó 266 ezer forint feletti jövedelemnél már nem jár adójóváírás - az ekhósok jelentős része ebbe a körbe tartozik. F. SZABÓ EMESE FONTOSABB MAGYAR ADATOK A HÉTEN Dátum Megnevezés Időszak Előző érték februári, MNB értékpapírok kibocsátási statisztikája december n.a. február 2. KSH külkereskedelmi termékforgalom jan.-nov. 4434 millió euró február 5. MNB biztosítók statisztikai mérlege IV. negyedév n.a. MNB állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark) január n.a. MNB állampapírok aukciós átlagkamata január n.a. MNB BUX index adatok január n.a. MNB nemzetközi tartalékok dec.-jan. n.a. PM gyorstájékoztató az áht helyzetéről január -918,6 Mrd Ft (dec.) KSH előzetes adatok az ipari termelés változásáról december -9,30% JEGYBANKI INSTRUMENTUMOK VOLUMENE Kéthetes MNB-kötvény állománya január 27.3390,50 milliárd forint Öt százalékkal hozta a PM az évet Megveregette a pénzügyi kormányzat vállát az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ), ugyanis számításai szerint az ötszázalékos áfaemeléssel sikerült túlszárnyalni a 2009-re tervezett áfabevételeket (több mint 30 milliárd forinttal) úgy, hogy az első félévben a kassza majd 80 milliárd forint hiányt mutatott. A Pénzügyminisztérium (PM) és a kereskedelem között némi polémia alakult ki, ugyanis a kereskedelmi szervezet nem értette, ahonnan a „bődületes” többlet, ha a fogyasztás soha nem látott mértékben zuhant és a 2006 előtti szintre esett vissza. (Ehhez képest az áfabevételek még a 2008- as szintet is meghaladták.) Az OKSZ számításai szerint nem kell hosszasan számolgatni. Az áfakassza bevételeit számolva az ötszázalékos áfaemelés optimális esetben 450 milliárd forint bevételt hozhatott volna 2009-ben. Mivel az adóemelés az első félévet követően lépett hatályba, 225 milliárd forint bevételnövekedéssel lehetett számolni, amely képes volt legyűrni az év első felében képződött 80 milliárdos hiányt és a végén megdobni a bevételeket. Az áfakassza 1,6 százalékkal többet teljesített, mint az előirányzat. Az OKSZ számítása szerint az 5 százalékos áfaemelés a korábbi 20 százalékhoz képest 25 százalékos emelést jelent, vagyis a bevételeket ennyivel dobja meg. Innentől kezdve nem érti a szervezet, hogy a PM-nek mit kell számolnia. (Hacsak nem politikai a kérdés, hiszen a kormányzat tavaly tavasszal még csak 3 százalékos áfaemeléssel számolt, ami vélhetően nem billentette volna egyensúlyba az áfakasszát, hiszen január és november között a kiskereskedelem a gépkocsieladásokkal együtt már csaknem 660 milliárd forint forgalomvesztésben volt.) Az OKSZ szerint az 5 százalékos áfaemelés többletképző hatása 2010 első felében is kitart, ennek köszönhető, hogy a PM idén további 146 milliárd forint többletet tervezett az áfánál, miközben a pénzügyi kormányzat is pontosan tudja, hogy ez az év nagy valószínűséggel még rosszabb lesz a kereskedelem számára, mint az előző. (Az év első fele biztosan.) Az OKSZ szerint az ötszázalékos áfaemeléssel ugyan teljesültek a költségvetési célok, de az ár túlságosan nagy. A válsághatáson túl jelentősen csökkentette a háztartások fogyasztását, visszavetette az idegenforgalmat, növelte a külföldi vásárlásokat és nem utolsósorban jelentősen hizlalta a feketegazdaságot. Hatása pedig érződik a gazdaság lassú kilábalásában is. Kőnyi gyula :- Az OKSZ és a PM polémiájában azonban egyetlen kérdésre még nem sikerült választ találni: az áfaemelést követően „beszakadó" magyar fogyasztás ellenére hogyan sikerült a piaci hatásokkal ellentétes mozgást mutató kiugró áfanövekedését produkálni. ÁFATERV (2009, MILLIÁRD FORINT*) Tervezett 2135 Tényleges 2168 *20Ó8-ban 2114 milliárd forint Forrás: PM.................................................................... Óvatosan becsülte a PM a visszatérő pénztártagokat Az óvatos tervezéssel magyarázták a Pénzügyminisztérium szakértői a Napinak a magán-nyugdíjpénztári átlépők járulékából várható bevételek alábecslését. Mint arról már beszámoltunk, 2009. december végéig 26,3 milliárd forintnyi extra bevétele származott a költségvetésnek abból, hogy számos magánnyugdíjpénztári tag az állami rendszerbe való visszalépés mellett döntött, így az eddig a pénztárba fizetet járulékukat a kasszák a költségvetésbe utalták. Nem utolsósorban a vártnál kisebb 2009-es államháztartási deficit ezzel a tétellel magyarázható. Ugyanakkor nemcsak a 2009- es költségvetési, de az idei hiányra is jótékony hatással lesznek a visszalépő pénztártagok, ugyanis az átlépők járulékainak java részét az első negyedévben kapja meg a büdzsé - a bevétel meghaladhatja az 50 milliárd forintot is. A Pénzügyminisztérium hivatalosan az első negyedévben még 30 milliárd forint pluszbevétellel számol az átlépők járulékából - ám információink szerint ez az összeg gyakorlatilag már be is folyt a kincstárba -, így minden valószínűség szerint további 15-20 milliárd forinttal javíthatja az idei egyenleget a pénztártagok vándorlása. Mivel a 2010-es költségvetés egyetlen fillér bevétellel sem számolt ebből a forrásból, szűken csak az idei folyamatokat nézve ez talált pénz, ráadásul olyan mértékű, amely teljes mértékben ellensúlyozhatja az Alkotmánybíróság által elkaszált vagyonadó-bevételeket. Az ingatlanok adóztatásából ugyanis a 2010-es büdzsében 49 milliárd forinttal számoltak - vagyis az AB ítéletét akár teljes mértékben megfinanszírozzák a visszalépők. Persze ez csak rövid távon igaz, hisz a pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők a most visszahozott járulékaikért cserébe - még ebben az évtizedben - nyugdíjat remélnek, vagyis hosszú távon nőnek a nyugdíjalap kiadásai. NAPI terveinél 20 milliárddal több folyhat be J -------------------------------------L A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. a______________________________________________________r