Napi Gazdaság, 2010. február (20. évfolyam, 21-40. szám)

2010-02-01 / 21. szám

o A NAP BELFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2010. FEBRUÁR 1., HÉTFŐ 2011-től fellendülést ígér a konvergenciaprogram Az idei 0,3 százalékos visszaesés után jövőre a GDP 3,7 százalékos növekedését prognosztizálja a kormány a most nyilvánosságra hozott konvergenciaprogramban, az idei 3,8 százalékos államháztartási hiány pedig a GDP 2,8 százalékára mérséklődhet. A kormány pénteken benyújtotta Brüs­­­szelnek a konvergenciaprogram aktualizált változatát, amely az idén 0,3 százalékos GDP- csökkenéssel számol, ám 2011-re 3,7,2012-re pedig 3,8 százalékos gazdasági növekedést prognosztizál. A tárca szerint a háztartások fogyasztása az idén még 2,5 százalékkal csök­ken, a korábbinál kisebb visszaesést igazából az élénkülő exporttal magyarázzák: ez utóbbi 5,5 százalékkal nőhet az idén hasonló mérté­kű importaktivitás mellett. Mint ismert, az idei inflációs várakozásait a tárca 4,1 száza­lékra emelte a korábbi 3,9 százalékról - ami nem jelent komolyabb változást, hiszen a költségvetés kidolgozásakor (2009 szeptem­berében is) 4,1 százalékos inflációs pályával számoltak. A konvergenciaprogram szerint a munkanélküliség idén 10,8 százalékon te­tőzik, a munkavállalói létszám 0,4 százalékos emelkedése mellett. A PM szerint az idei 3,8 százalékos ál­lamháztartási hiánycél tartható, ami jövőre a GDP egy százalékával mérséklődhet - így a tárca elképzelése szerint Magyarország jövőre már éppen képes lehet a maastrichti hiánymutató teljesítésére. Az idei költségvetési folyamatokról szólva a PM elismeri, hogy 2009-ben a jövedelem­­adók elmaradtak a várakozásoktól, míg a fogyasztási adók teljesülésében egyszeri hatások (zárjegyek felvásárlása) is szerepet játszottak, ami kockázatot jelent 2010-re nézve. Ide számítva még az Alkotmánybí­róság döntését is, a bevételek a bruttó hazai termék (GDP) 0,3 százalékával eshetnek vissza. Ugyanakkor az elmaradó bevételek ellen­súlyozhatók a költségvetési szervek kiadása­inak csökkentésével, kedvezőbb állampapír­piaci környezet megtakarításokat hozhat a kamatkiadásoknál, illetve a magánnyugdíj­­pénzári visszalépő pénztártagok járulékai­nak visszautalása is növeli a bevételeket (lásd külön cikkünket). A fennmaradó kockázatok kezelhetők a tartalékokból - így a PM sze­rint teljesíthető az idei hiánycél. Mivel 2010 és 2012 között az adó- és járulékbevételek a GDP másfél százalékával mérséklődnek, a hiány csökkentése csakis a kiadások mér­séklésével érhető el - fogalmaz a program. Ugyanakkor nincs szükség újabb megszorí­tásokra, hiszen a már megkurtított energia­támogatási, lakástámogatási kiadások révén ez elérhető - csak tartani kell a költségvetési szigort, legalábbis a kormány szerint. PAPP ZSOLT A KONVERGENCIAPROGRAM PÁLYÁJA 2008 2009 2010 2011 2012 GDP változása 0,6 -6,7 -0,3 3,7 3,8 Háztartások fogyasztása -0,5 -8,0 -2,5 3,0 2,8 Beruházások 0,4 -7,1 1,1 7,0 6,9 Infláció 6,1 4,2 4,1 2,3 2,6 Államháztartás hiánya -3,8 -3,9 -3,8 -2,8 -2,5 Bruttó államadósság 72,9 78,0 79,0 76,9 73,6 forrás:'TM'” '''”'................... ' ^ A bruttó államadós­ság mértéke a tavalyi 78 százalékról az idén a GDP 79 százaléká­ra emelkedik, így eléri a csúcsot a kormány számításai szerint, majd a növekedés felpörgé­sével az adósságráta folyamatos csökkenésbe kezd: 2011-re 76,9 százalé­kos adósság­­mutatóval számol a program. Hajszálnyival szűkül a különbség az ekhós és a normál bér között Bonyolultabbá válik az idén az ekhós bérek kiszámítása, ráadásul ez a kör az adócsökkentésből sem érez majd sokat, sőt egy kis ráfizetésre kell számítaniuk. Az idéntől hatályos jövedelemadózás a normál munkaviszonyra lett optimalizálva, nem pedig a speciális adóztatás alá eső körre - ami persze természetes is. Ennek eredményeképpen azonban az ekhósok terhe nő, és a nettó bér kiszámítása is bonyolultabb lesz. A rendszer azért lesz körülményesebb, mert külön kell kezelni az ekhós és a munkaviszonyos bért - hiszen az ekho csak egy adózási forma, és nem keletkeztet jogviszonyt, szükség van valamilyen, az szja-törvény alapján értelmezhető jogviszonyra - ez praktikusan a munkaviszony és az abból származó jövedelem. Vagyis az ekhósok bére áll egy munkaviszonyos részből - ez többnyire a minimálbér összegét jelenti - és egy ezen felüli ekho szerint adózó részből. ADATSAROK-BELFÖLD Összes egynapos jegybanki betét január 28.68,80 milliárd forint A tartalékköteles hitelintézetek MNB-nél vezetett számláinak egyenlege január 28.347,40 millió forint A hitelintézetek havi tartalékkötelezettsége január 335,00 milliárd forint Forrás: MNB Az idén azonban a munkaviszonyból származó jövedelem a szuperbruttó szerint adózik, miközben az ekhós részre nem vo­natkozik ez a szabályozás. Ez azt jelenti, hogy a munkaviszonyból származó jövedelmet a szuperbruttó szerint kell számítani, azaz a bért fel kell szorozni 1,27-tel, az ekhós rész kiszámítása viszont nem változik. NEM EGETVERŐ A VÁLTOZÁS ^ Havi 270 ezer forint jövedelem felett a nettó bér csökkené­sét jelenti a változás. A csökkenés ugyanakkor nem drámai, valamivel több mint kétezer forint: 224,5 ezer forintot 227,4 helyett. A normál munkaviszonyos bér esetében viszont 2009-ben 152,4 ezer forint volt a nettó, az idén pedig 171,6 ezer forint. Vagyis az ekhósok terhelése ugyan nőtt egy haj­szálnyit, de az még mindig sokkal versenyképesebb, mintha tisztán munkabért kapnának. Ez persze önmagában csak egy számítással toldja meg az eddig sem túl egyszerű rendszert, vagyis akár azt is lehet mondani, érdem­ben nem változik semmi. A szuperbruttó szabályozása azonban más dologra is hatással van. Az idén lejjebb szállított szja-kulcs ugyanis bizonyos jövedelem felett fejti ki hatását - hiszen a szuperbruttó miatt egy magasabb adóalapra kell vetíteni a 18 helyett 17 százalé­kos kulcsot. Az alacsonyabb jövedelmeknél ezt az adóemelkedést azonban kompenzálja az adójóváírás, vagyis a munkaviszonyból származó bér esetében a nettó végül is több lesz, mint tavaly. Az ekhósok azonban a minimálbéres jövedelemrészük után jel­lemzően nem tudják érvényesíteni az adójóváírást, mert az össze­vont jövedelemnek a teljes bér a része, nem csak a munkaviszonyos. Ez azt jelenti, hogy havi (nem szuperj bruttó 266 ezer forint feletti jövedelemnél már nem jár adójóváírás - az ekhósok jelentős része ebbe a körbe tartozik. F. SZABÓ EMESE FONTOSABB MAGYAR ADATOK A HÉTEN Dátum Megnevezés Időszak Előző érték februári, MNB értékpapírok kibocsátási statisztikája december n.a. február 2. KSH külkereskedelmi termékforgalom jan.-nov. 4434 millió euró február 5. MNB biztosítók statisztikai mérlege IV. negyedév n.a. MNB állampapír-piaci referenciahozamok (benchmark) január n.a. MNB állampapírok aukciós átlagkamata január n.a. MNB BUX index adatok január n.a. MNB nemzetközi tartalékok dec.-jan. n.a. PM gyorstájékoztató az áht helyzetéről január -918,6 Mrd Ft (dec.) KSH előzetes adatok az ipari termelés változásáról december -9,30% JEGYBANKI INSTRUMENTUMOK VOLUMENE Kéthetes MNB-kötvény állománya január 27.3390,50 milliárd forint Öt százalékkal hozta a PM az évet Megveregette a pénzügyi kor­mányzat vállát az Országos Ke­reskedelmi Szövetség (OKSZ), ugyanis számításai szerint az ötszázalékos áfaemeléssel sike­rült túlszárnyalni a 2009-re ter­vezett áfabevételeket (több mint 30 milliárd forinttal) úgy, hogy az első félévben a kassza majd 80 milliárd forint hiányt mutatott. A Pénzügyminisztérium (PM) és a kereskedelem között némi polémia alakult ki, ugyanis a ke­­­­reskedelmi szervezet nem értette, a­honnan a „bődületes” többlet, ha a fogyasztás soha nem látott mér­tékben zuhant és a 2006 előtti szintre esett vissza. (Ehhez ké­pest az áfabevételek még a 2008- as szintet is meghaladták.) Az OKSZ számításai szerint nem kell hosszasan számolgatni. Az áfakassza bevételeit számol­va az ötszázalékos áfaemelés optimális esetben 450 milliárd forint bevételt hozhatott volna 2009-ben. Mivel az adóemelés az első félévet követően lépett hatályba, 225 milliárd forint bevételnövekedéssel lehetett szá­molni, amely képes volt legyűrni az év első felében képződött 80 milliárdos hiányt és a végén meg­dobni a bevételeket. Az áfakassza 1,6 százalékkal többet teljesített, mint az előirányzat. Az OKSZ számítása szerint az 5 százalékos áfaemelés a korábbi 20 százalék­hoz képest 25 százalékos emelést jelent, vagyis a bevételeket ennyi­vel dobja meg. Innentől kezdve nem érti a szervezet, hogy a PM-nek mit kell számolnia. (Hacsak nem politikai a kérdés, hiszen a kormányzat tavaly tavasszal még csak 3 százalékos áfaemeléssel számolt, ami vélhetően nem billentette volna egyensúlyba az áfakasszát, hiszen január és no­vember között a kiskereskedelem a gépkocsieladásokkal együtt már csaknem 660 milliárd forint forgalomvesztésben volt.) Az OKSZ szerint az 5 száza­lékos áfaemelés többletképző hatása 2010 első felében is kitart, ennek köszönhető, hogy a PM idén további 146 milliárd forint többletet tervezett az áfánál, mi­közben a pénzügyi kormányzat is pontosan tudja, hogy ez az év nagy valószínűséggel még ros­­­szabb lesz a kereskedelem szá­mára, mint az előző. (Az év első fele biztosan.) Az OKSZ szerint az ötszázalé­kos áfaemeléssel ugyan teljesül­tek a költségvetési célok, de az ár túlságosan nagy. A válsághatá­son túl jelentősen csökkentette a háztartások fogyasztását, vis­­­szavetette az idegenforgalmat, növelte a külföldi vásárlásokat és nem utolsósorban jelentősen hiz­lalta a feketegazdaságot. Hatása pedig érződik a gazdaság lassú kilábalásában is. Kőnyi gyula :- Az OKSZ és a PM polémiájában azonban egyetlen kérdés­re még nem sikerült választ találni: az áfaemelést követően „beszakadó" magyar fogyasztás ellenére hogyan sike­rült a piaci hatásokkal ellentétes mozgást mutató kiugró áfanövekedését produkálni. ÁFATERV (2009, MILLIÁRD FORINT*) Tervezett 2135 Tényleges 2168 *20Ó8-ban 2114 milliárd forint Forrás: PM.................................................................... Óvatosan becsülte a PM a visszatérő pénztártagokat Az óvatos tervezéssel magyarázták a Pénz­ügyminisztérium szak­értői a Napinak a ma­gán-nyugdíjpénztári átlépők járulékából vár­ható bevételek alábecs­lését. Mint arról már beszámoltunk, 2009. december végéig 26,3 milliárd forintnyi extra bevétele származott a költségvetésnek abból, hogy számos magán­nyugdíjpénztári tag az állami rendszerbe való visszalépés mellett dön­tött, így az eddig a pénztárba fizetet járulékukat a kasszák a költségvetésbe utalták. Nem utolsósorban a vártnál kisebb 2009-es államháztartási deficit ezzel a tétellel magyarázható. Ugyanakkor nemcsak a 2009- es költségvetési, de az idei hiány­ra is jótékony hatással lesznek a visszalépő pénztártagok, ugyan­is az átlépők járulékainak java részét az első negyedévben kapja meg a büdzsé - a bevétel megha­ladhatja az 50 milliárd forintot is. A Pénzügyminisztérium hi­vatalosan az első negyedévben még 30 milliárd forint pluszbe­vétellel számol az átlépők járu­lékából - ám informáci­óink szerint ez az összeg gyakorlatilag már be is folyt a kincstárba -, így minden valószínűség szerint további 15-20 milliárd forinttal javít­hatja az idei egyenleget a pénztártagok vándor­lása. Mivel a 2010-es költségvetés egyetlen fillér bevétellel sem számolt ebből a forrás­ból, szűken csak az idei folyamatokat nézve ez talált pénz, ráadásul olyan mértékű, amely teljes mértékben ellensúlyoz­hatja az Alkotmánybíróság által elkaszált vagyonadó-be­vételeket. Az ingatlanok adóz­tatásából ugyanis a 2010-es büdzsében 49 milliárd forinttal számoltak - vagyis az AB ítéle­tét akár teljes mértékben meg­finanszírozzák a visszalépők. Persze ez csak rövid távon igaz, hisz a pénztárakból az állami nyugdíjrendszerbe visszalépők a most visszahozott járuléka­ikért cserébe - még ebben az évtizedben - nyugdíjat remél­nek, vagyis hosszú távon nőnek a nyugdíjalap kiadásai. NAPI terveinél 20 milliárddal több folyhat be J --------------------------------­-----L A Budapesti Corvinus Egyetem hallgatói és a Rudas Közgazdasági Szakközépiskola diákjai a CIB Bank Zrt. támogatása révén olvassák lapunkat. A Széchenyi István Egyetem Kautz Gyula Gazdaságtudományi Karának hallgatói a K&H Közgazdászképzésért Alapítvány támogatása révén olvassák lapunkat. a_________________________________________­_____________r

Next