Napi Gazdaság, 2010. augusztus (20. évfolyam, 148-168. szám)

2010-08-17 / 159. szám

gi hálózatot A TriGranit az orosz piacra tesz Az orosz működőtőke Magyarországon elsősorban az ingatlan- és tési lehetőséget. Az orosz piacon tevékenykedő legnagyobb magyar pénzügyi szektorban, a kereskedelemben és az energetikában van vállalatok között van az OTP Bank, a Mal és a TriGranit­ jelen, hozzávetőleg több mint kétezer, orosz részesedéssel működő Az építőipari vállalatnak jelenleg három projektje fut Oroszor­­vállalkozás található Magyarországon - derül ki a nemzetgazdasági szágban, helyi vállalatokkal karöltve - mondta lapunknak Székely tárca összeállításából. A legjelentősebb befek- „-.„i tai/cdccci/tctcc Árpád, a vállalat oroszországi leányának elnöke, tetők között a Gazprom és a Lukoil szerepel. KÖZVETLEN TŐKEBEFEKTETÉS A jövő év elején kezdik el építeni Moszkvában a A gázóriás 2009 márciusában egyezett meg a (ÁLLOMÁNY, MILLIÓ EURÓ) ......................... Mozaica bevásárló- és szórakoztató központot, Mollal egy föld alatti gáztározó létrehozása- 2006 2007 2008 amelyben a TriGranit részesedése 70 millió­ról, amelyhez a Pusztaföldvár-Dús gázmezőt Magyar tőke Oroszországban 139,6 159,9 205,7 dollár. A 68 ezer négyzetméteres komplexumot alakítják át; a létesítményt 2010 után kezdik el -Q^?T9^?.Magyarországon........17,1 697,3 24,7 várhatóan 2012 utolsó, 2013 első negyedévében építeni, 2012-2013-ban áll üzembe. A Lukoil adják át. A Tatárföldön található Naberezsnie 2004-ben kezdte meg terjeszkedését Magyarországon: a legnagyobb Cselniben már működik a TriGranit részvételével épült bevásárló­orosz olajipari vállalat 19 töltőállomást nyitott kezdetben, majd központ. A tervek eredetileg több projektről szóltak, ám a cég orosz 2007-ben megvásárolta a ConocoPhillips Jet benzinkúthálózatát - partnere nem tudta hozni az üzleti tervben foglaltakat, ezért kiszáll­­így jelenleg 76 állomást üzemeltet országszerte. tak a projektből és csak a bevásárlóközpont épült meg. A 200 ezres, a Az Oroszországban befektetőként jelen lévő magyar A Ij Kamaz gyárának otthont adó településen található létesítmény 24 ezer cége, főként az energetikai, pénzügyi, építőipa- négyzetméteres, a TriGranit 40 millió dollárral szállt be a projektbe. A ri, agráripari és gyógyszeripari ágazatokban ,a­­ ■ harmadik futó programban a Gazprom egyik leánya, a Gazprombank tevékenykednek. A magyar vállalatok szám­t Inveszt is részt vesz, 50 százalékos tulajdonosként. A közös cégnek egy mára a jövőben a négy orosz nemzeti , ~ 110 hektáros telke van a Kaukázus lábánál fekvő Krasznodarban, a fejlesztési program­­lakásépítés, me­­r­t Wif TriGranit részesedése 30 millió dollár. A terület beépítésére vonatkozó hőgazdaság-élelmiszeripar, egész­ i­z tervek még képlékenyek, elképzelhető, hogy kereskedelmi, logisztikai légügy, oktatás) jelenthet befekte­­t­ői központok és lakások is épülnek a területen. Ádám János Moszkva külföldi befektetőket is vár Külföldi befektetők részvétele nélkül nincs esély arra, hogy az orosz kormány elérje a napokban bejelentett privatizáció­ból várt 29 milliárd dolláros (visszafogot­tabb becslések szerint 19,9-23,2 milliárd DUPLÁZÓDOTT A KÜLKERTÖBBLET ) Oroszország külkereskedelmi aktí­vuma 1,8-szorosára, 93,9 milliárd dol­lárra nőtt az első félévben az egy évvel korábbihoz képest. Ebből 12,2 milliárd dollár a közeli külfölddel, azaz a volt szovjet köztársaságokkal lebonyolított külkereskedelem többlete volt (szem­ben a 2009-es 1,9 milliárd dollárral). Az orosz külkereskedelem értéke 283,8 milliárd dollár volt január-júniusban, ez 44,5 százalékos növekedés egy év alatt, ezen belül 42,5 százalékkal, 41 milliárd dollárra nőtt a közeli és 44,8 százalékkal a távoli külfölddel lebonyo­lított kereskedelem értéke. Az orosz ki­vitel 51,5 százalékkal bővült, ezen belül a volt szovjet területekre jutó kivitel 36, a messzebbre irányuló 54,4 százalékkal nőtt. Az orosz exporton belül 69 szá­zalékról majdnem 72 százalékra nőtt az energiahordozók aránya. Az EU-val lebonyolított forgalom értéke 43,5 szá­zalékkal nőtt, az unió képviseli az orosz külkerforgalom 50 százalékát a­dós­ bevételt - mondták szakértők a The Moscow Times internetes hírportálnak. Ezzel Moszkva is tisztában lehet, legalábbis erre utal, hogy Elvira Nabiullina gazdasági fejlesztési miniszter szerint a kabinet számít a nemzetközi érdeklődésre. Oroszországban a kilencvenes években, a Jelcin-érában volt egy nagy privatizációs hullám, amelyben fillérekért jutottak állami vagyonhoz az ország híres oligarchái. Egy részük ellen Vlagyimir Putyin első elnöksége elején, az ezredforduló után jogi eljárásokat indított a vagyon visszaszerzése érdekében, és hasonló bánásmódban részesült sok külföldi befek­tető is. Most azonban az a cél, hogy a kijelölt nagy állami többségi tulajdonú vállalatok tulajdonosai között olyanok jelenjenek meg, amelyek ösztönözhetik az egész orosz gaz­daság szerkezeti korszerűsítését - mondta Nabiullina. Ennek megfelelően 2011 és 2013 között akkor is lebonyolítják a magánosítá­sokat, ha javul az államháztartás helyzete, s a deficitcsökkentéshez kevésbé lesz szükség a privatizációs bevételre. A terv finomításának részeként a korábbi listáról törölték az orosz államvasutakat és a jelzálog-hitelező ASZKK bankot - derült ki a pénzügyi tárca frissített listájából. A por­tálnak nyilatkozó elemzők ezt nem tartják bajnak, miután bonyolult ügyletsorozatról van szó, ráadásul a vállalati akvizíciós piac folyamatos változásban van, ezért nehéz elő­re megbecsülni, mely részesedésért mennyit kaphat az eladó. Azt azonban kérdésesnek tartják a megfigyelők, hogy Moszkva fel akarja-e adni a gazdaság jelentős része felett gyakorolt ellenőrzésének lehetőségét. Bi­zonytalansági tényező továbbá, hogy a rövid idő alatt piacra kerülő tulajdonrészek meny­nyire növelik a kínálatot, s ezzel csökkentik az érintett a cégek, illetve más eladósorban lévő vállalatok értékét. KOMÓCSIN SÁNDOR (SZÁZALÉK) Jelenlegi állami Eladni tervezett tulajdon Transznyefty 78,10 27,10 Szberbank 60,30 9,30 VTBbank 85,50 24,50 Rosznyefty 75,16 24,16 Rosselkhozbank 100,00 49,00 Federal Grid Co. 79,11 28,11 RusHydro 60,38 9,38 Sovkomflot 100,00 25,00 Rasagrolizing 99,99 n.a. Rosspirtprom 100,00 n.a. United Grain Company 100,00 n.a. Forrás: The Moscow Times A NAP SZTORIJA A NAPI GAZDASÁG 2010. AUGUSZTUS 17., KEDD Felpörgetik Záhonyt Októberben adják át a záho­nyi gazdasági körzetben a Fé­­nyeslitke-Komoró új intermo­­dális ipari logisztikai területet - mondta lapunknak Kálnoki Kis Sándor, a záhonyi térség komplex gazdaságfejlesztési program­­iroda vezetője. A 160 hek­­tár terület infrastruk-­­­turális fejlesztése több fő, mint négymilliárd fo­ .Fo­rintba került, ennek felét az EU, másik felét pedig 1@­tRp a Regionális Fejlesztési­­ Holding (RFH) Zrt. állta. Az itt beérkező évi hatmillió tonna áru logisztikai te­­endőket igényel (vagyis változott a korábbi stratégia, amely szerint a széles nyomtávon beérkező árut Záhonyban csupán átrakták, majd továbbszállították), a jövő­ben tehát tárolják, csomagolják, csoportosítják vagy feldolgoz­zák az érkező kész- vagy félkész árukat. A cél az árutulajdonosok letelepítése, akik e központból szállíttatják tovább az itt feldol­gozott termékeket. A 160 hektárból 86-ra igényt tartana egy hengerműcég, amely évi 2,5 millió tonna nyersacélt dolgoztatna fel, valamint egy azt kiszolgáló logisztikai cég - e vállalkozások 650 millió euró be­fektetést hoznának és 800 főnek adnának munkát. A tervezett lét­számot már jelezték a helyi mun­kaügyi központnak - mondta az irodavezető, aki szerint azért is megéri e területbe fektetni, mert egy uniós prognózis szerint 2020- ra 80-150 százalékkal nő a vasúti áruforgalom, a fejlesztési program pedig 2015-re 60 százalékos gya­rapodással számol. Az unió keleti határát átlépő vasúti áruforgalom 25 százaléka Záhonynál lép Rttek be. A Napi információi IP szerint az infrastruktúra Itt fejlesztése után a távol­ira keleti cégek is érdeklődh­ht­­nek, mivel az európai Bitawi kikötők telítettsége­i miatt a vasúti vonalak­­ felértékelődnek. 111 A záhonyi körzet pedig összesen mintegy 38 mil­liárd fejlesztéshez jut. Ezek része a széles nyom­távú vasúti pálya gerincének 20,5 milliárdos, uniós forrásból megvalósuló rekonstrukciója; a beruházás első, négymilliárd forintot meghaladó üteme az év végéig befejeződik. A második ► Csaknem ötmilliárd fo­rint pályázati összeget nyer­tek a kkv-k, hogy tevékeny­ségükkel illeszkedjenek a fejlesztési koncepcióhoz - főként logisztikai cégek jutottak támogatáshoz. szakasz 2011-re lehet kész - véli Kálnoki, aki szerint ha nem hoz­zák rendbe a rossz minőségű vas­úti vágányokat, 8-10 éven belül megszűnne Ukrajna felé ezen a helyen az áruszállítás. DIÓSZEGI JÓZSEF A résekben is bíznak Oroszország nehezen bevehe­tő, főleg a nagyvárosi, fizetőképes kereslettel is rendelkező régiók­ban igényes piaccá vált az utóbbi évtizedben, ahová csak komoly előkészítés és ráfordítás mellett tud szállítani a magyar mezőgaz­daság és élelmiszeripar. A kilenc­venes évek teljes piaci kivonulása után most már nagyon nehéz visszajutni a magyar termékek­kel. Csak 2006-ban sikerült alá­írni egy öt évre szóló - és siker esetén újabb öt évre meghosszab­bítható - keretmegállapodást az orosz társtárcával. Csak a régi márkanevekből már nem lehet megélni, kihalóban van ugyanis az a nemzedék, amelyik még emlékszik ezekre - véli Éder Tamás, a Magyar Húsiparos­ok Szövetségének, valamint az Élelmiszerfeldolgozók Országos Szövetségének elnöke. Több ma­gyar húsipari vállalkozásnak is si­került betörnie egyes termékekkel erre a piacra­ exportál magasan feldolgozott szalámikat a Pick, baconszalonnát és szeletelt ba­con termékeket a Pápai Hús 1913 Kft., valamint baconszalonnát a Kapuvári Hús is. Ennek ellenére még mindig nem lehet jelentős mennyiségről beszélni. A növekedésnek az orosz piac védelmében komoly szerepet ját­szó állat-egészségügyi előírások változásai és erre hivatkozva az ex­portengedélyek felfüggesztése mel­lett gátja az is, hogy a jelentősebb volumen előállításával is problé­máik vannak a magyar cégeknek. Egy-egy exportcél, város, régió, a boltokba kerülést egyengető part­ner megválasztásában segítség lehet az élénkebb gazdaságdiplo­mácia. Eddig ugyanis jellemzően egy-egy üzletember-találkozó, élelmiszer-ipari és agrárkiállításon való megjelenés támogatásában merült ki a közvetlen kormányzati segítség, a legtöbb, jelenleg is ex­portáló vállalat önerőből - önálló helyi képviselet vagy a forgalma­zásra alapított vegyesvállalattal, jelentős marketingbüdzsével - va­lósította meg a piacra lépést. KISS MELINDA

Next