Napi Gazdaság, 2010. október (20. évfolyam, 191-211. szám)

2010-10-01 / 191. szám

­ A NAP BELFÖLDÖN ÉS KÜLFÖLDÖN NAPI GAZDASÁG 2010. OKTÓBER 1­2., PÉNTEK-SZOMBAT November közepére kiderülhet, hol folytatja a Népszabadság Ha nem él hosszabbítással a Gazdasági Ver­senyhivatal (GVH), november első felében megszülethet a Ringier-Axel Springer fúzióval kapcsolatos döntés - mondta lapunknak Zenisek Andrea, a GVH kommunikációs csoportvezetője. Hozzátette, bonyolult konstrukcióról van szó, ugyanis kétfázisú eljárás keretében vizsgálódnak. Az érintettek ugyan már korábban beadták a szükséges dokumentumokat, de miután hiány­pótlásra volt szükség, csak július elején indulha­tott meg a vizsgálat. Márpedig az ilyen, kétfázisú eljárások jogszabály által biztosított határideje négy hónap, amit a hivatal 45 munkanappal meghosszabbíthat. A Ringier és az Axel Springer közös cége 2010. július 1-jén azonnal megkezdte működését, de a versenyhatóságoknak is meg kell vizsgálniuk, hogy tevékenységük milyen hatással lenne az adott ország médiapiacára. Az eljárás tétje pedig az, hogy egy irányítás alá kerülhetnek-e a két kiadó egyes termékei. Amennyiben a GVH csont nél­kül adna engedélyt, úgy a Ringier-Axel Springer közös cége adná ki például a Blikket, a Nemzeti Sportot, a Hot magazint, illetve több vidéki napi­lap mellett a Világgazdaságot és számos magazint, amelyeket pedig az Axel Springer magyarországi vállalkozása ad ki. A Ringier ezek mellett tulaj­donos a Népszabadságot jegyző kiadóban, így el­képzelhető, hogy ezzel együtt már olyan mértékű médiakoncentráció valósulna meg, amely torzíta­ná a piacot, ezért elképzelhető, hogy a GVH csak bizonyos feltételekkel járul hozzá a fúzióhoz - ezek között lehet olyan is, hogy a Ringier-nek meg kell válnia (például) a Népszabadságtól. Mihók Attila, a Ringier Kiadó Kft. ügyvezetője, egyben a Népszabadság Zrt. elnök-vezérigazgatója lapunknak adott interjújában kifejtette: „Az, hogy a Népszabadság kinek a portfoliójában folytatja, nyil­ván sok mindentől függ, de ez nem a menedzsment, hanem a tulajdonos döntése. Nekem az a célom, hogy a Népszabadság ne kerüljön pénzébe a tulajdo­nosoknak, hanem tisztességes eredményt hozzon.” Arra a felvetésünkre pedig, hogy ilyen helyzetekben vevőjelöltek szoktak megjelenni a cég háza táján, úgy reagált: „Komoly kérőkből és kalandorokból sincs hiány. Amióta a Népszabadság a Ringier résztulajdonában van, többen, többször kopogtat­tak már, mondván, hogy ha eladó lenne, érdekelné őket, de ahogy már említettem, nincs napirenden az eladás”. (Napi Gazdaság, 2010. július 21.). A GVH mindemellett vélhetően azt is vizsgálja, hogy a nyomtatott és internetes lap-, illetve maga­zinpiac mellett a nyomdapiacon milyen ereje lenne a közös vállalkozásnak, hiszen jelenleg mindkét cég saját nyomdát üzemeltet. A versenyhivatalok Len­gyelországban, Szerbiában, Szlovákiában, Csehor­szágban, Svájcban, Németországban és Ausztriában már korábban jóváhagyták az egyesülést. DIÓSZEGI JÓZSEF ■ c My. ■•< WCY, H -■ - ■ d M'Y 2010. október 15., 16., 19.00 Fesztivál Színház Kisgömböcként nyelik a pénzt az ír bankok Az ír kormány további eurómilliárdokat kénytelen pumpálni az ország nagybankjaiba, hogy elkerülje azok ismételt megingását, aminek következményeként a 2010-re tervezett 11,75 százalékos GDP-arányos hi­ány helyett 32 százalékos deficitet - a maastrichti limit több mint tízszeresét - fog elkönyvelni, az államadós­ság GDP-hez viszonyított aránya pedig 98,6 százalék­ra nő. Dublin hárommilliárd eurót fektet be az adófizetők pénzéből az Allied Irish Bankba, az ország má­sodik legnagyobb pénzintézetébe, emellett törzsrészvénnyé alakítja az állami kézben lévő 3,5 milliárdos el­sőbbségi részvénycsomagot. Mind­ezek eredményeként a pénzintézet 90 százalékos tulajdonosává válik. Az eddig 22,9 milliárd eurót elnyerő Anglo Irish Bank most 6,4 milliár­­dot kap, illetve további ötmilliárdra számíthat, ha kiderül, hogy még az újabb segítséggel sem képes legyűrni veszteségeit. A Nationwide Buil­ding Society, az ország egyik legrégibb pénzintézete 2,7 milliárd euróval egészítheti ki eddig kapott 5,4 milliárdos állami tőkeinjekcióját. Mindezek nyomán az ír pénzügyi rendszer tisztába tétele összesen 45-50 milliárd eurójába kerülhet majd az adófizetőknek. A bejelentés után a kincstár közölte, hogy Írország idén már nem tart kötvényárverést, Dublin legköze­lebb 2011 első negyedévében jelenik meg a nemzetközi tőkepiacon. A kormány jelezte, hogy az új helyzet elle­nére 2014-re a 3 százalékos maastrichti határ alá akarja szorítani a költségvetés GDP-arányos hiányát. Joaquin Almunia, az Európai Bizottság versenyügyi biztosa az állami tulajdonszerzés gyors versenyhatósági elbírálását ígérte, Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke pedig üdvözölte Dublin elszántságát a deficit csökkentésére. Sajátos módon az ír adósság biztosítá­sának felára (cds) és az állampapírok hozamtöbblete a megfelelő német kötvények felett egyaránt csökkent, mert a piacok végre világos képet kaptak a szigetország pénzügyi rendszerének helyzetéről: napi n­én 50 milliárd euróba kerülhet az ír bankrendszer feltalonlítama Nyolcvanezer munkahelyet teremthet az energianád A Nád MPS-H Kft. által kidolgozott bioenergetikai rendszer energianáddal váltaná ki a hazai importfüggőséget, a következő évtizedben akár nyolcvanezer munkahely teremtésével - tudtuk meg Kiss Gábor ügyvezetőtől. Nagyszabású bioenergetikai rendszert dolgozott ki a Nád MPS-H Kft., amelynek alapját a társaság által szelektált és szabadalmaztatott energianád, a Miscanthus sinensis 'Tatai' képezi - mondta la­punknak Kiss Gábor, a társaság ügyvezetője. Ez a rendszer egy energiatermelési és munkahelyterem­tő program alapját jelenti, amely összességében 80 ezer új munkahelyet hozhat létre, eredményeként akár 8000 megawatt energia, illetve 2000 mega­watt áram előállítására alkalmas kapacitás jöhet létre. A programot szakvéleményében támogatja a Műegyetem, valamint a MTA Megújuló Ener­gia Albizottsága is - hangsúlyozta az ügyvezető, hozzátéve­­ a Nád MPS-H cégértékét az American Appraisal több mint 10 milliárd forintban hatá­rozta meg a program, a technológiák és a növény kizárólagos joga alapján. A program a palánta-elő­állítástól, ültetvények telepítésén át az energianö­vény erőművekben és fűtőművekben való felhasználásáig terjed. Magyarországon a kísérleti fázist követően mintegy 600 hektáron telepítették az energianádat, a próbaégetéseket pedig dániai és angliai erőművekben végezték. Kiss szerint a program az indulását követő első évben minimum ötezer munkahelyet hozna létre, 90 százalékban alacsony iskolai végzettségűek számára. A 70 ezres létszám 2023-ig töltődne fel. A mikroszaporító üzemekben és az üvegházban összesen négyezer, a pelletálóüzemekben sok száz új munkahely jöhet létre, a mezőgazdasági szektorban pedig több ezer állás megtartásához és teremtéséhez járulhat hozzá a kezdeményezés, de munkalehetőséget teremtenének a szállítmányozási, erőműépítési, őrzés-védelmi és egyéb tevékenységek is - állítja Kiss. Magyarország a szén­dioxid-kereskedelemből juthat jelentős árbevételhez, a 2000 megawatt villamos telje­sítmény évi 7 millió tonna szén-dioxid-kvótát szabadít fel. Ez - 20 eurós feltételezett ton­nánkénti árral számolva - évi 39,2 milliárd forint állami bevételt jelent. Ezt az adó- és járulékbevételek, az importenergia után fize­tendő áfa Magyarországon tartása, valamint a nyereség- és iparűzési adó egészítheti ki: a Nád MPS-H számításai 2011-re 7,6, 2023-ra pedig már 116,9 milliárd forint állami bevételt prog­nosztizálnak. Változásokat hozhat az energeti­kai növénytermelés a mezőgazdasági területek felhasználásában: a tervek elsősorban a gyen­gébb termőképességű, jelenleg hasznosítatlan (például vasutak menti) területekre, rekultivált szemétlerakók és élelmiszer-termelésre alkal­matlan, szennyezett földekre építenek. Kiss úgy véli, a teljes program megvalósítható a hazánk­ban található 18 aranykorona alatti, parlagon hagyott földterületeken, az élelmiszer-ipari termelést nem befolyásolná a megvalósítás. LESZÁK TAMÁS ► Az energianád fűtőértéke a Villamosenergia­ipari Kutató Intézet Zrt. mérései alapján kilo­grammonként 16,2 megajoule, számítások szerint 20 tonna energianád fűtőértéke 9500 köbméter földgázzal egyenértékű (ez egy hektár 10-15 aranykoronás ültetvény minimális terméshoza­ma) - mondta Kiss Gábor. Egy tonna energianád elégetése során 1,67 megawattóra energia sza­badul fel. Az alapprogrammal évente 500 millió köbméterrel (a hazai összes gázfelhasználás 4,8 százalékával) növekvő gázmennyiség váltható ki a harmadik évtől, millió tonna szén­dioxid-kvótát szabadítanának fel . AZ MVM VESZ RÉSZT A GÁZVEZETÉKPROJEKTBEN A Magyar Villamos Művek Zrt.-t jelölte ki a magyar kormány az Azerbajdzsán-Grúzia-Románia gázszállító rendszer (AGRI) megvalósítását előkészítő azeri-grúz­­román vegyesvállalathoz való csatlakozásra - tudta meg az MTI-Eco. A megalakuló projektcég feladata az AGRI földgázvezeték megvalósíthatósági tanulmányának elkészíttetése, jelenleg a vállalat alapítása zajlik, minden résztvevő 25 százaléknyi részesedéssel rendelkezik majd. Azerbajdzsán, Grúzia és Románia áprilisban írt alá megállapodást a projektcég létrehozásáról, az azeri, a grúz, a román elnök és a magyar miniszterelnök szep­tember közepén írt alá szándéknyilatkozatot a projekt megvalósításáról. Az AGRI révén azerbajdzsáni földgáz érkezhet a Fekete-tengeren és Románián keresztül Közép-Európába. Hírügynökségi jelentések szerint a projekt megvalósítási költsége 4-4,5 milliárd euró között lehet, az első időkben várhatóan nyolcmilliárd köbméter gázt szállíthat a vezeték, a kapacitást a későbbiekben a projekt jövedelmezőségétől függően növelhetik. NŐTT A KÜLKERESKEDELEM TÖBBLETE A külkereskedelmi mérleg többlete 847 milliárd forin­tot (3101 millió eurót) tett ki január és július között, 289 milliárd forinttal (1182 millió euróval) többet, mint 2009 azonos időszakában - jelentette a KSH. A kivitel volumene 17, a behozatalé 15 százalékkal nőtt. Folyó áras adatokból számítva az export forintértéke 14, az importé 12 százalékkal bővült; euróban számolva a nő­ 847 milliárd rekedés ennél magasabb, forint lett a­z,illetve 18 százalék volt. Az év első hét hónapjában többlet az export értéke 10 883 milliárd forint (39,8 milliárd euró), az importé 10 036 milliárd forint (36,7 milliárd euró) volt. Az idei január és július közötti forgalom forintban mért árszínvonala az importnál és az exportnál is 2,6 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához viszonyítva. A cserearány változatlan volt a vizsgált időszakban. Az EU orszá­gaival folytatott kereskedelem volumene 2010 első hét hónapjában a kivitelben 16, a behozatalban 14 százalékkal, az unión kívüli országokba irányuló export volumene 23, az importé pedig 18 százalékkal haladta meg a bázisidőszaki szintet. " NEM KÉSZÜLT EL HATÁRIDŐRE A CSELEKVÉSI TERV Jogi lépéseket is tehet az Eu­rópai Bizottság (EB) Magyaror­szággal szemben, mivel hazánk a korábban meghosszabbított és tegnap lejárt határidőig sem küldte meg a megújuló energia­cselekvési tervet Brüsszel­nek. Erről egy figyelmeztető levélben értesíti a bizottság a magyar kormányt, amely az eljárás első lépése, a későbbi­ekben akár jogi lépésekre is sor kerülhet - közölte újságírók­kal Marlene Holzer, Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos szóvivője a Bloomberg hírügynökség tudósítása szerint. A program beadásának eredeti határideje június 30-a volt, azonban szeptember utolsó napjáig adott haladékot a bizottság (Napi, 2010. július 27.). Magyarország mellett Lengyel­­ország, Belgium, Észtország, Lettország és Szlovákia sem jut­tatta el időben cselekvési tervét. A dokumentumnak a megújuló energiaforrások 2020-ra előírt arányának elérése érdekében tett lépéseket kell tartalmaz­nia. Hazánk kötelezettsége 13 százalékos részarány, a szaktár­ca adatai szerint tavaly a hazai energiafogyasztás 7,3 százaléka származott megújuló forrásból, szemben az egy évvel korábbi 5,9 százalékkal. A 2020-as cél eléréséhez elemzések szerint 400 milliárd forint támogatásra lesz szükség.

Next