Napi Gazdaság, 2010. november (20. évfolyam, 212-232. szám)

2010-11-02 / 212. szám

Újabb csörte indult a BA és a Zóna Taxi között­ ­ Tovább mérgesedik a Ferihegyi repteret működte­tő Budapest Airport Zrt. és a taxiszolgáltatást végző Zóna Zrt. közötti viszony. Korábban a reptér üzemeltetője mondta fel a taxicéggel a szerződést, most pedig ez utóbbi felszámolási eljárást indított a BA ellen. A Ferihegyi repteret működ­tető Budapest Airport (BA) Zrt. pénzügyi osztálya nem adott érdemi információt arról, hogy miért nem egyenlíti ki a Zóna Service Zrt. lejárt számláit, s miután a cégnek más jogi lehe­tősége nem maradt, felszámo­lási eljárást kezdeményezett a Fővárosi Bíróságon - mondta lapunknak Veres István, a Zóna Zrt. résztulajdonosa és szóvivője. Két évvel ezelőtt kötöttek a felek szerződést, hogy a Ferihegyre érkező utasokat a Zóna elszállítsa a BA parkolóiba. A reptéri kifize­tések néhány hónapja akadozni kezdtek, miközben a BA nem emelt panaszt a szolgáltatással kapcsolatban. Mára két - néhány millió forintos - számlának is lejárt a fizetési határideje, s miu­tán a BA pénzügyi osztálya nem adott magyarázatot, a Zóna a bírósághoz fordult. Hardy Mi­hály, a BA szóvivője lapunknak azt mondta, hogy a társaság nem tartozik a Zónának, a taxiscég ezzel az akcióval saját fennálló tartozásáról akarja elterelni a figyelmet. Ennek mértékéről egyik érintett sem beszélt, de megfigyelők szerint nyomós pénzügyi ok kellett ahhoz, hogy a BA felbontsa a szerződést a Zó­nával. A megállapodás jövő év május 25-ig lenne érvényes, ám azt a BA október elején felbon­totta, s most új, meghívásos pá­lyázaton választaná ki a reptér új taxiszolgáltatóját. A tender előtt a főpolgármesteri hivatallal és a Droszt Kft. vezetőivel is egyeztet­tek - mondta Hardy. A reptéren lévő terület ugyanis a fővárosé, amelynek jóvá kell hagynia a pályázatot. Mindeközben novemberben kezdődik az a választottbírósági eljárás, amelyet a BA indított a Zóna ellen a szolgáltatási díj fizetésének elmaradása mi­att. Veres szerint korai a BA taxitendere. Az is megtörténhet, hogy a bíróság elmarasztalja a Zóna Zrt.-t, amely ebben az esetben kiegyenlítené tartozását, ezt követően folytatná tevékeny­ségét a reptéren. Vagyis Veres arra számít, hogy a szolgáltatást a szerződéses határidőig el tud­ják látni. DIÓSZEGI JÓZSEF ► A Zóna azt is kifogásol­ta, hogy a BA taxiszolgáltatásra vonatkozó pályá­zata előtt egyezte­téseket folytatott a tenderre később meghívott társa­ságok vezetőivel. Az ügy jelenleg a Budapesti Rend­őr-főkapitányság gazdaságvédelmi főosztályán van.­ ­Q Z $› Zo E-1­ 05 Semmit sem tud a piac a termékdíjreformról Bár november végéig újra kellene gondolni a hul­ladékgazdálkodási szervezetek működését, illetve a szelektív hulladékgyűjtésben vállalt szerepüket, semmit sem tudni a tevékenységet szabályozó termékdíjtörvényről. A gyártók és a kiskereskedelem továbbra is egy úgynevezett első körös munkaanya­ FONTOS LENNE A MENTESSÉG­ ­et ismer, amelyet nem tudni, ki jegyez és hogy va­lóban tükrözi-e a környezetvédelmi kabinet (jelenleg a Vidékfejlesztési Minisztérium) álláspontját. Azt sem tudni, hogy van-e egyáltalán jogszabálytervezet, vagy továbbra is a munkaanyag van érvényben. Sem a gyártók, sem a kereskedők nem tudják, egész pon­tosan kinél kell kommentálniuk a munkaanyagot. Illés Zoltán környezetvédelmi államtitkár szep­temberben jelentette be, hogy termékdíjreformot hajtanak végre, ugyanis a jelenlegi 25 milliárd fo­rint helyett 90-100 milliárd forint zöld adót kíván­nak beszedni. Mindezt úgy szeretnék elérni, hogy a jelenlegi mentesség megszűnik - ha egy cég kör­nyezetbarát csomagolásokat használ vagy megszervezi a teljes hulladékgazdálkodását, mentességet kaphat. A mun­kaanyagból a gyártók szerint egyáltalán nem lehet kikövet­keztetni, hogy mit is szeretne a zöldtárca, ugyanis a számí­tások szerint egy nagyjából 40 milliárdos piacról szeretne az állam több mint kétszer annyit beszedni. Vagyis nagyon drasztikus termékdíj-növekedés léphet életbe. Az ásványvízgyártók már tudni vélik, hogy 15 forintot kellene befizetniük eladott palackon­ként a kasszába (ez a fogyasztói árra vetítve átlag 25 százalékos növekedést jelentene). HŐNYI GYULA ► Környezetvédelmi szakemberek szerint a mentesség meg­szüntetése a lehető legrosszabb megoldás. Az ugyanis nem kiváltságot jelentett néhány gyártó számára, hanem lehetősé­get a környezettudatos gazdálkodásra. Azzal csak a zöld adó alól mentesül a társaság, az egyébként nem olcsó hulladék­­gazdálkodás alól nem. Ha eltűnik a mentesség, nem lesz miért környezettudatosan tevékenykedni, csak be kell fizetni az adót. Nem érdekli a cégeket a hatósági garancia Továbbra sem népszerű a cé­gek körében az úgynevezett hatósági ármegállapítás, ami a kap­csolt felek közti ügyleteknél arra nyújt garanciát, hogy az adóhatóság nem vitatja annak értékét. Eddig 21 ilyet kértek vállalkozások az APEH-tól - derült ki a Deloitte-nak a témá­ban tartott konferenciáján. Az érdektelenség hátterében legin­kább az állhat, hogy a cégek nem is tudják, hogy a hatóság nyújt ilyen szolgáltatást. A kapcsolt felek közti ügyle­tek piaci árának megítélésekor az adóhatósági ellenőrzések erősen szórnak, köszönhetően egyrészt annak, hogy az ügylet piaci árának megítélése nem mindig egyszerű, s ahhoz több­féle módszer is kapcsolódhat. Vagyis még akkor is elkaszál­hatja az adóhatóság a társaságot, ha az ügylet árát jóhiszeműen állapította meg. A hatósági ármegállapítás­sal azonban az ügyletet előre véleményeztetik a hatósággal. Ennek eredményeképp a társa­ság garanciát kap arra, hogy az ügyletet a megállapított értéken kezeli a hatóság. Ha a főbb pa­raméterek nem változnak, az ármegállapítás három évig ha­tályos maradhat. A díj 500 ezer és ötmillió forint között mozog magyarországi ügylet értékének megállapításakor - az esetek többségében azonban inkább a félmilliós ár jellemző. Bizonyos esetekben szinte kö­telező lenne ezt a fajta biztosíté­kot beszerezni - mondta lapunk­nak Veszprémi István, a Deloitte adóosztályának vezetője. Ilyen például egy üzletág értékesítése, amelyre az adószabályok csak nehezen alkalmazhatók. Már­pedig az igen jelentős kockázatot jelent, ha egy felvásárlás értékét jelentős különbséggel értékeli a hatóság és a cég. Szintén megéri ármegállapítást kérni a jogdí­jakat érintő ügyleteknél, azt ugyanis lehetetlen egzakt mó­don meghatározni, hogy adott szellemi tulajdon milyen érté­kű. Az alaptevékenységet érintő vagy az árbevétel jelentős hánya­dát kitevő ügyletnél sem éri meg az ármegállapítás díján spórolni Veszprémi szerint, hiszen egy­értelmű kockázatot jelent, ha a hatóság alapjaiban értékeli át egy társaság működését, napi A NAP BELFÖLDÖN ,­ NAPI GAZDASÁG 2010. NOVEMBER 2., KEDD SOKBA KERÜL AZ ADÓÁTRENDEZÉS A 2011-es adóátrendezés biztosítja az államháztartási hiány három százalék alá csökkenését, de rövid és hosszú távon is lassítja a gazdasági növekedést - áll a GKI Gazdaságkutató Zrt. legújabb prognózisában. A kutatók számításai szerint az Orbán-kormány megalakulása óta éves szinten a GDP 2,5 százalékát megha­ladó átmeneti adó- és járu­lékteher kivetéséről döntött. Ezzel párhuzamosan az szja-n keresztül a GDP két százaléka körüli mértékben növelik a lakossági jövedelmeket. A GKI szerint kockázatot jelent, hogy ha az Alkotmánybíróság vagy az EU szabályellenesnek minő­sít néhány döntést, veszélybe kerülhet a deficit tartása. Kérdéses az is, hogy hosszabb távon hogyan sikerül kiváltani az átmeneti intézkedéseket. A külső egyensúlyt viszont egyelőre nem fenyegeti veszély, mivel a belső felhasználás csak szerényen bővül, az EU-támogatások beáramlása gyorsulhat. Magyarország külfölddel szembeni nettó adóssága a 2009 végi 52 milliárdról 2011 végére 46 milliárd euróra csökkenhet. PROGNÓZIS (SZÁZALÉK, ELŐZŐ ÉV: 100) 2010 2011 GDP 101,0 102,5 Kivitel 116,0 112,0 Behozatal 115,0 113,0 Külkereskedelmi egyenleg (milliárd euró) 5,3 5,0 Áht-hiány (pénzforgalmi, milliárd forint) 890 790 Forrása: GKI LEFELÉ TARTANAK AZ IPARI ÁRAK Szeptemberben bel- és külföld­ön egyaránt csökkentek az ipari árak, összességében az árszínvo­nal az előző havit 0,9 százalékkal múlta alul, az egy évvel korábbit pedig 7,9 százalékkal haladta meg, január-szeptemberben pedig átlagosan 3,4 százalékkal lett magasabb az árszint. A KSH adatai szerint a belföldi értéke­sítési árak szeptemberben havi összevetésben 0,7 százalékkal kisebbek lettek, éves szinten pedig 9,7 százalékkal emelked­tek, míg az exportárszínvonal 1,1 százalékkal esett, év/év alapon pedig 6,2 százalékkal lett maga­sabb. Utóbbi magyarázata, hogy a forint árfolyama egy hónap alatt az euróhoz viszonyítva 0,4 százalékkal gyengült, a dollárhoz képest 0,7 százalékkal erősödött, míg a 2009. szeptemberi árfolyammal összevetve az előbbihez képest 3,8, az utóbbihoz képest 15,7 száza­lékot veszített értékéből. IPARI ÁRAK (ÉV/ÉV, SZÁZALÉK) belföldön export -3 t­llVul. -9 2008.1. Forrás: KSH 2010. IX. A l­ Ww cutting through complexity TM KPMG Adókonferencia 2010 Ismerje meg a jövő évi adóváltozást ismét első kézből, a KPMG év adókonferenciáját Vendégelőadók: Balog Ádám (adóügyekért felelős helyettes államtitkár, Nemzetgazdasági Minisztérium) és Lucz Zoltánná (főosztályvezető, Nemzetgazdasági Minisztérium) További előadók: a KPMG adószakértői­­ A konferencia házigazdái: László Csaba és JS Demetrovics Gergely __ (a KPMG adópartnerei) mm Időpont: 2010. november 17., 9.00-14.00 M­m Helyszín: a KPMG konferencia-központja (1139 Budapest, _____ Váci Út 99.) tovább macro es l'n regisztráció: U'r. kpmg.hu A v .. v ' .

Next