Napi Gazdaság, 2010. december (20. évfolyam, 233-254. szám)
2010-12-01 / 233. szám
Már mindenki beszállt a n Nem meglepő módon felfokozott hangulatban indult a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról szóló törvény általános vitája a parlamentben. A kormányzat szerint az állami nyugdíjjal mindenki jól jár, az ellenzéki pártok azonban - többek között - államosításról és lopásról beszéltek. A Századvég Gazdaságkutató elemzésében azzal érvel a kormány döntése mellett, hogy a magánpénztárakban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál. Ennek oka véleményük szerint, hogy a magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg és túl engedékenynek bizonyult. A befektetési portfolióra vonatkozó előírások pedig a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozták meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük. Ezt sok szakértő is hasonlóan látja, ha a konkrét összeggel kapcsolatban nincs is egyetértés. A Századvég - kormányzati berkekben divatos - felvetése azonban, ami a nyugdíjpénztári hozamokat az állampapírokkal veti össze, a pénz- és tőkepiaci szakemAz állami nyugdíjrendszer tíz éven belül menynyiségi sokkot kaphat a Ratkó-gyerekek miatt, az egyensúly helyreállítására nincs fájdalommentes megoldás - hangzott el a CIB Banknál tartott sajtóbeszélgetésen. A hitelintézet szakértői elemezték az időskori ellátásokkal kapcsolatos kilátásokat. A mostani 88 ezer forintos átlagnyugdíj nagyon kevésnek tűnik, pedig nálunk az átlagjövedelemhez mért átlagos nyugdíjszint sokkal magasabb, mint a régióban. A minimálbérre bejelentett vállalkozó a CIB számításai szerint 31,6 ezer forintos, a bruttó 300 ezret kereső pedig 122,7 ezer forintos nyugdíjra számíthatna. Ez az előbbinél 47,5 százalékos, utóbbi esetben pedig 34 százalékos jövedelem-visszaesést jelent (1,5 millió forintos bruttó fizetésnél ugyanez már majdnem 70 százalék). Azt a családmodellt, amelyben az idősek támogatják a fiatalokat, mindenképpen el kell majd felejteni - állította Lamboy Judit, a lakossági üzletág ügyvezető igazgatója. A kilátásokat nem teszi kedvezőbbé az sem, hogy a négy év alatti 26,5 százalékról 34 százal «...a lékra emelkedő nyugdíjja-, ■ rulék is magas a régióban*!' ! így további növelésére már nem nagyon látszik tér. Ilyen körülmények között pedig csak a nyugdíjak csökkentése látszik logikusnak. A CIB az időskori szegénység elkerülésére a takarékoskodást ajánlja. Ezt mintha egyre többen ismernék fel, az idén a bank rendszeres megtakarításra szánt betéti konstrukcióját 55-58 ezer ügyfél igényelte, akiknek fele még sohasem rendelkezett korábban megtakarítással. NAPI ► Némi óvatos kritikát még a Századvég is megfogalmazott. Hangsúlyozzák ugyanis, hogy biztosítani kell a már felhalmozott megtakarítások elválasztását a folyó költségvetéstől (ez a törvényjavaslat alapján nem így lesz). Hozzáteszik: ügyelni kell arra is, hogy a nyugdíjrendszerrel kapcsolatos intézményi változtatások ne okozzanak nagyobb kárt az üzleti környezetben, mint amekkora előnyök várhatók az átalakítástól. bérek körében általánosanított. A kutatóintézet pé egy olyan személyt hoz fő magánpénztári rendszeres indulása óta folyamato aktuális átlagbér után is járulékot. Mint rögzítik százalékkal (214 ezer fori több nyugdíjtőkét halmozt volna fel, ha befizetései ugyanilyen költségű rendben kizárólag magyar álpapírokba fektették volna. Ez a szem azonban a vagyonkezelést statiku kezeli, ráadásul mintha a kockáza csökkentésének bevett módjáról, a verzifikálásról nem is hallottak rol Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi mniszterelnöki megbízott tájékoztatót tegnap a Századvég alapján a pénzt ráktól hiányzó 500 milliárdról beszé Hangsúlyozta: a magánpénztárak édeke, hogy eltérítsék a számokat. Am persze nem tért ki, hogy a kasszák, végig szigorúan kontrollálta a pénzügyi felügyelet, amelyet - amennyiben valóban elferdítettek lennének a számok - elsősorban kellene felelősségre vonni. B. VARGA JUDIT Sokkot kap a rendszer RÉGIÓS ADATOK Ország Nyugdíjszint* Járulék(%1 Csehország 46,7 id x 26 Lengyelország 60,1 32,52 Magyarország • 76,5 34 Szlovákia 56,5 28 *a nyugdíj az átlagjövedelem százalékában Forrás: CIB A nyugdíj-biztosítási salátatörvény hatása Forrás: Költségvetési Tanács Nyugdíjkiadás 11,0 19,2 32,0 35,6 Közvetett hatás 0,6 2,8 4,1 4,1 Összesen 11,6 22,0 36,1 39,7 2011 2012 2013 2014 A NAP SPORIJA NAPI GAZDASÁG 2010. DECEMBER 1., SZERDA NEHÉZ ÉVRE SZÁMÍTANAK A CÉGEK A magyarországi feldolgozóipari vállalkozások rendelésállománya, a készletek és a kapacitáskihasználás az utóbbi hónapokban javult, míg várakozásaik szerint a termelés, a beszerzés, az értékesítés és a foglalkoztatás lassul 2011 második felétől - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. legújabb konjunktúratesztjéből. Eszerint a cégek helyzetértékelése pozitív irányba mozdult el az előző negyedévhez képest: továbbra is az elsősorban exportra termelő vállalatok derűlátók, míg a kisvállalkozások pesszimisták. Az előző negyedévben a vállalatok többsége nem csökkentette termelését, romlottak azonban a rövid távú kilátások. A növekedést akadályozó tényezők közül továbbra is a kereslethiány szerepel első helyen, a bizonytalan gazdasági környezet a másodikon, a finanszírozási probléma a harmadikon, ám mindhárom problémát egyre ritkábban hivatkoznak. A negyedévben a belföldi rendelésállomány kissé javult, ám az exporté nagyot esett. Mindez csekély mértékben, de csökkentette a vállalatok kapacitáskihasználtságát, és jelentősen emelte a következő félévben várható kapacitás szintjét a várható rendelésekhez képest (azaz nőtt a felesleges kapacitások aránya). Mindezek következményeként a foglalkoztatottak száma csökkenhet a következő hat hónapban. KONJUNKTÚRAINDEX Forrás: Kopint-Tárki Több ponton is problémás lehet az új lehetőség Mivel egyelőre még nincsenek végleges szabályai a nők kedvezményes nyugdíjazásának, nehéz megbecsülni, hányan élnek a lehetőséggel. Annyi bizonyos, hogy a kormányzati szándék megszellőztetése óta az érdeklődők tömegesen keresték fel az illetékes nyugdíjbiztosítási igazgatóságokat a szolgálati idő kiszámítása céljából. Elsősorban valószínűleg nem is a törvényben megjelölt, jelenleg is dolgozó célcsoport lehet az intézkedés nyertese, hanem az inaktív vagy a munkaerőpiacról kora miatt kieső félben lévő réteg, amely most különböző munkanélküli vagy szociális ellátásokból próbál visszakapaszkodni a munkaerőpiacra - mondta a Napi Gazdaságnak Adler Judit, a GKI kutatásvezetője. Mostani formájában ugyanis leginkább azok helyzetét rendezheti a javaslat, akik ugyan rendelkeznek negyvenéves munkaviszonnyal, de a munkáltatók szabadulnának tőlük. Ellentmondásos a helyzet: bár a kormányprogram a foglalkoztatás bővítését ígéri, a realitás az, hogy kevés az új munkahely, ezért a javaslat inkább a nyugdíj felé terelné a munkavállalókat, azonban a nyugellátás költségvetési fedezete is szűkös - állapította meg Adler. Problémás a nyugdíj melletti munkavégzés szabályozása is, egyre több cég küldi el a nyugdíjas dolgozóját, mielőtt a fiatalabb állomány leépítésébe fogna. A munkaerő-piaci adatok alapján a munkaadók fiatalítják az állományt. A válság miatt sok helyütt az idősebbek, védett kor közeliek is utcára kerültek, azonban az idén inkább a 25-30 év közöttieket vették vissza. Gesztusértékű a törvényjavaslat több szempontból is - mondta a GKI szakértője. A sok korlát miatt alig pár évet nyerhetnek vele a jogosultak az öregségi nyugdíjhoz képest. Ráadásul az elképzelés több ponton is problémás: egyrészt a férfiakat diszkriminálja, másrészt tovább bonyolítja a nyugdíjrendszert, mivel a korengedményes nyugdíjtól eltérően ez teljes értékű öregségi nyugdíjat biztosít. Az új szabály csak átmenetileg jelenthet némi munkahely-felszabadulást, inkább csak a nyugdíjkiadást növeli - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kurdi Ferenc, a Pannon-Work Zrt. marketing- és értékesítési vezetője. Véleménye szerint ha mégis lazább szabályozás születne és szélesebb rétegeket érintene, az ágazattól függően eltérő mértékben okozhatna problémát a cégeknek. Főként a termelő szektor betanított állományában, valamint a közigazgatásban fordulhat elő, hogy megvan a szükséges szolgálati idő és élnek is a lehetőséggel a dolgozók. A cégeknek ez hirtelen felvételi és képzési költséget jelentene amellett, hogy a kevésbé vonzó munkakörökben erősödne a fluktuáció - tette hozzá Kurdi. KISS MELINDA KATALIN Már jövőre tizenkétmilliárdba kerül a nők előrehozott nyugdíja ► Mintegy 24 ezer nő élhet a kedvezménnyel a következő négy évben, amelyet a parlament által most tárgyalt nyugdíjtörvény-módosítás tesz lehetővé. A Költségvetési Tanács (KT) elkészítette a nyugdíjtörvény módosításának hatásszámításait: a jövő év januárjától 40 év nyugdíjbiztosításban eltöltött év után nyugdíjba vonulhatnak a nők, függetlenül attól, hogy elérték-e a rájuk irányadó korhatárt. A negyven évből legalább 32 évet kellett munkában tölteni, a hiányzó nyolc év biztosítási időbe beszámíthatják a különböző gyermeknevelési juttatáson (gyes, gyet, tgyás, gyed) töltött éveket. A KT becslése szerint a következő négy évben 23,7 ezer nő vonulhat így nyugdíjba - ez már jövőre 11,6 milliárd forint kiesést jelent a büdzsének, ez az összeg 2014-re 39,7 milliárd forintra emelkedik. A KT felhívja a figyelmet, hogy a javaslat önmagában „nem egyensúlyos” - ugyanakkor a kormány ezen intézkedésre hivatkozva emeli meg januártól fél százalékponttal, tíz százalékra az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékot. A költségvetési hatások egyrészt értelemszerűen a többletnyugdíjkiadásokban jelennek meg, másrészt a korábbi nyugdíjazás miatt a csökkenő munkaerő-piaci kínálat révén kevesebb az adóbefizetés. A javaslat a tanács becslése szerint a következő négy évben évente 0,1 százalékkal mérsékli a gazdasági növekedést, ezt kizárólag a foglalkoztatás csökkenésével indokolják. A testület szerint az így nyugdíjba vonulók helyét hatvan százalékban töltik be a cégek, így a foglalkoztatás csökkenése az intézkedés miatt 9,6 ezer fő lehet. A tanács csak a jövedelemadók és a járulékbevételek csökkenésével számol - a fogyasztási adók szinten maradnak -, vagyis nem várja a fogyasztás mérhető csökkenését a megengedőbb nyugdíjszabályok miatt. NAP EDI f*l trilelgrán AiFit