Napi Gazdaság, 2010. december (20. évfolyam, 233-254. szám)

2010-12-01 / 233. szám

­ Már mindenki beszállt a n Nem meglepő módon felfokozott hangulatban indult a nyugdíjreform és adósságcsökkentő alapról szóló tör­vény általános vitája a parlamentben. A kormányzat szerint az állami nyugdíj­jal mindenki jól jár, az ellenzéki pártok azonban - többek között - államosításról és lopásról be­széltek. A Századvég Gazdaságkutató elemzésében azzal érvel a kormány döntése mellett, hogy a magánpénztárak­ban felhalmozott vagyon értéke ma 3050 milliárd forint, mintegy 500 milliárddal kevesebb a járulékbefizetések miatt keletkezett államadósságnál és kamatainál. Ennek oka véleményük szerint, hogy a magánnyugdíjpénztárak költségeit limitáló szabályozás késve született meg és túl engedékenynek bizonyult. A befektetési portfolióra vo­natkozó előírások pedig a részvénypiacok fellendülésének idején alacsonyan határozták meg a részvényhányadot, majd a részvények arányát épp a 2008-as pénzügyi válság kitörése előtt kellett a pénztáraknak megemelniük. Ezt sok szakértő is hasonlóan látja, ha a konkrét összeggel kapcsolatban nincs is egyetértés. A Századvég - kormányzati berkekben divatos - fel­vetése azonban, ami a nyugdíjpénztári hozamokat az állampapírokkal veti össze, a pénz- és tőkepiaci szakem­Az állami nyugdíjrendszer tíz éven belül meny­­nyiségi sokkot kaphat a Ratkó-gyerekek miatt, az egyensúly helyreállítására nincs fájdalom­­mentes megoldás - hangzott el a CIB Banknál tartott sajtóbeszélgetésen. A hitelintézet szak­értői elemezték az időskori ellátásokkal kapcsolatos ki­látásokat. A mostani 88 ezer forintos átlagnyugdíj nagyon kevésnek tűnik, pedig nálunk az átlagjövedelemhez mért átlagos nyugdíjszint sokkal magasabb, mint a régióban. A minimálbérre bejelentett vállalkozó a CIB számításai szerint 31,6 ezer fo­rintos, a bruttó 300 ezret kereső pedig 122,7 ezer forintos nyugdíjra számíthatna. Ez az előbbinél 47,5 százalékos, utóbbi esetben pedig 34 szá­zalékos jövedelem-visszaesést jelent (1,5 millió forintos bruttó fizetésnél ugyanez már majdnem 70 százalék). Azt a családmodellt, amelyben az idősek támogatják a fiatalokat, minden­képpen el kell majd felejteni - állította Lamboy Judit, a lakossági üzletág ügy­vezető igazgatója. A kilátásokat nem teszi kedvezőbbé az sem, hogy a négy év alatt­i 26,5 százalékról 34 százal «...a lékra emelkedő nyugdíjja-, ■ rulék is magas a régióban*!' ! így további növelésére már­­ nem nagyon látszik tér. Ilyen körülmények között pedig csak a nyugdíjak csökkentése látszik logikusnak. A CIB az idősko­ri szegénység elkerülésére a takarékoskodást­­ ajánlja. Ezt mintha egyre többen ismernék fel, az idén a bank rendszeres megtakarításra szánt betéti konstrukcióját 55-58 ezer ügyfél igényelte, akiknek fele még sohasem rendelkezett korábban megtakarítással. NAPI ► Némi óvatos kritikát még a Század­vég is megfogalmazott. Hangsúlyozzák ugyanis, hogy biztosítani kell a már fel­halmozott megtakarítások elválasztását a folyó költségvetéstől (ez a törvényja­vaslat alapján nem így lesz). Hozzáteszik: ügyelni kell arra is, hogy a nyugdíjrend­szerrel kapcsolatos intézményi változ­tatások ne okozzanak nagyobb kárt az üzleti környezetben, mint amekkora előnyök várhatók az átalakítástól. bérek körében általánosa­nított. A kutatóintézet pé egy olyan személyt hoz fő magánpénztári rendszer­es indulása óta folyamato aktuális átlagbér után is járulékot. Mint rögzítik százalékkal (214 ezer fori több nyugdíjtőkét halmozt volna fel, ha befizetései ugyanilyen költségű rend­ben kizárólag magyar ál­­papírokba fektették volna. Ez a szem azonban a vagyonkezelést statiku kezeli, ráadásul mintha a kockáza csökkentésének bevett módjáról, a verzifikálásról nem is hallottak rol Selmeczi Gabriella nyugdíjvédelmi m­niszterelnöki megbízott tájékoztatót tegnap a Századvég alapján a pénzt ráktól hiányzó 500 milliárdról beszé Hangsúlyozta: a magánpénztárak é­deke, hogy eltérítsék a számokat. Am­ persze nem tért ki, hogy a kasszák, végig szigorúan kontrollálta a pénz­ügyi felügyelet, amelyet - amennyi­ben valóban elferdítettek lennének a számok - elsősorban kellene felelős­ségre vonni. B. VARGA JUDIT Sokkot kap a rendszer RÉGIÓS ADATOK Ország Nyugdíjszint* Járulék(%1 Csehország 46,7 id x 26 Lengyelország 60,1 32,52 Magyarország • 76,5 34 Szlovákia 56,5 28 *a nyugdíj az átlagjövedelem százalékában Forrás: CIB A nyugdíj-biztosítási salátatörvény hatása Forrás: Költségvetési Tanács Nyugdíjkiadás 11,0 19,2 32,0 35,6 Közvetett hatás 0,6 2,8 4,1 4,1 Összesen 11,6 22,0 36,1 39,7 2011 2012 2013 2014 A NAP SPORIJA NAPI GAZDASÁG 2010. DECEMBER 1., SZERDA NEHÉZ ÉVRE SZÁMÍTANAK A CÉGEK A magyarországi feldolgozóipari vállalkozások rende­lésállománya, a készletek és a kapacitáskihasználás az utóbbi hónapokban javult, míg várakozásaik szerint a termelés, a beszerzés, az értékesítés és a foglalkoztatás lassul 2011 második felétől - derül ki a Kopint-Tárki Zrt. legújabb konjunktúratesztjéből. Eszerint a cégek helyzetértékelése pozitív irányba mozdult el az előző negyedévhez képest: továbbra is az elsősorban export­ra termelő vállalatok derűlátók, míg a kisvállalkozások pesszimisták. Az elő­ző negyedévben a vállalatok többsége nem csökkentette termelését, rom­lottak azonban a rövid távú kilátások. A növekedést aka­dályozó tényezők közül továbbra is a kereslethiány szerepel első he­lyen, a bizonytalan gazdasági környe­zet a másodikon, a finanszírozási probléma a harmadikon, ám mindhárom problémát egyre ritkábban hivatkoznak. A negyedévben a belföl­di rendelésállomány kissé javult, ám az exporté nagyot esett. Mindez csekély mértékben, de csökkentette a vállalatok kapacitáskihasználtságát, és jelentő­sen emelte a következő félévben várható kapacitás szintjét a várható rendelésekhez képest (azaz nőtt a felesleges kapacitások aránya). Mindezek következ­ményeként a foglalkoztatottak száma csökkenhet a következő hat hónapban. KONJUNKTÚRAINDEX Forrás: Kopint-Tárki Több ponton is problémás lehet az új lehetőség Mivel egyelőre még nincsenek vég­leges szabályai a nők kedvezményes nyugdíjazásának, nehéz megbecsülni, hányan élnek a lehetőséggel. Annyi bizonyos, hogy a kormányzati szándék megszellőztetése óta az érdeklődők tö­megesen keresték fel az illetékes nyug­díjbiztosítási igazgatóságokat a szolgá­lati idő kiszámítása céljából. Elsősorban valószínűleg nem is a tör­vényben megjelölt, jelenleg is dolgozó célcsoport lehet az intézkedés nyertese, hanem az inaktív vagy a munkaerőpiacról kora miatt kieső félben lévő réteg, amely most különböző munkanélküli vagy szo­ciális ellátásokból próbál visszakapasz­kodni a munkaerőpiacra - mondta a Napi Gazdaságnak Adler Judit, a GKI kutatás­­vezetője. Mostani formájában ugyanis leginkább azok helyzetét rendezheti a ja­vaslat, akik ugyan rendelkeznek negyven­éves munkaviszonnyal, de a munkáltatók szabadulnának tőlük. Ellentmondásos a helyzet: bár a kormányprogram a foglal­koztatás bővítését ígéri, a realitás az, hogy kevés az új munkahely, ezért a javaslat in­kább a nyugdíj felé terelné a munkaválla­lókat, azonban a nyugellátás költségvetési fedezete is szűkös - állapította meg Adler. Problémás a nyugdíj melletti munkavég­zés szabályozása is, egyre több cég küldi el a nyugdíjas dolgozóját, mielőtt a fiatalabb állomány leépítésébe fogna. A munka­erő-piaci adatok alapján a munkaadók fiatalítják az állományt. A válság miatt sok helyütt az idősebbek, védett kor közeliek is utcára kerültek, azonban az idén inkább a 25-30 év közöttieket vették vissza. Gesztusértékű a törvényjavaslat több szempontból is - mondta a GKI szak­értője. A sok korlát miatt alig pár évet nyerhetnek vele a jogosultak az öregségi nyugdíjhoz képest. Ráadásul az elképze­lés több ponton is problémás: egyrészt a férfiakat diszkriminálja, másrészt tovább bonyolítja a nyugdíjrendszert, mivel a korengedményes nyugdíjtól eltérően ez teljes értékű öregségi nyugdíjat biztosít. Az új szabály csak átmenetileg jelenthet némi munkahely-felszabadulást, inkább csak a nyugdíjkiadást növeli - mondta a Napi Gazdaság érdeklődésére Kurdi Fe­renc, a Pannon-Work Zrt. marketing- és értékesítési vezetője. Véleménye szerint ha mégis lazább szabályozás születne és széle­sebb rétegeket érintene, az ágazattól függő­en eltérő mértékben okozhatna problémát a cégeknek. Főként a termelő szektor beta­nított állományában, valamint a közigazga­tásban fordulhat elő, hogy megvan a szük­séges szolgálati idő és élnek is a lehetőséggel a dolgozók. A cégeknek ez hirtelen felvételi és képzési költséget jelentene amellett, hogy a kevésbé vonzó munkakörökben erősödne a fluktuáció - tette hozzá Kurdi. KISS MELINDA KATALIN Már jövőre tizenkétmilliárdba kerül a nők előrehozott nyugdíja ► Mintegy 24 ezer nő élhet a kedvezménnyel a következő négy évben, amelyet a par­lament által most tárgyalt nyugdíjtörvény-módosítás tesz lehetővé. A Költségvetési Tanács (KT) elkészítette a nyugdíjtörvény módosításának hatásszámítá­sait: a jövő év januárjától 40 év nyugdíjbiztosításban eltöltött év után nyugdíjba vonulhat­nak a nők, függetlenül attól, hogy elérték-e a rájuk irányadó korha­tárt. A negyven évből legalább 32 évet kellett munkában tölteni, a hiányzó nyolc év biz­tosítási időbe beszá­míthatják a különböző gyermeknevelési jutta­táson (gyes, gyet, tgyás, gyed) töltött éveket. A KT becslése szerint a kö­vetkező négy évben 23,7 ezer nő vonulhat így nyugdíjba - ez már jövőre 11,6 milliárd forint kiesést jelent a büdzsének, ez az összeg 2014-re 39,7 milliárd forintra emelkedik. A KT fel­hívja a figyelmet, hogy a javas­lat önmagában „nem egyensú­­lyos” - ugyanakkor a kormány ezen intézkedésre hivatkozva emeli meg januártól fél szá­zalékponttal, tíz százalékra az egyéni nyugdíjbiztosítási járulékot. A költségvetési hatások egy­részt értelemszerűen a többlet­nyugdíjkiadásokban jelennek meg, másrészt a korábbi nyug­díjazás miatt a csökkenő mun­kaerő-piaci kínálat révén keve­sebb az adóbefizetés. A javaslat a tanács becslése szerint a kö­vetkező négy évben évente 0,1 százalék­kal mérsékli a gaz­dasági növekedést, ezt kizárólag a fog­lalkoztatás csökke­nésével indokolják. A testület szerint az így nyugdíjba vo­nulók helyét hatvan százalékban töltik be a cégek, így a foglal­koztatás csökkenése az intéz­kedés miatt 9,6 ezer fő lehet. A tanács csak a jövedelemadók és a járulékbevételek csökkenésé­vel számol - a fogyasztási adók szinten maradnak -, vagyis nem várja a fogyasztás mérhe­tő csökkenését a megengedőbb nyugdíjszabályok miatt. NAP EDI f*l trilelgrán AiFit

Next