Napi Gazdaság, 2011. május (21. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-10 / 89. szám

Komolyabb büntetések A pénzügyi felügyelet (PSZÁF) folyamatosan és meglehetősen nagy számban teszi közzé azokat a határozatait, amelyekben a különböző pénzügyi intézményeket panaszkezelésük hiányosságai miatt marasztalja el. Problémát általában abban látnak, hogy az ügyfeleik bejelentéseire nem vá­laszolnak a megadott határidőn belül. Maguk a panaszok (amiket persze a PSZÁF határozatai egyáltalán nem orvosolnak) meglehetősen külön­bözőek. Például az AXA Nyugdíjpénztár a nyug­díjszolgáltatásra még nem jogosult, pénzét azon­ban felvevő ügyfelénél az adóköteles tőke összegét a pénztár hibásan állapította meg, ami azután hosszú adóhivatali bonyodalmakhoz vezetett. NÉHÁNY BÍRSÁG Az elmúl­t nehéz , - ,■■■■•, P , -v napban a szokásos 100-Intézmény Ezerforint c . /lf Bánk­ Plus Bank 300 200 ezer forintnál komp-Erste Bank 200 ^ 'S, C|B 500 szabott a PSZÁF az alta-C|B 250() ra lefolytatott (többnyire r szintén panaszra indult) Summit 100 . v, , , , , / Nyúl és Vidéke Takarék 100 fogyasztóvédelmi elja­, 1|­, ~\r\f\ rasok során. A K&H a Immorent Lízing 200 ,, , nemzetközi bankszám-Umqa 100 . , /0­,4VT*, laszam (IBAN) kavaro-Korh 1UO . . . r . .... . dasa miatt űzethet 500 Wabard 100 r .. r ., AXA 100 ezer forintot. Ügyfele­forrás: pszÁF nek egyébként emiatt a költségek felszámítása mellett visszautalták a Németországból érkező pén­zét. A CIB-et pedig ugyanabban az ügyben kétsze­resen, összesen hárommillió forintra büntették. A lakás-takarékpénztári befizetések körüli problémá­kat ugyanis a bank úgy próbálta megoldani, hogy ügyfelével alá akarta íratni: az összeg jóváírásának fejében a panaszával kapcsolatban lemond minden további követelésről, és kijelenti, panaszával nem kezdeményez sem a felügyeletnél, sem a Gazdasági Versenyhivatalnál eljárást. Az ügyfelek kevesebbet panaszkodtak Az idei első negyedévben a Pénzügyi Szerve­zetek Állami Felügyeletéhez (PSZÁF) összesen 1716 fogyasztói beadvány érkezett, ami az előző negyedévinél 13,9 százalékkal, az előző év azonos időszakában regisztráltnál pedig majdnem ötven százalékkal kevesebb. A számok a felügyelet tá­jékoztatása szerint az összes szektornál javulást mutatnak. A legtöbb bejelentés (71,0 százalék) továbbra is a bankokkal kap­csolatban érkezett, de figyelemre méltó, hogy ismét a pénzügyi vállalkozásokra esett a beje­lentések ötöde. Nem zajlottak azonban ennyire kedvező folya­matok a nem felügyelt intézmé­nyeknél. Ebben a kategóriában a bejelentések 90 százalékát a fogyasztóicsoport-szervező tár­saságokkal szemben tették. Az 51 beadvány pedig közel két és félszer annyi, mint amit az előző negyedévben regisztráltak. A tendenciák eltérő képet mutatnak a panaszok tevékeny­ségenkénti vizsgálata alapján is. A pénz- és tőkepiaci beadványok közel kétharmada (65,3 százalék) - a korábbi ne­gyedévekhez hasonlóan - a hitelezéssel volt kap­csolatos 2011 első három hónapjában is. Az előző negyedévhez viszonyítva az összesített beadvány­szám 15 százalékkal csökkent, ezen belül azonban elenyésző mértékben, de növekedés következett be a devizaalapú lakáshiteleknél. A folyószámlahite­lekkel összefüggő beadványszám viszont mindkét vizsgált negyedévhez viszonyítva jelentős, 80, illetve 90 százalékot meghaladó mértékben nőtt.­­ A PSZÁF közzétette a banki "toplistát" is. Az első negyedévben e szerint piaci része­sedésüket meghaladó mértékben érkeztek beadványok a Budapest Bank, a Citibank és a Cetelem ellen. Ilyen szempontból pedig a legjobban az OTP, a K&H és az MKB telje­sített. A biztosítók közül a Groupama, az Allianz és a Genertel váltott ki piaci súlyánál több panaszt. (Ez alighanem kapcsolatban állhat azzal, hogy a lakáshitelezés visszaszorulásával párhuzamosan jobban teret nyerhetett ez a kölcsöntípus.) A hitelezésen kívüli szolgáltatástípusokat ele­mezve a PSZÁF kiemelte, hogy a pénzforgalommal összefüggő átutalásokkal kapcsolatos beadványok száma egyetlen negyedév alatt közel megduplázó­dott, a folyószámla-vezetéssel összefüggő ügyeké viszont a felére csökkent. ► Az oldalt írta és szerkesztette: B. Varga Judit, bvj@napi.hu Az előző évhez képest 46, százalékkal esett a bead­ványok száma□ PÉNZÜGYEINK A NAPI GAZDASÁG 2011. MÁJUS 10., KEDD Kiket fenyeget leginkább a kilakoltatás? A 90 napon túli késedelemben lévő jelzáloghitel-adósok közel 90 százaléka devizahiteles, ezen belül azonban további, heterogén - az ügyfél, illetve az ügylet jellemzői szerinti - alcsoportokra bonthatók - nyomatékosította a Magyar Nemzeti Bank (MNB) a kilakoltatási moratórium feloldását követő helyzetről készített elemzésében. A bankok jelzései ellenére a jelentős törlesztési késedelembe esett adó­sok között meglehetősen elenyésző (10 százalék) a forinthitelesek aránya. A pénzintézetek korábban többször is hangsúlyozták, hogy a bajba került adósok között nagyon sok a hazai devizás, már csak a hitelek "beérési" ideje (a tapasztalatok szerint nemfizetővé több év után válnak a hosszú táv­ra felvett kölcsönök) miatt is. Az MNB elemzése szerint a nem telje­sítő ügyfelek mintegy felét a szabad felhasználású devizahitelt felvevők teszik ki. Ők inkább az idősebb, 40 fölötti korosztályból kerültek ki, az átlagosnál alacsonyabb az iskolai végzettségük, viszont magasabb a velük egy háztartásban élő eltar­tottak aránya. Magasabb átlagos életkoruk miatt számukra a hitele­ket alacsonyabb induló futamidővel folyósították (de csak relatíve, a többi adóscsoporthoz képest, mivel A devizaalapú lakáshitelt felvevőket is két csoportra bontotta az MNB. A normál (60 százalék alatti eredeti LTV-jű) kölcsönfelvevők között a nem teljesítők ará­nya 13 százalék. Ezek az adósok fiatalabbak és nagyobb értékű ingatlannal is rendelkeznek, mint az átlag. A hitelállomány szerinti részesedésük közel megegyezik a számarányuk szerinti részesedésükkel. Azok viszont, akik a lakás értékéhez képest eleve nagyobb hitelösszeget kaptak (magas, 60 százalék feletti volt az induló LTV), a nem teljesítők 17 százalékát teszik ki, hitelállomány sze­­rint pedig a problémás portfolió közel negyede köthető hozzájuk. Erre a cso­portra jellemző, hogy leginkább 2007­­ után jutott hitelhez, amikor a bank­­rendszerben már fellazultak a hitelezé­si feltételek. Náluk az átlagosnál jóval nagyobb induló hitelösszeg figyelhető meg, amit - annak érdekében, hogy a havi törlesztőrészletek alacsonyabbak legyenek - hosszabb átlagos futamidő­---------- vel kompenzáltak. Ezzel összhangban itt a legmagasabb a fiatal (és nagyobbrészt egyedülálló) hitelfelvevők aránya is. Náluk nagyobb bajban a több kölcsönnel rendelkezők vannak. Ők a problémás adósok 12 százalékát teszik szám szerint ki, állományarányos részesedésük azonban ennek közel kétszerese. A több hitellel rendelkezők között talál­hatók olyanok, akik támogatott forinthitel mellé vettek fel devizahitelt, akiknél lakás-takarékpénztári megtaka­rítással kombinálták a hitelfelvételt, illetve "hitelhalmo­zók" is. A veszélyben levő ingatlanok többsége 5-15 millió forin­tos érték közötti alsó középkategóriás lakás. A legalacso­nyabb, 5 millió forint alatti lakásszegmensben, ami a hazai ingatlanállomány közel ötöde, a jelzálog-hitelezés a jegybanki elemzés szerint nem volt jellemző (a tulajdonosok alacsony hitelképessége és a fedezet alacsony értéke miatt). A felső kategóriás (30 millió forintnál értékesebb) ingatlanok pedig felülreprezentáltak ugyan a jelzáloghitellel terhelt ingatlanok között, számarányuk a problémás jelzálog­ügyleteken belül azonban így is csak 8 százalék. A hiteltartozás értéke - a forint elmúlt két évben bekövetkezett gyengülése miatt - az ügyletek közel tíz százalékánál túlnőtt az ingatlan hitelfolyósításkori piaci értékén (ez 100 százalék feletti LTV-t jelent). Azt figyelembe véve pedig, hogy az eltelt időben nemcsak a hiteltartozás árfolyamváltozások miatti értéke növekedett, hanem az ingatlan ára is sok esetben csökkent, az adósok mintegy negyedének a hiteltartozása nagyobb a lakása értékénél - állapítja meg az MNB. a megfigyelhető 16 éves eredeti átlagos futamidő abszolút értelemben magasnak tekinthető). Ebben a csoportban alapvetően az alacsony, 50 százalék alatti induló hitelfede­zeti (LTV-) értékek, illetve a relatíve kisebb hitelösszegek dominálnak. Ennek megfelelően a teljes hitelállományból vett részarányuk alacsonyabb (40 százalék), mint az adó­sok száma szerinti.­­ Az MNB szerint a bajban levő adósok felének szinte bizonyosan nem alternatíva a hitelügylet zárása és a kisebb lakásba költözés. Amellett ugyanis, hogy minden negyedik adós tartozása nagyobb ingatlana értékénél, további negyed­részt tesznek ki azok, akiknek kevesebb mint 2,5 millió forintja maradna az ingatlan eladása és a hitel visszafizetése után. PROBLÉMÁS JELZÁLOGHITELEK* 2008 2009 2010 90 napon Arány 90 napon Arány 90 napon Arány túl (százalék) túl (százalék) túl (százalék) BANKOK Hitelállomány (milliárd forint) 97,8 2,3 317,5 5,4 541,6­­ 8,1 Szerződésszám (ezer darab) 23,0 2,0 68,5 5,8 83,3 7,2 Fedezetek száma (ezer darab) 17,0 2,0 48,5 4,3 66,9 5,9 Hitelbiztosítéki érték (milliárd forint) 118,5 1,8 355,0 3,5 524,3 5,0 Becsült piaci érték (milliárd forint) 118-160 - 355-450 - 524-680 EGYÉB** Hitelállomány (milliárd forint) 49,4 12,5 93,3 18,8 119,0 23,2 Szerződésszám (ezer darab) 15,9 14,8 21,9 19,9 23,8 21,7 *az értékek tartalmazzák a fennálló hiteltartozás mellett a függővé tett kamatokat is ••pénzügyi vállalkozások, takarékszövetkezetek a 2016. első félévi adatok alapján Forrás: MNB, PSZÁF.........."’*"*"*"’""""""".­..^ Az államnak is megéri az egészségpénztár Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel ke­rülik el a súlyos, magas egészségügyi kiadásokkal járó be­tegségeket - állapította meg a Budapesti Corvinus Egyetem Teljesítménymenedzsment Kutatóközpontja által az AXA Önkéntes Egészségpénztár (ep.) felkérésére végzett kutatás. A felméréshez a kassza 800 tagja adta hozzájárulását. Az­­ Országos Egészségbiztosítási Pénztárnál (OEP) nyilvántar­tott, 2005 és 2009 közötti egészségügyi kiadásait hason­lították össze egy kor, nem és lakóhely szerint megegyező véletlen minta kiadásaival. Mint kiderült, a pénztártagok az elmúlt öt évben átla­gosan 26 százalékkal kevesebb időt töltöttek táppénzen, mint a referenciacsoport tagjai. A táppénzkiadások nélkül - tehát csak a betegségek kezelésének a költségeit tekintve - az egészségpénztári tagokra átlagosan 28,3 százalékkal alacsonyabb összeget költött az állam. Az egészségpénztári tagok nagyobb valószínűséggel fordulnak orvoshoz a betegségek korai fázisában, így több olcsó szolgáltatást vesznek igénybe. A társadalombiztosítás szempontjából "költségesnek" számító betegek többsége a ► Nem ilyen mélységben, de a Pati­ka pénztár is végzett felmérést tagjai körében. Négy hónapon keresztül gyűjtötték az adato­kat. A nem repre­zentatív eredmény szerint a pénztárta­gok a vizsgált évben átlagosan mindössze 0,57 napot töltöttek betegszabadságon (ezt a munkáltató fizeti). OEP által fi­nanszírozott táppénz az áttekintett idő­szakban egyáltalán nem volt, nem egészségpénztári tagok közül került ki: öt év alatt a 100 ezer forintos járóbeteg-ellátási költséget a nem tagok több mint 20 százaléka, az egészségpénztári tagoknak viszont csak valamivel több mint 10 százaléka haladta meg. Nem meglepő módon a vizsgálat azt is kimutatta, hogy az egészségpénztári tagok­­egészségtudatosabbak: a AI LnyUll......................... nők átlagosan 18 száza­­lékok Nem tagok sokkal többször vesznek táppénz (nap)* 60­81 részt emlőrákszűrésen. Kiadás (forint)**.......264817..........369304 A kutatás egyértelműen betegségekre az állam által fordított összeg rávilágít arra, hogy az HmerCannus kutatás_________________________ egészségpénztári tagság nemcsak egyéni, hanem számos társadalmi előnnyel is jár: a munkaképesség megőrzése, a súlyos, költséges betegségek elkerülése nem csak a tagok egyéni életminőségét és életki­látásait javítja nagymértékben, de az ország gazdasági tel­jesítményére és az egészségbiztosítás kiadásaira is jelentős, pozitív hatással van - hangsúlyozta Váradi Péter, az AXA Bp. vezérigazgatója. . . . . „ *ötéves időszak

Next