Napi Gazdaság, 2011. május (21. évfolyam, 83-104. szám)

2011-05-02 / 83. szám

A MŰTÁRGYPIAC NAPI GAZDASÁG 2011. MÁJUS 2., HÉTFŐ ___________ MOLNÁR ANNAMÁRIA AZ MKMGOK ÉLÉN • Újraindul az élet a kortárs galériák egyesületében Új vezetővel készül megújulni a kortárs magyar galériák egyesülete. A tagokra komoly kihívás vár: el kell dönteniük, milyen álláspontot képviselnek a két budapesti művészeti vásárral kapcsolatban. Jelenleg harminc körül van Budapesten a kortárs galériák száma, közülük húszat tömörít a 2010 elején újjáalakult Magyar Kortárs Művészeti Galériák Országos Egyesülete (MKMGOE), néhányan pedig a tagságra várnak, hiszen a felvételi szabályok minimum kétéves működést írnak elő. Ilyen szakmai szervezetek az egész vi­lágban léteznek, az a különös, hogy nálunk csak későn jött létre. Ha körbenézünk, akár csak a szomszédainkig, látjuk, hogy Ausztriában hosszú ideje jól működik a galériákat tömörítő egyesület, de másutt, például Romániában is aktívan támogat­ják az ottani jelentős galériákat - indokolja az egyesület létjogosultságát az új elnök, Molnár Annamária, a Molnár Ani Galéria tulajdonosa, a tavaly váratlanul elhunyt Délceg Katalin utódja. Az egyesület olyan problémákra szeretne például kormányzati figyelmet irányítani, mint hogy tavaly óta a cégek nem írhatják le a műtárgyakra fordított összeget öt év alatt az adóalapjukból. Nagy teher a galéri­ák számára a 25 százalékos áfakulcs is - ez példátlanul magas a művészeti termékekre Európában. Molnár Ani hangsúlyozza: épphogy elkezdtek dolgozni, nagy eredményekről még nem tud beszámolni, de abban biztos, hogy az összefogás minden galéria közös érdeke. Ez heterogén társaság, van galéria, amelyik sokat jár nemzetközi vásárra, van, amelyik soha, és különbözünk profilban, módszerekben is - mondta lapunknak az MKMGOE elnöke. Fontos azonban hang­súlyozni, hogy a galériák elsősorban a hozzájuk tartozó közel 300 művészt s rajtuk keresztül a magyar művészetet képviselik. A kortárs galériák úttörő szerepet vállalnak a magyar művészet bemutatásában külföldön is, hiszen egy nagy nemzetközi vásáron 40-50 ezer látogató elé viszik ki a műveket. Az egyesület célja, hogy ezt a szerepet elismerje a kormány, az NKA és minden illetékes. Például úgy, hogy kiszámíthatóan tudjuk, mekkora állami forrás van ennek támogatására egy-egy évben - vázolja Molnár Ani a nehézségeket. A tagok jelenleg főleg az információcsere előnye­it élvezhetik: kéthavonta összegyűlnek, illetve levelezőlistákkal egyeztetnek szakmai kérdésekben. A következő összejövetel témája az lesz, milyen álláspontot képviseljenek a két budapesti művészeti vásárral kapcsolatban. Ez azért is érdekes, mert az egyesület tagjai között megtalálható nemcsak az a Makláry Fine Art galéria, amely­nek tulajdonosa az egyik vásár, a hosszabb múltra visszatekintő Bu­dapest Art Fair szervezésében érdekelt, hanem a Ráday Galéria is, amelynek tulajdonosa a konkurens, a tavaly életre hívott Art Market Budapest egyik szervezője. Jankó Judit ► Molnár Annamária közgazdász­ként végzett 1996-ban, majd 11 évet multinacionális vállalatoknál dolgozott, de már a kilencve­nes évek végén elkezdett nonprofit kiállításokat rendezni. Saját galériá­ját 2007-ben nyitotta meg, egyidejűleg a Park Galéria projekt indulá­sával - ez egy nonprofit kor­társ szobrászati és installációs kiállítássorozat volt a MOM Parkban, amely komoly szak­mai elismerést vívott ki, sokan erről ismerik Molnár Ani nevét. Ez a program ma is fut, félévente változó anyag­gal. VIRÁGCSENDÉLET MINDEN MENNYISÉGBEN Csernus-tanulmány Debrecenben Május 7-én tartja tavaszi árverését a Vil­lás Galéria Debrecenben, ahol 274 tárgyat visznek kalapács alá, a festmények mellett a szokásos ezüsttárgyak, valamint szobrok, bútorok várják a érdeklődőket. A legmagasabb áron indított festmény Markó András itáliai tájképe 1871-ből, hátoldalán firenzei kiállítási címkével, 2,6 millióért. Lotz Károly magyar tájban áb­rázolt életképe, a Betakarítás a festő korai korszakából való kisméretű olajkép, 750 ezer forintos kikiáltással. Basilides Barna Halásza ugyanennyiről indul. Aki bármilyen okból virágcsendéletet akar vásárolni, annak az ország legjobb helye a Villás Galéria. Most is van min­denféle változatban a legkülönbözőbb alkotóktól, Halápy Jánostól Biai Föglein Istvánon át Gráber Margitig, Klie Zoltá­nig vagy Dolányi Benczúr Idáig. Iványi Grünwald Béla virágcsendélete 750 ezer forintról indul. Nagy Oszkár 440 ezer forinton induló 1957-ben festett nagybányai utcarészlete akkor készült, amikor a szocreál "tom­bolt", a festő mégis megmaradt a saját út­ján. Mednyánszky kettős akvarellje nem is olyan régen, 2009 telén már részt vett aukción, Virág Juditnál 650 ezer forinton ütötték le, most jóval alacsonyabban, 180 ezer forinton indul. Iványi Grünwald Béla Tavasz című munkája a Kieselbach Galéria 2008-as tavaszi árverésén 3,2 millió forintért­­cserélt gazdát - akkor 1,9 millióról indult, most 1,4 millió a kezdő ára. Csernus Tibor aukciós kar­rierje tulajdonképpen 2007- ben bekövetkezett halála után kezdődött, azóta egyre kereset­tebbek a művei. Absolon című festményét 10 millió forinton ütötték le Virág Judit kortárs ár­­verésén (Napi Gazdaság, 2007. december 13.), most az ehhez készített 1986-os tanulmányt (képünkön) lehet megszerezni 1,2 milliós kezdéssel. napi Mai magyar üvegek a Belvederénél Üvegművészeti munkákból tart aukciót a Belvedere Galéria május 7-én: a 120 műtárgy nagy része a XIX. század végétől a XX. század hatvanas éveiig terjedő korszak nemzetközi klasszikus anyagából való, de hangsúlyosan jelen van a kortárs magyar üveg­művészet is, fiatal, nemzetközileg is számon tartott alkotókkal. Az aukciós tételek szinte mindegyike sokszor kiállított, díjazott alkotás. Vannak köztük üvegszobrok, építésze­ti, dekorációs üvegek, egyedi műtárgyak, 100 ezer és félmillió forint közötti induló árakkal. Igazi unikum Bor­­kovics Péter opálüveg Diatrétuma, ez egy II. szá­zadi római kori üvegtárgy, az 1845-ben ásatási lelet­ként előkerült Szekszárdi Diatrétum újragondolá­sa. A többször restau­rált edényről a Magyar Nemzeti Múzeum ké­szíttetett korabeli tech­nikával hiteles másolatot Borkovics Péter és Bartus Ágnes üveges iparművészek együttmű­ködésével. A múzeum szerint Borkovics érdeme, hogy egy elfe­ledett technika újraéledhetett. Az aukción 375 ezer forintra taksált Diatrétumot a múzeumi műtárgy inspirálta. A művésztől még két munkát lehet megvenni, 190 ezer, illetve 260 ezer forintért Gáspár György önmeghatá­rozása szerint a geo-pop műfajba sorolja alig egy évtizedes mun­kásságát, öntött, csiszolt, ragasz­tott üvegkompozíciói egységes, zárt formát alkotnak. Egy 2003-as, valamint három 2010-2011- es munkája 100 ezer és 480 ezer forint között licitálható. Sipos Balázs számos kiállítást megjárt, groteszk felhangú plasz­tikái az aukció magasra árazott tételei között vannak: a Csak 400 ezer, a Japán és kínai 320 ezer forintról vág a licitnek. A sík­üveglapok összeolvasztásával és fogyasztásos technikával dolgozó Buczkó Györgytől négy munkát kínálnak, 70 és 230 ezer forint között. Látványosan dekoratív Kecskés Krisztina két egyedi plasztikája - Ló­tuszok (120 ezer), Mint hal a vízben (150 ezer) - és két, iszlám és velencei hatású rácsplasztikája (90- 90 ezer). A klasszikus anyagban is számos figyelemre méltó tételt kínálnak, köztük az árverés egyik legszebb és legdrágább műtárgyát, egy jellegzetes növény­díszes art nouveau Gal­­lé-vázát 650 ezer forintért (ké­pünkön). Több hasonló stílusú Nancy Daum-vázát 240 és 480, illetve 550 ezer forintos kikiál­tással indítanak. Ismét vannak René Lalique formaterve alapján készült vázák, tálak, borosüve­gek, gyűrűtartók, hamutartók, levélnehezékek, fényképtartók elérhető áron. Gazdag a választék kecses muranói üvegtárgyakból, plasz­tikákból, sok a cseh (Maximilian Boudnik, Moser) és a német (Fritz Heckert, WMF) munka is. S vannak belga, holland, skandi­náv, sőt izraeli üvegek is. _________________________NAPI Dorotheum: aukciós hét másodszor A ház fő erősségének számító régi mes­terek licitálása nélkül tartja meg ezúttal aukciós nagyhetét a bécsi Dorotheum május 16-20. között. Az árlista élén így a klasszi­kus avantgárd alkotói állnak: a hazai festők közül a legtöbbre (380-450 ezer euró) a hegyi parasztok életét modern eszközökkel ábrázoló Albin Egger-Lienz A család című 1925-ös olajképét taksálták (képünkön), míg a felkapott Alfons Walde 1930-as Alpe­si síelők című alkotása most csak 250-350 ezer eurót kóstál. A német Blauer Reiter (Kék lovas) művészcsoport orosz szárma­zású tagja, Alekszej Javlenszkij harmincas évek eleji absztrakt fejsorozatából 200-300 ezer euróért szerezhető meg egy karton, 1907-es faluszéli táját pedig 180-280 ezerre taksálták. Paul Klee Tópart esőben című 1913-as akvarelljét 180-220 ezer euróra értékelték a ház szakértői. A kortársak nemzetközi kínálatának éllovasa az olasz Enrico Castellani: Superficie bianca (Fehér felület) elneve­zésű 1963-as vásznáért 300-400 ezer eurót kérnek. Tisztes távolságból követi őt a német Jörg Immendorff 1983-as Café Deutschland (Németország kávéház) című monumen­tális olajfestménysorozatából a Hallgatók kívánsága című sokalakos kompozíció (140-180 ezer euró) vagy Anselm Kiefer fotókollázsa, A meg nem születettek címmel, 90-120 ezer eurós becsértékkel. Az osztrák műkereskedelemben is fontos vevőknek szá­mító orosz újgazdagokra való tekintettel az antik ezüstne­mű sztárja egy 1768-ból, Nagy Katalin cárnő szentpétervári asztali készletéből való, koronás monogrammal díszített tálalóedény, 30-40 ezer eurós becsértékkel. Valamivel olcsóbb, 25-35 ezer euró ennek angol társa III. György király londoni udvarából, de van egy félméteres átmérőjű, részben aranyozott 1850-es birminghami dísztál is, 22-28 ezer euróért. A szecessziós licitálás főszereplője az Oriental Poppy nevű kétméteres állólámpa, a 60-100 ezer euróra becsült darab 1900 táján készült a New York-i Tiffany-stúdióban. Utána következik az osztrák Jugendstil képviseletében a bécsi Josef Hoffmann egy-egy terve, a Wiener Werkstätte kivitelezésében: kalapált ezüst cukortartójáért 30-50 ezer eurót kérnek, zöld malachit berakású fűszertartójáért pe­dig 30-40 ezret. A dizájnaukción is amerikai a listavezető, a világhírű építész, Daniel Libeskind személyében, akinek sterling­ezüstből készült hétrészes konstruktivista teás- és kávés­készlete 70-80 ezer eurót kóstál. A dobogó második fokára a brit Ross Lovegrave került kétméteres alumínium hifi hangszórópárjával (60-80 ezer euró). Végül az órák és ék­szerek árverésén egy gyémántokkal és drillekkel kirakott, aranyból és ezüstből készült XIX. századi fülbevalópár ragyog ki a kínálatból, 30-40 ezer eurós kezdéssel. WAGNER ISTVÁN

Next